Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-10 / 186. szám
j—MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ—, II tejelő tehenek takarmányozása „Önemésztő“ állatok, kisebb életképességű utódok a takarmányozás hibájából Az elmúlt napokban meglátogattam a megye néhány termelőszövetkezetét. Az illetékes járási vezetők tájékoztatásából az derült ki. hogy amit e néhány termelőszövetkezetben a tehenek takarmányozása terén tapasztaltam, kevés kivétellel általában jellemző a megye termelőszövetkezeteinek tehenészeteire. Éspedig: többé-kevésbé súlyos takarmány hiány, amit a szövetkezetek adottságai általában nem indokolnak: a viszonylag megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló takarmányok helytelen felhasználása. Van olyan szövetkezet, ahol a tehenek takarmányozását jelenleg kizárólag legeltetéssel oldják meg, kiegészítő takarmányt a legjobb egyedek sem kapnak. Ha egy 500 kilogramm élősúlyú tehén 20 kilogramm közepes minőségú füvet fogyasztott egy nap s-latt, ezáltal az életfenntartáson kívül 2 kilogramm tejre elegendő energiához és 4 kilogramm tejre elegendő emészthető fehérjéhez jutott. A 10 literes tehénnek már mintegy 34 kilogrammot kellene fogyasztani». Ezekben a szövetkezetekben is vannak pedig 10 liternél is többet termelő tehenek. De vajon az öntözött legelők kivételével, — melyek viszonylag kis területet jelentenek — ilyenkor, iúliusban van-e egyáltalán dyan legelő, ahol akár csar ‘10 kilogramm közepes minőségű füvet legelhetne naponta egy tehén? Nyilvánvaló, hogy iyen körülményiek között a teheneik nagyobb részének termelőképessége kihasználatlanul marad, a jobb teheneknél pedig riem kívánatos, olykor nagyfokú kcrndicióromlással, a szervezet olyan károsodásával kell számolni, ami súlyos következményekkel jár. A termelő- képesség kihasználatlansága elkerülhetetlenül növeli a te; önköltségét, ami komoly anyagi veszteséget okoz a szövetkezetnek. Még elgondolkoztatóbb, hogy sz idei takarmánytermelő területek — és ezen változtatni már nem lehet — sok helyen a téli takarmányozási idős iákra is csak részben, egyes helyeken 50 százalékban sem biztosítják az állomány szükségletét. Márpedig nemcsak az á’lomány állapota, hanem a gyzdálkodás eredményessége is megköveteli, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségei tpkarmány rendelkezésre álljon. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy korszerű mezőgazdasági nagyüzem a mi viszonyaink között megfelelő Viüatsűrűség nélkül elképzel- 1 etetlen. Az állomány számszerű, még inkább minőségi fejlesztése viszont nem lehetséges a szükségletnek megfelelő 'Ukarmánybázis megteremtése nélkül. A másik eset az, amikor a viszonylag ineglelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló takarmány ellenére, a helytelen takarmányozás miatt keli a szövetkezetnek az előzőekhez hasonló hátrányokkal számolnia. Sok helyen ugyanis a teheneket nem érdemük szerint takai- mányozzák, hanem egységes, „fejadagot” kapnak, amit az aránylag nagyobb termelésű egyedekhez igazítanak. Ily módon tehát az állomány jelentős részét túletetik, egy része pedig kevesebbet kap, mint amennyire termelése alapján szüksége lenne. Az első esetben pazarlásról van szó, ami nagy an drága dolog, a másik esetben pétiig ismét a termelőképesség kihasználatlanságáról. Még súlyosabbak azok a hátrányok, melyekkel az előbb elmondottak alapján, a szarvasmarha-állomány minőségi fejlesztése szempontjából számolni kell. Ennek gazdasági kihatásai ugyan nem közvetlenül, kézzelfoghatóan jelentkeznek, de méreteiben igen nagyok. A takarmányozási hiányosságok a nagyobb termelőképességű teheneket sújtják. Ha a tehénnek nem biztosítunk termelésének megfelelő meny- nyiségű és minőségű takarmányt, ezáltal arra kényszerítjük, hogy a hiányzó energia és emészthető fehérje mennyiséget saját szervezetéből fedezze. Ez az „önemésztés” annál tartósabb és annál súlyosabb, minél nagyobb a tehén termelőképessége. Pontosan azok a tehenek károsodnak, amelyekre elsősorban kellene számítanunk az állomány továbbfejlesztése szempontjából. A szervezet általános leromlása miatt számolnunk kell a rövidebb- hosszabb ideig elhúzódó részleges, egyes esetekben teljes meddőséggel, nagyarányú" tbc- fertőzöttséggel és ezek alapján a korai kiselejtezéssel. A szaporulatban tehát egyre nő a gyengébb tehenek utódainak arányszáma. Ráadásul az anyaszervezet károsodása egy bizonyos fokon túl hátrányosan befolyásolja az utód életképességét és ellenállóképességét is. Olyan helyzet áll tehát elő, mely az állomány minőségi fejlődését lehetetlenné teszi. Könnyen megérthető az is, hogy a tehenészetben elkövetett takarmányozási hibák a borjúnevelésben, üszőnevelésben és növendék marha-h iz- lalásban is éreztetik hatásukat, sőt a takarmányozásban itt is előfordulnak a hibák, az aránytalanságok. Az említett hiányosságok nagy kárt okoznak külön-kü- lön az egyes termelőszövetkezetekben, de országos kihatásuk sem lebecsülendő. Hiszen a megye erőfeszítése, hogy a tenyésztői munkát előmozdítsa, nem kis anyagi áldozatokat követel. A feltételek között döntő szerepe van a megfelelő takarmánybázis megteremtésének. Novak László egyetemi tanársegéd. Premizálás a nyírbátori járásban Tavasszal, amikor ismertté váltak a megyei párt- és tanács végrehajtó bizottságainak termelőszövetkezeti premizálásra vonatkozó javaslatai, a nyírbátori járásban aktíva ülésen vitatták meg az ezzel kapcsolatos feladatokat. Részt vettek a megbeszélésen a szövetkezetek elnökei, a pártszervezetek titkárai, ag- romómusek és más közösibeli szakirányítók. Sokoldalúan ismertették az anyagi érdekeltség fokozásának jelentőségét, gyakorlati alkalmazásának módszereit. Alapos vita, elemzés után a járás minden termelőszövetkezetében napirendre tűzték a premizálással összefüggő kérdéseket. A járás 21 közös gazdasága közül 18-ban a megyei javaslatok szerint vezették be az anyagi érdekeltséget, három tsz-ban kis eltéréssel szavazták meg a premizálásit. A járási, községi és szövetkezeti vezetőik azóta is rendszeresen napirenden tartják, s hol párt, hol tanács összejöveteleken , hol a közös gazdaságok intéző bizottságai, vagy a párt- szervezetek vezetőségei vitatják meg az időközben felmerülő kérdéseket. A rendszeres, következetes felvilágosító munka meghozta a várt eredményt. Időben végeznék az időszaki munkákkal, s a premizálás a terméshozamokra is kedvező hatásÁ nagyüzem tanyaközpontja A szocialista, nagyüzemi mezőgazdaság nemcsak a földek táblás, közös, gépesített művelését jelenti. Egy helyre kell összevonni a közös gazdaság magtárait, a szállítóeszközöket, a javítóműhelyeket, a kisebb feldolgozó üzemeket és összevontan kell elhelyezni az adatállományt is. Röviden: új majorokat kell tervezni, építeni. Igen ám, de hol legyen a major? ' Senki sem tagadja, hogy még napjainkban is a legna gyobb gondot a jószág elhelyezése okozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak az állatokat helyezzék el megfelelően, az embert, az ember egészségének gondját pedig ne vegyék figyelembe. Egészségvédelmi