Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-28 / 227. szám

Az egész évi munka si­kere függ attól, hogy a szépen száradó és meg­száradt dohányt miként tudjuk megmenteni az időjárás szeszélyeitől. Az 1956—1959-es években tíz szabolcsi állami gazdaságban végeztem — összesen ezer má­zsa száraz dohánnyal — egy­szerű, minőséget megóvó kí­sérletet, amely sikerrel vég­ződött, s a Dohányipari Ku­tató Intézet javaslatomat szé­les körben való bevezetésre alkalmasnak tartja. Az eljárás végrehajtása a következő: — A dohánypaj- tákban szerdi áfákon lévő pó­lókat, amikor a dohány fő­bordája tökéletesen száraz, a levelek nem törnek, tehát cso­mózásra legalkalmasabbak — zsinórral együtt leszedjük. A dohánypajta legvédettebb he­lyén, középen, öt méter hosszú, 80 cen­timéter széles és fél mé­ter magas, száraz szalma­ágyat készítünk. A pórékat, a levelek hegyével befelé egymásra rakjuk, kö­A pajtákba aggatott, meg­száradt dohánylevelek igen érzékenyek az időjárás vál­tozásaira. A gyakran változó őszi-téli időjárás hatására a dohánylevelek több ízben megpuhulnak, majd ismét megszáradnak. A külső klimatikus hatás különösen érvényesül a nagyrészt még korszerűt­len, erősen kifogásolható állapotban lévő pajtáknál, ahol a szellőztető rendszerek is nagyon kezdetlegesen töltik be feladatukat. A ködös, nyirkos idő hatására a szép világosbarna, világospiros do­hánylevelek minden alkalom­mal egy-egy árnyalatnyit bar- nuinak. Ha a nedves idő so­káig tart, akkor nagyobb mi­nőségi romlással lehet szá­molni, a nem megfelelő paj­tában különben is rosszul szá­radó levelek málásnak, kor­hadásnak, rothadásnak indul­nak, s legfeljebb „alárendelt­ként” értékesíthetők. A dohány egyike a legigé­nyesebb és a legtöbb kézi munkaerőt igénylő ipari nö­vényeinknek. zépen „béleljük”, a levele­ket gyengéden megnyomkod­va, a zsinórt mgehúzzuk és a szalmaágy végéhez levert karókhoz kikötjük. Általában 60—70 centiméter magasságig ajánlatos a dohányleveleket felrakni a szalmaágyra. Ek­kor le kell teríteni molinóval, s erre 40 centiméter magas szalma kerül. Jó az elkészí­tett „dohány-asztag” oldalait is befedni szalmával. Az így asztagolt dohány hetekig, hónapokig meg­tartja a berakáskor meg­lévő szín- és más minő­ségi állapotát, mivel a külső légköri, pára­viszonyok nem hatnak rá. Ezekhez az ágyásokhoz akkor nyúlunk, amikor a dohány­beváltó kapacitása a szállítást lehetővé teszi, illetve akkor, amikor elegendő munkaerő áll rendelkezésre a csomózás­hoz. Az eljárásnak tehát több­szörös előnye van: a jól szí- neződött, beérett és megszá­radt dohány megtartja a mi­nőségét; 100 mű a Mezőgazdasági Könyvkiadó jövő évi tervében függetlenül a külső ténye­zőktől, akkor dolgozhatjuk fel, amikor a munkaerő és a beváltás szempontjá­ból legmegfelelőbb; a korán megszáradt dohány helyére még nyers, vagy ked­vezőtlen pajtaviszonyok kö­zött lévő leveleket rakhatunk fel, s ezáltal csökkenthető a férőhelyhiány. Fodor Béla ÁGI. termelési szakirányító. Tenyészsiildők beállítása — a fertőző elvetélés ellen Iskola* bolt A lap megírta, az illetékes szerv válaszol Szerényen húzódik meg a kopott kis barna szekrény a baktalórántházi iskola előcsar­nokának sarkában. Tartalma; kifli, keksz, csokoládé, cukor­ka, s még sok egyéb, tanulók­nak való ennivaló — az is­kolabolt árukészlete. A bolt kezelői, Tóth Mária és Kozma Tamás II. gimnazisták, nagy buzgalommal látják el teen­dőiket. Szünetekben tanulók gyűrűje veszi körül a kis szek­rényt és csörrenve hullanak a pénzdarabok a kasszát he­lyettesítő zománcos tányérba. Ä bolt alig kéthetes működése alatt már 380—400 forintot forgalmazott. A boltot a szomszédos ön- kiszolgáló üzlet látja