Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-25 / 224. szám

XX. évfolyam, 224. szám Ara: SO fillér 1963. szeptember 23, szerda A legutóbbi lakásfelmérésnél a használható lakóházak szá­ma is 8000 volt, tehát a táv­lati terv idején megkétszere­ződik a város lakásainak szá­ma. A terv foglalkozik az üze­mek elhelyezésével, a lakóte­rületen levő kisebb üzemek kitelepítésével, újak létesíté­sével és a fejleszthetők to­vább építésével. Nagy ütemben fejlődik a közlekedés. Nemcsak a jármű­vek száma szaporodik, hanem á minősége is változik. Sokkal több autó, motor- kerékpár fog közlekedni, a lassú lovasszekerek és a kerékpárok pedig kiszo­rulnak. A gyors közlekedéshez széles, egyenes utak kellenek. A vas­úti kereszteződéseknél több helyen alul és felüljárókat kell építeni. Teljesen át kell építeni a közműveket. Csak a vízmű­vek 70 millió forintba kerül­nek. Megvalósul a vezetékes gázellátás, amihez a gázt a város határában áthaladó ro­mán vezetékből kapjuk. Fel­újítják és föld alá kerül a villanyvezeték. A város fejlődésével egy­séges terv szerint épül a Sóstó, aminek a modern építési terve öt évvel ez­előtt kezdődött meg. A pártbizottsági ülésen elő­terjesztett nagy jelentőségű tervhez beérkező javaslatokat október 15-ig egyeztetik a tu­dományos szakemberek a me­gyei tanács illetékes osztályá­nak bevonásával. Október 15-e után a szakemberek először az üzemekben, majd tanács­tagi választókerületenként a lakossággal is megismertetik a tervet. Befejezték az őszi vetést Űjabb távirati jelentés érkezett tegnap szerkesztősé­günkbe. A jármi Alkotmány Termelőszövetkezet vezető­sége közli, hogy befejezték az őszi vetési munkálatokat. Az őszi kenyérgabona vetési tervüket 103, takarmány- gabona vetési tervüket 100, takarmánykeverék vetésüket 125 százalékra teljesítették. A munkálatokkal szeptember 24-én végeztek. Az amerikai szenátus ratifikálta a moszkvai atom» • csendszerződést (2. oldal) Ahol az erdőt pótolják , (3. oldal) Jelentés az öttusa világbajnokságról (4. oldal) Olvasóink írják (5. oldal) Jelentős segítséget ad megyénk ifjúsága az őszi betakaritási munkában Tettekkel válaszolnak a KISZ felhívására Kedvező visszhangja van annak a felhívásnak, amelyet a KISZ megyei bizottsága tett közzé szeptember 15-én. — Azt kértük ebben — tá­jékoztat Havacs József, a me­gyei bizottság munkatársa —, hogy megyénk fiataljai minden erejükkel segítsék az őszi be­takarítási, talajelőkészítési és vetési munkát. Alig telt el egy hét, máris érkeznek a jelentések csatla­kozásokról, sőt munkasikerek­ről. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben jelenleg 45 ezer fiatal tevékenykedik: ez a szám az őszi betakarítás 4 idejére újabb ezrekkel nő, hiszen az ipari üzemek, a középiskolák fiataljai és az úttörők is felajánlották segítségüket. Kisvárda környékén a múlt héten közel ezer gimnazista fiú segített a burgsnyaszedés- ben, az almaszüretnél. Több, mint százan burgonyát válo­gattak. E héten a gimnazista lányok követik a fiúk példá­ját: a környező közös gazda­ságokba összesen 750 leány érkezik a munkák gyorsí­tására. Figyelemre méltó munkát vég­zett a felhívás utáni napok­ban. a mándoki Oj Élet ifjú­sága: százhatvanan félezer mázsa burgonyát szedtek fel, 17 holdról takarították be a kukoricát s vasárnap 28 fő je­lentkezett gyümölcsszedésre. Szabolcsveresmarton félszáz fiatal vesz részt a betakarítás­ban, de a járás ipari üze­meiből hazajáró fiatalok is csatlakoznak a helybeliekhez, •különösen hét végén. Nemcsak a kisvárdai járás­ban szerveznek szombati, va­sárnapi munkát, egyre több helyről érkezik hasonló kez­deményezés. A nyíregyházi járásbeli Gyulatanyán, az állami gaz­daságban vasárnap 48 KISZ-es 27 holdról takarította be a kukoricát. A Kemecsei Álla­mi Gazdaságban e héten na­ponként 150 nyíregyházi kö­zépiskolás fiú — a Vasvári gimnáziumból — vesz részt a betakarításban, szeptember 29-én a helybeliekkel együtt szüretelik az almát. Legnagyobb igény ebben a járásban mutatkozik: nemrég 6 termelőszövet­kezet jelezte, munkát tud adni 340 fiatalnak. Szép Eredményekről szá­molnak be ezenkívül a máté­szalkai, a baktalórántházi, a nyírbátori és a vásárosnamé- nyi járásban is. Mátészalka minden üze­mében készenléti ifjúsági brigád van: ha hívják őket, azonnal indulnak se­gíteni. A Nagyecsedi Gépállomás if­júsági brigádja talajművelési tervét időarányosan 170 száza­lékra teljesíti. Aporligeten az utóbbi néhány nap alatt két­száz köbméter silót készítet­tek a fiatalok, Teremen 50 hold gyümölcsöst kötöztek be. Nyírmadán KISZf-javító bri­gád alakult a gépállomáson, a vajai fiatalok bekötő útépíté­sét segítik, a járásban már eddig is több, más területen dől- - gozó fiatal jelentkezett kétműszakos traktorveze­tésre. Beregben különösen az úttö­rők tűnnek ki a könnyebb munkák végzésében. A közeli napokban még to­vább szélesedik megyénk if­júságának munkafelajánlása. Ehhez viszont az szükséges — mondotta Havacs elvtárs —, hogy mindenhol szívesen fo­gadják az ajánlkozó fiatalokat. Sajnos, a nagykállói járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nál például többszöri megkér­dezés után sem tájékoztatták az ifjúság vezetőit: hol szorít a cipő, hol kelne el a segít­ség. Még csak részben mérhető a végzett munka eddigi hasz­na, de máris remélhető, hogy megyénk fiatalságának véd­nöksége az őszi betakarítás fe­letti nagy hasznára lesz a kö­zös gazdaságoknak. ' (Angyal) Kedden kibővített ülést tar­tott a nyíregyházi városi pártbizottság. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a városi tanács végrehajtó bizottságának tag­jai, párttitkárok, tömegszerve­zeti vezetők, tudományos egye­sületi tagok és a meghívott vállalatok vezetői. A városi pártbizottság titkárának, Murczkó Károly elvtársnak megnyitó szavai után az ülés egyetlen napirendi pontját — Nyíregyháza város általá­nos távlati rendezési tervét — Kalocsai István városi főmér­nök ismertette. Kalocsai elvtárs a mintegy ötórás filmvetítéssel és térké­pekkel illusztrált előadásában ismertette azt a több éve tar­tó hatalmas munkát, amivel elkészítették Nyíregyháza ren­dezési tervét. Ismertette, hogy 1910-ben, majd 1920-ban készült egy-egy nagyobb lélegzetű terv, de mind a kettő csak terv maradt. Egészen a felszabadulásig a magántőke érdekei szerint, spontán alakult a város ké­pe. 1945 után az újjáépítés lázában is készültek tervek, de a modern város sokoldalú igényének ezek sem feleltek meg. Többszöri átdolgozás után most készült el a város 1980-ig szóló általános ren­dezési terve. A terv széles körűen figyelem­be veszi a város fejlődését, az igényeknek megfelelően a reális lehetőségekre alapozva készült. A város lakossága 1980-ig mintegy 75—80 ezerre nö­vekszik a jclenle * 56 ezerről. A terv 8000 új lakás építését irányozza elő. A nyírbátori magtisztító telepen 110 vagon borsó és 120 vagon csillagfürt vetőmag el­szállításra kész. A minőségileg kifogástalan árut fémzárral látják eL KGST­tanácskozás Budapesten KGST-tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, a Royal szálló külön termében. A KGST-országok állattenyészté­si kutató intézeteinek kép­viselői „a tenyészbikák örök­letes tulajdonságainak értéke­lése” című témát vitatták meg. Az öt napig tartó ta­nácskozáson a hús- és tej­termelés szempontjából nagy jelentőségű ivadékvizsgálatnak az egyes országokban alkal1 mázott módszereit vizsgálják meg és egységesítik. YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A lakosság elé kerül Nyíregyháza távlati rendezési terve Kibővített ülést tartott a városi pártbizottság A nők helyzetének további könnyítéséről fogadott el intézkedéseket a megyei tanács A megyei tanács tegnap ülést tartott. Az ülésen részt vett Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Igaz László, a Könnyűipari Minisz­térium osztályvezetője, • dr. Medgyes Béla, a Művelődés- ügyi Minisztérium szakigazga­tási főosztályának helyettes vezetője. Dr. Fekszi István vb elnök megnyitó szavai után került sor. „A nők helyzete megyénkben” című vizsgálati anyag megvitatására, amely­nek előadója Kovács Károly- né, a vizsgálatot végző ideig­lenes bizottság elnöke, a nő­tanács megyei titkára volt. Az első napirendi pont vi­tájában a megyei nőtanács is részt vett. A tanács és társa­dalmi szervek képviselőiből álló Ideiglenes bizottság je­lentése megállapította, hogy a gazdasági, kulturális, egész­ségügyi és más területeken megyénkben közel százezer nőt foglalkoztatnak. A dolgo­zó nők nagy többsége — mint­egy 70 százaléka — a mező- gazdaságban tevékenykedik. A Í özös munkában a leánvok 3 asszonyok mintegy fele vesz állandóan részt. Dicséretes, hogy csaknem háromnegyed részt vállaltak növényápolás­ból. Sokan dolgoznak a ker­tészetekben, dohánytermesz­tésben és a baromfitenyésztés­ben. Jól megállják a helyüket a társadalmi életben is. Leg­utóbb négyszázötvennel több nő került a tanácsokba, mint korábban, s nagy eredmény, hogy 112 a társadalmi munká­ban dolgozó községi vb. el­nökhelyettes nők száma. Min­den évben több a tanulásban részt vevő leány és asszony. Ennek ellenére kevés a női tisztviselő, a termelőszövetke­zeti vezetésben, az iskolák vezetésében dolgozó nő. A dolgozó nők második mű­szakjának megkönnyítésére számos intézkedést hoztak. Nyíregyházán, a járási székhe­lyeken és a nagyobb közsé­gekben háztartási gépkölcsön­zőket hoztak létre, a tanácsok és termelőszövetkezetek egy része is gépeket vásárolt az asszonyok számára. Több böl­csődét, óvodát építettek a községekben helyi erőből és célhitelből, de még ina is ke­vés a férőhelyek száma. A tanácsülés e napirendi pontjának vitájában sok ta­nácstag és meghívott vendég kért szót. Értékes javasato­kat tettek a nők helyzetének megkönnyítésére, a munkába állítás, továbbképzés lehetősé­geire, Orosz Ferenc elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy a legutóbbi tanácsülés óta eltelt idő jelentős ered­ményeket hozott. Egészsége­sebb a közszellem a megyé­ben a nők megbecsülése, mun­kába állítása területén, egyre ritkábbak a nők képességeit lebecsülő hangok. Szólt arról, hogy tovább kell jutni, s a megyei tanács egyik legfőbb gondja a nők tanulásának se­gítése legyen. Azonos képes­ség, rátermettség esetén pe­dig a nők javára kell dönteni az olyan munkahelyeknél, ahol túlnyomó részt nők dol­goznak, vagy könnyebb erőfe­szítés is elég, mint például az iskolák vezetésében. A máso­dik műszakkal kapcsolatban említette: ez nem a nők prob­lémája csupán, s nem is első­sorban női probléma, hanem az egész család, a társadalom ügye. Épp ezért minden köz­ségben. üzemben s másutt azt kell vizsgálni, mit tud segí­teni a nőknek az állam, a termelőszövetkezet, az üzem, s mit tud segíteni a férfi? A felszólalás felhívta a figyel­met arra is, ahol erre anyagi lehetőség van, vállaljanak na­gyobb részt a szociális jel- adatokból a termelőszövetke­zetek. A hozzászólások együttes megállapítása volt. hogy a megyében élő nők helyzete az anyagi lehetősnek korlá­tozottsága ellenére is bíztató Az állam különböző intézke­dései, a helyi párt- tanácsi- és tömegszervek foglalkoznak a nők gondjaival, az egészség ügyi és szociális problémák fokozatosan megoldódnak. A nők szakképzettségének eme­lésével, a megye belterjes gaz­dálkodásával, iparosításával állandó, megfelelő munkahe­lyét kapnak a szabolcsi asz- szonyok és lányok. A megyei tanács a vita alapján úgy határozott utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy a javaslatok alapján tegyen intézkedéseket a nők helyze­tének megkönnyítésére, s arról számoljon be a tanács legkö­zelebbi ülésén. A megyei tanács ezután fo­lyó ügy^ket tárgyalt. (kJ)

Next

/
Thumbnails
Contents