Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

JOBB HOZZÁÉRTÉS: A csengeri járási pártbi­zottság vb-ülése után kiala­kult eszmecserében egyöntetű volt a vélemény: a járás gaz­dasági erdeményei kedvezően fejlődnek, azonban a további haladás azon is múlik, hogy a termelőszövetkezetek tag­jai, vezetői milyen mértékben vértezik fel magukat a ter­melés, a közösségi és egyéni előbbre jutás végett, megfele­lő ideológiai, politikai és kul­turális fegyverzettel. Jó volt, de ma..? A megállapítás talán nap­jaink legidőszerűbb problé­máját veti fel még a csenge­ri járásban is, ahol különben a nagyüzemi gazdálkodás út­ját elsőként választották a dolgozó parasztok, s‘ már 1961- ben kereken harminc forint volt prémiummal együtt az átlagos .munkaegység érték, tavaly meghaladták a 32 fo­rintot, és ebben az évben csaknem negyven forint érté­ket terveztek. Az eredmények­ben kétségtelenül kedvező volt a járás területe egy ré­szének jó természeti adottsá­ga, a kialakult gazdálkodási irányzatok — állattartás, gyü­mölcstermesztés — jövedelme­zősége. Azonban a döntő té­nyező a nagyüzemi szemlélet gyors kibontakozása, a veze­tés megszilárdulása volt. Nincs még egy járás a me­gyében, ahol aránylag annyi régi — nyolc-tizenhárom éves — elnök lenne a tsz-ekben, mint a csengeri. Még a teljes nagyüzemi átszervezés előtt kialakult legtöbb helyen egy jó, de sajátos gazdálkodási és vezetési stűus. A sajátossá­got azért szükséges hangsú­lyozni, mert ez a nincstelen és kisparaszti gyökerekből táplálkozott, viszont ez az, amely az utóbbi években ne­hezen, esetenként komoly ösz- szeütközések árán fogadta be az újat, amely a tsz-községek létrejöttével szükségszerűen jelentkezett: Még nemrég is viharos közgyűlés volt Borcs- almán, ahcű a régi, kisparasz­ti szövetkezeti tagok a volt középparasztok „térhódítása” ellen hadakoztak: Szamossá­lyiban a legutóbbi párttag­gyűlésen jelentkezett hasonló irányzat Hogy látják ezt a dolgot a járási vezetők? — A jelenség elszórt, korántsem általános, de esetenként felüti a fejét. Oka a szükkörű szemlélet. A volt középparasztok igenis „hatalomra” kerülnek, ahol több hozzáértésről tesznek ta­núságot a gazdálkodásban mint a volt földnélküliek, s legtöbb esetben ők jönnek rá, hogy ki kell szabadulni a JOBB MUNKAERKÖLCS. MAGASABB ÉLETSZÍNVONAL A csengeri járás gazdasági eredményei és a művelődés helyzete Nagy kedvezmény olvasóinknak! A csengeri földművesszövetkezeti könyvesbolt a falusi olvasók könyvvásárlását kívánja elősegíteni azzal, hogy a 100 Ft-on felüli vásárlásnál 4 havi kedvezményes részletfi­zetést biztosít. Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét a SZŐ VOSZ kiadásában megjelenő Kincses könyvekre, mely • sorozatban a magyar és világirodalom legkiválóbb mű­vei, valamint népszerű mezőgazdasági szakkönyvek olcsó inéi jelennek meg. Ajánljuk: Mambói: Isten őszi csillaga Mesterházi: Pár lépés a határ Ft I—II 12,— FI Anm* Jánost Ttidl Ft **£*■> Szegény gazdagok_ y Jffkai M.: Kárpáti Zoltán I—n sásdi 9.: Boldog hajlék 12,— Ft 8,— F Szabó: Talpalatnyi föld I—n Illés B.: Kárpáti rapszódia I—i: 12,— Ft 12,— F Szántó: Aranyágaeska I—II Gárdonyi: Szunyoghy miatyánku 12,- Ft 6,- F Sipkay B.: Messzi harangszó Végh A.: Korai szivárvány 13,50,— Ft 12,— F Weitstem: Baromfitenyésztés Mohácsi: Gyümölcstermesztés 8,80,— Ft 15,— F Jesszenszky: Oltás szemzés, Erdélyi: Növényvédő szereink dugványozás 12,— Ft 10» F' Szabó: Gyümölcsborok házi Szabó: A méhész műhelyében készítése S,- Ft 10,- F A felsorolt műveken kívül boltunk bármilyen könyv szállí­tását