Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

Önmagukért beszélő füzetek-> 4 fÍQswth Könyvkiadó új kiadványai A J^eesuth Könyvkiadó a z év elején „Tények é§ érvek" eírnmel egy újszerű kis fü- aetepskét jelentetett meg. A kísérletből sorozat lett, s az Utóbbi számok mgr psaknetn negyvenezer példányban jm lentek meg. EJ kis méreti}, külsőre is igen ízléses, olcsó füzetecskék mg mér nagyen népszerűek, erényük, Hegy az adatok és érvek tömör- ségével nemcsak eredmé­nyeinket ismertetik, kSRgm őszintén feltárják gondjain­kat, nehézségeinket és össze­hasonlításokat tesznek a múlttal, a tőkés országokkal. Az eddigi tapasztalatok és ankétek tanulságai szerint a „Tények §s érvek"’ kiadvá­nyok sok segítséget adnak a napi gyakorlati politikai munkához. A sorozatban ed­dig nyolc füzet jelent meg, havpnta egy-egy témában. , Az első szám változatos érveléssel a lakáshelyzet ala­kulását ismerteti a Horthy rendszertől napjainkig' hto pet ad arról, hogy honnét indultunk el és hol tartunk ma. Foglalkozik az yj laká­sok elosztásával és a lakás­probléma végleges megoldá­sának tervével. A sorozat második száma a tanácsok­kal foglalkozik, ismerted a tanácsok munkáját, a taná­csi beruházások alakulását, rajzpk és gralikonqk segít­ségével illusztrálja a taná­csok kulturális nevelorpua- káját A sorozat harmadik szár ma „A munkabér és 3 jöve­delem alakulása” címmel ad számot. Érdekes statisztikát közöd a foglalkoztatottság és a vásárlás helyzetérd}. Tények­kel illusztrálja a munkabé­reken kívüli jövedelmek ala­kulását. A sorozat negyedik száma „A fegyverkezésről” cím­mel jeléit meg. A szerző az érvek egész sorát adja a külpolitikai kérdések köny- nyebb megértéséhez. Megle­pő adatokat közöl a háborúk okozta anyagi károkról és a fegyverkezés .méreteiről. Ki­mutatja, bogy a jelenlegi hadikiadások összegéből pair dáyi mit alkothatna az em­beriség összehasonlításban mutatja be a két tábor erő* viszonyainak alakulását, s g szocialista tábor gyors elő* rehalaáásét. A sorozat ötö­dik száma ,,A termetes/. >= vetkezetek gazdáJkodásáróT' címmel önmagukért bgszáiő tényekkel fejteget? a szövet­kezeti életünk alakulásai fejlődését. A szerző (smarter ti "a gépesítés fejlődését, g termelőszövetkezeteknek nyújtott állami támogatást és a közösből származó egyé* ni jövedelmek alakulását. A sorozat, hatodik száma napjaink egyik lényegbevágó kérdéséről, „Az ipar átszer­vezéséről” címmel jelent meg. A kötetben ilyen ' fe­jesetek vannak: „yilágfqlya- nat”, „Mi kár származik a szétaprózottságból”, „Az; el­sőként átszervezettek tapasz­talatai", stb. A sorozat hete­dik száma „A sztrájkharcok­ról" címmel bemutatja az elnyomók és az elnyomottak harcát a legnagyobb tákég országokban- Adatokat is* mértét a szlráíkharcokbaR részt vevők számának ala­kulásáról, ismerteti a sztrájk- hftFGsk célját, formáit és a nemaetkösi munkásosat-yy részéről nyújtott anyagi tá­mogatást. A sorozat nyolcadik szá- ma „a munkabéren felüli juttatások” címmel hyen kérdéseket vet fej: mibe ké­ri}} az államnak pgidaui az iskoláztatás? Mit költ az ál­lam üzemi étkeztetésre, üdü­lésre, munkaruhára, a mun­kások szállítására, egészség- ügyi és kulturális juttatá­sokra? Nagyon sok érvet és tényt lehetne szemléltetésként is­mertetni akármelyik füze- teeskébo}, de a füzetek rö­vid ismertetése és a közölt néhány példa is jelzi a ki­adványok időszerűségét és fontosságát. A sorozat foly­tatásában az idén még né­hány újabb füzetecske vár­ható. VENA$S20NYQK NYARA $olté$i Albert rajza natra §z idei műsorba a gyű* mölcs- és szőlőtermesztést mar pában taglaló előadássoroza­tot, filmvetítéssel, vajon nem hez-e hasznot tudásban, de forintban is, a következő években? telén a súgván? telepen a honiámetedi szakkör, 3 §§§­tóhegyén a színjátszók, ián* cosok készülődése, a sok ágú pedagógia, egészségügyi, ter­mészettudományos, politikai, esztétikai, világnézeti előadás, amelyet mindenkor színesítő- ként filmvetítés, magnós mű* sor és egyéb frissítő követ —, haszontalan? Még akkor sem, ha nem gyarapítja lényege- sen a kuitgrotthonpli kasszár ját! Clyarapfthatjg a fejekben az új gondolatokat, íátásmó- dot. Hát nem ez az iga/.i ha­szon,' amelyért dolgozni kell a kultúra embereinek? Nem arról van szó, hegy az önellátó kulíűretthonek egyál­talán ne vegyék tekintetbe, hogyan alakul a bevétel. Ez hiba lenne, hisz a bevételből otthonosabbá rendezhetik a művelődési otthont, új tápé* ruhákat, jelmezeket vásárol­hatnak és Így tovább- De a bevétel önmagában min­den. Egyébként, tehet qlygn népművelési rendezvényekből is pénzt, jövedelmet biztosí­tani, — Például szellemi vetél­kedők, helyi irodalmi színpa­dok színvonalas előadása, színjátszók fellépése, és így tovább — amely színvonalas, hasznos és nem érinti hátrá­nyosan anyagilag sem a kui- túrotthont. Nem mindig az a hasznos, amit pénzzel mérhetünk, amelynek csengése van. P. G. — Tudom jói, hogy az is* meretterjesztés mennyire fon­tos. pe kérem, az ismerettár- jesztes, a kiub-tagdíj eteg be­vételt hoz a kyltÜFQtthannak? Elvégre önellátók vagyunk. Hogy az iménti kijelentés melyik kultúrotthon vezetőtől származik az tulajdonképpen közömbös. Tény, hogy van ilyen vélemény- Hamarjában talán egy legyintéssel elintéz­hetnénk a dolgot. Ám ez sem ilyen egyszerű. Van valami ab­ban, bogy a fontos népműve­lési ágak működtetése mellett nem utplsórendű a KISZ ki}I- túrotthonohban a jövedelem, a pénzes * rendezvény. Néhány városszéli, tanyai kultúrotthonunk is ezekkel a gondokkal küzd többek között. Persze a legnagyobb gond az, hogy legtöbbje egyetlen te­remben tarthat meg mindent, kevés a lehetőségük, a sokré­tű szórakoztató események rendezésére. Másrészt eddig pem is volt gazdájuk, maguk­ra hagyotton dolgoztak. Ma már a József Attila Művelő­dési Há? vállalta «I a? öt fiók kultúrotthon szakmai ellátá­sát. Ez a munka meg is indült, Dehát miként alakuljon a kujtürotthonok munkája? Molnár Ferenc vígjátéka a Csokonay Színház előadásában Megjelent a Jelenkor legújabb szarna „PÓT­PEDAGÓGUSOK“ Igen, de mifélék? A Német §zóveteé§i Köz­társaság kultuszmmi§jitó- riuma a legkisebb §2@mé* f-gmérglg nélkül kürtőiig Vi­lággá a hírt, hogy a? isko­lákban kevés § pedagógus — főleg a? alsóbb §§gfiiy©k- ban == s eaért a* új tanév­ben kénytelenek kisegítő tan­erőkről gondoskodni. A ki- gggítp tanerők pedig tem mások, mim tanítói, tanári diplomával rendelkező volt katonatisztek- t. Amikor a hír napvilágra került, az új „tanerők'’ már alkalmatosban voltak, mun- kav'.szonvuk szeptember iji-án kezdődött mag a Német Sto- vetséjp Kggtefssséf fcülhn* biaé városainak és falvainak iskoláiban. Létszámuk = amint § Big Welt magán* nvomoiásának ergdménveí bjipnyítják — meghaladja az gg&rötstozaf, a nyugat­német újság ast is in derítet­te, hogy