szempontokból tekintve kettős a cél: a majorban dolgozók és a faluban, vagy városban lakók egészségének megvédése és a termelt élelmiszerek tisztaságának megóvása. Az egészségügyi szervek ragaszkodnak ahhoz, hogy majort a lakóházaktól csak legkevesebb 300 méternyi távolságra szabad felépíteni. Ennek egyik oka a légy. Mindenki tudja, hogy a legyek nagy távolságra, sokszor 4—500 méterre is elrepülitek. A legyek általában emberi állati ürülékben kelnek ki válogatás nélkül röpdösnek trágyadomb. árnyékszéik és a csecsemők dudlija, a gyerekek tejesbögréje és a felnőttek tányérja között. Legtöbbször a betegségeket okozó baktériumok tömegeit hordják lábaikon. A majorból felszedett szennyet beviszik a lakásokba az ámyékszékeikből pedig rárepülnek a majorban előállított, vagy táróit termékekre, különösen az édes gyümölcsökre, tejre, amit igen sok ember nyersen szeret fogyasztani. A tsz-ek fejlődése a forgalom emelkedésével, egyre több gépjármű beállításával, tehát egyre több porral zajjal, bűzzel is jár. Az összevont javítóműhelyek, darálók zaja és pora ugyancsak könnyen eljuthat a lakóházakig is. Ezért javasolják az orvosok a major olyan elhelyezését, : amely biztosítja az ember egészségének megóvását. Leghelyesebb az irodákat, műhelyeket, magtárakat, raktáraikat a lakótelephez közelebb elhelyezni, legtávolabb pedig az ólakat, istállókat telepíteni, természetesen legtávolabbra a sertéstelepet. Igen sok gondot okoz a majorok vízellátása. Sok helyen Nagy érték a mákgubó \E DOBJA EL, minden kg-ér! 1,1C Ft-o' FIZET A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET. A LEGKISEBB TÉTELEKET IS ADJA AT A FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETNEK, MIVEL A MÁKGUBÓ fontos gyógyszeralapanyag. (57788) Állami vállalatok, gépállomások, állami gazdaságok és termelőszövet- kezetek FIGYELEM! A MÉH VÄLLALAT nyíregyházi telepén Kállai út 2. szám (telefon: 11—19) ISMÉT KAPHATÓ: SZÖGVAS 30— 50 mm GÖMBVAS 10—100 mm DURVA LEMEZ 8— 22 mm KÖZÉP ÉS FINOM LEMEZ KÁDAK 600—1000 literig HORDOK 300—1000 literig (57805) tapasztalható, hogy nagy költséggel kutatnak, ásatnak, az emberek kímélése érdekében szivattyút szerelnek a kútra, önitató vályút építenek. Ugyanakkor a kutat nem fedik be, sőt gépet is állítanak mellé, a kútkávához hozzáépítik az itatóvályut. A levegőből és a kút szennyezett környékéről szennyeződik a kút, pár év alatt vize any- nyira szennyezetté válik, hogy fogyasztása nemcsak egészségtelen, de veszélyes is lehet emberre, állatra egyaránt. A korszerű istállókban síneken szállítják a takarmányt, trágyát, hogy kíméljék, óvják az ember egészségét, munkaképességét. Az állati ürülékek eltávolítására lefolyókat építenek, emésztő kutakat ásnak. Ugyanakkor az emberhez, de a modem istállókhoz is méltatlan, hogy vagy nincs, vagy nem megfelelő az ámyékszék és — ha van is — azt ritkán tartják rendben. Még gyakran előfordul, hogy az állatok, szárnyasok éjjeli gondozód, vagy nappali ápolói részéire nem gondoskodnak olyan helyiségeikről, ahol kezet moshatnak, étkezhetnek, vagy éjjel alhatnak. Az is előfordul, hogy a fejők részére nem gondoskodnak megfelelő öltözőről, mcs- dóról. Látszólag apróságok ezek, de nemcsak az orvosok követelései, hanem a szocialista gazdálkodás elengedhetetlen feltételed is. sál van. A nyirvasvári szövetkezetben azon a területen, ahol a dohányt 40 százalékos premizálással termelik, holdanként 7 mázsa termés várható, s ahol munkaegységre, ott csak 5 mázsa. A természetbeni és pánzbe- ni premizáláson kívül steles körben alkalmaznak célprémiumot is az egyes munkák időben és jó minőségben való végzésére. Aporligeten, Nyír- vasváriban, Teremen, Mária- pócson, Kislétán és még több közös gazdaságban több ezer forintot adtak ki célprémiumként. A párt és gazdasági vezetők a közgyűlésen hozott határozatok szerint időben biztosítják a jogos prémiumtermékek, vagy pénzbeni járandóságok kiadását. Aporligeten havonta rendszeresen kiadják a szarvasmarha-gondozónak, juhászoknak járó prémiumot. Terem községben a növény- ápolás befejezésekor kifizették a holdankénti 50 forint célprémiumot. Nyírvasváriban az újburgonya 15 százalékát szedés után kiadták. Így van ez a járás többi szövetkezetében is. Az anyagi érdekeltség elvének biztosítása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a járásban minden munkát időben és jó minőségben végeznek a szövetkezetek. A párt- és tanácsszervek, a termelőszövetkezeti. vezetők ezután is biztosítják, hogy egy- egy munka befejezésekor, egy -egy termékféleség betakarításakor mindjárt kiosztásra kerüljön a szövetkezeti tagokat megillető prémium. A NYÍREGYHÁZA ÉS VIDÉKI KÖRZETI FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET ÉRTESÍTI A TERMELŐKET, hogy HÉTFŐN, SZERDÁN és SZOMBATON minden mennyiségű gyógynövényt felvásárol Nyíregyháza, Űj utca 37. szám alatti FELVÁSÁRLÁSI TELEPÉN. talajjavító vállalat kisvárdai bányaüzeme egy dömpert elcserélne egy darab 1—3 tonnás Diesel tehergépkocsival Érdeklődni lehet: levélben, vagy Kisvárda, 191-es telefonon. (57808) JOGI KÉRDÉSEK H velőmagvai; minősége Egy termelőszövetkezet az egyik vidéki konzervgyárral tíz katasztrális hold zöldbab termelésére szerződést kötött. A gyár 98 százalékos tisztaságú és 88 százalékos csírázóképességű vetőmagot volt köteles szállítani. Ezzel szemben minőséghibás magot küldött. Ennek következtében terméskiesés keletkezett és a szövetkezet a gyár ellen 60 ezer forintos kártérítési pert indított. A gyár szavatosként perbe hívta azt a vállalatot, amelytől a vetőmagot vette. Ez a vállalat viszont arra hivatkozott, hogy a mag nem volt minőséghibás. A járásbíróság a magot szállító vállalatot 27 600 forint megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a vetőmag minőséghíbában szenvedett. A gyárat viszont mentesítette kártérítési fizetése alól, mert a magot fémzárral ellátott zsákokban kapta és így a minőségről nem győződhetett meg. Egyébként is a hibát ránézéssel amúgy sem lehetett volna megállapítani. A szövetkezet kára a magot szállító vállalat gondatlanságának következménye volt. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került. — Termelési szerződéseknél gyakori, hogy a vetőmagot nem a termeltető vállalat, hanem a vetőmagértékesítéssel foglalkozó vállalat szállítja — hangzott a határozat. — Ilyenkor a két vállalat között rendszerint tervszerződéses viszony keletkezik és a magot szállító vállalat a termeltető vállalat megbízottjának minősül. Ha tehát a szállító vállalat szerződésszegést követett el, akkor étert a kárt okozó eljárásért a termelővel szemben a megbízó felel, vagyis jelen esetben a konzervgyár. A megbízóval szemben viszont a magot szállító vállalat felelős, ez a kérdés azonban nem tartozik erre a perre. Tehát, tekintettel arra, hogy a szövetkezet kárigényét cs^k a gyárral szemben érvényesítheti, ezért a Legfelsőbb Bíróság mind a megyei, mind a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozathozatalra utasította. (57810) (57791) K 0 C A TART 4 S I SZERZŐD EST Biztos és jó jóv A SZERZŐDÉSES kocatartás * suldőnewlés