vállalja. ____— —-----------------Itt levágandó. — — — — — — — MEGRENDELŐ. Földművesszövetkezeti Könyvesbolt C s e n g e r Megrendelem az alanti könyveket: ......................................... * A vételárat 4 havi részletben fizetem. * A vételárat utánvéttel fizetem. (*: A nem ki van: szöveg törlendő) Megrendelő neve: .............................. foglalkozása: ............. Címe: ........................... .......................................................................... Ezer úttörő táborozáson Csengeti gyerekek lubickol- lőszövetkezet már öt éve se- nak a Balaton vizében, her- gjf i rendszeresen a község­sátrai fehérlenek a Duna-ka- ben l™<> uttorok taborozá- nyar táborhelyein. sót. A járás tsz-ei az idén át­A járás 2066 úttörője közül lagosan 200—200 forinttal já- ebberi az évben 924-en tá'oo- rultak hozzá egy-egy úttörő reztak és táboroznak az or- tábori ellátásához. A közös szág legszebb vidékein. A tér- gazdaságok segítsége nagyban melőszövetkezetek jelentős hozzájárul ahhoz, hogy az út- anyagi támogatást nyújtanak törők kétévenként valamzny- ahhoz, hogy a legfiatalabbak nyien részt vegyenek nyári 'kellemesen pihenjenek, szára- kirándulásokban, táborozásaic- kozzanak. A császlói terme- ban. tanulással dönthetik le a volt néhány holdas gazdálkodás szűk korlátáit. Ez a törekvé­sük nem párosul azonnal kö­zösségi, világnézeti szemléle­tük gyökeres megváltozásá­val, de a több és jobb iránti igyekezetükben példát mutat­nak. Mind többen tanulnak Az igény — természetsze­rűen — elsősorban a vezetők­nél jelentkezik a tanulás, a több tudás iránt. A múlt ok­tatási évben 386 dolgozó vé­gezte el az általános iskola nyolcadik osztályát a járás­ban, s ezek jelentős része szövetkezeti vezető. Máris gondot okoz a járáson belül a különféle oktatási formá­kon az igények zavartalan ki­elégítése. Tavaly egy kihelye­zett mezőgazdasági techniku­mi osztály volt Csengerben. Az idén Porcsalmáji 4l-en, Gacsályban 21-en jelentkez­tek kihelyezett technikumba, Tyúkodon is mind nagyobb az ilyen irányú igény. Fel­vetődött a gimnázium levele­ző oktatásának a szükségessé­ge is, de a rendes tagozaton is csupán fél tanerővel ren­delkeznek, nem képesek ok­tatókat biztosítani, mert ha lenne is, nincs lakás.­A búza a hibás? Nagy a tennivaló a hoza­mok növelésénél, a legfejlet­tebb gazdálkodási eljárások általános elterjesztésénél, a termelékenység növelésénél. Tavaly például a járásban a búza vetésterületének hetven százalékán volt intenzív faj­ta, az idén az arány csök­kent. Több tsz-vezető nem az elhanyagolt tarlómunkában, az elégtelen tápanyaggazdál­kodásban és a kései vetésben látja az esetleges eredményte­lenség okát, hanem —, magát a búzát vádolja. A fejlett szénaszárítási eljárás a terü­letnek csak töredékén való­sult meg és így lehetne so­rolni még több dolgot, ami 8 még meglévő szemléletbeli korlátokra mutat. A művelődésért, oktatásért felelős járási vezetők egyik legfőbb, gondja a fiatal me­velése, a szakmunkásképzés. Igen, bármilyen szokatlanul hangzik, ez idő szerint a tsz-ek legtöbbje csak másodsorban foglalkozik ezzel a dologgal. A járás 24 községében egye­temet és főiskolát végzett szakember hat van, 10-nek van középfokú végzettsége, és a termelés különféle terüle­tein ez idő szerint hatvan fel­ső és középfokú végzettségű szakemberre lenne szükség. Ösztöndíjas tanulójuk kettő van, s a járásban, amely a megye legjobbjai közé tarto­zik gazdasági eredményei alapján, gondot okoz a fiatal szakemberek ösztöndíjas ala­pon való biztosítása. Tavalyi árutermelési