Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

KÉSZÜL A CSATORNA A Nyugati Főcsatorna 18 kilométeres szabolcsi szakaszát még az idén megépítik. Nagy ütemben dolgoznak a képen látható íöldkitermeiő gépek. (Hammel József felv.) Háromszázezer táborozó As úttörők meet elkewflN nyárt mérlege arról tanúsko­dik-, hogy a leetfjabb diákok kellemes emlékekkel kezdhet­ték az új tanévet A nyári hónapokban csak­nem kétezer tábort ütöttek az ország legszebb vidékein, a Ba­latonnál, a Mátrában, a Blikk­ben a Dunakanyarban és másutt s ezekben 180 000 út­törő kapott helyet Tanáraik, ifjú vezetőik felügyeletével ki­rándulások sorozatán vettek részt, sok úttörőcsapat pedig külön vándortábort szervezett, hogy tagjai minél több új táj­jal, környékkel ismerkedjenek meg. Az elmúlt évekhez hason­lóan sok általános iskolást lát­tak vendégül a szakszerveze­tek, a minisztériumok, a gyá­rak, üzemek, vállalatok, hiva­talok üdülőiben is. Itt 116 000 15 éven aluli fiú és lány pi­hente ki a vizsgák fáradal­mait, s gyűjtött erőt az új feladatokra. Jól érezték magukat az ott­hon maradók, azok az úttörők is, akik nem kerültek be az országjárók 300 00Q-es seregé­be, a nyár nagy részében nyit­va tartottak az úttörőházak, s nagyüzemet bonyolítottak le a szakkörök összejöveteleiken és az Iskolai kirándulásokon. 33000 vagonnal több szuperloszfát A Földművelésügyi Minisz­térium növénytermesztési fő­igazgatósága intézkedett, hogy az men kereken 33 000 vagon­nal több szuperfoszfátot jut­tassanak a termelő üzemeknek, mint a múlt évben. Most a fő gond a készletek gyors kiszál­lítása. A vasúti szállítások meggyorsításával máris elér­ték, hogy szeptember első nap­jaiban a második fél évre ter­vezett mennyiségnek 50 száza­lékát átadták a felhasználó gazdaságoknak. Ezt az arányt most szeptember 15-ig 60 szá­zalékra akarják növelni. 9 . ' jr .S Óriás csomagok — könnyelmű feladók Birkózás a mázsákkal a vagonok mellett Az üvegezett fülke olyan, mint tengerjárón a parancs­noki hid. A darukezelő — Hrenkó András — gyakorlott keze Innen utasítja munkára a parancsra váró villany­áramot. Egy gombnyomás és a nagy, 35 mázsás Zetor, vagy az öttonnás árokásó eke könnyedén emelkedik a ma­gasba. Orkánsilózók, ekék, ka­lapácsos darálók, permellé- tartályok, takarmányfüllesz- tők egész sora várja Itt nap mint nap a ki-berakást. A ra­kodó mellé csak az imént be­gurított vagonsor végén is 17 új traktor vár sorsára türel­mesen. — Olyan ez a rakterűiét, mint egy gépállomás — jegy­zi meg találóan II. Tóth Jó­zsef csoportosító. Nem ok nélkül. A nyíregy­házi MÁV teherraktár darab­árul között egyre több a me­zőgazdasági gép és alkatrész. Szinte uralják az egész rak- térületet, olykor mozogni is nehéz tőlük. Vigyázzatok emberek... Az öt ton ás emelő bakkda­ru rekedtes kürtje figyelmez­teti az arra járókat; emberek vigyázzatok! Csak a két kötö­ző, Somogyi András és idős Dankó András dolgozik nyu­godtan, megfontoltan. Több mint másfél éve dolgoznak így együtt, szinte tudják egy­más gondolatát te. A soron következő vagon­ban acélcső kötegelt. Nem könnyű a kapcsokat elhelyez­ni, a feladó rosszul kötegelte, s a kötés minduntalan félre­csúszik. — Vissza — kiált Somogyi, t újra kezdik. — Most Záhony felé —■ s kezével is mutatja az Irányt. Aztán újabb utasítás a daru- kezelőnek; — mehet fel! — Ha véletlenül mégis meg­csúszna a köteg, akkor ellen­kező oldalra esik. így nem te­het kárt az emberben. Na­gyon óvatosan kell itt dol­gozni. Mióta együtt vagyunk, nem volt balesetünk. — Pedig az utóbbi időben rohamosan nőtt itt a forgalom — teszi hozzá a csoportosító. — Tizenkét százalékkal na­gyobb, mint az elmúlt év azo­nos időszakában, S ebben a hónapban még tovább növek­szik. Csak a szállítólevélen Lassan kiürül a vagon. So­mogyi András sorra jegyzi a küldeményeket. Nem előírás, de fgy gyorsabban megy a munka. Ugyanis megtörténik, hogy a küldemény nem egye­zik a szállítólevélen feltünte­tett árukkal. A teherraktár- csoportositó irodán így köny- nyebben megkereshetik a hi­bát, Sajnos, gyakori eset, hogy a jelzett áru nincs a vagon­ban, vagy éppenséggel több van benne. A Kohászati Alapanyagellá­tó Vállalat pótkocsis vontató­ja kanyarodik a daru alá. So­mogyi András a küldeményre mutat: — Látja, ezeket az Idomva­sakat kötegelés nélkül rak­ták a vagonba. Dupla munkát igényel. Néha négy kötéllel is kell dolgoznunk, hogy ren­desen fel tudjuk emelni. — Nem régen — folytatja II. Tóth József — a gépjaví­tó részére érkezett Diósgyőr­ből egy vagon acélhuzal. Egy másik brigád hozzáfogott, hogy kirakja, de a kötődről tok sorra elszakadtak. El sem tudták végezni a munkát, en­nek a brigádnak kellett újra kötözni uz acéltekercseket és befejezni a kirakodást. Itá- kosszentmihályon a lemezeket rakták be kötegelés nélkül. Órákig dolgoztak, amíg alá tudták tenni a drótköteleket. A legnagyobb bosszúságot legutóbb a Nyíregyházi Vas­ipari KTSZ szállítmánya, egy 45 mázsás transzformátorház okozta. A hatalmas acélszer- kezet éppen hogy elfért a da­ru alatt. Legalább hússzor fogtak neki, amíg sikerült va­gonba rakni. Nem volt rajta megfelelő fogási lehetőség. A festésre meg vigyázni kell, mert aztán jön a reklamálás. Hét mázsa kézi erővel Kicsi már a rakterűiét, las­san kinőtte önmagát. A 15 mázsás ekéket a többi brigád segítségével valahogy még csak odagurítják a daru alá, de a hétmázsás permetlé tar­tályoknak nincs kereke. Sok­szor harminc, negyven métert is kell vonszolniok kézi erő­vel. Télen még csak csúszott te a havon, de most?... Nem panaszként mondja ezt a Hrenkó brigád­Két beosztása van itt min­den embernek. Ha a darunál nincsen munka, akkor ki-ki visszamegy saját, eredeti bri­gádjába, kézi erővel pakolni, Mert az átrakott áru arányá­ban súlyosodik a fizetési bo­ríték te. Még egyszer sem hagytak félig kirakatlan vagont a vál­tóbrigádnak. Igaz, párszor ráhúztak már egy, két órát, de a tiszta munkában jeles­re vizsgáztak. Tóth Árpád FONTOS FELADAT AZ EGÉSXSÉGÜGYI NEVELÉS Nyíri Károly, a Vöröskereszt megyei titkárának nyilatkozata Aktivisták, vizsgálatok a mezőgazdaság egészségügyének Javításáért 1063, szeptember 8. Száz öl föld Panaszos levél nyomában, Encsencsen miután a családi háborúsko­dásról tudomást szereztem. Gyermekkorom ködlött elém, amikor láttam, hogy a jusnoló testvérek egy-egy barázda földért ölre mentek, amikor az udvaron lévő itató vályút négyfelé vágták, mert négyen örökölték. Hát nem változott a világ? Dehogynem, válto­zott! Encsencsen is, ott is meg­történt a nagy társadalmi át­alakulás.. Tsz-ben, termelőszö­vetkezeti csoportban dolgoz­nak az emberek. A határban a homokon, ahová közösen, kö­zös munkával és elhatározás­sal szőlőt és gyümölcsöst te­lepítettek, mindenben a válto­zást láttam. Az egységes aka­ratot, a* emberek okos gon­dolkodását, amellyel termővé teazik a korábban terméketlen talajt. De ez az öt ember,,. Az öt testvér (a nyolc hold föld­del) termelőszövetkezeti cso­porttag, ösv. Bákonyi Sándor- né tsz-tag.. Ez és a rokoni kap­csolat kevés ahhoz, hogy meg­értsék egymást. Az öt testvér­nek kellene megérteni, hogy nagyon visszatetsző dolog, ami­kor nem fivérük özvegyének gyámolítására törekszenek, ehelyett olyan ingatlan elkö- vetelésére. amely az egyedül­álló asszonynak nagy segítség, de nekik nem sok hasznot haj­tana. Mert vajon, ha sikerül­ne is elperelni az 500 négy­szögöl kertet, öt felé osztva, mit érne, mit teremne? özvegy Bákonyi Sándorné gondjával, bajával a szerkesz­tőséget kereste fel levél útján. Ügyében a nyírbátori járásbí­róságon kértem szakértői taná­csot. Tájékoztató jelegű a bí­róságon hallott vélemény, hogy a . kerthez, ha igazolni tudja az özvegy, hogy gondoz­ta és eltartotta az öregeket, joga van, őt illeti.. Ez a vé­lemény megnyugtató, de az lenne a legmegnyugtatóbb, ha egyáltalán nem lennének Ilyen ügyek, ha nem kellene ilyen vagy hasonló szakértői taná­csokat kérni. Seres Ernő — Egy kis kolompár, tenge­ri, tök, zöldség terem a kert­ben, nem sok a’, ezt akarják tőlem eljogolni. Encsencsen rendben tartott, tiszta, takaros kis portán hal­lottam ezeket a szavakat az öreg diófa alatt. A diófa meg­emberelte magét, bőséges ter­mést hoz az idén, minden .ója roskadásig tele van gyümölcs­ösei. De hová lett az emberek embersége? Ezt szeretném tud­ni, valamint azt, hogy ml la­kik az öt testvérben, akik, ha ma, még nem is bírósági úton, de szavakkal már hónapok óta perlekednek az özvegyasz- szonnyal. A perlekedés eredete mesz- szjpe nyúlik. Bákonyi Sándort 13 éves korában örökbe fogad­ta Puskás István gazdálkodó. Nyolc hold föld, gazdasági fel­szerelés, a há* és kert. Ez lett volna az örökbe fogadott fiú jussa. Puskás István és fe­lesége halála után. Bákonyi Sándor azonban előbb halt meg mint örökbe fogadói, el­vitte a háború. A föld műve­lésére, az öregek gondozására azonban ott maradt Bákonyi Sándorné. Mint ő mondja és a szomszédai is tanúsítják, a lelkét kitette azért, hogy az öregek semmiben ne szenved­jenek hiányt, amikor betegek lettek ápolta őket, szó nél­kül, béketűréssel. Huszonöt év telt így. Bákonyiné szíve tönk­rement, majd meghalt Puskás- né és 1957-ben Puskás István, A háborúban odamaradt Bá­konyi Sándornak nem szüle- ■ tett gyermeke, öt testvére él a faluban. A nyolc hold földet (szóbeli megegyezéssel) a* öt testvér örökölte, az özvegy- asszonyé a ház és az 1000 négyszögöles kert lett. Ez a kert most ütköző pont a csa­ládi békességben. Az öt test­vér. mert Bákonyi Sándorék- nak nem született gyermeke, követeli magának a kert felét, ötszáz négyszögölen akarnak öten osztozni. Ha nincs különösebb baj, csinál magának az ember — ez a gondolat nyugtalanított. — A mezőgazdaság egész­ségügyi helyzetének tovább javítása érdekében tartottunk vizsgálatot a KÖJÁL-lal, vala­mint a járási tanácsok mező­gazdasági és egészségügyi osz­tályaival. Eddig 85 különböző me­zőgazdasági üzemet vizsgál­tunk meg. Az eredményeket s a hibákat jegyzőkönyvekbe» rögzítettük, s az illetékes ve­zető szervek figyelmét felhív­tuk a hibák megszüntetésére. A tapasztalataink azt mutat­ják, hogy ahol erre sor került, meg Is mutatkozik az ered­mény. — Hogyan fejlődött a vér- adómozg&lom as elmúlt fél évben? — Ilyen eredmények még egy esztendőben sem voltak, mint most. Hat hónap alatt 38 helyen ssserveztük meg a vér­adónapot, s örvendetes, hogy több mint 4000 ember jelent, kezett. Az eredmény; 1060 li­ter vér. Igazán örülünk, hogy ezt a megfizethetetlen áldoza­tot a megye lakossága, ahol csak megszerveztük, szívesen vállalta. Az eredmények azt mutatják, hogy sikerült az em­berekben felébreszteni az egy­máson való segíteni akarást, így értük el, hogy az utóbbi időben tovább gyarapodott az aktív véradók száma. — Melyek a további felada­tok? — A Vöröskereszt 1984 áp­rilisában tartja II, kongresz- szusát. Szeretnénk elérni, hogy a kongresszusig minden Sza­bolcs megyei község rendel­kezzen vöröskeresztes alap­szervezettel. Farkas Kálmán alatt Szabolcs-Szatmár 212 községében végeztünk vizsgá­latot, értékeltük a tisztasági mozgalom eredményeit. Álta­lános tapasztalatunk, hogy a falvak közegészségügye, ha lassan is, de fejlődik. A me­gye lakossága a fél esztendő alatt több mint másfél mtlltó forint értékű társadalmi mun­kát végzett. Parkokat, járdá­kat építettek, árkokat ástak és tisztítottak, gondoskodtak egészségügyi intézményeink higiéniájáról, rendben tartásá­ról. — Mit tettek a mezőgazda­ság egészségügyi helyzetének javítása érdekében? — A termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban és gépállomásokon sikerült mun­kába állítani 440 egészségügyi felelőst. Csak az a baj, hogy ezeknek nagy része még nem ismeri kellően feladatát, a ten­nivalókat. Hogy ezt jnegismer- jók, három járásban — a nyír. egyháziban, a fehérgyarmati­ban és a tiszalükiben, valamint a városban — részükre tan­folyamokat szerveztünk. Az ő feladatuk, hogy a mezőgazda- sági üzemekben gondoskodja­nak a tisztaságról, a tejházak, istállók egészségügyi rendjéről, ivóvízellátásról, a dolgozók egészségügyi helyzetének ál­landó javításáról. Ezt azonban egyedül ellátni nem képesek. Szükséges a vezetők segítsége ős támogatása, mely sok he­lyen hiányzik. Nem veszik ko­molyan. Ott, ahol az egész­ségügyi felelősök munkáját be­csülik, meg is mutatkozik az eredménye. Ezt példázza Sé- nyő, Fehérgyarmat, Gáva, Nagyhalász, Tarpa esete is, ahol a majorokban, Istállókban megtartják az egészségügyi követelményeket Egész társadalmunk, de kü­lönösen a falun bekövetkezett nagy gazdasági, politikai és kulturális változások szükség­szerűen követelik meg, hogy egészségügyünk is tovább fej­lődjön. Erről beszélgettünk Nyíri Károly elvtárssal, a Vö- ■öslteivszi megyei szervezeté­nek titkárával. — Mi a feladata a Vöröske­resztnek, s ezekben milyen eredményeket értek el az el­múlt fél évben? — A Vöröskereszt szerveze­tekre sokrétű feladat hárul mindenütt, de nálunk Sza­bolcsban különösen, hisz sok régi mulasztást kell pótolnunk. Első és legfontosabb felada­tunk az egészségügyi szakszol­gálat munkájának segítése, a felvilágosító és nevelő munka, s természetesen a szocialista egészségügy megteremtésén való munkálkodás. Jelenleg 310 vöröskeresztes alapszerve­zet működik a megyében csak­nem 14 és fél ezer tagot fog- lakoztatva, Mindössze 22 köz­ségben nincs szervezetünk. Az év első felében 507 különböző témájú egészségügyi előadást tartottunk, melyeken 309 fil­met vetítettünk egyes betegsé­gek okait ismertetve. — Az előadások témáját ter­mészetesen a helyi körülmé­nyek, betegségek határozzák meg. Vannak olyan betegsé­gek, amelyek a megye egyes területeire jellemzők. Itt em­líthetném elsősorban a bélfér- gességet, mely különösen a szatmári és a beregi falvakra jellemző. Ezeken a helyeken a betegség leküzdése érdekében több száz előadást, filmvetítést tartottunk, s 40 000 röplapot is készítünk a lakosság felvilá­gosítása érdekében. Az ősz folyamán először a vásárosnamónyi járásban, majd később több helyen min­den gyermeket megvizsgálnak a KÖJÁL orvosai, s ahol fertő­zést találnak, ott gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Szer­vezeteink aktivistái ezt a mun­kát felvilágosítással, tanácsok­kal s röplapokkal segítik elő. — Milyen eredményeket ér­tek el a tisztasági mozgalom­ban? — Már rendszeres, hogy minden tavasszal megszervez­zük megyénkben a tisztasági mozgalmat, melynek az ered­ményeit évente kétszer érté­keljük. A legjobb eredményt elért községeket pedig 15, il­letve 10 és 5 ezer forinttal ju­talmaztuk. Az elmúlt 6 hónap Hétszázmillió forint az óvodásokra növekedett az óvónők száma is, amely az idén végzettekkel együtt már meghaladja a 9500-at. Az óvodák vezetői az idén azt a célt tűzték maguk elé, hogy olyan gyerekeket „adja­nak át” az iskoláknak, akik kellően felkészültek az iskolai életre, A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint az óvodai felvételek szombaton befejeződnek. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy mind többen kívánják gyer­meküknek már kis korában biztosítani a közösségi neve­lést. Államunk évről évre újabb beruházásokkal bővíti az óvo­dák hálózatát. A főváros és a vidék csaknem négyezer óvo­dájában ősztől már több mint 185 000 kisgyerekről gondos­kodnak. Ellátásukra, gondozá­sukra egy óv alatt 704 millió forintot költ az állam. Tovább

Next

/
Thumbnails
Contents