Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-11 / 187. szám
Bz évezredes veszedelem Himlőoltás évszázadokkal ezelőtt ~ A népi felismerésektől Jenner korszakalkotó felfedezéséig lőoltás csak három évig nyújt teljes védettséget, azontúl fokozatosan csökken a védettség, továbbá néhány európai országban — köztük a védőoltás hazájában Angliában — ma sem kötelező a himlőoltás. Ma azonban már lényegesen mások a himlő elleni küzdelem feltételei, mint a Jenner felfedezése előtti évszázadokban. Ha néhány hónapon belül egy-két tucat megbetegedés fordul elő, — mint most Lengyelországban, vagy Svédországban — szinte az egész világ megmozdul, emberek tízezreit helyezik megfigyelés alá, szükség esetén százezreket és milliókat oltanak be és mint a tapasztalat mutatta, ilyen módon eddig mindig sikerült is a tulajdonképpeni járványoknak elejét venni A felvétel a túristvándi vízimalomról készült, melyet szeptemberben adnak át a múzeumnak. Ez a múzeumi építmény másfél millió forint értékben került felújításra. Foto: Komáromy Gábor Nvlregyhóz képeslap Kétszázötven művelődési otthon és klub egyévi tevékenységét vizsgálták meg országosan a népi ellenőrök Vizsgálatuknak az a tény ac országos jelentőséget, amelyei Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján a következőképpen fogalmazót! meg: „...A proletárdiktatúra nevelő funkciója most olyar körülmények között bontakozik ki, amikor az egész eszmei-, kulturális felvilágosító tevékenység szocialista gazdasági alapokon megy végbe és zömében olyan emberek nevelését mondhatja feladatának, akik már szocialista termelési viszonyok között élnek és dolgoznak... A szocialista állam alapvető feladata, hogy a szocialista világnézetet győzelemre vigye az egész nép tudatában-” A gyors fejlődés hibalehetőségeket is rejt A népi ellenőrzés vizsgálatának fontosságát még inkább aláhúzza, hogy a fentiek — a proletárdiktatúra államénak nevelő funkciói — egyre nagyobb és nagyobb eredményekben öltenek testet. Az elNem tanultam kriminalisztikát. előreláthatólag nem is fogok, de azt azért meg tudom állapítani, hogy Az áldozat közbeszól című NDK bűnügyi filmben mesterien megrendezett gyilkosságok vannak. Állításom igazolásául szolgáljon az a tény, hogy nézőtársaim közül sokan már az első rész megtekintése után fogadásokat kötöttek arra, hogy ki a gyilkos. A tét: sör, bor, pálinka — a nőnemű tv- nézők közt pelig almuska. Először csak egykorsós fogadósok voltak, ám az egyes folytatások után egyre növekedett a tétek mennyisége. A film tehát növeli italboltjaink forgalmát — azt hiszem, ez a legfőbb erénye is. Sok liter bor, korsó sör és almuska fog lecsúszni a fogadók torlián az ötödik adás után, amikor majd megtudják, hogy a gyilkos nem más, mint... Nem akarom elkiabálni, de én már a legelején tudtam ki a gyilkos. Pedig a gyanú halvány árnyéka sem esett rá eddig, noha az áldozat már közbeszólt stb, etb. Nézőtársaim olyan tisztességes embereket gyanusítgatnak, mint a beépített nyomozó, vagy Inge nővér, meg az a másik lüké nővérke, célozgatA városi fan 1 cs főbejárata. adást, elmondotta, hogy nem tervezték és nem készültek szabadtér: előadásokra. Az új színiévadban a színház tervei szerint Nyíregyházán 3 szabadtéri előadást tartanak. Farkas Pál. Átadták a magyar televízió leg- nagyobb stúdióját A magyar televízió Szabadság téri székházában felépítették és átadták a 4-es, sz. új stúdiót a 23-as Építíö&pari Vállalat dolgozói. Ez a tv legnagyobb és legkorszerűbb stúdiója,, amelynek, alapfcerülete mintegy 500 négyzetméter. Az új terem alatt két emeletet foglalnak el a művészeknek és a közvetítés műszaki dolgozóinak az öltözői. A stúdióhoz csatlakozik természetesen egy műszaki szint is, ahol a tv-adás bonyolult technikai berendezéseit és műszereit helyezik el. Előreláthatóan szeptember végén vagy októberben kerül sor a 4-as stúdió első műsorának miig,rendezésére. 1983... augusztus 11. só himlő elleni oltóintézet, majd rövid néhány év leforgása alatt egész Európában elterjedt a himlő elleni védőoltás. Magyarország az elsők között volt a nagy jelentőségű találmány átvételében: magyar orvosok már 1801-től oltottak. Továbbra is fennmaradt azonban a betegség az elmaradott országokban, főleg Indiában és Pakisztánban. Újabb ismételt európai megjelenése részben a technika fejlődésének köszönhető. A repülőgép korában néhány órára zsugorodott le az utazási idő, amihez hajón hetek kellettek. Minthogy a betegség lappangási ideje körülbelül két hét, előfordulhat, hogy egészségesnek látszó emberek fertőzést közvetítsenek, any- nyival Is inkább, mert a himA himlő, amely az utóbbi években több ízben Európában is felbukkant, — egyik évezredes veszedelme az emberiségnek. Keleten már időszámításunk előtt néhány évszázaddal nagy himlőjárványok pusztítottak. Valószínűleg Kínából Perzsián és Izraelen keresztül haladt a betegség Európa felé, ahol a tizenegyedik és tizenkettedik században vonta magára a figyelmet, amikor a keresztes hadak nagy tömegben behurcolták. Különösen nagy méreteket öltöttek ezek a járványok a tizennyolcadik században, amikor a mai Németország területén évente 70 000, Franciaországban 30 000 ember halt meg himlőben és a megbetegedettek száma ennek legalább tízszerese lehetett. Sok járvány dúlt hazánkban is, főleg a tizenhetedik és tizennyolcadik században. A betegség ragályos voltát nagyon hamar felismerték. A.bu Bekr Muhammed Ben Zakarijja el-Razi, az egyik legkiválóbb arab orvos 900- ban valósággal klinikai leírását adta. A betegség terjedését füstöléssel, a betegek ruháinak elégetésével, veszte gzár- ral próbálták megakadályozni, Az immunizálás gondolata is hamar testet öltött. Miután megfigyelték, hogy a himlő kiállása megvéd az újabb megbetegedéstől, mesterségesen idéztek elő enyhébb lefolyású himlőt.' A kínaiak erre még jóval a betegség Európában történt megjelenése előtt rájöttek. A betegek himlőhó- lyagocskáiból nyert folyadék, vagy a hólyagocska elszára- dása után képződött és porrá tört pörk volt az első kezdetleges oltóanyag, amelyet Kínában az orrba helyezett vattával, később másutt a mai ■védőoltáshoz hasonlóan, karcolással juttattak a szervezőbe. A nagy angol orvos, Jenner korszakalkotó felfedezése, amely az emberiség kezébe adta a betegség teljes kiirtásának lehetőségét is, ugyancsak egy népi tapasztalaton indult el. Jenner még orvostanhallgató korában hallotta egy asz- szonytól, hogy ő nem kaphatja meg a himlőt, mert tehénhimlőn esett át. Jenner kísérletei azután kimutatták, hogy az emberre sokkal kevésbé veszedelmes tehénhimlő-vacci- na teljes védettséget nyújt. Jenner 1798-ban tette közzé élfedezését és már a követező évben megalakult az elKulturális munka a művelődési otthonokban A népi ellenőrzés kétszázötven vizsgálatának tanulságai telt évtizedben a művelődési otthonok számát 1633-ról 2728- ra növeltük: a számukra nyújtott állami támogatást hetvenmillió forinttal emeltük; s a szakszervezetek költségvetési összegeiből még sülön háromszáz művelődési otthont tartanak fenn. Mint minden viharos fejlődés, úgy a kulturális élet tekintetében mutatkozó rohamos változás is rejt magában hibalehetőségeket. Éppen e tekintetben kell fontolóra vennünk a népi ellenőrzés vizsgálatának azokat az észrevételeit, amelyek a művelődési otthonokban folyó munka hibáira mutatnak rá. Megállapította például a vizsgálat, hogy a 13,1 millióra növekedett könyvtári könyv- állománj# nem mindenhol kielégítő. Egyes helyeken ugyanis kevés a paraszti vonatkozású szépirodalom, s a mező- gazdasági szakkönyv. A könyv- propagandával kapcsolatos feladatok megoldása ötletszerű, s ennek oka jó részben abban rejlik, hogy a könyvtár célkitűzései nem szerepelnek a művelődési otthonok munka- tervében. Ilyen helyeken a könyvtár nem is lehet szerves tartozéka a népművelési munkának. Figyelemre méltó, hogy vannak helyek, ahol a legfontosabb előadások a társadalmi, természettudományos, művészeti ismeret- terjesztő előadások — száma a legkevesebb. Különösen a nagy tanyavilágú megyékre jellemző ez, s e tény már önmagában is mutatja: hol és hogyan kell javítani a szóbeli ismeretterjesztés módszerén, személyi feltételein. Elcsúszás a szórakoztatás irányába Kapcsolatos a fentiekkel a népi ellenőröknek az a felismerése is, hogy a művedo- dési otthonok jelentős részében a szakkörök zöme szórakoztató jeljegű. „Feltűnően sok helyen működik fotoszak- kör — ífja a vizsgálati összefoglaló jelentés — ugyanakkor kevés helyen található valamely szakmához, tudományághoz kapcsolódó ismeretterjesztő csoport. Nem egy helyen még Igen kezdetleges a szakkörök tevékenysége, sőt aira is számos példa van, hogy a mái létrehozottak sem működnek megfelelően. Ennek következményű, hogy a működésükre előirányzott összeg sem került felhasználásra.” Hasonló „elcsúszás” észlelhető a szórakoztató tevékenység irányába a művelődési otthonok rendezvényeiben is. A nagyobb jövedelmezőség érdekében — volt rá példa! — még klasszikus színmű előadásába is sanzon-betétet suszteroltak be! Ez ugyan szél- , sőséges példa, do a tény, mely I szerint a művelődési otthonok „repertoárja” jórészt mozielőadásokból áll, arra utal, hogy nem használjuk ki eléggé a nagy költséggel felépített művelődési otthonainkat a sokszínűvé tehető népművelési munka számára! Egyes helyeken a KISZ rendezvényeit — az elromlott kapcsolatok miatt — nem a művelődési otthonban tartjáK; az egy-egy helyiségben levő különféle szervek kezelésében működő művelődési otthonok között pedig sémmiféle koordináció nincsen. A szétaprózottság az anyagi ellátás terén Is érezteti hatását. A kulturális célra felhasználható összegeket a tanács költségvetésében a vállalatok Igazgatói, s a tsz-ek szociális kulturális alapjában, meg a földművesszövetkezetek erre a célra szolgáló keretében elszigetelten kezelik, s még jobbik eset az, ha csakugyan és kizárólag kulturális célra fordítják. A művelődési otthonok egy részénél az eszközhiány a költség- vetési fegyelmezetlenség, a takarékosság elvét figyelmen kívül hagyó gazdálkodás és a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének következményé — amelyet ugyancsak részletesen elemeztek a népi ellenőrök. ' Amit „fent“ cselekszenek, s amit „lent“ tenni kell Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a népi ellenőrök megállapításai országszerte összegyűjtött tényeken alapulnak, s a főhatóságok épptn ezért vonták le belőle a megfelelő következtetéseket. Szükséges például a művelődési célú pénzügyi alapok konstrukciójának egységesítése, illetve egységes elvek szerint történő rendezése. E konstrukció kérdésében előreláthatóan olyan megoldásra kerül sor, amely a rendelkezésre álló anyagi eszközök összehangolt felhasználását biztosítja. Intézkednek a könyvtárak helyes irányú gyarapításéról, a közhasznú könyvtárak szaic- könyvtár jellegének erősítéséről; a hivatásos és műkedvelő színészek, táncosok műsorának megfelelő szintre emeléséről, s más részkérdésekről is. Felsőszintű rendelkezések azonban nem oldhatnak meg minden gondot. A helyi párt és tanácsszerveknek fokozottabban kell figyelemmel kísérni a helybeli művelődési életet. E tekintetben különösen nagy szerepe lesz a KISZ megyei, járási, de még inkább halyl szerveinek, amelyek összefogva a község és város más szervezeteinek művelődési előadóival, a felsőszintű rendelitezések segítségével még tartalmasabbá és gyümölcsözőbbé tehetik a művelődési munkát saját községükben. Fábián Gábor tak a színésznőre és a profesz- szorra is. Pbdig könnyű lett volna kitalálniuk, ki a gyilkos, hiszen a film elején és minden folytatás végén is komor betűkkel, mint a téli éj. megjelent a képernyőn a gyilkos .neve: Irta és rendezte: Kurt-Jung Alsen ö a gyilkos. Előre megfontolt szándékkal gyilkolt két esetben, öngyilkosságba kergette azt a szegény színésznőt, és súlyos testi sértést követett el egy ízben gyilkolási szándékból! (Azt, hogy az ötödik folytatásban mit fog még művelni, nem tudom) Kétségkívül nagy érdeme a filmnek, hogy csak néhány embert gyilkolnak meg benne. Annyi háborús film után, amelyekben rengeteg -ember pusztul el szemünk láttára, nagyon jólesik, nagyon megnyugtató filmet látnunk... Kár, hogy csak öt részből áll. Elkelne még egy hatodik is, amelyből egyértelműen kiderülne, hogy csak az a három áldozat van, akiket eddig meggyilkoltak. Viszont, azt hiszem, ezt úgysem tudná a film megnyugtatóan igazolni, hiszen ezren és ezren ülnek a képernyő előtt, akik nem szólhatnak közbe... Ratkó József. Az úf évadban 40 előadást tart a Csokonai Színház A debreceni Csokonai Színház vendégjátékát minden alkalommal szívesen fogadjuk Nyíregyházán. A színészegyüttes is örömmel játszik városunkban, szép színházunkban. Dombrádi Ernő, a színház titkára nyilatkozott az új színiévadról. — A debreceni Csokonai Színház igazgatósága elkészítette az 1983—64-es színházi évad műsortervét. Nyíregyházán összesen 40 előadást tartunk. Ebből 10 bemutató előadás. Első előadásunk szeptember 21 és 22-én lesz. Bemutatásra kerül Molnár—Kellér—Zerkovltz zenés vígjátéka: a Doktor úr. Ezt követi Tersánszky • J. Jenő nagysikerű vígjátéka, a „Kakuk Marci”. — Bemutatjuk Shakespeare drámáját „III. Richárdot” is. Színre kerül Rossini: „Sevillai borbély” c. operája, Viktor Rozov szovjet író: „Vacsora előtt” című vígjátéka, Kertész-Fényes: „Cyranó házassága” Darvas József: „Részeg eső” című színműve. Az ope- rarészleg Puccini: „Bohémélet” c. operájával vendégszerepei. Az cperettegyíittes Szirmai Albert: „Mágnás Miska” című darabját mutatja be. Dombrádi Ernő elmondotta mc" hogy a bérletezés munkája megkezdődött. A Cső konai Színház bérletei 10 előadásra 20 százalékos engedménnyel kerülnek kiadásra. Árra a kérdésünkre, hogy a nyáron szabadtéri színpadunkon miért nem tartottak elő7