el áru­val. s a földművesszövetkezet a forgalom 10 százalékát ad­ja á boltot kezelő diákoknak, akik ezzel is a közösség, az osztály pénztárát gyarapítják. Kricsíalussy Béla tudósító. Lapunk 11-i számában meg ­jelent „Munkagödrök a város­ban” című cikkre a megyei állami építőipari vállalat a következő választ küldte: „A megyei tanács vb. terv­osztályával kötött szerződés értelmében ebben az eszten­dőben közel 15 millió formt értékű munkát kell vállala­tunknak elvégeznie. Ennek biztosítása érdekében a szük­séges anyagokat még az év elején megrendeltük, és a munkaárkok kiásásával a munkálatokat is megkezdtük. Az egyenes csöveken kívül különböző T-idomok is szük­ségesek a munkához, amelyet a készletező vállalat a meg­rendeléstől számított 2 héten belül köteles leszállítani. Megrendelésünkre az említett vállalat közölte, hogy, a kér­déses idomokat a nagy meny- nyiség és a különleges mére­tek miatt nem tudja biztosí­tani. tehát gyári megrende­lést eszközöljünk. A szállítási vállalat 19(54. január 15-re vállalta a szállí­tást. E határidőt természete­sen nem fogadtuk el. és meg­bízottunk közbenjárásával el­értük, hogy a szállítási ha­táridőt ez év október 30-ra módosították, és néhány ido­mot leszállítottak. A fentiektől függetlenül a 2—300 méteres szakaszok be­töltésre kerülhettek volna, ha a megyei tanács vb. tervosz­tálya a nyomáspróbához szük­séges vizet biztosítja. A cikk írója arra gondol; hogy ebben a kérdésben vál­lalatunkat terheli a felelősség. Véleményünk szerint ez hely­telen. Mert mit szóltak volna azok, akik a fentieket nehez­ményezik, ha a 15 milliós munkához csak akkor kezdünk hozzá, ha már minden idom rendelkezésünkre áll?” Gyebroszky László igazgató Megjegyzésünk: Éppen, mert nagy fcr'int összegű munkáról van szó, azért kellett volna, nagyobb körültekintéssel végezni az előkészítést. Számításba kel­lett volna venni, — mint ahogy a gyakorlat is iga­zolta — az esetleges anyag­hiányt, tekintettel a külön­leges méretű idomokra. Nem tartjuk elfogadható­nak az igazgató elvtárs vá­laszát, hogy mi lett volna akkor ha... mert a megfe­lelő anyagok visszaigazolá­sa hiányában, csak a ren­delkezésre álló anyag meny- nyiségének megfelelően kel­lett volna felvonulniuk a munkaterületre, illetve a munkát megkezdeniük. Er­re egyébként tudomásunk szerint miniszteri rendelet i$ van. A Balkányi Állami Gazdaság nagykállói üzemegységében közel hétszáz tenyészsüldő és 246 darab anya koca van. A képen: etetik a tény észállomány t. Elek Emil felvétele. 1963. szeptember 36. I----MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ ------, A DOHÁNY MINŐSÉGÉNEK MEGÓVÁSA A PAJTÁKBAN A Mezőgazdasági Könyv­kiadó a növekvő, s mind szé­lesebb körű érdeklődésnek megfelelően állította össze jövő évi kiadási programját. 1964. évi tervében mintegy 100 mű kibocsátása szerepel, ezek gerincét az üzem- és munkaszervezési, valamint a gépesítési szakirodalom képe­zi. Jelentős helyet kapnak a mezőgazdasági kiadványok kö­zött a népszerű és a szakem­berek számára nélkülözhelet-; len kézikönyvek. A magyar mezőgazdaság termelőszövetkezeti kiskönyv­tára című, máris igen nép­szerű sorozatban jövőre 11 fontos témáról jelennek meg újabb kötetek. Évről évre komoly károkat okoz népgazdaságunknak, ezen- beliil megyénk nagyüzemi gaz- daságamak is a sertések fer­tőző elvetélése. A fertőzött ál­latok, elsősorban az embrio­nális időszak megszakításával, vetéléssel, másrészt csökkent életképességű magzatok fialá- sával okoznak komoly kiesése­ket Ez a betegség az állatok környezetének megváltoztatása esetén jelentkezik, így elsősor­ban a felvásárlás útján beállí­tásra kerülő kocák 25—30 szá­zalékának első