nem egyszerűen „ka- tonatis^ekfel" van sgó, mint a kuhussmintetoewum közleménye állította, hanem bétpróbto nácikról, akik a második világháborúban Vg­giggyiíkolták Európát, s minthogy tanítói, tanári ké­pesítéssel vajéban rendslkea- nek, kapva kaptok a? alkal­mon, hosy jó állást vállalja­nak. (Egy részük nyugdíjban yolt eddig, több százan töl­töttek le hc*saabb-rövidebb börtönbüntetést 3 háború után, általában külföldön.) Amikor az országos felhá­borodás végigeúgqtt a „pat- tanerákkel” elá?;asst©tt váro­sokon, kénytelen volt nvi- latkoapi Von HasseJ hadügy­miniszter is. '„Nem látok semmi rosszat abban, hogy volt katonák is tanítják a német gyermekeket, nem ta­nulnak tőlük rosszat." Vajon mj ez a jó, amire eseretszáz volt náci tiszt ta­níthatja ma a német gyer­mekeket? Nem tetejűik a tv-progrem? «— Perelje be az igazgatót! Az osztrák televíziót sok bí­rálat éri. A tárgyilagos bírálók szerint teljes joggal, a rövidre fogott, színtelen, ötlettelen mű­sor kétségkívül nem elégíti ki a nézők többségét. Fgy elkese­redett es.,urak tv előfizető í 438 000 kőzijl, s most eredeti módszerhez folyamodóit: bepe­relte a televízió igazgatóját. Ke­resetében előadta, Uogy az adá­sokban megígért mijsprakat nem sugározták, g kerté a bíróságot: kötelezze az igazgatót a nyilvá­nosság ejőtt tett ígéreteinek megtartásara. Amennyiben a beígér} műsorokat mégsem sugá­roznák, az így megtakarított összegből 40 000 Schillinge! utal­janak át » Vöröskeresztnek, ‘ A bécsi bíróság megfelelő pa­ragrafus hiányában elutasította a keresetét, mégis említést ér­demel a tanácselnök egy nem hivatalos megjegyzése: a tv­prograip ígéretei és azok sorsa a? ország politikusainak ígére­teire emlékeztetnek... Indonéz filmszínésznek Moszkvában a Lomonoszov egyelem előtt. Mögöttük nyíregyházi turisták városnéző sétán. « Foto; Kovács István DOKTOR ÜR Ami a pénzt, és ami a hasznot hozza Töltsék bn to nun el ©gután te a bateeudez© és filmvetítő tes­11'!■ 1 szerepet? Vagy tegyenek (epéseket a népművelés teljes kib§ntek§iteteteéfte Természetes igény, hqgy ß kuítúrntthteteknuk nevük to hivatásuk fníyton a művelő- dto tényieges ©tthnnaivá kah vúíniuk- ©íyan „át'unátoú", amelyben minden „vásárié" me&tetoíja a msen • íaltoe sze­rint} „árut", hogy kereske­delmi nyelven mondjuk, A bal mindig csak eleső stoFakotos, mnxímum egy blJiárdtoídgl, kártya to senuni más nem várja a betérőket, ez elesen­dő lehat néhány embernek, ße nem a többségnek, és a‘ki­sebbségnek se mindig es ioly- tonnsan­Dehát a péngi Gall fstván, a mandabekori knitűretthnn vezetője a legjobb igyekezet mellett se tudto futteint egész télen az egyetlen nagytermet. Miből? A többi kyltúrőtthon is hasonló hajóban evez. Hiányos felszerelések, fillérre kiszámított évi költségvetés. Mi történje« az ismeretter­jesztő és szakelőádésokkal, a klubélettel? Az előbbi szisz­téma szerint e*ek nem hoz­zák, hanem viszik az össze­geket, előadók, teremfűtés, és a többi. De valóban úgy len­ne-e, hagy mindig a pénz je­lenti a hasznot? Akadhatnak unalmas, az élettől elszakított előadások, tanfolyamok, ahol a hallgató­ság vacog a hidegtő) (őszi, té­li idényre számítva), avagy az' előadástól. Ebből kevés ha­szon származik- Pe ha - úgy, mint a vajdabokor) kultúrott- honban, beiktatják közkívá­Nyíregyháza színházszerető közönsége várakozással tekin­tett az üj színházi évad első bérleti előadása