Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-18 / 218. szám
Egységesebb irányítást a belyiiparban Megyénk iparosításában, az ipari termelésben és az ipari természetű szolgáltatásban egyre nagyobb mértékben veszik ki részüket a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok, a kisipari szövetkezetek. A megyei tanács által is jóváhagyott iparpolitikai terv rögzítette azokat a fejlesztési feladatokat, amelyeket a 2. ötéves terv idején végre kell hajtani. Fontos feladatként írja elő a határozat a szolgáltató tevékenység fokozását, mint a fejlődés szükségszerű velejáróját. Az iparpolitikai terv első évének végrehajtása során ezen a téren terven felüli eredményeket is értek el a tanácsi vállalatok, és kisipari szövetkezetek. Azonban ez még nem elég, mert országos viszonylatban — beleszámítva a kisipari szövetkezetek ez irányú fejlődését is — Szabolcs-Szatmár megyében legalacsonyabb a javító- szolgáltató tevékenység mértéke. Míg országosan az egy főre eső teljesítményérték 365 forint, addig a megyében csak 268 forint. Az iparpolitikai terv végrehajtásához feltétlenül fontos a különböző szintű szervek munkájának összehangolása, az igények elemzőbb felmérése. Az előző években gátolta a fejlődést a tanácsi, szövetkezeti és magánkisipar között helyenként még mindig fennálló külön út. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy a , tanácsi vállalatnál és a ktsz-nél egyaránt meglévő vasipari és faipari tevékenységet Kisvárdán sikeresen megszüntették. A faipari tevékenységet ma már kizárólag a faipari vállalat, a vasipari tevékenységet pedig a szövetkezet látja el. így mód van a profilon belüli szolgáltató tevékenység fokozására is. Kisvárdán, — ennek eredményeként — a tanácsi vállalatnál már meg is nyílt a képkeretező és ' üvegcsiszoló részleg. A megyei tanács vb ipari osztályának —■ mint a tanácsi vállalatok felügyeleti szervének — és a KISZÖV vezetőinek ■ együttes törekvései, sajnos, nem mindig taialnak megértésre. Egy együttesen elhatározott profiltisztítás során Nyírbátorban a vasipari szolgáltató tevékenységet a vasipari vállalat vette át, s cserébe a faipari munkát adta oda a vegyes javító ktsz- nek. Azonban a szövetkezet — iparengedély nélkül — továbbra is folytatja a kútjavító, mérlegjavító és egyéb tevékenységet — ahelyett, hogy a hivatalosan engedélyezett szakmák fejlesztését gyorsítaná. Az ilyen partizánkodás mindkét részen akadályozza a javító-szolgáltató munka fokozását, . a fejlődést szolgáló iparpolitikai terv végrehajtását. Káros ez végső soron a szövetkezetre is, hiszen az említett okok miatt máris csökkent a megrendelés, hovatovább ráfizetéses lesz a részlegek fenntartása. A Nyírbátori Vasipari Vállalatnak több mint egy évtizedes gyakorlata van ezekben a szakmákban. A fejlődés szempontjából pedig nem közömbös, hogy a feladatokat ki képes jobban és gyorsabban megoldani, melyik üzem rendelkezik megfelelőbb berendezésekkel, szakemberekkel. Helyes az ipari osztály törekvése, hogy a közeljövőben több helyen szolgáltató vállalatokat hoznak létre. Ezeknek a feladata kifejezetten a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítése lesz. így még nagyobb lehetőség nyílik a, szolgáltató tevékenység fokozására és az eddig is elsősorban készárutermeléssel foglalkozó vállalatoknál a sorozatgyártás bevezetésére, tökéletesítésére. A közeljövőben felépülő nyíregyházi kenyérgyár-kombinát a korszerű technológia alkalmazását, az eddigi kézimunka megszüntetését, a sorozatgyártásra való áttérést teszi majd lehetővé. Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalatot és az Építőanyagipari Vállalatot olyan helyre telepítik, ahol nagyobb lehetőségük lenne a fejlődésre, terjeszkedésre. Az építőanyagiparban a kályhacsempe- gyártás fokozása mellett bevezetik a hordozható cserép- kályha gyártását is. Jövőre ez az új cikk már sorozatban készül. A munka termelékenységének fokozására ' új, korszerűbb gépeket állítanak be a Nyíregyházi Cipőgyárban. Döntő fordulatot akarnak elérni a Patyolat Vállalat munkájának megjavításában is. Nyíregyházán a közeljövőben nyílik meg egy textiltisztító szalon, ahol egy óra alatt kitisztítják a bevitt ruhákat. A következő lépés; Mátészalkán és Kisvárdán is kielégíteni a lakosság ilyen irányú igényeit. Az, iparpolitikai terv megvalósításához a jelenleginél sokkal nagyobb összhangot kellene megteremteni a különböző szintű szervek — elsősorban a kisipari szövetkezetek — munkájába. Azonban ez az együttműködés mindaddig nem lesz teljes, amíg a felügyeleti jogkörök — és éppen ezért az irányítások is — többirányúak. Nagyobb -állami felügyeleti hatáskört kellene biztosítani a tanács ipari osztályának ahhoz, hogy — a szövetkezeti demokrácia megsértése nélkül — nagyobb eredménnyel tudják végezni ezt a szervező, irányító és koordináló munkát. Ez nemcsak összehangolná a tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek és magánkisipa- rosok munkáját, hanem közvetve egységesebb, magasabb szintű szakirányítást is biztosíthatna a megye helyiiparának. Helyes lenne, ha a Gazdasági Bizottság olyan döntést hozna e probléma megoldásához, amely végső soron a megye helyiiparának gyors iramú fejlődését, a lakosság jobb ellátását szolgálná. Tóth Árpád. Családi ház — „Én fizetek, építse azt, amit mondok44 — A rossz példa ragadós — Békés otthon és építési kultúra A családi ház — saját ház építés egy-egy család életében sorsdöntő vállalkozás és egyben évtizedekre megszabja annak életformáját. Ezért nem közömbös a közösség, dé elsősorban az érdekelt családok szempontjából, hogy az épülő ház mennyiben felel meg a lakáskultúra korszerű igényeinek és nem utolsósorban a gazdaságosság követelményeinek. Ezt a célt szolgálta a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építésügyi Minisztérium, a TIT és a Hazafias Népfront közös rendezésében megtartott országos kislakásépítési tanácskozás. Az állami támogatással és saját erőből épülő csíjjádi házak, nyaralók építése soha nem látott fejlődést ért el hazánkban. A második 5 éves terv első két esztendejében, 1961—1962-ben magánerőből és állami kö’csön segítségével 91 000 családi ház épül,t. Az országos lakásépítési program keretén belül tehát jelentős helyet foglal el a magánépítkezés, amely kihat az új települések rendezési, közművesítési, városképi kérdéseire is. „Kacsalábon forgó paloták44 A ma még tömegesen előforduló hibákat elkerülni, az egyéni és állami érdeket egyaránt szolgáló korszerű és olcsó építkezési formákat megközelíteni: komoly műszaki és ízlésnevelő munkát jelent. A hiba fő forrása, hogy az építtetők zöme az Országos Terve zői Névjegyzékben szereplő legmagasabb képesítésű ,,A” kategóriájú építészeket csak ritkán veszik igénybe. így a rosszul képzett tervező a laikus építtetők uszályába kerül: „én fizetek, építse azt, amit mondok”, vagy fordítva a tervező már sorozatosan felépített „kacsa1áh'’-’ forgó palota” tervét sózza álra és újra az építtetők nyakába. A rossz példa csodálatos módon ragadós, mert egy-egy családi házas településen a legelrettentőbb épület mintájára épül fel az új házak zöme.. Ezek a rossz alaprajzú, torz tömegű, ízléstelen homlokzatú, manzárdtetős, fiatornyos, un. helyi típusok. többségükben vakolatlan. félkész állapotban országvilág csúfjára hosszú időre rányomják bélyegüket az ‘ új településekre. A minden építészeti kútárát nélkülöző kőművesvillák'’ ízléstelenségük mellett mértéktei'enül igénybe veszik az építtetők anyagi és fizikai erejét. Nine«» propaganda Ezzel szemben, ha régi köz-, gégéink, falvaink családi házait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy döntő többségüket szinte azonos tervek vagy elrendezés alapján építették. Ezeket az un. fésűs beépítési móddal épült házakat a mértéktartó homlokzat, a jó tájolás, az egyszerű, józan szerkezet, a célszerű alaprajzi elrendezés, a jó bebútorozhatóság és az ésszerű telekméretezés jellemzi. Az elmúlt évben az Építésügyi Minisztérium Típústerve- ző Intézetének irányításával kiváló tervező építészek munkáiból 51 családi ház tervet tartalmazó gyűjtemény jelent meg. Takarékos építőanyagfelhasználásuk mértéktartó homlokzataik egységes beépítésű, esztétikus megjelenésű települések kialakulását tették lehetővé. Sajnos azonban a kellő építészeti propaganda hiányában a kevéssé fejlett ízlésű lakosság körében nem találtak osztatlan megértésre s1 a meglévő tornyos, körerké- jyes. ízlésrontó villák ez idő szerint még nagyobb vonzóerői gyakorolnak az építőkre. Ase utcakép sem közömbös! A rendelkezésre álló tervsorozatok bővítésére most készülnek a családi ház jellegű földszintes és emeletes sorházak, á kis társasházak új tl- pústerv sorozatai. A minden igényt és a család létszámát figyelembe vevő tervek kialakításánál tekintettel lesznek az olyan minimális telekkialakításokra, amelyeknél a közművesítés a leggazdaságosabb és az épületek egyben változatos utcakép kialakítására is alkalmasak. A tervek számolnak a beépített bútorok nagyobb mértékű alkalmazásával, a felszereltség fejlesztésével, a koszéra — központos jellegű — fűtéssel, a melléképületek (kamra, műhely, szárító stb.) ugyancsak tipizálható megoldásával. Építésügyi szerveink kísérletként foglalkoznak az un. „félkész ház” építési rendszer bevezetésével. Ezeket az épületeket szerkezetileg és homlokzatilag kivitelező vállalat készítené k/ szalag'szerüen a belső befejező munkát pedig az építtető saját ízlése szerint végeztetné. Az új típústervgyűjtemény jövő év folyamán jelenik meg, addig is a már most kaphatók alkalmazása vagy tervező építész bevonása a biztosíték arra, hogy épülő új családi házaink a békés otthon mellett kellő építési kultúrát is jelentsenek. Dr. Gyöngyösi Árpád. Kevesebb a foglalkozási megbetegedés Állandó ellenőrzések, 40 figyelmeztető eset Alaposabb munkavédelmei a mezőgazdaságban í1 rik a gyümölcs. Az al- -Lí máskertek zöld lombú fái piros és sárga színekkel telítődtek és tekintetmarászta- ló a bőséges termés látványa. Lesz alma bőven. Parmen, batul, starking, londoni pepin, jonatán, — rövidesen mind elindul hódító útjára, hogy dicsérje a szabolcsi— szatmári termelőket. Győrtelek és Geberjén között különösen szépek az almáskertek. Ott már hetek óta tart a szüret. Ládák sorakoznak, a ládák fölé lányok, asszonyok hajolnak, a lombok között almaszedő férfiak. Élcelődés1, nevetés könnyít a munkán. — Kifogyhatatlan itt a jókedv — mondja az 50 éves Kun Sándor — de van is miért örülni, mert ennyi almát a fákon még Én is ri- kán láttam. — Daloljon már Sándor! Szép a bariton és szép az egész kép, festő ecsetjére való. A Győzelem Tsz. főkertészével, Rozgpnyi Györggyel Almaszüret az aranyparment ízlelgetve jól hangzik a hasonlat: — A bőséges termés a munkát mutatja. Munka kora tavasztól késő őszig. Harminc hold gyümölcsösben mindig akad tennivaló. — A nyáron most először az öntözéssel próbálkoztunk. Itt folyik mellettünk a VáT jás, az Ecsedi-láp vízlevezető csatornája, gondoltuk hasznosítjuk. Kísérleteztünk. Előbb a lombokat is öntöztük, de az a módszer nem vált be, mert az erős víznyomás leverte a gyümölcsöt. A közvetlen talajöntőzés bizonyult a legjobbnak. A környező tsz- ' ékből is eljöttek hozzánk tapasztalatcserére. StráTkocsira rakják az almásládákat. A súlyos teher alatt, ahogyan nő a rakomány, laposodik a gumikerék. Fújtatnak a lovak, biztatja őket a fogatos. Hússzor, harmincszor fordul a kocsi naponta és ki tudja hány fuvart jegyeznek fel még a szüret végéig. Tavaly 4500 mázsa almát szüreteltek, idén előreláthatólag 7000 mázsánál is több lesz. A tsz. tagjai elégedettek, hiszen több mint, valószínű, hogy a tervezett 36 forintos munkaegységnél, kifizetéskor jóval többet kapnak. — Külön öröm — mondja a főkertész —, hogy nemcsak sok alma termett, de a termés 90 százaléka expovt- minőség. A Szovjetunióba, Csehszlovákiába, NDK-ba, Nyugat-Németországfoa küldjük az almát... Hangzik az ácsok kopácso- lása. Helyet csinálnak az alma tárolásához, osztályozásához. Az ácsszerszámok csengése, a stráfkocsik csörgése, a szüretelők éneke, kacagása betölti a kertet. (Seres) Szinte alig van foglalkozás, amelynek ne lennének meg a sajátos betegségei: a vasöntvények kezelőit, a perlitüzem munkásait a por, — a szilikózis veszélyezteti, — a pékeket az asztma, a traktorost a reuma fenyegeti, és így tovább. A munkaegészségügyi viszonyokat a megyében folyamatosan vizsgálja a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás. Legutóbb 28 ipari üzemben tartottak ellenőrzést. Dr. Ignácz Mihály munka- higiénikus rendelkezik a legfrissebb tapasztalatokkal, ő ismeri behatóbban a foglalkozási megbetegedéseket. Kors?ertit!efl viszonyok — Ebben az évben negyven foglalkozási megbetegedést tapasztaltunk a megyében. Általában nagy a javulás, a legtöbb üzemben, munkahelyen gondoskodnak ' az egyéni és általános egészség- és munkavédelemről. 28 jelentősebb üzemet néztünk meg, többek között a kis- vérdai vulkánt, a tiszavasvári alkaloidát, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatot, a Nyíregyházi Dohányfermentálót, a ruggyanta nyíregyházi telepét, a Patyolatot, a perlitüzemet... Az üzemek többségében nem találtak mulasztást. Ahol van kifogásolni való, ott rendszerint korszerűtlen ■ viszonyok között végzik a munkát, nagy a zsúfoltság. Különösén vonatkozik ez a nyíregyházi Patyolatra (a festő és vasalód üzemeire) és a vulkán két öntödéjére. A kályhagyár ke- ramit üzemében ólom ártalom miatt három dolgozót kellett kivonni a munkából, az alkaloidából egyet benzol, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat keverő üzeméből pedig egy dolgozót ólom bántaiom miatt. SoMüe fog'a'kozási bstegség Esetenként a dolgozók nem használták az egyéni védőfelszerelést. — Leginkább a mezőgazdasági dolgozókat éri foglalkozási ártalom. A mezőgazdaságban még alacsony fokon áll a munkaegészségügy. A 40 megbetegedés zöme, (fél év alatt 21) a mezőgazdasági dolgozóknál fordult elő. Különösen az állatgondozóknál gyakori a bőrgyulladás, esetleg komolyabb betegség, a !ép- fene, orbánc, tbc, melyet az állattól kapnak meg. Sajnos volt két halálos kimenetelű eset is, melyet a kemizáló szereli okoztak. Elgondolkoztató, hogy egyetlen olyan dolgozó sem kapott a kemizáló szerek miatt betegséget, akik rendszeresen ezzel- foglalkoznak. Annál iu- kább azok, akiket alkalmilag dolgoztatnak ilyen munkán. Ugyanez vonatkozik az állat- tenyésztésben dolgozókra is. A traktorosok leggyakoribb betegsége a reuma, a gyomorsüllyedés, az ideggyulladás. A védő ruhákkal nincs baj, ellenben az ipar gyárthatna több védőfülkét a vontató- vezetőknek. — Sokféle fóglalkozási betegség van még: a sütőipari munkásokat az asztma fenyegeti leginkább, a vasúti mozdonyvezetőket, fűtőket a váltakozó hideg-meleg behatás miatt a reuma és az idegbán- talmak, a kéményseprőket, vasmunkásokat a szilikózis támadhatja meg, amely a tüdőre ártalmas. Az ülő foglalkozásúaknál az idegzsába a leggyakoribb. Munkaegészséglan propagandába Nem kis erőfeszítésbe került, hogy a megye tsz-eiben dolgozó 380 egészségügyi felelős mindenütt figyelemmel kísérje e betegségeket. A munkaegészségtan propagálására 160 film áll rendelkezésre a KÖJÁL-nál, mely állandó körforgalommal járja a megyét. — Nem szükségszerű — mondja befejezésül a munkahigiénikus —, hogy a foglalkozások betegségeket fejlesz- szenek ki, ha a kiváltó okok megszűnnek, megszűnnek a betegségek is. 1963. szeptember 18. Jó dohánytermést takarítottak be a nyírbogáti Rákóczi Termelőszövetkezetbe. Hammel József felvételei 3