szaporulata esik így ki a termelési tervekbe ál­lított bevételekből. Ez megyei szinten évről évre mintegy 3000 darabos szaporulaitkiesést je­lent. A teljesen fertőzésmentes állományok kialakítása ig’en nagy körültekintést és tökéle­tes elkülönítést biztosító kü­lönleges adottságokat követel, s az ilyen állományból nyert egyedek más gazdaságba szál­lítva is csak tökéletes elkülö­nítés mellett maradnak fer- tözésmentesek. Éppen ezért arra kell törekedni a közös gazdaságoknak, hogy fertőzé­sen túlesett, természetes im­munitást szerzett állatokat ál­lítsanak be tenyésztésre gazda­ságaikba. Ezt a célt szolgálják a Földművelésügyi Miniszté­rium részéről a termelőszövet­kezeti tenyész sertésállomány kialakítására tett javaslatok is, amelyek szerint kis súlyú te­nyészkanok és tenyészkocák felvásárlását tartják helyesnek. A 40—60 kilogramm súlyú tenyészkoca, az 50—70 kilo­gramm súlyú tény észír ansül dók felvásárlása után is van még idő, hogy az újonnan bevitt ál­lomány átfertőződjön a helyi­leg uralkodó brucella-törzzsel, és a tenyésztésbe vétel idejéig ellenállást szerezzen. Az ilyen állományban csak ritka eset­ben fordul elő elvetélés. Még ennél is helyesebb, ha a közös gazdaság saját tenyésztésű egvedekkel pótolja kiesését, s oldja meg a szükséges minősé-­gi cseréket. Feltétlenül szüksé­ges az is, hogy minden közös gazdaság rendelkezzen saját tulajdonát képező apaállattal, és ezeket az apaállatokat csak a közös sertésállomány termé­kenyítésére használja. Komoly veszélyt jelent a különböző helyekről összevásá­rolt háztáji állomány termé­kenyítésére használt apaálla­toknak a közös gazdaság te- nyészkocáinál történő haszná­lata, mert ebben az esetben nemcsak az első, hanem a ké­sőbbi vemhesüléseknél is okoz­hatnak újra és újra elvetélése­ket. Végül, különleges esetekben, ha a tenyészállomány beállí­tása és szaporulatnyerése sür­gős a termelőszövetkezet ré­széről, jó gyakorlatnak látszik, ha az eladó gazdaság által vemhesitett kocákat vásárol­ják fel a termelőszövetkezetek. Ebben az esetben ritkábban fordul elő fertőző elvetélés, viszont a nagyobb súlyban vá­sárolt tenyészállatok ára lé­nyegesen magasabb lesz. Gaz­daságossági szempontból tehát kifogásolható. A sertéstenyésztés és tartás gazdaságosságának megjavítá­sa, a szaporulati átlag növe­lése érdekében feltétlenül tö­rekedni kell a termelőszövet­kezetnek a minél nagyobb mértékű saját állományú te­nyésztés nevelésre, ha vásár­lásra kerül sor, a kis súlyú te­nyészkocák és kanok vásárlá­sára és végül minden közös gazdaságnak a saját apaállat tartására. Énekes István, a TEGI-kirendeltség vezetője 5 A fiatal gabonavetések növényvédelme A betakarítási munkákkal egyidejűleg fő feladatként je­lentkezik a jövő évi kenyérga­bona vetésének biztosítása. A vetőágyak jó előkészítése, a talaj tápanyaggal való ellátá­sa, a holdanként! optimális vetőmagmennyiség biztosítása mellett igen lényeges az, hogy a gabonamagvak megfelelő fertőtlenítéssel, csávázottan kerüljenek a földbe. Azonban a biztonságos, jó termés érde­kében vetéseinket a kártevők ellen is meg kell védeni. Elő­fordul, hogy a vetési idő be­tartása szükségessé teszi a ka­lászos kalászos utáni vetését, s ez esetben, ha az időjárás is kedvező, fellép a vetési ba­golypille — mocskos pajor — őszi nemzedéke. A vetési bagolypille őszi hernyó nemzedéke a fiatal gabonavetésekben okozhat sú­lyos károkat. Az ellene való védekezésénél fontos szerepe van a megelőző agrotechnikai védekezésnek. A fertőzés ugyanis a gyomnövényekről indul el, ezért rendszeres gyomirtást kell végezni. A megtámadott területet a her­nyók támadási irányával szem­ben árkolással válasszuk el, a még fertőzetlen