eredménye alap­ján a járás 400 000 forint ju­talomban részesült. A veze­tők a tsz-ekkel egyetértésben úgy határoztak, hogy ezt az összeget mezőgazdasági társa­dalmi ösztöndíjalapra fordít­ják. Tsz-enként ez nem meg­vetendő segítség, s mégis elő­fordult olyan eset, hogy a csengerújfalui tsz közgyűlése elvetette a javaslatot mond­ván: a 15 000 forint nem ele­gendő, hogy négv éven át ösztöndíjat adjanak belőle egy szakember jelöltnek. Vagyis: jöjjön az a szakember, ha mindenáron azt akarja, eset­leg befogadják, de hogy egy fillért is áldozzanak?. Ezek, és ehhez hasonlóak azok p. korlátok, amelyeket csakis a magasabb műveltség szüntet­het meg! Ezért céloznak a járási vezetők a kulturális forradalom kiteljesedésének a hiányára, mint a gazdasági előrehaladás gátjára. Tervek és vonakodás Hasonló a helyzet a tsz- szakmunkások képzésénél is, Egyik gond az, hogy a kevés jól képzett mezőgazdász nem képes komoly gondot fordíta­ni a fiatalok szakmai neve­lésére, több tsz-ben húzódoz­nak a szakmunkásképzéssel járó jelentéktelen kiadások­tól, azt is mondják, hogy er­re a tsz alapszabálya nem tartalmaz „utasítást”, és vé­gül: a szülők idegenkednek mezőgazdasági pályára ne­veltetni gyerekeiket. Megszív­lelendő elképzelése van né­hány járási vezetőnek a fia­talok képzésében: azt Java­solják, hogy a 14 évet be­töltött, a nyolc általánost el­végzett fiatalok kétéves to­vábbképzőjét szervezzék d t szakmunkásképző iskolává, a szövetkezetek kössenek ezek­kel a fiatalokkal szakmun­kástanuló szerződést. Ezenkí­vül Méhteleken, Szamossá- lyiban, Urában. Csengerben, Nagygécen, Pátyodon és még néhány helyen az ifjúsági munkacsapatok tagjai képez­hetik a szakmunkásképzés bá­zisát. A járási művelődési cso­port, a népfront szép terveket dolgozott ki a szükségletek figyelembe vételével az álta­lános és szakmai műveltség fokozására. E javaslatokat a községekben kell valóra vál­tani. A népfrontnak is van­nak lelkes aktívái, községi el- ; nőkéi — mint Garbolcon dr. Szép Imre orvos, Porosaimén dr. Szabó Pál, Tyúkodon dr Nagy Károly, Komlódtótfa- lun dr. Bíró Lajos állatorvo­sok, Zajtán Böröcz János nép- frontelnök — akik szívvel- lélekkel segítik a művelődés ügyét. A termelőszövetkezetek kul- túifelelősei is sokat tehetnek a falu művelődéséért mini ahogy teszi ezt a csengeri Le­nin Tsz-ben Barcsai Sándor is, vagy a rozsályi tsz-kultúr- felelős. Tizenhárom tsz-ben van a művelődésnek ilyen fe­lelőse, akik havi 3—5 munka­egység jóváírása mellett te­vékenykednek több-kevesebl sikerrel. E téren is van e tsz-tagok, egyes vezetők ré­széről voiuikodás: mert ezérl a tevékenységért munkaegy­séggel kell fizetni. Ilyen né­zet még a gazdaságilag leg erősebb szövetkezetekben is ;; előfordul, mert a vezetők, bár 1 í kiváló gazdák, de a művelő- ; désnek nem biztosítják az azt j megillető helyet... A műveltség generációkon át \ gyümölcsözik “•Á i Hogy mennyire nézetbeli, j szervezési, irányítási dolog a ] gazdálkodás megjavítása, az ^ elején felvetett problémára ] itt adjon választ a iárás egyik j erőssége „az erős segíti a gyengét” mozgalom. Tavaly és évek óta volt néhány tér- ! melőszövetkezet, amely nem i tudott komoly haladást fel- , mutatni a gazdálkodásban. Az ■ elmúlt évben hét tsz-ben vol­tak gyenge eredmények. Ezek 1 közül ötbe a legjobb szövet- 1 kezetek vezetői elmentek el- i nőknek — másodállásban. Így választották meg a gacsályi Beke Sándort Méhteleken, a császlói Tóth Józsefet Garbol­con, a szamosbecsi Rápolti Ignácot Nagygécen, a her- mánszegi Simái Bálintot Pá­tyodon és a tisztabereki