elé. Telt ház előtt mutatta be a Csokonai Színház együttese Molnár Fe­renc—Kellér Dezső—Zerkovits Béla Doktor úr című zenés vígjátékét. Molnár darabot játszani hálás feladat; ezt bi­zonyítja az, hogy jelenleg is több színházunkban játszák ezt a kacagtatóan szellemes vígjátékot. A színház Szász Károly ki­tűnő rendezésében hozte szín­re a darabot, amely a pol­gári társadalmat, e társada­lom figuráinak tisztességtelen­ségét, kapzsiságát, pénzsóvár- ságát leplezi le. Bőségesen en­gedte komédiázni szereplőit, — néha egyes helyeken kissé túl harsányan is. Dr. Sárkány ügyvéd szere­pében Novyk István Jászai-dí- jas művész 3 tőle megszokott magas színvonalú alakítást nyújtotta. Jól visszaadta a fi­gura jellemét, azt, hogyan tesz a még egy többszörösen el­ítélt bűnözővel is szövetkező ügyvéd a saját hiúságának, nagyravágyásának áldozata­Felesége, Ella szerepében So- morjai Jjva tehetsége legjavát adta. Szépen énekelt és jól is táncolt. Puzsért, Simor Ottó alakí­totta. Kitűnően áhította szín­padra a körmönfont, minden­re kész, nagystílű szélhá­most Játéka elegáns, nagy­vonalú volt. Lenke, Tjkps Sá­ri, Bertalan ügyvédbojtár, Sárközy Zoltán volt. A két fiatal nem túl nagy szerepé- ben mindketten igen kedve­sen, te1Tntozetesen játszottak. Kettősükét meg kellett ismé­telni­Maroginét, Vésely Margit játszatta, harsány derűt ta- kasztva a nézőtéren már pusz­ta megjelenésével is. Remek karakterfigurát formált. Csa­tét, 3 szépasszony imádóját, a kartefvadász korlátolt rendőr- felügyelőt Garbár Tibor ala­kította; mindvégig komoly mértéktartással komédiázott. Cserenyés szerepeben Rudas Lápzló eredeti alakítást nyúj­tott. A kisebb szerepekben Pet­rányi Ede, Seprényi Lajos, Schäffler Zqltán, Sándor Jó­zsef jól helytálltak­Zerkovitz Béla fülbemászó, ma te frissen ható zenéje — a kte zenekar tolmácsolásá­ban, Dutch holtán biztos kezű irányítása mellett — kellemes volt. Barthy Jydit táncai kü­lön is sikert arattak. Szabó Ferenc díszlete, G reg üss IldL kó jelmezei hűen szolgálták 3 darab hangulatát. Lupkovics Tibor A Jelenkor legújabb száma Csorba Győző, Pákolitz Ist­ván, András Endre, Vámcsi Pál, Szüts László, Lovász Pál, Sík Mihály, Győri D. Balázs, Pál József, Polgár István ver­seit közli. Három finn küllő is szerepel a folyóiratban, a verseket Jávorszky Béla for­dította. Szépprózai írással ez­úttal Mészöly Miklós, Vár- konyi Mihály, Bchuniczky Sza- fi és Hunyadi József jelent­kezik. Különös figyelemre tarthat számot Mtotoly Mik­lós: Ablakmosó című, irodal­mi berkekben sok érdekes vi­tát kiváltó buvleszktragédiá- ja, melynek eiső részét kapja kézbe ezzel a számmal az ol­vasó. A Horizont rovat Gyenis Jó­zsef Habel községről szóló ri­portját közli. A Vite rovatba« tovább folyik a Jelenkorban indított disputa: Santos _ Fe­renc írt cikket a képzőmű­vészetről, Imre Farkas pedig a Tudomány és művészet cím­mel közöl cikket- A Jegyzet rovatban talál­juk Csorba Győző: Levél Weörss Sándorhoz. Tersánszky J. Jenő: Emlékek 3Z Otthon körül, Sós Endre: Osvát Ernő és Csányi László: Gondolatok a modern rím esztétikájáról című írását. Sok érdekes problémával foglalkozik a Széljegyzet rovat. A Jegyzet rovatban Kalász Márton, Bu­bin Szilárd, Demény Ottó, és Nyerges András könyveiről találunk kritikát, valamint két a közelmúltban megjelent dunántúli antalógiáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents