Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-11 / 187. szám
Nyíregyházán az SZTK új székházat kap. A székház építését még tavasszal megkezdte az építési vállalat. A munkálatok jó ütemben folynak. Felvételünk Dankó Miklós ácsot ábrázolja aki az épület zsaluzásán dolgozik. Foto: Román Dénes. PÓTOLTA TÉLI ELMARADÁSÁT 2J2®**®' építőipari vállalat Szeptembertől pontosan tartják a batáridőket — nyilatkozik Gyebrószki László igazgató Ötezer dolgozót foglalkoztat a megye legnagyobb és igen fontos vállalata, az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. 170 munkahelyén — amelyek között 10 leieméit létesítményt idén, 7 kiemelt létesítményt jövőre kell befejezni — 1963-ban 429 millió forintos értéket terveztek. Érthető, hogy az illetékes megyei szervek ez évben is többször foglalkoztak az építőipar helyzetével, munkájával, hiszen a kivitelezés alatt álló beruházások között olyanok szerepelnek, mint a fehérgyarmati kórház, a nyíregyházi tbc szanatórium, a MÁV nagy összegű beruházásai, a nyíregyházi konzervgyár, gimnáziumok, a városi egységes vízmű és csatorna- hálózat, a termelőszövetkezeti dohánypajták, s egyéb épületek, végül, de nem utolsó sorban a lakásépítkezések. A tanácskozásokon mindannyiszor szóbakerült: a válAz első konzervipari szakmunkások Nyíregyházán 200 ezer üveg befőtt a Nyíregyházi Konzervgyárban Tovább tanul a törzsgárda A hatalmas vasbetonépületeken még javában dolgoznak az építők, de az üzemeltetésre -tadott helyiségekben már megkezdődött a munka. Hétfőtől negyvennégy érettségizett tonzefvipari szakmunkás látott hozzá, hogy a társvállalatok raktározási. gondjait enyhítve, a készáru fogadására alkalmassá tegyék az egyik 5500 négyzetméter alapterületű helyiséget. Pár évvel ezelőtt ezek a fiatalok még a Nyíregyházi Kossuth Gimnázium diákjai oltak. Érettséli után jelent- eztek konzervipari műszaki anulóknak. Ki egy, ki két evre, az ország különböző konzervgyáraiba, hogy szakmunkásként visszatérhessenek az épülő Nyíregyházi Konzervgyárba. Ez is a szakmához tartozik A fiatalok szemmel láthatóan kedvvel végzik az egyáltalán nem szakmába vágó takarítási és előkészítési munkákat. — Pedig itt — egyelőre — csak három konzervgyár késztermékeinek egy részét fogjuk tárolni — mondja dr. Székhelyi József, az anyag és áruforgalmi osztály vezetője. Békéscsabáról, Kecskemétről és Kalocsáról összesen mintegy ezer vagon árut várumc. Ötnegyedes üvegeket számítva ez mintegy 200 ezer darab konzerv. Ennyi üveg tárolása, szakszerű elhelyezése nem kis gondot okoz a helykészítőknek. A rendelkezésükre álló raktár minden négyzetméterét jól ki kell használni, hogy fennakadás ne legyen. Ha megindul a szállítás, naponta 25 vagon árut kell fogadni. De ez is a szakmához tartozik. Van annyira fontos, mint a készáru előállítása. eljárással történik — magyarázza. — Szakítottunk a régi, hagyományos gulás megoldással. Rekeszesen, egymás fölé rakjuk az üvegeket. Az ehhez szükséges kötéseket hullámpapírral biztosítjuk. Ezzel a módszerrel elvileg a dup- Iájára növekszik a helykihasználás. Végigkalauzol a munkahelyen. Mindenütt rend és tisztaság, az óriási méretek szinte elképesztőek. Egy kisebbfajta település is elférne az oszlopokra tűzdelt vasbetontető alatt. — Nagyon örülök, hogy itt dolgozhatom, az ország legnagyobb és legmodernebb konzervgyárában. Így mondja, és így nyilatkoznak a többiek is. Kónya Albertné, Batta István és a felesége, aki szintén itt dolgozik. Várják az árut, hogy mielőbb megtölthessék a raktárt azokkal a konzervekkel, amelyek készítésénél már egyszer bábáskodtak. Az első fecskék már megérkeztek, de jönnek a többiek is. Csupa fiatal, csupa új életet kezdő érettségizett szakmunkás gárda, akik nem félnek a nehézségektől. Belőlük lesz a törzsgárda, a konzervgyár gerince. Ha megkezdődik a termelés Most még csak a várakozás izgalma, a benredezésekkel való ismerkedés, a korszerű raktározás technikájának elsajátítása a munka veleje. De mire megkezdődik a termelés, már biztos kézzel njuílnak a villanymotorok kapcsolóihoz, józan megfontoltsággal hajtják végre a technológiai utasításokat. A szervezeti élet még kezdetleges, de már azon tanakodnak, hogy megalakítják az üzemi KISZ-szervezetet. Sokan tovább képezik magukat. Frank Géza a felsőfokú élelmiszeripari technikum konzervipari tagozatára jelentkezett, felesége a középfokúra. Üj gyár, új emberek. Tóth Árpád. lalat a kemény tél és sok más szubjektív ok miatt súlyos adóssággal zárta az első negyedévet, néhány létesítménynél nem tartotta be a szerződésben vállalt határidőket, s áthúzódó beruházásokkal több millió forinttal csökkentette a megye építési lehetőségeit. Abban az időben lapunk is foglalkozott a helyzettel és intézkedéseket követelt a munka megjavítására. Három hónap telt el cikkünk megjelenése óta. Most felkerestük Gyebrószki László eivtársat, a vállalat igazgatóját, hogy választ kérjünk: milyen intézkedéseket tett a vállalat az elmaradás megszüntetésére, a tervek maradéktalan teljesítésére, a határidők betartására. — Nem mentegetőzésképpen mondom, hogy a téli nagy hideg országosan gátolta az építőipar munkáját. Nagyrészt ez volt az oka, hogy mi is 31 millió forintos adóssággal zártuk az első három hónapot. A téli munkakiesés, a szállítási nehézségek, s az, hogy mi sem készültünk fel eléggé a téliesitésre, főként az átmenő beruházásokat késleltette. Okultunk a hibákból, megszívleltük a figyelmeztetéseket, s már májusban intézkedési terveket dolgoztunk ki, amit termelési tanácskozásokon beszéltünk meg a műszaki és fizikai dolgozókkal. Felülvizsgáltuk a lakásépítési programot, s úgy határoztunk, hogy a terv szerint szeptember 31-i átadásra ütemezett 224 lakást szeptember 24-re átadjuk. Meghatároztuk, hogy a torony és autódaruk két, liléivé három műszakban üzemeljenek, >a szállítóeszközök éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is dolgozzanak. Felkerestük a tervezőintézeteket, a beruházókat, aminek nyomán sok tervet előrehoztak, illetve csökkentették az addigi késedelmet. Azóta minden főépítésvezetőnk hetenként beszámol a munka állásáról, a létszám- és ahyag- helyzetről. Ezeknek és dolgozóink megértésének eredményeként a második negyedévben 25 milliót sikerült pótolni, s augusztus 7-re teljesen sikerült behozni a vállalat elmaradását. — Még jobb lenne a helyzet a kettős műszakok általánosítása és a szabad szombatok felfüggesztése esetén... — A két műszak bevezetésének feltételei nem mindenütt adottak. Munkaerőnk már elegendő, műszakiaknak viszont szűkében vagyunk. A nagyblokkos építkezéseken és részlegesen a konzervgyárttröm lesz itt dogozni Zomborszky Mária Budapesten volt gyakorlóéves. Itt már nagyobb a megbízatása. Ö a raktári átvevő, az ő irá- . Húsával helyezik el a lö- n } .Helen sok konzervet a ha- U'mas csarnoknak is beillő rt Hárba. — A raktározás itt már új Tizennyolc év távlatából úgy toppantam Peták bácsi elé, mint a régen elfelejtett valóság. Csák hunyorgott az öreg, megfáradt szemével és szerfelett csodálkozott. — Nézd, már nézd, hát te lennél az, te pulya. Emlékszem én rád, hát hogyne emlékezném. Nagy pákosztos, lókötő voltál valaha, csak meg ne sértődj már. De, ember lettél. Na kerülj már beljebb, csak gyere nyugodtan, van még egy kis karcos. Letelepedtünk a tiszta szobában. Boris néni is előkeveredett a hátsó udvarból, megállt az ajtóban, kötője alatt hasán összekulcsolta a szikkadt kezét és csak nézett, messziről mosolyogva. Boroz- gattunk. Emlékezésünk tarsolyából minden apró-cseprő dolgot előszedegettünk, s egyszerre csak rászólt Peták bácsi Boris nénire. — Ugorj már, mindjárt dél, csapj össze valami étket. Éhes lehet ez a fiú. Tiltakoztam. Bár, korgott a gyomrom, de tiltakoztam. Az étek említésekor klottgatyás Itten is történt yalami karom tolult eló és az akikor keringő szóbeszéd f’eták bácsiról. Földéhes volt, mindenki tudta, nagyon földéhes az. öreg. A kenyeret, szalonnát nézéssel ette. A hasán spórolt, méghozzá ötletesen. Hajnalban betarisznyázta a kenyeret, szalonnát, aztán ha elérkezett a früstök ideje, komótosan leült az akácok alá, maga elé tette a tarisznyát, kivette a szalonnát, kenyeret és nekilátott az evésnek. De csak kenyeret evett, a szalonnát nézte. így tartott ki tíz dekányi egész évben. Persze nemcsak saját magával, a lovaival is így spórolt a földre. Mesélték, hogy bement Nyíregyházára az ókuláréshoz és két zöld szemüveget csináltatott; egyet a deresnek, egyet a pejkónák. Gondolta az öreg, ha a lovak zöld szemüvegen át nézik a szalmát, azt hiszik, szénát esznek. Ki tudja, hogy hitték a lovak egy bizonyos, mindkettőnek zörgött a csontja. Ezek után, úgy hiszem jogos volt tiltakozásom az étek ellen, mert mi mást várhattam, mint krumplilevest, vagy habart zöldpaszulyt. Mindkettőt szívből utálom. Peták bácsit azonban nem lehetett lebeszélni, erőnek erejével kierőszakolta a meghívás elfogadását. Boris néni el- csoszogOtt a nyári konyhába, én meg beletörődve sorsomba, soroltam a karcos mellett mi minden történt a világban, mi mindent láttam. Peták bácsi hümmögött, bólogatott, nem fogyott lei a türelemből. A beszéd hosszúra nyúlott és észre sem vettük, már az asztalon gőzölgőit az ebéd. Eikkor kezdett komótos megfontoltsággal á maga mondókájával Peták bácsi. — Hát, azért itten is történt valami... Nem kellett már ezt nekem mondani, magam is jól láttam. Jércecomb kandikált ki a levesestálból. Seres Ernő ná! bevezettük a két műszakot. A szabad szombatot a központban megszüntettük, a segédüzemben és a raktárakban is állandó a munka. Ezek mellett saját kezdeményezésre minden második vasárnap megy a munka a legfontosabb helyeken, ami lényegesen segíti a tervek teljesítését. — Mennyiben vonatkozik ez a határidők betartására? — Az első fél év végéig minden létesítménynél betartottuk a határidőt, a lakásoknál 50 százalékkal túl is teljesítettük. Míg 1962 első félévében 26, 1963 első hat hónapjában 55 építkezést adtunk át, köztük az áthúzódó' beruházásokat is. Néhány lér tesítménynél okoz még kiesést a téli elmaradás — de ezek csak két-három hetesek, s csak egy-két ilyen lesz a harmadik negyedév során. Szeptember végére teljesen egyenesbe jutunk, utána már pontosan tarthatjuk a határidőket. — A bírálat elsősorban a konzervgyárnál és a nyíregyházi tbc szanatóriumnál tapasztalt késést kifogásolta... — Most már nyugodtan mondhatom: vállalatunk mindent elkövet, hogy a Konzervgyárban minél hamarabb dolgozhassanak a nyíregyházi asszonyok. Az építkezés meggyorsítása azonban nem egyedül rajtunk, hanem a beruházón is múlik. Ha időben szolgáltatják a tervdokumentációkat, mi is kellően biztosíthatjuk az előkészítést, az anyagot, a gyár átadását. A szanatóriumot például november 30-ra kell átadni. A 26 milliós beruházás határideje most egy 68 ezer forintos speciális műtő fémablak hiányán múlik, amit hiába sürgetünk jó fél éve az ÉM. Fémmunkás Vállalatánál, amely csak december 31-re ígéri a szállítást. A késések, itt is és másutt is az akadozó anyagellátásra is visszavezethetők. Cementből például 1200 tonna hiányzott az első negyedévben, s ma is teherkocsikkal hozzuk Bélapátfalváról ezt a nélkülözhetetlen építőanyagot. Nagy- mennyiségű vasat nem kaptunk, 10 000 négyzetméter üveg s 130 tonna betonacél, még ma is hiányzik. Kihatással van ez a termelőszövetkezett beruházásokra, amelyek fal- egyenben varrnak, de nincs rájuk vas-tetőszerkezet. Nehézséget jelent a többi munkahelyeken, nagy emiatt az állásidő, a dolgozók nem kapják meg időben az anyagot, s ez a keresetükön is érződik. A főigazgatóság most intézkedett, jelezték, hogy az anyagokat útbaindítják. — Három hónapja szakmunkáshiányra is hivatkozott a. vállalat. Javult azóta a helyzet? — Háromszorosára növeltük a viz, és fűtésszerelő szakmunkástanulók számát, tanfolyamokon képezzük tovább a szakmunkásokat. Szakmunkásokból álló brigádokat hoztunk létre. Ácsszakmunkásokban van még hiány. Rosszabb a helyzet a műszaki gárdánál. Bár a létszám itt teljes, több mérnök és technikus kellene az építkezések irányításához. A vállalat művezetői tanfolyamot szervezett, 24 új művezetőt nyertünk ezzel. Hogy továbblépjünk, sok nagy tudású szakemberre lenne szükség. Sajnos, nem jönnek szívesen, mert egy jó szakmunkás többet keres, mint a művezető — kevesebb felelősséggel. A műszaki gárda megerősitéíét nagyban gátolja, hogy nem tudunk nekik lakást adni. Ma is jönnének kitűnő szakemberek, de ehelyett tőlünk mennek el a lakás miatt. A meglévő műszakiak megtartása is nagy gondot okoz, a megnövekedőit feladatokhoz pedig nélkülözhetetlen a lakás. Hajdú megyében tavaly 16 lakást kapott a megyei építőipari vállalat, nálunk egyet sem. Így az ösztöndíjas mérnökeink sem maradnak itt sokáig. (Meg lehetne vizsgálni: más szerveknél ugyanannyi, vagy magasabb a mérnöki, technikusi fizetés, van lakás és kevesebb a felelősség. Mi lesz az építőipar jövője?!) — A termelékenységi tervet csak 92 százalékra teljesítette az első fél évben a vállalat. Mi ennek az oka? — Az első negyedév erre is rányomta a bélyegét. Jelentkezett a nagymértékben munkaigényes feladat, mint a víz- és csatornahálózat építkezés, a dohánypajták építése. A munkahelyek számával nőtt az improduktív dolgozók — takarítószemélyzet, konyhai alkalmazottak— száma is. (Időszerű lenne a megye- székhelyen egy üzemélclme- zési vállalat, egy takarító vállalat létesítése!) Évről évre több a gép, a gépesítési fok mégis csokikén. hiszen a feladatokból következő létszámemelés ettől jóval magasabb. 1961-ben 1 főre 2,6, tavaly 1,9, idén már csak 1,6 gépi lóerő jut, bár a megyei vállalatok közül a legnagyobb forintértéket mi termeljük. — Sok szó esik manapság a munkájuk minőségéről is. — Ez részben rajtunk kívül álló okok miatt van. A jó minőségű anj^ag, a pontos szállítás hiánya megzavarja a technológiai folyamatokat, u friss fa jelentkezik az ajtók, ablakok, parketták meghibásodásában. Dolgozóink sem képesek mind a minőségi munkára, sok az új emberünk, akinek abszolút nincs építési tapasztalata, aki nemcsak a termelési értéket, a minőséget is rontja. Csak kétezer dolgozónkat számíthatjuk a törzsgárdához, a többiek nehezen szokják meg az állandó minőségi munkát. Kevés a munkát ellenőrző, irányitó műszaki, s a rengeteg munkahelyre nem is jut például művezető. 170 munkahelyet bejárni, ellenőrizni, összefogni, ez óriási feladat. (Sürgős szükség van ezért a tanácsi építőipari vállalat nagyarányú fejlesztésére, hogy az É. M. vállalat csak a nagy munkahelyekre koncentrálhasson.) — Milyen a biztosíték a második fél év munkájára? — Üjra megvizsgáltuk, melyik építkezésünknek kell azonnal segíteni, hol szorít a cipő. Most kidolgozott intézkedési tervünk valamennyi lényeges feladatra kitér. Hogy hiánytalanul teljesítsük ezeket, legyen megfelelő meny- nyiségű anyagunk, javítani kell együttműködésünket a beruházókkal, tervezőkkel. Nem jó, hogy például e pillanatban is csak 82 százalékos a tervellátottságunk, bár az anyagot már most meg kei! a negyedik negyedévre rendelni. — Mindettől függetlenül ez évi tervünk teljesítése bi~ tositotinak látszik. Kopka Já 1963. augusztus 11. DOLGOZIK AZ ÁCS
