Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

Munkaerkölcs és anyagi érdekeltség A pártunk által meghirde­tett és vezetett eszmei offen- ziva egyik fontos célja a szo­cialista erkölcs általánossá lé­tele. A szocialista erkölcs kö­vetelményeit a párt VIII. kongresszusa így fogalmazta meg: „a kizsákmányolás el­leni harc; mindenféle elnyo­más és társadalmi igazság11- lanság szenvedélyes gyűlöle­te; odaadás a szocializmus ügye iránt, a szocialista haza szeretete: a nép önzetlen szol­gálata ; testvéri szolidaritás minden ország dolgozóival, minden néppel; harcos inter­nacionalizmus; a társadalom javaira végzett lelkiismeretes munka; a közügyek iránti szenvedélyes érdeklődés; kér- lelhetetlenség a társadalom és az egyes emberek kárára el­követett visszaélésekkel, az önzéssel, a becstelenséggel, a karrierizmussal, a hatalommal való visszaéléssel, az öntelt­séggel, és a kritikátlansággal szemben; erkölcsi tisztaság, egyszerűség és szerénység a társadalmi és magánéletben ’. E sokféle követelmény közül most csak egyet kívánunk ki­ragadni: a szocialista munka­erkölcsöt. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha' azt mondjuk, ez egyik legfonto­sabb követelmény. Azt mond­ják: „ki mint él, úgy Ítél”. Nos, az „élés” végeredményben a munkával kezdődik. Nemcsak azért, mert munka nélkül nem létezhet társadalom, mert az ember élete tevé­keny idejének jó részét a munkahelyén tölti el, hanem azért is, mert végeredmény­ben a saját és társadalma életkörülményeinek kulturált­sága javarészt attól függ, hogy 6 és társadalma hogyan dolgozik. Népünk is azért ér­hette el eddigi kiváló ered­ményeit az anyagi és szelle­mi életben, mert a munka kultúráját is emelte. De ez­zel korántsem mondjuk azt, hogy a szocialista munkaer­kölcs általánossá vált. Jólle­het leraktuk a szocializmus alapjait, a szocialista erkölcs azonban még nem hatolt be eléggé mélyen az emberek gondolkodásába, még nem irá­nyítja eléggé cselekedeteiket. A szocialista tipusú ember, a szocialista munkaviszony ki­alakítása éppen ezért napi­renden levő feladat. Engels azt mondja, hogy az emberek erkölcsi nézeteiket azokból a viszonyokból merítik, ame­lyekben termelnek. A szocia­lista erkölcs objektív anya­gi feltétele tehát a szocialista társadalmi rendszer, követke­zésképpen a szocialista em­beri tulajdonságok kialakítá­sának igazi felételei is most, a szocializmus alapjainak le­rakásával értek meg igazán. A megváltozott társadalmi körülményekből egyenesen következik, hogy a munka jellege is megváltozott, kö­vetkezésképpen a munkához való viszonynak is ennek meg­felelően meg kell változnia. A szocialista emberformá­lás egyik leghathatósabb esz­köze a szocialista munkaver­seny, a brigádokban, különö­sen a szocialista munkabrigá­dokban végzett munka. A szo­cialista brigádok tagjait ál­talában a magasabb szocialis­ta öntudatból fakadó sokolda­lú cselekvés jellemzi. Munká­jukban a termelés, a terme­lékenység emeléséért folyó harc szorosan egybefonódik a korszerű technika, a tudo­mány korszerű vívmányainak elsajátításával. A modem munkaeszközök maximális ki­használása pedig csak az Is­meretek állandó bővítésével lehetséges, s ezért a munka­erkölcshöz ma már az is hoz­zátartozik, hogy a szakmai is­mereteit ki hogyan gyarapít­ja. A szocialista munkaerkölcs kialakításának ugyancsak fon­tos eszközei az anyagi és er­kölcsi ösztönzők. Mindkettő a szorgalmasabb, fegyelmezet­tebb, magasabb színvonalú munkára serkent. Amennyire fontos eszközök, annyira fé­nyesek is. Nagyon vigyázva kell bánni velük. Az anyagi érdekeltség erkölcsi ösztönzés nélkül elhomályosítja az em­ber előtt mindazokat a ne­mes célokat, amelyek a szo­cializmus teljes felépítésének irányába mutatnak. Az anya­gi tényezők túlzott előtérbe állítása és az erkölcsi ösztön­zés jelentőségének lebecsülé­se, csökkenti a felelősségérze­tet, a kezdeményező és az al­kotó készséget. A szocialista munkaerkölcs meggyőződéses jellegének kialakításához te­hát az anyagi ösztönzők ön­magukban nem elegendők, ha­nem az erkölcsieket is meg­felelően kell alkalmazni. Az anyagi érdekeltség elvé­nek lebecsülése viszont a szubjektivizmus veszélyét rej­ti magában. Be kell látniok azoknak, akik csak az erköl­csi ösztönzők jelentőségét is­merik el, hogy az egyéni ér­dek a szocializmus viszonyai között már nem magántulaj­donosi érdek, amely mások rovására valósul meg, és nem elítélendő. Ellenkezőleg, az anyagi ösztönzők helyes al­kalmazása az egész társada­lom érdekében ösztönzi az egyéneket magasabb színvo­nalú munkára. Mind hazai, mind nemzetközi vonatkozás­ban a gyakorlat azt bizonyít­ja, hogy az anyagi érdekelt­ség elvének lebecsülése a fej­lődést gátolja. Az anyagi és erkölcsi ösz­tönzők tehát helyes alkalma­zásuk esetén egymással köl­csönhatásban állnak és a szo­cialista munkaerkölcs általá­nossá válását mozdítja elő. Kéfeves huzavona .0 Hol épül és mikor az új benzintöltő állomás Panaszkodnak a gépkocsi- vezetőik: kevés Nyíregyházán a benzinkút, kicsi a teljesít­ményük a meglévőiknek is, s ha például a város egyetlen gázolajas töltőkútja — a Dó­zsa György utcai — este be­zár, legközelebb Debrecen­ben lehet csak kapni üzem­anyagot. Áldatlan ez a hely­zet — teszik szóvá és joggal hiszen a három nyíregyházi kút sokszor várakoztatja meg a gépjárműveket, az éjjel is nyitvatartó Hatzel téri töltő­két pedig a múlt héten is két napig volt rossz. Két éve, hogy az ÁFOR központ elhatározta, segít a bajon és a várost, forgalmát megillető új, modern, kitű­nően felszerelt töltőállomást épít Nyíregyházán. Egy éve már lapunk is foglalkozott a létesítménnyel, örömmel üd­vözölte az AFOR kezdemé­nyezését. Vártuk a megvaló­sulást, ám máig sincs szó az építkezés megindulásáról. Mikor lesz végre valóság a modern töltőállomás? — Bánfalvi Andráshoz, a nyír­egyházi kirendeltség vezető­jéhez fordultunk válaszért-. Bánfalvi elvtárs megerősí­tette, hogy a jelenlegi kutak elég'elenek, a lejóbb indu­lattal sem lehet azokat zök­kenőmentesen üzemeltetni. Az 1961-ben megígért új, nagy teljesítményű állomás helykijelölést tervét már el is készítette az AFOR meg­bízásából az UVATERV, de a városi tanács építési és közlekedési osztályával ak­koriban nem tudtak mege­gyezni, így a terv és az építkezésire rendelkezésre álló több, mint másfél millió fo­rint a város számára kárba- veszett, az új állomást má­sutt építették meg e pénz­ből. — Mi azóta kínlódunk, a központ többször is írt ez ügyben a tanácsnak, de a helykijelölésben még ma sem egyeztek meg. Miért nem enged a városi tanács építési osztálya? Földesi Mihály osztályveze­tő szerint több lehetőség is szóba került, a többi között a Móricz Zsigmond utca és a Széna tér sarka. Mindkettő nagy forgalmú utiat szegélyez. A városrendezési terv végle­ges elkészítése hátráltatta a kijelölési munkát, de ma már nincs akadálya, hogy ezek közül bármelyik területen megépüljön a modem kút. — A város tudja, milyen nagy szükség van a benzinállomás­ra ezért arról nem mondunk le — közölte az osztályvezető. Figyelembe kell azonban ven­ni a helyi igényeket, terve­ket is a kijelölésnél. — Nyíregyházán mindenre adtunk még helyet, adunk a benzintöltő-állomásnak is. Telefonon beszéltünk Fiiló Józseffel, az ÁFOR központi beruházási osztályának veze­tőjével, miért késik az ígéret beváltása? — Sajnos, a nyíregyházi töltőállomás ügye igen hosz- szas és bonyolult. Négy vari­áció is volt, de a városi ta­nács építési és közlekedési osztálya két évvel ezelőtt — az ügy indulásaikor — a vég­leges városrendezési terv hiányában maga sem tudott határozottan válaszolni rá; hol épülhet meg a modern állomás. Pedig akkor már megbízást adtunk az UVA- TERV-nek a kijelölési tervek készítésére, amit később nem használhattunk, mert más és más javaslatokat kaptunk. Nehéz kérdés egy nagy ben­zinállomás elhelyezése ezt tudjuk. De ragaszkodtunk a megfelelő forgalmi vonalra való építéshez, mert nem kí­vánt akadályok jelentkezhet­nek később. A kút megépí­tésére szánt közel kétmillió forintot kétszer is máshová kellett adnunk. Az állomás megépítését ennek ellenére ma is felszínen tartjuk és na­gyon sajnáljuk a helyzetet, hogy a legkorábban kezde­ményezett eljárás nem hozott sikert. — Ügy látjuk, a legutóbbi levelezésünk, tárgyalásunk már eredményes lesz. Ez eset­ben megtörténhet az újabb helykijelölés a Széna téren és megkezdhetjük a tervezést, amiben sokat segíthet a he­lyi tanács és a megyei ter­vező iroda. A jó összmunka nyomán 1964 közepén megkez­dődhet a töltőállomás építése Nyíregyházán. Az ügyről annyi a véle­ményünk: a városiak, az át­menő forgalomnak, az egyre szaporodó gépkocsiparknak annyira nélkülözhetetlen kú- tat már eddig is meg lehetett volna építeni, ha a városi ta­nács és az ÁFOR komolyan akarja e fontos létesítmény megépítését. A modem töl­tőállomás két évet késett a levelezgetés, a hosszadalmas kijelölési eljárás miatt. Az idő sürget: hisszük, hogy nem húzódik, halasztódik a sokak­nak bosszúságot okozó problé­ma megoldása. (KJ) Ünnepi esemény színhelye volt kis lakunk tegnap dél­után. Tükör került az előszo­ba falára. Egy beretválkozö- tükör látta el eddig az összes tűkön teendőt, míg végül fa­lat fúrt most a mester, fasze­get ütött a négy lyukba, s csa­varokkal odarögzítette. Másfél méter a hossza, ötven centi a szélessége, fényes, csillogó, derűs új szín a lakásban. Ám a derűt sokszor követi nyo­mon a ború. Feleségem bele­nézett és szólt: — Ez a tükör kövérít. — Ö, asszonyt hiúság — mosolyogtam a lehető legböl- csebb mosollyal. De aztán ajkaimra fagyott. Ahogy ugyanis eléje léptem, hogy élő cáfolat legyek, mély­séges csalódás töltött el. Sok szó esik manapság t a hízásról, magam is nemegyszer gyako­roltam építő kritikát, azoknak gyengesége fölött, kiket magá­val ránt a szalonna, kövér karaj, zsíros pörkölt, főtt tész­ta, sült tészta, tejszínes cso­koládé és a százféle más édes­ség csábítása. Tettem ezt ab­ban a szilárd meggyőződés­ben, hogy nem tartozom közé­jük, sőt mint afféle karcsú Mi történt a pohárcsengés után ? Szokássá válik a tanulás — Kísérleti kert a faluban Az élet adja az új művelődési ház programját Mezőiadányban Díszes meghívó a Mezőla- dányi Arany János Művelő­dési Otthon és mozi avatásá­ra. 1962-ben keltezték. Mi történt az ünnepi pohárcsen­gés óta, hogyan használták ki a jól berendezett épületet? Mezőladány a Tisza mentén egy dombon fekszik, őrhely lehetett a török időkben, őr­mező és Őrladány néven is­merték. A művelődési otthon a falu közepén áll, 200 sze­mélyes szinház-mozi terem­mel, öltözővel, könyvtári szo­bával, klubhelyiséggel. Csak­nem 600 ezer forintba került, a község dolgozói 120 ezer forint értékű társadalmi mun­kát áldoztak az építésre. 41 érettségizett A folyosón szemünk elé tűnik a község jelene: Mező- ladánynak 1209 lakója van, 80 százaléka mezőgazdasá­gi foglalkozású, 20 százalék városra és Záhonyba jár dol­gozni. Hat egyetemet, — fő­iskolát, 41 középiskolát és 122 nyolc általánost végzett ember él Ladányban. 589-en végeztek hat elemit, 187-en III—V osztályt és a műit szé­gyenteljes adata: 55-en I és II. elemit. Ilyen népességi és művelt­ségbeli felmérés birtokában látott munkához a helyi mű­velődési tanács. Számba vet­ték az otthoni lehetőségeket Homorú indítvány gárdahadnagy, példakép le­hetnék. Nos, a tükörből a várt parkett-táncos helyeit pohos, hájas szörnyeteg me­redt rám. — Talán csak szemközt mu­tat ilyet — vélekedtem re­ménykedve, és gyorsan for­dultam profilba. Kár beszélni róla. A dom­borúság még megdöbbentőbb, és kénytelen vagyok igazat ad­ni nőmnek. Ez a tükör kövé­rít. Mert mi a helyzet? Tény, hogy vannak elhízott embe­rek, sógorom például kövér, mint a malac, unokaöcsém dagadt, szomszédom gömböc, de hogy én is?? Az nem igaz. A tükör az oka. Ez a tükör rossz, álakalmatlan, nevelet­len, goromba, ez a tükör el­túlozza a dolgokat, ez a tü­kör elhajló tükör, ellenséges tükör. Tükörügyi felelőseinket ezúton figyelmeztetem, tük­reink nem állnak hivatásuk magaslatán. is, a községben 131 rádió, 4 tv van, 91 napi, 138 hetilap, 40 folyóirat és 51 egyéb kiad­vány jár. Ezt is figyelembe véve dolgozták ki a község művelődési tervét. Miből indultak ki? Mégis ez a búza Nem öncélúan, hanem a sajátosan helyi és időszerű gondokkal igyekeztek össze­kötni a művelődési otthon munkáját. Ez, hol a gazdálko­dásban, de legfőképpen a gondolkodásban jelentkezett. Sok a homokos terület a határban, szükséges a homo­kos talaj javítása mésziszap- pal. Amit ma „ráfizetnek”, holnap busásan megtérül. De ezt sokan nem értették meg. „Minek dobjuk kJ a pénzt erre” — méltatlankod­tak. Úgy válaszolt erre a ma­ga módján a művelődési ta­nács, hogy beiktattak egy ta­lajtani előadássorozatot, film­vetítéssel. ötven-hatvan fős hallgatóság jelent meg egy egy este, ahol „fehéren feke­tén” megláthatták, mit ered­ményez a talaj megjavítása. Ellenségesen fogadták sokan (már az idegen neve miatt is) a hibrid kukoricát. „Li- hás” szemeket terem (könnyű) — mondogatták. Szakembere­ket hívtak meg, akik kiderí­tették, — megvizsgálva a he­Hogy milyen tükrökre van szükség, még aznap este ki­derült. Cimborám és régi osz­tálytársam feljött a kiállítás­ra és este kiballagtunk a Vi­dám Parkba. Diákkorunkban jártunk utoljára az elvarázsolt kastélyban, bementünk meg­keresni régi magunkat. Es megtaláltuk. A sok bolond tükör között van egy, amelyik nem is olyan nagy bolond­ság. A homorú tükör. Öröm­mel láttuk, hogy benne ép­pen olyan karcsúnk vagyunk, mint egykor. Az általános soványodás egyszerű tükörkérdés. Amit közhasználatban levő tükreink miveinek, az a legvisszataszí- tóbb naturalizmus. Ilyen tü­körre nincs szükség. Egy-két millimétert homorítani kell rajta. Előre mutasson az a tükör, ne azt mutassa, milyen vagyok, hanem azt, hogy mi­lyen leszek, ha majd sikerül a rendszeres napi tornával, úszással, turisztikával és dié­tával megindulni a sikeres karcsúsodás hőn óhajtott útja­in. Minap rámrivall valaki, hogy homorítsak. Miért én7 Homorítson a tükör. Kisjó. lyi talajt, azért „lihásak” a szemek, mert hiányzott a ká­lisó. Hogy mennyire érdekelte a falusi embereket az ilyen művelődési rendezvény, amely éppen arra adott választ, amely őket foglalkoztatta — bizonyíték a több száz érdek­lődő. Sok téves nézetet sike­rült eloszlatni, amely a gaz­dálkodással volt kapcsolatos. Semmibe se nézték például az alacsony szalmájú Bezosz- tája búzát. Akkor lepődtek meg, mikor egy holdról 8—10 mázsát takarítottak be, mig a Bánkuti búzák csak 6—7 má­zsát adtak. Házhoz jön a tudomány Baráti kapcsolata van a művelődési otthonnak, a Sop- ronhorpácsi Kísérleti Gazda­sággal. Az a terv, hogy kísér­leti táblát létesítenek a köz­ség határában a leginkább jövedelmező növényi kultúrák meghonosítására, különös te­kintettel a ladányi talajra, az éghajlati és egyéb viszonyok­ra. Foglalkoztak az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésével, a korai zöldségtermeléssel, a burgonya leromlásának okai­val, népszerű formában. Az eddigiekből úgy tűnik, a művelődési munkások nagyon is „arra mentek rá, amiből élünk.” Pedig másra is kiter­jedt a figyelem. Mikor estek az iskolában a tanulmányi ered­mények a nevedők kimutatták: sok szülő nem tartja köteles­ségének az otthoni segítést. Fel is vették a Szülők Akadé­miájának műsorába a családi nevelés témáját. Egy nem ép­pen dicsekvésre méltó eset pedig arra hívta fel a figyel­met, hogy ne feledkezzenek meg a serdülőkor problémái­val is foglalkozni. Klub és pihenés Milyen események zajlanak még a művelődési otthonban? Vasárnap délelőtt a gyerekek népesítik be a termeket, tv-t néznek, mesét hallgatnak, bá- boznak. Este ugyancsak a tv és mozi csalogatja be a né­zőket. Két színjátszó csoport­jukat a KISZ és a nőtanács vallja magáénak. A gyermek és felnőtt. tánccsoport sok tapsot kapott, dr. Lajter Ferenené igyekezetét dicsérve. Két éve működik, Igaz inkább ösztö­nösen, mintsem alapos temati­ka szerint, a kézimunka szak­kör. Nem elhanyagolt a könyv­tár sem, 151 az állandó olva­só. A nevelők 151 kötetes könyvtára is a falu olvasói­nak rendelkezésére áll. Nyá­ron a művelődési otthon ki­rándulásokat szervez, legutóbb Tornyospálcára mentek át, ahol a Déryné Faluszínház előadását nézték meg. Nem halkul el a munka a művelődési otthon falai kö­zött. Sok jó tervük van. Kívá­natos kialakítani a klubéletet, fokozatosan megtanítani a fa­lusi embereket, hogyan tölt­hetik el hasznosan a pihenő órákat. Van még sok tennivaló, van is ehhez elég erő. De jobban rá kellene bízni a művelődési munkákat másokra is, így a 41 érettségizett és hat főisko­lát, egyetemet, végzett dolgo­zóra. Egyedül Angyal Sándor, a művelődési otthon vezetője és a nyolc-tíz nevelő, bármi­lyen szorgalommal dolgoznak, kevés ahhoz, hogy a szép tervek megvalósuljanak, s még kulturáltabbá váljon Mezőladány. Páll Géza. Mintegy nyolc darab szoba-konyhás lakás építéséhez ele­gendő az a téglamennyiség, amelyet Tarjányi Miklós na­ponta kihord a tlszaberceli téglagyár kemencéjéből. Hammel József felvétele. 1963. augusztus 14. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents