Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-15 / 190. szám
Tizenhét új dohánypajtát készített eddig a nyírmeggyes? Petőfi Tsz építő brigádja. Hammel felv. Huszonnégy kézség kilencmilliója Pillanatképek a mátészalkai járás gyarapodó lakairól 24 község kiiencmilüó forint. Vajon mit mond ez a két szám önmagában? Sokat. 24 község több mint kilencmillió forint községfejlesztésé- ről van szó, a mátészalkai já‘ rásban. Utak, kulturházak. egészségházak építése, további villamosítás. A végzett munka az emberek törekvését, áldozatkészségét is tükrözi. • Szám ossze^i vasárnapok Szamosszegen új kultúrhá- zat, tűzoltószertárat épít a község lakossága több mint 170 ezer forint értékben. A munkálatokra a községfejlesztési alapból nem futotta a teljes összeg, szükséges volt a társadalmi munka. A szamosszegiek azt mondták: „Segítünk mi, de csak vasárnap”. Szavukat állták, és segítettek, segítenek. Vasárnaponként megelevenedik a község. Kora hajnalban már ott serénykednek az emberek a kultúrház és a tűzoltószertár körül. Eddig 39 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek. Kitanulták a szakmát Probléma volt a sár ököri- tófülpösön. A tanács a község lakosaival egyetértésben úgy határozott, kövesútat, járdákat építenek, több mint hárommosítás kellene még. Ez volt! a község villamosítási tervé-j nek utolsó fázisa, és ezt 500 ezer forintos költséggel még ebben az évben végre is hajtják. A fiatalok igénye A szamoskéri fiatalok klub- helyiséget, tánctermet, könyvtárat kértek maguknak a helyi tanácstól. A tanács vezetői ezt az igényt jogosnak talál- j ták és közel 100 ezer forintot szavaztak meg az építkezésre. A klubhelyiség, táncterem, könyvtár már elkészült. A község egy régi épületét alakították át. ^ Új lakótelepek, egységes vízmű, téli fürdő Mátészalka városias fejlődéséről nyilatkozik Becze Jenő községi tanácselnök-helyettes millió forint összköltséggel. A járdák építését a lakosság vállalta, csupán anyagot kértek. Ma már alig van utca, ahol ne lenne betongyalogút. A járási székhelyen úgy mondják, az ököritófülpösiek any- nyira kitanulták a járdaépítési szakmát, hogy nyugodtan ki lehetne állítani számukra a szakmunkáslevelet. Maga a község neve is buzdit Vállajon vállalták, hogy saját rezsiben és társadalmi munkával építenek egy takaros kultúrházat. A munkát tavaly ősszel kezdték és ma már közel állnak a befejezéshez. Az eddig végzett munka értékét 70 ezer forint értékre becsülik a szakértők. Egymil- lió-kilencszázötvenezer forintos költséggel kultúrház épül Nagyecseden is, s a kivitelező vállalat december 10-ére ígérte az épület átadását. December tizedikéhez már közel esik a szilveszter, s ahogy Ecseden mondják, akkor lesz csak az igazi mulatság. Seres Ernő. Bármerre jár a községben (városnak is nyugodtan lehetne nevezni) a látogató, mindenütt új épületekkel, utakkal, munkahelyekkel találkozik. Pezsgő, eleven itt az élet. A főutca üzletsora, a sok iskola, az ezer és ezer ember- rték kenyeret adó üzemek, a szép strandfürdő — mind azt mutatja: „Szatmár fővárosa” városiasodik. Becze Jenő, a községi,, tanács vb. elnökhelyettese válaszol a riporter kérdéseire, amelyek azt célozzák, mennyire reális és tervszerű a fejlesztés igyeketük a lámpákat és az idén higanygőz-lámpákat is felszerelünk. Egy tisztasági fürdő megteremtése érdekében a nyári strand területén fedett medence, kádak és zuhanyok beszerelését kezdtük meg. Kész a tervünk egy hideg vizű kút fúrására is, amely a fürdőt a jelenlegi víz keverésével látja majd el. Meghatározott terv szerint jelöljük ki az új létesítmények telephelyeit; a gazdaság gépjavezünk, ahol az ezután jelentkező igényeket elégítjük ki. Az első úgynevezett kertaljai részen lesz. Ide 350 házat terveztünk, s már meg is kezdtük a telep kialakítását. Az OTP már kapott 3 millió forintot, hogy itt 27 lakásból álló sorház építéséhez adjon kölcsönt. A jelentkezés a házak igénylésére már le is zárult, hamarosan megkezdődik az építkezés. Négy—öt év múlva újabb 250, majd 100 lakásos telep építéséhez fogunk. Fényárban minden utca Kocsord, Mátészalkának tőszomszédja. Nem csoda hát ha a kocsordiak gyakran megfordulnak ott és látják mennyi ott a fény. Miért ne lehetne náluk is minden házban minden utcában villany, korszfrű világítás? Kiszámolták, hogy összesen hat kilométer villaMindert ember , Lépésről lépésre, ahogyan a gyermek járni tanul, úgy tamilt meg élni lehetőségével, jogaival 2500 ember Nyírmeggyesen. Korábban évtizedek és évszázadok suhantak el úgy. hogy levél sem libbent a falu felett. Szalmatetős viskók, homok és egyke, vagy tömeges éhes száj a türelmes igavonásban, ez volt az élet. Lehetőségek és jogok. Nem „Amerikába kitántorogm”. hanem a múlt sivárságából megteremteni a „Kánaánt”, ez lett a lehetősége és joga 2500 embernek. Élni ezzel, és élni tudni, erröf beszélnek most az átgondolt és megfontolt cselekedetek. 1959-ben kultúrházal épített a község, 1960-ban utat, és most 500 000 forintos költséggel egészségház, orvosi rendelő, orvosi lakás, párt- ház épül. Egészségház, orvosi rendelő, lakás az orvosnak. Jelentőségét ezeknek az épületeknek csak akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk Nyírmeggyesnek még soha nem volt orvosa. A nyírmeggyesiek az ú) évet már új élettel kezdik. Hogy orvos is legyen a rendelőintézetben, orvosi la- kásban, arról is gondoskodtak. 600 forintos havi ösztöndíjat szavaztak meg és fizettek egy orvostanhallgatónak, aki az idén végez, és 1964. január elsején már megkezdi munkáját. Szép példa a nyirmeggye- si emberek példája. Az akarat, a törekvés, és áldozat- készség szimbóluma lehet. A falunak egyetlen olyan ép, egészséges, munkára érett embere nincs, aki nem végzett társadalmi munkát A társadalmi munka Nyírmeggyesen már hagyomány, hasznos és szép hagyomány, amelyet ápolni kell. g. e. A HELYES ÚTON zete. 1— Az utóbbi években sók új létesítményt kap'ak. Megfelelőnek tartják az ütemet? — A Horthy rendszer negyedszázada alatt megyeszékhely volt Mátészalka, de a kórházon és a mai járási tanács épületén kivül úgyszólván semmit sem kapott. A felszabadulást követő időszakban bőségesen pótoltuk az elmaradást. Bővítették az állomást, új rendelőintézet, mezőgazdasági technikum, gimnázium, általános iskolák és tantermek, üzemek — kenyérgyár, tejüzem, fütőház, gépállomás, gépjavító üzem, baromfikeltető, fafeldolgozó kombinát — épültek. A kórházi ágyak száma háromszorosára nőtt, s évente mintegy száz egészséges lakóházra került fel a tető. Csak község- fejlesztési összegekből építettünk nyolc kilométernyi villanyhálózatot, s tíz utcát bitumennel láttunk el. Eddig két és fél milliót költöttünk a község fürdőjére. A helyi összes beruházási keret az elmúlt évtizedben meghaladja a huszonötmillió forintot. 1962-ben megépítettük Mátészalka első bérházát is. — Ezek már várost jeleznek. Figyelembe veszik a városépítés követelményeit? — A lehetőséghez mérten, igen. Apró példa, hogy bevezettük a házi szemét szervezett kiszállítását egy gépkocsival. Van locsolóautónk, csak sajnos sokszor szorul javításra, de van. A városiasodás alapja viszont az egységes víz. Most rendeltük meg a törpe vízmű tanulmánytervét, s az építés munkáit már a jövő évben meg is kezdenék. Nagy munka a 25—30 kilométeres hálózat lefektetése, ezért két—három évig elhúzódhat. A mintegy 15 milliós költség is tetemes, a községfejleszfési összegen kivül állami és lakossági segítséget is kérünk e célra. — örömmel közlöm, hogy a legeldugottabb utcán is van már villany, három utcán korszerű fénycsővilágításra cserélvító üzeme, a Szatmárvidéki Faipari Vállalat, a terményforgalmi vállalat, a TÜZÉP kért helyet legutóbb. 900 va- gónos raktár, s több kitsz üzemház épül a közeljövőben községünkben. — Mik találhatók az idei tervezett beruházások között? — Ötvenmillióból bővítik a vasutat, új zeneiskolát, gáz- lerakatot, sörpalackozó üzemet kapunk, s komoly ígéret van egy korszerű, az igényeket kielégítő kultúrházra. Említésre méltó az 50 férőhelyes óvoda létesítése, s az is, hogy az Egyesült Erő Tsz sok milliós költséggel épít virágházat, s egy ötezres tojóházat, ezeknek a termékeit nagyrészt itt értékesítik. Néhány fontosabb terv a város fejlesztésére? A tizenöt éves terven belül három új lakótelepet ter— Fontosnak tartjuk, hogy jövőre megyei tanácsi beruházásból újabb bérház épül községiinkben, s várjuk ennek a folytatását, hiszen Mátészalkán jelenleg is- mintegy 150 lakásra lenne szükség. Jó lenne, ha mi is kaphatnánk szövetkezeti lakásokat, OTP lakásokat, amelyeknek többszintes jellege ugyancsak városias külsőt jelentene. Ha már itt tartunk: a község asszonyai foglalkoztatására tárgyalunk egy kisebb köny- nyűipari üzem létesítéséről is. Idén korszerűsíti üzlethálózatát az fmsz, 1965-re pedig egy nagyobb befogadóképességű, korszerű szálló építéséhez kezdenek községünkben. A fejlődés valóban nagy, minden bizonnyal megnyugtató az eddigi munka eredménye, s reménykeltők a tervek. (kj) 1963. első hat hónapjában 35 és fél millió forint értékű mezőgazdasági árut értékesített a mátészalkai járás dolgozó parasztsága, kilencmillióval többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Több hízott sertést, vágómarhát adtak el, mint a tervezett, s a baromfi, tojás és tejértékesítés számai is azt mutatják: a járás községei, közös és háztáji gazdaságai nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre, jövedelmük állandó fokozására. Mindezt jó előkészítés előzte meg. A járási vezetés szőkébb körben beszélte meg a tennivalókat a nagyobb szövetkezetek elnökeivel és agio- nómusaival. Velük együtt készítették el a javaslatokat, amelynek részletes megvitatására meghívlak minden tsz- elnököt, mezőgazdászt, községi vb-elnököt. A járás teljesítette a város iránti kötelességét, ugyanakkor magasabb jövedelemre is szert tett. Szamoskéren például éppen a jó értékesítésnek köszönhetik, hogy megvalósult az első félévre tervezett bevétel, s 2—3 forinttal emelkedett a munkaegységenként kifizetett előleg. Nemcsak itt, de minden közös gazdaságban érezteti hatását az árutermelésben bekövetkezett javulás, s legtöbb helyen havonta, negyedévben viszont mindenütt osztanak előleget. A járás szerint még tovább kellene és lehetne is menni. A talaj adottságok megfelelőek. A szakemberek most elkészítették egy évvel előre a takarmánymérleget a jelenlegi és a várható áílatlétszám- hoz. A megállapítás: a biztonságos takarmánytermeléshez 500 vagon abrak-, és 150 vagon szálas takarmányra lenne szükség. Ezt a hiányzó mennyiséget jelenleg is az állam biztosítja. Nem túlzás tehát a kérés, a jövő évben már oz igényeknek megfelelően alakítsák ki a vetésszerkezetet a járásban. A terület felén — a szatmári részen a takarmánytermesztésé, az állattenyésztésé a jövő. A pillangós takarmánytermő területet a számítások szerint ezer, az abraktakarmányét mintegy háromezer holddal kell növelni az állattenyésztés, az árutermelés biztonságához. Áruban és jövedelemben 10 —15 százalékos emelkedést jelenthet ez, ami nem közömbös sem a népgazdaságnak, sem a járás szövetkezeti parasztságának. Van még egy plusz, aminek az igénybevétele immár szintén létkérdés. A termelési módszerek tökéletesítése, — mint például a napr.Torgó- tömegtakarmány termesztése — útján újabb lehetőségekkel gazdagodna a járás. Egy példa: a homoki területű Nyír- csaholyban 240 holdon termesztettek idén napraforgót, s 2800 köbméter silót készítettek belőle. Bizonyítja ez, hogy a homoki területeken is van tartalék, lehetőség az állattenyésztés fellendítésére. Rejtett tartalék a helyes vetési idő betartása, a megfelelő sor- es tőtávolság. Nagy — ma még pontosan fel sem mérhető — értékű a járás öntözési elképzelése. A húsz év alatt teljesen megépülő öntözőfürt 23 500 holdon teremti meg a jó termes alapját. A tunyogmatolcsi víz- kivételi mű — amelynek építése már tavasszal kezdetét veszi — a mátészalkai járás 9000 holdját lesz képes öntözni permetező és felületi módon. E területen a legnagyobb takarmánytermelő és állattenyésztő szövetkezetek, — a szamosszegi, a kocsordi, a győrteleki, a mátészalkai, a szamoskéri és az ópályi — az úgynevezett Szamos és Kra*z- na közti tsz-ek vannak. Hogy mit jelent itt az öntözés, az majd a megtermelt húsban és tejben fog jelentkezni. Persze, csak néhány év múlva. Addig is ki kellene elégíteni a járás jogos igényeit. A lehetőségekhez mérten (s az áruértékesítés eredményeit figyelembe véve) ide keltene koncentrálni az istállókat, a borjúnevelöket, az állattenyésztési beruházásokat. A megye egyik legnagyobb járása, a gazdag tenyésztési hagyományokkal rendelkező mátészalkai járás rövid idő alatt bizonyított: képes gyors és minőségi állatállomány kialakítására, jó árutermelésre, értékesítésre. Az illetékes megyei szakembereknek, hivataloknak a beruházások szétosztásánál is jobban figyelembe kellene venni ezt a sokat jelentő tényt. Kopka János. 1963. augusztus 15. Több mint 70 mázsa faanyagot mozgat meg Sófi József szocialista brigádja az ÉRDÉRT mátészalkai telepén. Kezük alól osztályozott és méretezett rönkök kerülnek a megmun- • káló gépekhez.