területtől. Az árokban összegyűlt her­nyókat szedjük össze, és se- misítsük meg. A fiatal her­nyók ellen tíz százalékos DDT porozószerrel, vagy Hungária DL—5 porozószerrel védekez­zünk. A kifejlett hernyók el­len eredményesebb az ideg­mérges csalétek alkalmazása. A száraz időjárás másik ve­lejárója a mezei pocok kár­tétele. E kártevő ellen ez idáig bevált védekezési mód az Arvalinos pocokirtó hasz­nálata. Az Arvalin kihelyezé­se előtt a járatok nyüásait be kell taposni, és a következő napokban jelentkező lakott járatokba fakanállal 3—5 íze­met helyezzünk el az Árvá­imból. Egy hold fertőzött te­rületre, a fertőzés mérvétől függően, 0,25—1 kilogramm Arvalin pocokírtó használha­tó fel. A pocokirtás eredmé­nyességének szempontjából fontos, hogy lehetőleg a vé­dekezés egy határrészben, egy időszakban történjen meg. Nagyon jó eredmény érhető el a talajban lévő kártevők ellen az Aldrinos szuperfosz­fát használatával. Az Aldri­nos szuperfoszfát talajíertöt- lenítő szerrel kombinált fosz­fát műtrágya. Holdanként 100 kilogrammos — mezei pocok ellen 150 kilogrammos — ada­golásban — alkalmazzuk olyan területen, ahol különben is szükséges a műtrágyázás. Az Aldrinos szuperfoszfát kiszór rása csak műtrágyaszóró gép­pel végezhető. Mivel méreg, az óvó rendszabályokat a leg­messzebbmenőkig (ártsuk be. Szilvássy József főosztályvezető AGROKER Vállalat A tsz-tagok betegbiztosítási jogairól A szerkesztőségünkbe érkező panaszos levelek jelentős ré­sze SZTK-ügyekkel kapcsola­tos. A tapasztalat azt mutatja — hiszen minden egyes pa­naszt kivizsgáltatunk —, hogy ezek jórészt nem jogosak, tá­jékozatlanságból erednek. Ezért felkerestük Nagy Ká- rolynét, a megyei SZTK Al­központ ügyvezetőjét, és Var- jasi János szolgáltatási osz­tályvezetőt, hogy tájékoztatást kérjünk olvasóink számára a tsz-tagok betegbiztosítási jo­gairól. — Az SZTK Országos Köz­pontja „A termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítása” című kiadványában ismerteti ezeket a jogokat. Ez a könyv minden bizonnyal valamennyi termelőszövetkezetnek birtoká­ban van. Ennek ellenére saj­nálattal tapasztaljuk, hogy a tagok mennyire tájékozatla­nok, mert nem ismertetik ve­lük a kiadványban foglalta­kat. — Szükséges hangsúlyozni. — mert számos esetben félre­értésre ad alapot — hogy a tsz-tagók ugyan 37 forint 50 fillér biztosítási dijat fizetnek havonta, de ennek csak egy kis hányada, mindössze 6 fo­rint az önkéntes betegségi biz­tosítási díj. 27 forintot kötele­ző nyugdíjbiztosítási díjként fizetnek, 4 forint 50 fillér a kötelező baleseti biztosítás dí­ja. A havonta fizetett 6 forint betegbiztosítási díj ellenében az SZTK orvosi gyógykezelést és gyógyszerellátást biztosít a tsz-tagoknak. Megkapnak min­den olyan gyógyszert, amit az egyéb foglalkozású biztosítot­tak, amelyet a kezelő orvos szükségesnek ír elő a gyógyu­lásukhoz. Ingyenes kórházi ápolás is megilleti a tsz-tagokat, időbe­ni korlátozás nélkül. A szüksé­ges gyógyászati segédeszközö­ket (szemüveg, művégtag, has­kötő stb.) ugyancsak megkap­hatják. Ezért így a gyógysze­rért is ugyanannyi térítést kell fizetniük, mint az ipari bizto­sítottaknak. Mmdezek a jogok családtag­jaikat is megilleti, kivéve a kórházi ápolást, am.ely ez eset­ben naptári évenként a 90 na­pot nem haladhatja meg. Nem illeti meg a tsz-tagokat táppénz, csak abban az eset­ben, ha üzemi balesetet szen­vednek vagy foglalkozási be­tegséggel kerülnek betegállo­mányba. Temetkezési segélyt is csak az utóbb említett esetek­ből eredő elhalálozás alkal­mával kaphatnak. A kórházba, vagy kezelésre utazás költségeit sem téríthet­jük meg a tsz-tagoknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents