Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
iA-Z\M.S£MP.S.ZABOiCS'’:SZAfMAU\ME-GYEI;BtZOjTSÁGA'‘'t$'',A. MEGYEI TANÁCS I AP JA? XX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Ara: 50 fillér 1963. AUGUSZTUS 2, PENTEK Mindnyájunk feladata Tőwtk ■— Képek Pórézza a dohányt Szteszkó János, a petneházi Szabad Föld Tsz dohányosa. Válogatják a szállításra kerülő uborkát az ótehértői Búzakalász Termelőszövetkezet fiataljai. Foto: Román Dénes« Közérdekű | bejelentések (3. oldal) A rádió és tv heti műsora (4. oldal) Villámcsapások nyomában (6. oldal) Részegek az úttesten (3. oldal) Száraz, meleg idő (6. oldal) A világ visszhangja az atomcsend* egyezményről A nyugati hírügynökségek behatóan foglalkoznak De Gaulle francia elnök szerdán elhangzott kijelentéseivel, amelyekben a francia államfő elhatárolta magát a moszkvai háromhatalmi atomcsend- egyezménytől. OTTAVA Az AP Paul Martin kanadai külügyminiszter ezzel kapcsolatos nyilatkozatát közli, rámutat, hogy Martin saját maga többször kísérletet tett a Franciaország és szövetségesei között támadt nézeteltérések elsimítására. A külügyminiszter szerdán adott nyilatkozatában hangot adott annak a reményének, hogy talán rá lehet bírni Franciaországot a nukleáris kísérletek részleges betiltásáról szóló megállapodás elfogadására. NEW YORK A New York Times csütörtöki száma egy kelet-nyugati csúcsértekezlet kilátásait latolgatva hangoztatja, hogy egy ilyen kormányfői értekezlet előtt még nyugati csúcsértekezletet kellene tartani De Gaulle francia elnök bevonásával. Kiváltképpen fontos lenne Kennedy amerikai és De Gaulle francia elnök eszmecseréje. „Az Ilyen találkozó szükséges De Gaulle elnök szeparatista politikája miatt, amely megosztja a nyugatot és jelentékenyen korlátoz minden olyan keletnyugati megállapodást, amit nélküle ütnek nyélbe”. A lap ugyanakkor arra is rámutat, hogy egy ilyen alkudozáson a francia elnök „kemény tárgyalófél” lenne. De Gaulle ugyanis utalt az Egyesült Államok Achilles- sarkára, nevezetesen arra, hogy az amerikai fizetési mérleg kiegyensúlyozatlan. De Gaulle azzal kérkedett, hogy Franciaország képes pénzügyi segítséget adni az Egyesült Államoknak, s ily módon sejtette, hogy a segítséget meg is vonhatja. Francia- országnak jelentékeny tárgyalási pozíciót biztosít több mint négy milliárd dolláros aranykészlete. A Chicago Tribune szintén ezt a szempontot világítja meg vezércikkében. COTONOU Maurice Yameogo, az Afrikai és Malgas Unió elnöke, szerdai sajtóértekezletén hangoztatta, hogy ezt az egyezményt az afrikai államok már régóta óhajtották. Másrészt azonban azt állította, hogy De Gaulle tábornok álláspontja „védelmezhető”. WASHINGTON Szerdán a washingtoni sajtóklubban Harriman, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, a moszkvai tárgyalásokon részt vett amerikai küldöttség vezetője találkozott az amerikai és a külföldi újságírókkal. „Jó ez a szerződés, — mondotta Harriman. — Minden paragrafusa pontos és világos”. Első lépés ez ahhoz, hogy elkerülhessük a termonukleáris háborút, és ellenői'- zést teremthessünk a nukleáris fegyverzet felett. Hangsúlyozta, hogy sem a szovjet nép, sem vezetői és személy szerint Hruscsov, nem akarnak nukleáris háborút. Ezt azzal magyarázta, hogy az oroszok „fantasztikus sikereket értek ed az ipar, a tudomány" és a népművelés fejlesztésében”. Hruscsov utói akarja érni az Egyesült Államokat, — mondotta Harriman — de nem akar háborút. A Szovjetunió népei azért nem akarnak háborút, mert minden népnél jobban érezték, hogy mit is jelent a háború. Ezért magabiztosan állíthatjuk: Hruscsov őszinte volt, amikor a Pravdának és az Izvesztyijának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés első lépés a többi probléma megoldása felé. A szerződés előnyeire vonatkozóan feltett kérdésre Harriman azt mondotta, hogy az „rendkívül érdekes leiieA béke megmentése min- den ember érdeke, mindnyájunknak tenni kell valamit érte. önkéntelen felvetődik mindnyájunkban a kérdés: mit tehetünk a békéért? Pedig kézenfekvő a válasz. Mindenki tudja, aki él, hogy a béke életet jelent, békességet és boldogságot. S ahogy egy - kisebb közösségben a közösség tagjainak ten- niök kell valamit közösségük egyetértéséért, úgy az országoknak, népeknek is temüök kell a Föld békéjéért. De mit tehetnek azok adukét szerte a világon „kisembernek” vagy „egyszerű embernek” neveznek? — kérdezhetnék és kérdezik sokan. Sokat tehetnek, hiszen belőlük áll össze az emberiség, ök: — mi vagyunk a többség, mi vagyunk a mindenütt jelenlévők, mi, a kisemberek. A mi kezünk, munkánk, tehetségünk, tudásunk hozott cs hoz létre városokat, vízi erőműveket, rakétákat és játékokat! Ebben rejlik a mi erőnk. Ez kell, hogy tudatosuljon minden emberben mert nincs és nem lehet nagyobb erő a világon az emberiség egyetemes békeakaratánál! Alit tehet a magyar „kis ■*•*■*• ember”, a magyar békeharcos? A béke életet é: egyben boldogulást is jelent E kettő el nem választható hiszen az elnyomott nép bé kéje az elnyomónak kedvez Csak a szabadon fejlődő né pék számára jelent kenyeret gyümölcsöt, napfényt, leve gőt. Naponta jobb életet, te hát mindennapi derűs mun kát és annak megérdemel örömét. Vagyis munkánk ön tudatos elvégzése — ki-ki ; maga helyén — jobb sorsol már nemcsak boldogabb jő vöt, de boldogabb jelent i ígér. Mindez pedig egyre értékesebbé, szükségesebbé te- 1 szí számunkra a békét. Mind- 5 egy hol dolgozunk, a munka * puszta elvégzése még önma- 1 gában nem biztosítja a bé- * két. A nem tudatosan végzett ‘ munka árt a közösségnek, árt az egyénnek: árt a békesség- • nek, mert előbb-utóbb ellentétet szül. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy valameny- nyien tehetünk valamit a bé- 1 kéért, akkor szívós akarattal : álljuk meg a helyünket. A ' lélektelenül végzett munka ! különben sem jelent örömet, 1 inkább bosszúságot. Ahogy a 1 családban szükséges a közös : akarat ahhoz, hogy békesség legyen, úgy a világon is szűk- < ség van minden ember aka- 1 ratára. Aki e harcból hiány- I zik, az az életet tagadja meg, 1 az emberi hitet. A tennivaló i egyszerű: konok akarat kell, : amely jelen kell, hogy le- i gyen minden mozdulatunk- f ban, minden tettünkben, egész valónkban, mindaddig, amíg : az emberiség legnagyobb kin- i cse, a béke végleg biztosítva nincsen. . i ;, ; , "pzt tehetjük, ezt kell ten- 1 nőnk, hiszen az akarat, az erő csak úgy lesz teljes, ha mindnyájan így akarjuk. Ha mindannyian helytállunk, e harcban. A minden fontos alkalomkor kinyilvánított békeakarat megmentheti a békét, hiszen ahhoz képest törpe az atombombák ereje. Egyszerű ez. Mindennapi öntudat, becsület dolga, mely ha jelen van munkánkban, tetteinkben, akkor nyugodtan és félelem nélkül játszhatnak gyermekeink, élhet nyugodtan az emberiség, mert ez a békeakarat átsugárzik betonfalakon, át az óceánok felett, bejut tárgyalótermekbe, kaszárnyákba! Nem álthuija útját semmi! tőségeket tár fel valameny- nyiünk számára. Véget vet a légkör rádióaktív szennyezésének. A világ népei, — köztük az amerikai nép — nem akarják a nukleáris kísérletek folytatását, mert féltik gyermekeik egészségét”. Harriman idézte az amerikai tudósok szövetségének nyilatkozatát, amely nyíltan kimondja, hogy „nemzeti katasztrófa lenne, ha a szenátus megtagadná a szerződés ratifikálását”. „Ha nem ratifikáljuk a szerződést, — fűzte hozzá Harriman — elveszítjük vezető szerepünket a világon”. TOKIG Az AP tokiói jelentésében a Jomjuri Simbun több millió példányszámú japán napilap csütörtöki számának éles De Gaulle-ellenes állásfoglalását közli. De Gaulle kijelentései „nyomasztóak” és „egy már régóta letűnt múlt visszhangjai” voltak. A lap Franciaország magatartását és idejétmúlt roppant becsvágyát önzőnek minősíti, s megjegyzi, hogy ez a legenyhébb kifejezés rá. HÄGA Marijnen holland miniszterelnök a parlament alsóházában kijelentette: „A holland kormány nagy jelentőséget tulajdonit a Moszkvában parafáit nukleáris kísérlet-tilalmi egyezménynek.” BECS Kreisky osztrák külügyminiszter a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: „Véleményem szerint ez az egyezmény a legfontosabb politikai esemény az osztrák államszerződés 1955-ben történt aláírása óta”. LONDON Az angol kormány fehér könyv formájában közzétette a Moszkvában parafáit részleges nukleáris kísérlet-tilalmi egyezmény szövegét. ANKARA F. Erkin török külügyminiszter egy lapnak adott interjújában rámutatott, hogy Törökország „őszintén kívánja, hogy az első lépés után megvitassák a föld alatti atomrobbantások betiltásának kérdését és a leszerelés egyéb problémáit.” Munkásakadémiák nyílnak A TIT Szabói os-Szatmái legyei szervezete az 1963/64' s oktatási évben munkás kadémiákat nyit a mező- árosok üzemeiben és a falvak ián. Az akadémiákon a dől gozók megismerkednek a leg-i fontosabb társadalmi, politikai. és közgazdasági kérdésekkel. Szeptemberben tíz ilyen akadémiát indítanak be Nyíregyházán, s ezeknek több mint félezer hallgatójuk lesz. A falusi dolgozók ismereteinek bővítése céljából a korábbi éveikben jól bevált termelőszövetkerti akadémiák is megkezdik működésükéi:. A TIT munkatársai előadássorozatot tartanak a tudomá- roányos növényvédelem, a nemesítés és termelés módszereiről. A nagyobb létszámú KlSZ-szervezebek gondoskodnak a TIT keretében az ifjúság művelődéséről. A fiatalok művészeti és esztétikai nevelését tűzték ki céluL Előreláthatólag mintegy tízezren vesznek részt a megye dolgozód közül ezeken az akadémiákon. , Közlemény az atomfegyver-bfsérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírásáról Moszkva (TASZSZ) Moszkvában hivatalosan bejelentették a következőt: — A létrejött megegyezés értelmében a légköri, világűrbeli és viz alatti atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló és június 25-én parafáit szerződés aláírására augusztus 5-én kerül sor Moszkvában, — A szerződés aláírására Moszkvába várják Dean Rusk amerikai és Lord Home angol külügyminisztert. — Az a tomfiegy ver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírásánál jelen lesz a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia kormányának meghívására U Thant, az ENSZ főtitkára. Közölték továbbá: — Az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírása Moszkvába érkező Dean Rusk amerikai külügyminiszter elfogadta Andrej Groimikó szovjet külügyminiszter korábbi meghívását és a szerződés aláírása után a szovjet külügyminiszter vendégeként néhány napot a Szovjetunióban tölt. Aratják a kendert Megyénkben az alacsony fekvésű beregi és erdőháti tájon több évszázados hagyománya van a rostkenderter- melésnek. Az idén is mintegy B00 holdon foglalkoztak ezzel a fontos növénnyel. Főként azért, hogy az őszi betakarítás után a téli munkapangás idején állandóan foglalkoztathassák az asszonyokat, leányokat. A szövetkezetek saját maguk dolgozták fel a kender rostját. Már megkezdték a betakarítást. összesen több mint egymillió kéve kendert gyűjtenek be. Az aratást nyomon követi az áztatás. Több napon át tartják víz alatt a zöldszárú lövényt. Ezeken a tájakon mintegy 50 mas a hasznosig sításra alkalmatlan tavat je-j löltek ki kenderáztatókká. Az erdőháti és beregi táj asszonyai mesterei a rostkikészítés fortélyainak. A kender^ szárat összetörik, kifésülik! belőle a szálakat, majd ebből fonják az úgynevezett házi- vásznat. December közepén több mint félezer szatmári házban állítják fel a szövő-í székeket, az úgynevezett eszta-j vátákat. Több száz méter házi-» vászon készül évenként ezeken a vidékeken. Majd a tél hosszú unalmas napjait az-; zal töltik a szövetkezeti aszJ zonyok, hogy az általuk szőtt vászonra hímezik, varrják a világhíres beregi mintákat.
