Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

A reklám mögött Gyakoriak az Állami Bizto­sító reklámjai a moziban, a tv-ben, a lapokban és plató­tokon. Esetenként talán fur­csa is a laikus számára: miért dolgozik ilyen nagy propa­gandával a biztosító, hiszen aki valamilyen formában biz­tosítást akar, az úgyis meg­találja az útját. Csak, amikor az ember kö­zelebbről megismeri a bizto­sítás egész rendszerét, célját és szereptét, akkor érti meg, hogy a biztosítás propagandá­ja nem is felesleges. Biztosítás nélkül a kárt szenvedő termelőszövetkezetek sok esetben olyan súlyosan megrázkodónának, hogy az nem egy esetben mérleghiányhoz vezetne. Ismeretes például, hegy Szabolcs-Szatmár a „jeges” megyék egyike. Főleg a má­jus és június szokott sok jég­veréssel jelentkezni. Ebben az évben májusban nyolc, jú­niusban hét jégveréses nap volt. A májusi jég az almá­ban és a kalászosokban tett számottevő pusztítást. Külö­nösen Ibrányban, ökörilófül- pösön, a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben és a demecseri Ezüst­kalász Tsz-ben érte nagyfokú jégkár az almát. Megyei vi­szonylatban összesen 148 tsz-t érintett a jég kisebb-nagyobb mértékben. E károk kapcsán a megyei biztosító eddig több mint nyolcszázezer forintot fizetett ki. Sorolni lehetne más példákat is. Így többek között a még kísérlet alatt lévő fagykár biztosítás cí­mén — amely huszonhét ter­melőszövetkezetet érint ebben az évben, — mintegy másfél jnillió forintot kapnak a gaz­daságok. A példák alapján világossá válik a mai biztosítás lénye­ge: segíteni a gazdaságok éle­tének tervszerűségét és eny­híteni az elemi csapásokból következő megrázkódtatáso­kon való túljutást. A mai biztosítás vállalja a „rizikót” is, hiszen valamikor nem létezett gyümölcsre jég-*- {cár biztosítás, árvízre bizto­sítás és így tovább. A megye területén a különböző bizto­sítási formákban az év első felében tizenkét és fél millió forintot fizetett ki a biztosí­tó, amelyekből a tsz-ek ré­szesedése nyolcmillió volt. Mindezek után érthetetlen az a gyakori közömbösség, amely egyes tsz-eknél tapasz­talható. Bizonyára régi elő­ítéletekből származik, hogy némely szövetkezeti vezető a biztosító munkatársában hol­mi vigécet. lát, aki: per­centért behálózza az ügyfele­ket”. Az is gyakori, hogy régi fogásokból kiindulva igyekez­nek helyenként a kárjeleket, illetve a kár valóságát meg­hamisítani, eltúlozni és í’y módon kisrófolni a biztosító­tól, amennyit csak lehet. Ré­gi, túlhaladott dolgok ezek, amelyek a múltból szármáz­nák és még kísértenek. A múlt évi biztosítás iratai között ilyesmik találhatók: a vásárosmaményi Vörös Csillag Tsz biztosításra 166 ezer fo­rintot fizetett be és a károk után 964 ezer forintot kapott az Állami Biztosítótól, vagy a demecseri Ezüstkalász 296 ezer forint biztosítási költség alapján jutott 676 ezer forint kártérítéshez, ugyanígy a ger- gelyiugomyai Üj Élet Tsz 103 ezer forint biztosítási díj ré­vén 699 ezer forint kártérí­tést kapott. Természetesen az Állami Biztosító —, ahogy a szólás­mondás tartja: nem a ráfize­tésből él, de az említett pél­dák kézenfekvő bizonyítékai annak, hogy a bevett összege­ket a rászorulók, a kártszen- vedett szövetkezetek megsegí­tésére fordítja. Ezáltal az ele­mi csaposokat nem kíséri ka­tasztrófa, amely valaha a leg­erősebb gazdaságok egyensú­lyát is felborította. A közeljövőben tovább bő­vülnek a biztosítás területei. Ezzel méginkább segíteni akarja államunk, elsősorban a termelőszövetkezeteket, gazda­sági megerősödésükben. A járművek számának nö­vekedésével párhuzamosan növekszik a forgalom. A köz­úti forgalomban részt vevő gépjárművezetőkre és gyalo­gosokra egyre nagyobb fela­dat hárul a balesetmentes közlekedés érdekében. A szi­gorú közlekedési rendszabá­lyok ellenére a közúti balese­tek és szabálysértések száma még mindig igen nagy, külö­nösen Szabolcs megyében. Er­ről beszélgettünk a megyei rendőrkapitányság illetékes vezetőjével. Milyen az első fél év bal­eseti aránya az 1962-es év hasonló időszakában tör­tént balesetekhez viszonyít­va? — Megyénk területén az év I. fél évében 86 közle­kedési baleset történt, ugyan­annyi mint az elmúlt év azo­nos időszakában. A balesetek száma nem emelkedett, azon­ban ez számunkra nem meg­nyugtató. Mig a személy és tehergépjárművek által oko­zott balesetek száma csökkent, addig lényegesen emelkedett a motorkerékpárvezetők, ke­rékpárosok és a gyalogosok által okozott balesetek szá­ma. A balesetek okozói között első helyen a motorkerékpá­rok vezetői járnak.. Augusz­tusban megyénk területén 49 közlekedési baleset történt, melyből 5 halálos kimenetelű volt. Az I. fél év folyamán 8 halálos balesettel szemben ez a szám igen magas. Külö­nösen súlyos a helyzet jelen­•>Egyiptomba szeretnék utazni..." Színházjegyet az Operába — Különjárati társasutazás — Gondot vesz le az utazó válláról az IBUSZ Az IBUSZ nyíregyházi ki- rendeltségének új, modern iro­dájában naponta több százan megfordulnak. Sokan útlevél ügyben, mások társasutazások ügyében jönnek, vagy menet­jegyet kérnek az ország és a világ legkülönbözőbb részeire. Idősebb aktatáskás férfi lép be az irodába: — Szeretnék szállodai szo­bát kérni Budapestre 12-én. Ha lehet egyágyasat. Kalotay László, az IBUSZ dolgozója felveszi az előjegy­zést, elintézi az utas ügyeit: jegyet biztosít a hálókocsira, megrendel két színházjegyet az Operába, majd néhány perc múlva közli az utassal: — Minden rendben van, ké­rem egy nappal az utazás előtt legyen szíves bejönni a je­gyért. Az aktatáskás férfi nyugod­tan távozik. Budapesti tartóz­kodása idejére az IBUSZ min­den kényelmet biztosít. Az iroda dolgozóinak már nem feltűnő, hogy naponta töb­ben is kérnek jegyet Csehszlo­vákiába, vagy Romániába. Megszokták. Azonban egy kü­lönös vendégre ők is felfigyel­nek, érdeklődéssel hallgatják kérését: — Egyiptomba szeretnék utazni — mondja egy kedves fiatal hölgy. — Milyen iratok szükségesek az útlevélkérelem­hez? Tóth Jánosné, az útlevél ügyek intézője bőséges felvi­lágosítást ad az egyiptomi vő­legényhez utazó hölgynek: — Fényképek, útlevélkérő­lap, önéletrajz, illetékbélyeg szükséges. Három hónap múl­va megkapja az útlevelet, s akkor 1000 forintot kell fizet­nie. Az utazáshoz 70 dollárt kap majd. Félidő a gazdaságban. Ilyen is van, mert tavasszal, nyáron még keveset tud az ember, csak azt amit szántott, vetett és amit várható eredményként tervezett. A nyár derekán ősz­szel már többet mutat, ez a félidő, amikor már van alap á számvetéshez. Ezt teszik most a tiszadobi Táncsics Tsz szakemberei. * A kérdőjelre a főkönyvelő ad választ: zöldhagymából 187 ezer csomót, uborkából 2451 mázsát, paradicsomból 2000 mázsát, paprikából 250 mázsát, nyári káposztából 436 mázsát szállítottak. A paradi­csom és paprikaszállitás még nem fejeződött be, ezekből még legalább annyit szállítanak, mint amennyit eddig. A kerté­szetben most virágzik és pár hét múlva szállítják a másod­vetésként termelt fürtös ubor­kát, amelyből ezer mázsát ér­tékesítenek. Mindent egybevet­ve: a kertészet egymillió há romszázezer forintot jövedel­mezett. Holdamként 13—14 ezer fo­rint; ennyit mutat a félidő és ez jó, szép eredmény. A kertészet csak kis része annak, amit a Táncsics Tsz-szel kap­csolatban elmondhatunk, hi­szen az 5600 hold földön szer­teágazó gazdálkodás folyik és nem kisebb eredménnyel, mint zöldségtermesztés. Dohány- termelésük 60 holdon például ,11 mázsás átlagot ígér. Cukor­répájuk, burgonyájuk, mákjuk szintén átlagon felül lesz. Három vízszivattyúja van a tsz-nek, hozzá csőhálózat. Ez­Tavaly 26 százalék volt a kie­sés. Ennek legfőbb oka: több helyen elmulasztották a sze­lektálást. Ebben az évben elő­zetes számítások szerint csak 10 százalék kiesés várható. Mint megtudtuk, az idei összes szerződéses területről, mintegy 2400 vagon minőségi vetőgumót termelnek a me­gye nagyüzemi gazdaságai. Ebből közel 20 000 holdon ter­melhetnek jövőre továbbsza- porításra, fajta felfrissítésre alkalmas burgonyát Szábolcs és az ország más gazdaságai. Erdelics Imre Négymillió hektoliter borra számítunk Idei bortermésünket a szak­emberek a múlt évinél lénye­gesen többre, csaknem négy­millió hektoliterre becsülik. Felméréseik szerint a helyzet Bács megyében a legkedve­zőbb. A múlt évinél mind mennyiségileg, mind minőségi­leg jobbnak ígérkezik a termés Tokajhegyalján és a badacso­nyi borvidéken is. A boripar alaposan felké­szült a termés fogadására. Az év utolsó negyedében együtte­sen 1 300 000 hektoliter, tehát az ország összes borpincéinek feltöltéséhez elegendő meny- nyiségű mustot és bort szán­dékoznak felvásárolni. Az ér- I tőkésítési szerződések kötése — időarányosan — éppen a tervnek megfelelően alakult, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy már ez ideig 400 000 má­zsa szőlő és ugyanennyi hek­toliter must értékesítésére, il­letve átvételére történt meg­állapodás a termelőkkel. Sző­lőértékesítési szerződést a to­vábbiakban már nem is szán­dékoznak kötni. Kivételt ké­peznek azok a termelők, akik a szőlőértékesítési szerződést már szeptember 1. előtt meg­kötötték, de a vártnál jobb termés miatt az eredetileg ter­vezettnél többet akarnak érté­kesíteni. Velük pótszerződést kötnek, s a pótszerződésben értékesített szőlőért is a sza­badpiaci árnál magasabb ren­des szerződéses árat fizetik. P borértékesítési szerződések kö tésének végső határideje de­cember 31. A termés szőlőként történő felvásárlása, illetve a szőlő minden szempontból előnyö sebb nagyüzemi, központi fel­dolgozása az idén minden ed­diginél nagyobb arányú lesz. A korszerű központi feldolglo- zással 50 000 hektoliterrel több mustot nyernek, mintha ugyanazt a mennyiségű szőlőt a termelők maguk dolgoznák fel. 450 vasúti kocsi, 120 teher­autó, s mintegy másfélszázezer hektoliter űrtartalmú hordó áll készenlétben a szállítások le­bonyolításához. CSERÉLJE BE RÉGI RÁDIÓJÁT MODERN, VJ TÍPUSÚ KÉSZÜLÉKRE Felvilágosítást nyújtanak minden szaküzletben Kicsit hosszú lesz a három- lónapos várakozás, de akkor annál nagyobb örömmel u ta­nk Egyiptomba a nyíregyházi menyasszony. A nem hivatalos vendégek Kedves vendégeink közé tar­áznak a gyerekek is. Az űgy- ntézés velük nem hivatálos — mondja mosolyogva Bakos Istvánná. — Prospektusokat •lérnek tőlünk, sőt egyik nap íz iroda kirakatdekorációjához tartozó kisvonatot is ki akar­ták vetetni velünk. Az IBUSZ törzsvendégei kő­ié tartoznak tehát a gyerekek ás azok a felnőttek, akik rend­szeresen utaznak. Sok utast már jól ismernek az itt dolgo­tok. Tudják, hogy minden szerdán bejön a szemüveges kereskedelmi utazó, s ha elfelejt beszólni utazás előtt, ők félre­teszik neki a hálókocsijegyet. Rendszeres vendégek itt az egyetemek levelező hallgatói. Most az iskolai évben sók, konzultációra utazó kéri majd a megszokott hálókocsijegyet. A türelmes vendégek A legnagyobb forgalom azon­ban mindig az „Útlevél” jel­zésű ablaknál van. — Egyik reggel Szegedre kellett utaznom — mondja Kalotay László. — Reggel fél 5-kor, elutazás előtt bejöttem az irodába, s a lépcsőn három öreg nénike üldögélt. Meg­kérdeztem tőlük, mire várnak. Közölték velem, hogy útleve­let fognak kérni Csehszlová­kiába, de már az este ide­jöttek, mert állítólag igen nagy a tömeg, s ők hamar akarnak végezni. Az útlevél ügyek intézőjénél valóban mindig nagy a for­galom, azonban az IBUSZ dol­gozói mindenkit előzékenyen kiszolgálnak, mindenkinek el­intézik az ügyét. Sokan nem is tudják azt, hogy az IBUSZ-nak van egy különleges szolgáltatása is: bankettek rendezését vállalja, lebonyolítja a lakodalmakat, díszvacsorákat. Az igénylőnek csupán azt kell bejelentenie, hogy hány főre és milyen jel­legű bankettet kíván rendezni. Az IBUSZ nyíregyházi iro­dája minden szempontból be­tölti hivatását, társasutazáso­kat szervez, különjáratokat in­dít, útlevélügyeket, menetjegy­problémákat, szállodafoglalást és még számtalan más szol­gáltatást nyújt az utazó nyír­egyháziaknak. (Szilágyi Szabolcs) párost, aki a főútvonalra va­ló ráhajtás előtt megállna és meggyőződne a ráhajtás ve­szélytelenségéről. A megállást j törvény írja elő. Besötétedés { után sok kerékpárost lehet látni, amikor a legelemibb szabály megtartását sem veszi figyelembe, járművét nem vi­lágítja ki. Gyakran lehet lát­ni kerékpárosokat, akik nem szorosan az úttest szélén, ha­nem egymás mellett, csopor­tosan haladnak. Hasonló prob­lémát jelent a közúti forga­lom biztonsága szempontjá­ból, hogy a fogatolt járműve­ket sötétedés után nem vi­lágítják ki. Sok baleset tör­tént a gyalogosok hibájából. A gyalogosan közlekedők fi­gyelmetlenül lépnek le az út­testre. Nem veszik figyelembe, a gyorsjáratú járművek köz­lekedésiéit. Milyen további intézke- ncscuKci, rendszabályokkal próbálják megakadályozni a közúti szabálysértések és balesetek előfordulását. Mivél a legnagyobb prob­léma Nyíregyházán jelentke­zik, a forgalmasabb időpon­tokban a Kossuth téren be­vezettük a forgalomirányítást. 'Folyamatban van a zébrasá- vos gyalogátkelőhelyek meg­jelölése. Tovább kívánjuk fo­kozni a járművezetők, kerék­párosok és gyalogosok neve­lését. Mindezeken túl a köz­úti ellenőrzéseket kívánjuk megszigorítani. A figyelmetlen gyalogjárók­kal szemben elsősorban a helyszínbirságolásokat leszünk kénytelenek eszközölni, ami­kor a KRESZ rendelkezéseit megszegik — éppen saját ér­dekükben. Tomasovszky István 86 közlekedési baleset - és a tanulság Első helyen: a motorkerékpárosok Fegyelmezetlen gyalogosok Zebracsík és helyszíni bírságolás leg az 5. sz. AKÖV-nél. A vállalat gépkocsivezetői au­gusztus hónap folyamán 6 közlekedési balesetet idéztek elő. Általában milyen erede­tűek a balesetek? — Igen magas volt az I. fél év folyamán a súlyos sé­rüléssel járó balesetek száma. Ezenkívül népgazdaságun­kat tetemes károsodás érte a közlekedési szabálysértések miatt. A károkozók között első helyen a motorkerékpárok ve­zetői járnak. Érdekes és talán meglepő is, hogy a motoro­sok jó időben és jó útviszo­nyok mellett idézik elő a bal­eseteket. Ez a tény bizonyít­ja, hogy a balesetek általá­ban szubjektív okokból tör­ténnek, azok az elbizakodott­ság következményei. Igen magas a kerékpáros balesetek száma. A kerékpár nem gyors jármű, miért idéznek elő a kerékpárosok mégis oly sok balesetet? Elsősorban azért, mert megyénkben a közúti forgalomban a kerékpárosok igen fegyelmezetlenül vesznék részt. Például Nyíregyházán alig lehet látni olyan kerék­Két és fél ezer vagon minőségi vetőburgonyát adnak megyénk nagyüzemi gazdaságai Végzik a szántóföldi szemléket és a termésbecslést se ellen úgy védekeznek, hogy július 10—15-ig fölhúzzák a burgonya szárát és így meg­akadályozzák a levéltetvek szúrásával terjedő vírus ieha- lolását a gumóba. A vetőmag­vak állami minősítését és el­lenőrzését a vetőmagíelügye- lőség látja el. — Három szántóföldi szem­lét tartunk, az első virágzás kezdetén — tájékoztat Ilosvay Péter helyettes vezető. — Megállapítjuk, mennyi a be­teg tövek száma, s ameny- nyiben eléri a 10 százatokét a súlyos leromlást okozó ví- rusus fertőzés, a tétéit kizár­juk a szaporításból. A har­madik szántóföldi szemlén fel­jegyezzük az észlelhető be­tegségeket, például fuzáriu- mos hervadást és a fitoílóra fellépését, majd termésbecslést végzünk. — Az elmúlt évekhez ké­pest nagy javulás észlelhető. A közeli években mind na- ' gyobb jelentősége lesz az or- ; szág nemesített, jó minőségű, 1 életerős vetőburgonya ellátá- : sában Szabolcs megyének. Az e idén megyénk területén 6500 t hold a szerződött minőségi i burgonya. Az állami gazdasá- 1 gok, termelőszövetkezetek kö- 1 töttek szerződést a Vetőmag- termeltető- és Ellátó Válla- 1 lattal és a Kisvárdai Kutató 1 Intézettel. A mándoki Üj Elet 1 Tsz és a Kossuth Tsz ez év- 1 ben is 300—300 holdat szer- t ződött. Az eddigi tapasztala- í tok szerint a tsz-ek komo- : lyabban és gondosabban fog- í lalkoztak a vetőmagtermelés- ; sei, mint az állami gazdasá- i gok. A kisvárdai gülbabát és j rózsát előhajtatják, előnye, hogy korábban kerül ültetés- 1 re, s ezzel előbbre hozzák a \ tenyészidőt és a betakarítást. A levélsodró vírus elterjedé- ] zel gazdálkodtak a legjobban. Mindig odavitték az öntöző szivattyúkat, ahol legjobban kellett a víz, öntözték a ka­pásnövényeket is. Seres Ernő Félidő a tiszadobi Táncsics Tsz-ben 11 mázsás dohánytermés — Holdanként 14 000 forint zöldségből — Sz öntözés haszna

Next

/
Thumbnails
Contents