Fő- rizs. Miklóst Nagyhódoson is , tsz-elnökké. És a vezetés, a . közösségi szellem megválto­zása — ugyanolyan terme- . szeti adottságok mellett mint korábban voltak — jelentős , haladást hozott néhány hónap , alatt Méhteleken. Nagygécen, , s egy kivételével valamennyi ' tsz kiemelkedik a gyengék c színvonaláról. A méhtelekiek t például — elsőnek a járás- ,j ban! — befejezték az összes j tarlószántást. Kishódoson so­kat segít a két patronáló, akik egy egész évre vállalták a szövetkezet támogatását. Egy-egy erős és egy-egy gyenge tsz — Szamostatárfal- va—Szamosangyalos, Komlód- tótfalu—Csengersima — ko- , rábbi egyesülése, és az ezt 'j követő eredmények is bizo- , nyitják; nagyobb hozzáértés, ‘ jobb szervezés gyorsan meg­változtatják a gyenge tsz tag- t jainak a hangulatát, a közös- ‘ séghez való viszonyát, mun- , kaerkölcsét. A csengeri járás tsz-ei min­■ den bizonnyal elérik idei gaz­dasági célkitűzéseiket, s fel­készülnek a jövő évi nagyobb f termelési feladatok teljesítő- £ sére is. Ez üdvös, dicséretes i dolog, de ezenkívül fordítsa- ( • nak több gondot önmagukra, ■ arra is, hogy anyagi javaikat az élet, a fejlődés követeimé- ( nyeinek megfelelően tudásuk , ■ gyarapítására jobban haszna- | • sítsák, mert a műveltség mind < ■ az egyén, mind a közösség • szempontjából — egy életen, ■ sőt generációkon át gyümöl- i ! csözi'k. < Samu András. : CSAK AZ ESŐ SEGÍTHET? Keskeny, ezüst sávvá' zsu­gorodott a Szamos és mu­tatja hordalék as. kavicsos medrét. Tizedet szedett az aszály és arat még most is, , mert a július végi esőkből az erdőháti, Szamos menti föl­dekre alig, vagy egyáltalán nem jutott. Az emberek az égre néznek: csak az eső se­gít, csak az segíthetett volna. Csak az esői? Két ember, Tőzsér György, az építőanyag- ipari vállalat csengeri telepé­nek vezetője és Kiss Elemér, a vízgazdálkodási társulat munkavezetője erről máskép­pen vélekedik. Ök ketten az öntözésre is bíznák a dolgot, így kerekedik a beszélgetés egy évek óta kihasznáiat- , lan lehetőségről. Az építőanyagipari vállalat csengeri telepén négy éve kallódik egy nagy teljesít­ményű vízszivattyú. Percen­ként 2500 liter vizet szolgál­tatna. vagy talán .többet is, ki tudja, hiszen a géD bizony­lata is kallódik valahol, — Ideszállították, — mond­ja Tőzsér György — ott is maradt, ahova letették. Egy éve adtuk a helyi vízgazdál­kodási társulatnak, de csak papíron, nem vitték el. Nirycs hozzá cső és nem tud­nak vele mit kezdeni. Pedig mennyire szükség lenne rá! A csengéri Ler.in Tsz-ben tavaly hatvan holdon termel­lek zöldséget, kézzel lőcsöl­ik és ráfizettek. Idén a hat­jain holdat hatra csökkentet­ték, és zöldséges holtukban Nyíregyházáról hozott árut .ásárolr.ak az asszonyok. Nyíregyházáról szállítanak Csengerbe zödséget!? Kiss Elemér véleményéhez bevezetőül szánja, hogy a vízgazdálkodási társulás kuta­kat fúr a járásban, az öntö­zéses gazdálkodás szélesebb körű alkalmazására Eddig hat kutat fúrlak, ket­tő már vizet szolgáltat, a nagyhodosi Petőfi Tsz-ber,. A cutak hozama percenként 1200—1800 liter, lucernát, cu­korrépát öntöznek. — A szivattyúval viszont r.em tudunk mit kezdeni, mert valóban nincsen hozzá tső. Voltunk, már mindenütt. 4 Ferroglóbusz anyagkiuta­lást kér, anyagkiutalásunk nincs és másutt is csak ud­varias elutasításokat kaptunk. Pedig itt nagy szükség len­ne arra, hogy az öntözött te­rületet bővítsük. így hát valóban csak az sső segíthet a Szamos menti, írdőháti földek szomjúságán? (seres) Sorokban Nagy gondban vannak a j szamosbecsiek: „felborult” a < tervük. Eredetileg 50 vagon S alma értékesítésére kötöttek szerződést, már vagy kétszer megfejelték ezt a tervet. Most s százhúsz vagonnál tartanak, i de ha minden jól megy, elérik t a kétszázat. — Irigylésre mél- i tó gondok... s . i Augusztus 20-án avatják a szamostatárfalvi pártházat, amelyet nagyrészt társadalmi j munkában építettek a község dolgozói. i i Tyúkodon, Csengerben, t Csengerújíaluban megkezdték és javában végzik a nyár vé­ge egyik fontos munkáját, a < silózást. i A csengeri járás termelőszö­vetkezeteiben hét brigád har- i col a szocialista cím elnyeré- 1 séért, ezek közül négy az if- i úsági brigád: Sályiban ás lsegöldön 1—1, Tatárfalván A járás nagyüzemi gazda­ágai a jövő évben megkétsze- ezik az idei dohánytermő erületet. E jól jövedelmező lövényt az erdőháti gyengébb zövetkezetekben honosítják neg nagyobb mértékben. A gacsályi kiszisták vasár- i8T> az Erdőhóton, Méhtelek cözségben vendégszerepeinek. Ki mit tud”-dal egybekötött ódám műsorral akarják szó- akoztatni testvérszövetkeze- ük tagjait. Nagy híre van a járásban i rorsályi, csegöldi és tiszta- »ereki cigányegyütteseknek. Tyúkodon az ősszel meg- lyilik az általános iskolások :ollégiuma. ahol a tanyavilág iataljait helyezik el. Közel másfél millió értékű könyv került négy év alatt a csengeri járás oivasáiboz A csengeri ’ járás földmű- i vesszövetkezeti könyvesboltja 24 községnek 50 társadalmi bizományoson keresztül bizto- . sítja a könyvellátást. A járás területén a könyvforgalom fokozatosan emelkedik. 1959- ben 215 624 forint értékű könyvet vásároltak meg az ol­vasók. összehasonlításként ér­demes megemlíteni azt. hogy 1962 évben duplájára nőtt a könyvforgalpm. Az eltelt 4 év alatt 1 306 009 forint értékű könyv került az olvasókhoz. A járás könyvbarát mozgal­ma ez idáig is sok jó kezdemé­nyezéssel, a társadalmi erők összefogásával segítette a könyvforgalmat. Az egy la­kosra eső könvvérték 1959- ben 7 forint 40 fillér volt. 1962-ben 15,0" órintra emel­kedett. Ezzel ■ megye harma­dik helyezését érték el. A megyei átlagon felül vannak, azonban az országos átlagon még alulmaradtak. Ez arra figyelmeztet, hogy még min­iig sok a tennivalója a já- i ásnak. i Sokat segítenek a pedagó- 1 usok. Jelenleg 16 községben an pedagógus bizományos, i )e a járási pedagógusok bi- : ományi forgalma a legalacso- 1 lyabb a megyében. Jó pél- laként kell megemlíteni Ka- lyó Tibort Ura-börvejuti pe- lagógus könyvtárost, aki igen i elkiismeretesen foglalkozik a lönyvterjesztéssel, az olvasók- :al. A Börvejuti tanya lakói- lak szám 350, és 2,5 év alatt 4,350 forint értékű könyvet vásároltak meg. Az egy lakos- a eső könyvvásárlás 1962- >en 14,40 forint volt. 17 kü- önböző könyvsorozat előfize­ti van, amely azt jelenti, hogy 7 kisebb-nagyobb könyvtár­ral rendelkeznek a bőrvejiek. V 248 kötetes fiókkönyvtár­iak 74 olvasója van. Az ün- lepi könyvhéten megrende­zett irodalmi esten több mint izázan vettek részt; s ez idő üatt több mint 1100 forint rtékű különböző szépirodal- til és mezőgazdasági szak- önyveket vásároltak. De tem így van ez a járás min­ien községében. Még 8 köz­égben nincs pedagógus xinyvbizományos. Társadalmi üggyé tették • a sengeri járásban a könyvtár illomány fejlesztését. A múlt ■v folyamán a termeiőszöveí- :ezetek mintegy 25 000 fo- inttal járultak a községi és i saját szakkönyvtárak fej- esztéséhez a kulturális ke- e* ükből. A földművesszövetkezetek íz eltelt 3 évben több mint 58 000 forint értékű könyv- íjándékot adtak át a közsé- ;i könyvtáraknak. Kiss Lajos 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents