Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
Nagy a nyüzsgés a nyíregyházi piacon szombaton reggel. Népes csoport veszi körül a paszabi Petőfi Tsz most érkezett csirkeállómá- nyát Leteszik a ládákat, s még mielőtt megkezdenék az árusítást, körbefutják a piacot: lássuk, hogy dukál ma az ár. Aztán kezdetét veszi a csirkevásár — paszabi módra. Nincs mérleg, az árut kínáló asszony megforgatja maga előtt a pár csirkét s határozottan áraz: „Ez ötvenöt, amaz hatvan... Mit, hogy drága? Adja az ötve- net, aztán szaladjon vele...” Nincs mérleg, zúgolódik a tömeg. Sokan azt latolgatják, vajon hogyan számolják el a bevételt ilyen alkudozás után. Alkudozni egy szocialista szektorral — enyhén szólva bizarr! (as) Igazgatói figyelmeztetés — némi szépséghibával Pár héttel ezelőtt, megírtuk: az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 50-es számú árudája a megmaradt péksüteményt penészes állapotban szállította vissza a kenyérgyár egyik sütödéjébe azzal a céllal, hogy zsemlemorzsának dolgozzák fel. Bár a sütöde — az említett ok miatt — ezt nem vállalta, cikkünkben elmarasztaltuk ezt a nyilvánvalóan helytelen eljárást. A bírálat nyomán a vállalat vezetősége vizsgálatot indított és az igazgató írásbeli figyelmeztetést adott a szállítási előadónak és a' boltvezetőnek. Látszólag ezzel az ügyet elintézettnek is tekinthetnénk, ha a tények nem mondanának ellent az alapos körültekintés nélkül készült igazgatói döntésnek. Ugyanis a boltvezető nem egyszer figyelmeztette a vállalatot, hogy intézkedjék az összegyűlt száraz sütemény elszállításáról. A boltban lévő, hivatalos levelezésre használt tömbben például már május 2(S-án a következő bejegyzés olvasható: „Már több ízben kértem a száraz sütemény... elszállítását Kérem a mulasztást pótolni, mert a vállalatnak ebből esetleg hátránya származik.” Június 4-én újabb bejegyzés: . „Ismételten, nagyon kérem a száraz sütemény elszállítását.” Nagy Mihály boltvezető ezután már szinte rimán- kodva kérte, hogy tegyenek valamit, mert az amúgy is kicsi raktárban nem tudja megfelelően tárolni a megmaradt süteményeket. Nem történt semmi. Június 12-én már kénytelen volt a következő szövegű bejegyzést írni a levelezési tömbbe: „Miután hetedízben kérem a száraz sütemény elszállítását, az ebből eredő kárért felelősséget nem tudok vállalni.” S csak ezután, de így is jóval később intézkedett a szállítási előadó a már jobbára penészes áru elszállításáról. S ha a kenyérgyár átveszi, az ügynek talán nincs is folytatása. Nem kell hozzá különösebb bizonygatás, hogy kibogozzuk: a boltvezető a maga hatáskörében mindent megtett, hogy károsodás ne érje a vállalatot. A felületes vizsgálat és az elhamarkodott figyelmeztetés már csak azért is sérti a boltban dolgozó brigád önérzetét, mert három éve tartják a szocialista brigád címet .............. T. A. — Azt hiszem, valami detektív regényben olvastam. Az áldozatot megkötözték, fölé edényt helyeztek, amiből felpercenként egy-egy csepp víz hullt a fejére. És az illető megbolondult — így kezdi a ramocsaházi termelőszövetkezet idős tagja, a gyümölcsös őre. — Akárhogy Is volt, de most már én is idegbolond kezdek lenni. Minden pillanatban egy koppanás... Siralmas, valóban megrázkódtatást okozó a kép, amely a tsz gyümölcsösében elénk tárul. Holdanként legkevesebb száz mázsa almát vártak. És gyönyörű, minőségi almát! Jött a szeptember kilencedikéi jégverés — s a iák alatt tenyérnyi hely sem maradt szabadon, a talajt tönkrevert alma borítja. És a fákról hull, egyre hull a beteg gyümölcs. Teljesen odaveszett az idei termés. Pontatlan termésbecslés Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának helyette«« vezetőjével, Révai Zoltánnal és Pazár Zoltán fő kárbecslővel nem azért indultunk megyei körútra, hogy reklámot csináljunk a biztosítás mellett. A minden évben sajnálatosan jelentkező jégverések már megtanították a közös és háztáji gazdaságok legtöbbjét... Néhány problémát akartunk megvizsgálni, olyanokat, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a károsult gazdaságokra. Egyik ilyen jellemző hiányosság a pontatlan értékbecslés az egyes gazdaságokban. Berkeszen például fehér almából 4000, pirosból 2000 mázsa termést becsültek, s ennek az arányában kötöttek biztosítást. Év közben nem éltek a termés- eredmény módosításának a lehetőségével. A szeptember 9-i jégverés idejéig kiderült, hogy a piros és fehér alma termés aránya pontosan a fordítottja a korábbi becslésnek. A nagyobb értékben biztosított fehér alma túlnyomó többségét már be is takarították a jégverés előtt, ugyanakkor a nagy tömegű jonatán termését — nem hivatalos becslés! — hatvan-hetven százalékban verte el a jég. A tsz-nek a reális értékbecslése következtében sokkal több a vesztesége, mint amennyit a biztosító a szerződés alapján meg-_ téríthet. Több szövetkezetben, így a ramocsaháziban is, nem volt megalapozott az egyes kertek termésbecslése, ennek alapján a biztosítási szerződés megkötése. A gyengébb termést biztosító kertre kötöttek nagyobb értékű szerződést, és a másikra fordítva. A jég a százmázsás hozamú kertet tette teljesen tönkre... Amikor negyedmillió úszik Ezek a mostani sajnálatos tapasztalatok figyelmeztetnek arra, hogy a gazdaságok saját érdekükben éljenek év közben a termés módosításával, s változtassák meg biztosítási szerződésüket a tényleges érték alapján. Fülpösdarócon, a Petőfi Tsz közel egymilliós kártérítést kapott az egyik nyári jégverés miatt bekövetkezett kárért, de mintegy negyedmillióval emelkedett volna a térítés összege, ha pontosabb a termésbecslésük. A jégkár, bármelyik növényféleségnél akkora pusztítást tesz elsősorban a minőségi kiesésben, hogy a kártérítés ezt soha nem tudja teljes egészében pótolni a gazdaság részére. Különösen akkor nem — például alma esetében —mamikor bár hetven-nyolcvan százalékos exportminőségre számítanak, és alacsony, három, három és fél forintos átlagértéket vesznek. Erjed a hullott gyümölcs Azonban, ha hellyel-közzel a szövetkezetnek meg is térül a kár, a népgazdaságnak kiesés egyrészt a kártérítés, de főMegjelent a 3004/6-os kormányhatározat a tsz-ek állami támogatásának rendszeréről A Magyar Közlöny szeptember 20-i számában közzétették a Minisztertanács legutóbbi ülésén hozott 3004/6-os kormányhatározatot, amely a termelőszövetkezetek további megerősítését célzó 1964. évi állami támogatás rendszeréről intézkedik. Vissza nem térítendő segítség, kiterjedt hitelelengedés A kedvezőtlen természeti viszonyok megjavítása céljából végzett talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés, rét- és le- gelőjavitás. valamint gyümölcs és szőlőtelepítés tereprendezési költségeire vissza nem térítendő állami támogatást kapnak mindazok a termelőszövetkezetek, amelyek a nép- gazdasági tervben / kiemelt körzetek területén gazdálkodnak. A beruházásoknál adott hitelelengedés mértékét az új határozat növeli. Tehénistálló építésénél jelenleg 1000 forint hitelt engednek el férőhelyenként. 1964-ben — az épület korszerűségétől függően — 11 000 forintig terjedhet ez a hitelelengedés. Tojóházak esetében az eddigi 50 forint helyett 200 forint lesz a férőhelyenkénti hitelelen- sedés. Növeli a határozat az egyéb épületek és építmények után elengedhető hitel összegét is. (Sertésfiaztató, magtár, gépkarbantartó műhely. hideglevegős szénaszárí- *ő stb.) Kimondja a határozat. hogy a vissza nem térítendő állami támogatás összege öntözőtelep-építésnél, víztároló és csékút építésénél, a szarvasmarha- és baromfitenyésztés épületeinél, dohányfajtánál. gépkarbantartó műhely építésénél nem haladhat- 'a meg a költségvetési elő- mányzat SO. a többi épületnél pedig 50 százalékát. A már meglévő épületek korszerűsítése esetén 30 százalékos kedvezmény jár. Előírja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek a meglévő szőlő- és gyümölcsültetvények korszerűsítésére is A termelőszövetkezetek megsegítését kiküldetés alapján vállaló szakemberek a kiküldetés tartama alatt megkapják munkáltatóiktól az átlagkeresetüket, s azonkívül havi 900 forint összegű élelmezési általányra jogosultak. Az így kiküldött szakemberek felszámíthatják igazolt szállás- és útiköltségeiket és a havonta egyszeri haza- és visszautazás költségét is. Kimondja a határozat azt is. hogy a termelőszövetkezetek a náluk foglalkoztatott közép)-, vagy felsőfokú iskolát végzett gyakornokok fizetésének megfelelő állami támor gatást kaphatnak. Ha gazdaságilag meg nem erősödött, vagy közepes tsz társadalmi ösztöndíjat ad, akkor az ösztöndíj mértékéig állami támogatást kaphat. Ugyancsak állami támogatást nyújtanak ezeknek a termelőszövetkezeteknek arra a célra is, hogy tagjaikat felsőfokú mezőgazdasgi technikum nappali tagozatára küldjék tanulni. Lakásépítési hozzájárulás A termelőszövetkezeti szakemberek helyzetének további javítását szolgálja a határozatnak az az intézkedése, hogv az állam lakásonként 80 000 forintot magára vállal a szakemberek részére típusterv szerint épített két-három szobás, közművesitett készenléti lakások építési költségeiből. Lényeges változás a jelenleg érvényben levő 3004'5-ös kormányhatározathoz képtest az is, hogy a szövetkezetenként meghatározott áruértékesítési szint teljesítése esetén járó kedveznénvt az új határozat megszünteti. Az eddig nyújtott ilyen támogatást más címen (megnövelt beruházási és egyéb kedvezmények) kapják meg a termelő- szövetkezetek. Az 1964. január 1-én hatályba lépő 3004'6-os kormányhatározat részletes végrehajtási utasítása néhány hét múlva jelenik meg. kaphatnak hosszú lejáratú hitelt. A megyei fásítási beruházási keret terhére elvégezhetik a tsz-ek a legelők és a majorok fásítását. Spárga telepítésénél a holdanként! 5000 forintos hitelelengedést 10 000 forintra emelték. A víztároló után nyújtandó hitelkedvezményt úgy módosították, hogy jövőre nem holdanként; hanem köbméterenként kapják a tsz-ek a kedvezményt. A termelőszövetkezet saját tenyésztésű kocájának első el- lésekor eddig 800 forint középlejáratú hitelt nyújtott az állam. Ezt asr összeget most kocánként 1500 forintra növelte a határozat, feltéve, hogy a tsz a kiselejtezett állatokat pótolta. Jö vedelem kiegészítés, ösztöndíjak Fontos intézkedéseket tartalmaz a határozat a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének további javítására. 1964-ben is irányítanak szakembereket, főképp mezőgazdászokat és könyvelőket, elsősorban a gazdaságilag meg nem erősödött, indokolt esetben pedig a közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetekbe. Ahhoz, hogy a kihelyezett szakember elnöki tisztséget töltsön be. a földművelésügyi miniszter engedélye szükséges. A termelőszövetkezetben munkát vállaló nyugdíjas szakember (mezőgazdász, könyvelő) részére gazdaságilag meg nem erősödött tsz- ben 3—5 évi időtartamra, közepesen gazdálkodó tsz-ben pedig 2—3 évre a szüneteltetett nyugdíjellátással azonos összegű jövedelemkiegészítést lehet megállapítani állami támogatásként. A bizonyos esetekben jelenleg is érvényben levő 800— 1500 forintos havi jövedelemkiegészítést kiterjesztette a határozat azokra az elnökökre és szakemberekre is, akik saját tsz-ükön kívül másik szövetkezetben is ellátják az elnöki, a mezógazdaszi, vagy a könyvelői teendőket. Bőséges és jó minőségű szilvái szüreteltek a szatmárcsekei Haladás Tsz-ben. (Hammel József felvétele.) Szerkesztett egy összerakható táblát is, amelyen 20—25 kísérletet lehetett elvégezni. Harmadik dijat nyert a szemléltető eszközök "készítésére kiírt pályázaton. Ezt egy újabb láda követte, ahogy elnevezte a „kézi laboratórium”, amelyben minden alapvető kísérlet megtalálható. — Az érzékeny árammérő talán a legszebb az összes közül — vesz elő egy Oktatási közlönyt, amely közölte az újítást a rajzokkal együtt. Geometriai és villamossági szakkönyvek garmadáját tanulmányozta. mig megszerkesztette . a váltóáramú bemutató műszert, amely szintén díjat nyert. Húsz darabot el is készített különböző technikai módosításokkal. Hogy ezeket miért nem gyártották sorozatban, miért nem terjedt el az ország iskoláiban, ma sem tudja.. Mérik a zaj hatását Ahogy rajzokat elemez, szakkifejezéseket sorakoztat fel, azt hinné az ember, nem is p>edagógus. hanem tervező- mérnök. Kísérletező, nyughatatlan ember, aki minduntalan új és új szerkezetek megalkotását tűzi maga elé. Most a gyermeklélektant kutatja. A tanulók fáradékonyságának okait keresi. — Mégse a négy színű tanterem jó, — közli legújabb tapasztalatait a színek lélektani hatásáról. A négy szín megbontja a tanterem egyensúlyát, rontja a biztonságérzetet. Az ember úgy érzi, mintha megbillent volna az egész terem... — magyarázza. Nyírbátorban az T. .sz. .iskolában, már színes tanteremben tanulnák a gyerekek, most helyezik el a zöld táblákat. Szemet nyugtató színekben öltöznek a szemléltető eszközök is. Három orvos dr. Rajtik Jenő. dr. Réthári Miklós és dr. Endrei János kiséri figyelemmel a munkát, s a pedagógusokkal együtt dolgozzák ki tudományosan a színek alkalmazását. Országosan is érdeklődnek a nyírbátori kísérletek iránt. Levelek érkeznek a különböző városok, községek pedagógusaitól. Arról pedig még kevesen tudnak, hogy újabban a színek mellett a zai hatását mérik a nyírbátori I. sz. iskolában. Szín és tisztaság — A zajszintet akarjuk vizsgálni a közeljövőben, mert úgy találjuk a padlórecse§és. a nad zörgése és egyéb zaiha- tás összefügg a tanulók fáradékonyságával. Égve! őre szeretnénk PVC bevonattal ellátni a kísérleti tanterem padlóiát. amelv három szempon' ból szolgálná a célt: szír., zaitalanság. tisztaság'.” Búcsúzáskor a kísérleti iskolába invitál, amelv bemut» tó tantermével, felszerelésével elénk vetíti a holnap iskoláját. Páll Géza. Jég • •• jég ••• jég de nem csak ez! í: Hová Selfl 2 000000 „Ilmaska"? Szemre,.. ként a termék. S a kár tovább is halmozódik. A szeptember elején jégkárt szenvedett gyümölcs olyan érettségi állapotban volt, amely konzervgyári félkész termékként vagy gyümölcsléként hasznosítható. Durva becslés szerint a legutóbbi jég —, amely Kisléta— Pátroha vonalában húzódott 5—15 kilométeres sávban — mintegy háromszáz vagon almát vert le a fáról, vagy sértett meg úgy, hogy az csak konzervipari felhasználásra alkalmas. A jégverés után körülbelül tízszázalékos érték- csökkenéssel lehetett volna az almát konzervipari célra felhasználni. Ezekben a napokban már 30 százaléknál tart a veszteség, de egy hét múlva esetleg csak cefre lehet — pálinkafőzéshezA ra«o- csaházi kertben erősen érződik a hullott gyümölcs erjedése. De... Az állam és a termelőszövetkezetei; érdekét egyaránt szem előtt kellene tartania a kereskedelemnek. De... A berkeszi tsz ígéretet már kapót, de szállítási lehetőséget nem. És a többi kárt szenvedett tsz? Ha csak 30 százalékos értékesítést vennénk alapul, a háromszáz vagonnyi almából mintegy kétmillió darab „Almuskás” ü’./'get tehetne megtölteni almalével! Ez nem érdeke a népgazdaságnak. a kereskedelemnek?! Azt hisszük igen, csak' több figyelmet kellene rá fordítani. Samu András. A holnap iskolája Színes, zajtalan padló és a gyerekek fáradékonysága — Kísérletező pedagógus Irathalmaz mellett ül Kovács Gyula pedagógus. Néhány éve búcsút mondott a katedrának (de nem végleges, mondja.) Tizenhét éves nevelői gyakorlat után lett a járási tanács művelődésügyi osztály- vezetője. A nyírbátori járás valamennyi iskolájának gondja, feladata az ő asztalán csúcsosodik. Hatszáz pedagógus problémája, személyi, szakmai ügyei és a sok területű művelődési munka köti le minden percét. Restellkedve mondja, hogy bizony nem jut idő a családra. — Pedig a fiam már első gimnázista! Olyan életkorban van, amikor mellette kell állni. És a kislány... Kézi laboratórium A sok-sok iskola és gond között mégse halványul az érdeklődése a régi iskolája iránt. Ott kezdte, ott érett nevelővé, s bomlott ki kísérletező hajlama. — Megfigyeltem, milyen erőfeszítésbe került a gyerekeknek megérteni egy-egy magyarázatot, amelynél nem áll rendelkezésre szemléltető eszköz, vagy nem olyan az eszköz, amely könnyen szemléltet. És otthon, üres perceiben előkerültek a barkácsoló szerszámok. Egy év is be'etelt, mig elkészítette a függőleges síkú ábrázolás szemléltetését. Szilvaszürel
