Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-07 / 183. szám
Kádár János elvtárs beszéde a szovjet—magyar barátsági nagygyűlésen (Folytatás a 2. oldalról.) megszállottjai és sajnálatos módon ellenzi ezt a megegyezést a Kínai Népköztársaság kormánya. Persze, az indító okok különbözőek. A lényeg azonban az, hogy a Föld ösz- szes országaiban mindazok a politikai áramlatok, társadalmi rétegek és körök üdvözlik ezt a megállapodást, amelyek hívei a békének. Üdvözöljük mi is, mert a mi országunk, a mi népünk is a békepolitika híve. (Nagy taps.) Kedves Elvtársak! Befejezésül építő munkánkkal szeretnék foglalkozni. Azt hiszem, sem külpolitikai kérdésekről, sem a mi párt- és kormány- küldöttségünk szovjetunióbeli útjáról nem lehet szólni anélkül, hogy ne beszélnénk belső építő munkánkról. Párttagságunk, öntudatos dolgozóink őszinte és meggyő- ződéses hívei irányzatunknak. Azt várják tőlünk, hogy a nemzetközi fórumokon, a nemzetközi kommunista mozgalom összejövetelein és a külpolitikai aktusokon is a helyes, marxista—leninista vonal mellett és a békét szolgáló javaslatok mellett adjuk le pártunk, kormányunk szavazatát. Pártunk szavazatának súlya a nemzetközi kommunista mozgalomban és kormányunk szavazatának súlya a külpolitika kérdéseiben egyenes arányban áll népünk belső harcának, belső építő munkaiának eredményeivel. Építő munkánk tehát nemcsak népünk egyre jobb életének előfeltételeit teremti meg, hanem nemzetközi jelentősége is van. Az igazság az, hogy például vezető amerikai körök a Magyar Népköztársaságot és még inkább annak kormányát ma semmivel sem szeretik jobban. mint 1956-ban. Most mégis másképpen néznek ránk. Miért? Mert meggyőződtek arról, hogy a Magyar Népköz- társaság él és erősödik, az ő óhajaiktól és kívánságaiktól teljesen függetlenül, s ezt a tényt tudomásul veszik. A Szovjetunióban tett hosz- szú utunkon természetesen vártuk a hazai híreket is. Amikor például megérkeztek hozzánk a Statisztikai Hivatal adatai népgazdasági tervünk első félévének teljesítéséről, nagyon nagy figyelemmel olvastuk. Iparunk az év első felében tervét csak 99 százalékra tudta teljesíteni. Mi mégis azt tartjuk: figyelembe véve, hogy a nagyon hosszú, nem várt tél miatt egész népgazdaságunk hallatlan nehézségek közepette kezdte az első negyedévet, az eredmény nem rossz. Amikor láttuk a statisztikai jelentésből, hogy az iparban, a szállításban az elmaradás jelentős részét leküzdöttük, a mezőgazdaságban az időszerű munkákat kielégítő eredménynyel végezték, a felvásárlási terv az első félévben megvalósult, külkereskedelmi mérlegünk az első félévben a várakozásnál jobb volt, az állami iparban az egy munkásra eső átlagbér csaknem 3,3 százalékkal, a kifizetett összes munkabér pedig 7 százalékkal növekedett, s a lakosság Ösz- szes pénzbevétele 7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal emelkedett, az egy év előttihez képest, azt mondtuk, hogy az első félév mégis eredményes volt. A párt a mi fő erőnk! Az év előttünk álló részében nagyon komolyan kell dolgoznunk. A tennivalókat Központi Bizottságunk tegnap nyilvánosságra hozott határozata pontosan megszabja. Véleményem szerint, ha a második negyedben kibontakozott lendületet tovább tudjuk fejleszteni, minden lehetőségünk megvan, hogy ezt az évet —, amely egyébként ötéves tervünk középső és sok tekintetben kulcsesztendeje— a gazdasági építésben is nagyon jó eredménnyel zárjuk. Ehhez mozgósítanunk kell erőinket. S ha megengedik, ezúttal erőink felsorolását pártunkkal kezdem. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt méltónak bizonyult történelmi küldetésére, amelyet, mint a magyar munkásosztály forradalmi élcsapatának be kell töltenie. Pártunk marxista—leninista párt, ideológiailag, politikailag és szervezeteiig egyaránt egységes. Egészségesen fejlődik és erősödik, vezeti és irányítja társadalmunk, országunk életét, népünk tevékenységét. Visszatekintve az elmúlt évekre és erőt merítve abból, milyen hallatlan nehézségeket küzdöttünk le, abból, hogy belső rendünk megtá- madhatatlan, a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi presztízse barátok, közömbösök és ellenségek előtt hatalmasan növekedett, pártunkra az a feladat vár, hogy még nagyobb energiával, elvileg még szilárdabban és következetesebben vezesse új és új győzelmekre a gazdasági és a kulturális építést. A párt a mi fő erőnk! (Taps.) Növekszik népi államunk szervezett ereje is. A jelenlegi egészséges, jó viszonyok közepette a párt nem egyedül, nem izoláltan dolgozik, hanem úgy, hogy nyugodtan és nagymértékben támaszkodhat tömegszervezeteinkre, a szak- szervezetekre, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, a nőtanácsokra és a többi társadalmi és tömegszervezetekre. Pártunk építhet és számíthat a Hazafias Népfront mozgalomra, annak bizottságaira, aktivistáira. Nagy erőt jelentenek az öntudatos, élenjáró dolgozók, a szocialista brigádmozgalom részvevőinek sok százezres serege, azok az emberek, akik nemcsak szavakkal, hanem cselekedetekkel és a példamutatás erejével is erősítik népünkben a szocialista gondolkozást, a társadalmi felelősségtudatot és segítik építő munkánkat. Bizton támaszkodhatunk arra az erőre, amelyet internacionalizmusunk, internacionalista kapcsolataink jelentenek. Elsőként említem a most még szilárdabbá vált magyar—szovjet barátságot, harcunk egy fő támaszát (nagy taps), a szocialista országok népeinek, a nemzetközi kommunista mozgalomnak egyesített erejét, a függetlenségért harcoló egykori gyarmati népek és a szabadságukért még harcoló gyarmati népek egyesített erejét, a békéért harcolók egyesített erejét. Ez népünk harcának rendkívül fontos tejnasza. A belső építés kérdéseiről szólva mégegyszer megemlítem a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, örvendetes, hogy az elmúlt ülésszakon törekvéseink általános irányában, az együttműködésünk bővítésére irányuló szándékban egyetértés volt közöttünk és jó lehetőségek vannak arra, hogy okos és helyes politikával, elgondolásaink egyeztetésével, a KGST-ben tömörült országok népgazdaságát külön-külön és valameny- nyit együtt gyors iramban fejlesszük. A kommunizmus a jövő társadalma Ha összehasonlítjuk Magyar- ország helyzetét valamennyi tőkés ország helyzetével, megállapíthatjuk, hogy nálunk néphatalom van, a nép élet- színvonala a múlthoz képest jelentékenyen növekedett. Tény, hogy például a lakbér, a közlekedési díjak tekintetében, a társadalombiztosításban, a kultúrában és számos más vonatkozásban rendkívül nagyot léptünk előre és sokkal többet vívtunk ki népünk számára, mint amiről egy kapitalista ország dolgozói egyáltalán álmodozhatnak, mint a tőkés országokban. De árak átlagosan alacsonyabbak Magyarországon az élelmiszer- az igazsághoz tartozik az is — ha fejlett tőkés országokkal hasonlítjuk össze a viszonyainkat — hogy ezekben az országokban jelenleg olcsóbban nagyobb tömegben és jobb minőségben jutnak a dolgozók iparcikkhez, mint nálunk. Ezen a fontos területen is adott a feladat: el kel! tüntetnünk a múlt örökségét és úgy kell dolgoznunk, hogy néhány esztendő múlva olcsóbb, több és jobb minőségű iparcikket gyártsunk, mint a tőkés országok. Teljesen világos azonban, hogy az iparcikkeket olyan szériában, olyan minőségben és olyan olcsón, ahogyan ezt céljaink megkövetelik, mi csak a nemzetközi együttműködés keretében tudjuk — és fogjuk is — biztosítani. Csak a termelés specializálásával. koo- perálással, szoros nemzetközi egvüttműködéssel juthatunk előre . örvendetes, hogy Központi Bizottságunk és kormányunk jóváhagyta a KGST ülésén résztvett küldöttségünk állás- foglalását. Mi a mind szorosabb — két-, három-, hét-, nyolcoldalú, vagy még több oldalú — együttműködés hívei vagyunk. A mi embereinknek, akik a KGST szerveiben dolgoznak, az a feladatuk, hogy ezt a nemzetközi összefogást és együttműködést — ami meggyőződésünk szerint a szocializmus ügyének legjobb internacionalista szolgálata, s egyben népünk jóléte megteremtésének legrövidebb útja, — jól kéDviseljék és szolgálják, (taps.) Itt is csatlakozunk ahhoz, amit Hruscsov elvtárs a magyar—szovjet barátsági gyűlésen a Kremlben mondott, hogy nekünk az egész világ dolgozó embereit meg kell győznünk igazságunkról, azokat is, akik a fejükkel gondolkoznak s azokat is, akiknek inkább a gyomrukon át jut el tudatukba az igazság. Ez utóbbiakat a gyomrukon keresztül fogjuk meggyőzni arról, hogy igenis a kommunizmus a jövő társadalma. Ez a társadalom a legigazságosabb, a legjobb, az egyedüli igaz, szabad emberi társadalom, amely biztosíthatja az embereknek a béltét és a jólétet is, mégpedig olyan fokon, amilyet ember korábban soha sem látott. (Taps.) Ami népünk harcát illeti, az Utóbbi években nagyon sok kérdést tisztáztunk, s pozíciónk, állásfoglalásunk, utunk világos. Népünk rengetege tanult politikailag, támogatja pártunk állásfoglalását, politikáját, támogatja terveinket, mégpedig nemcsak szóval, hanem munkával is. Ezen a világos, egyenes úton kell tovább mennünk, s nagyon sokat kell foglalkoznunk a legforradalmibb cselekedettel, a gyakorlati tettel, a szocialista építés feladataival. Népünk szerencséjének tartjuk, hogy a Szovjetunióval, a szocialista országok népeivel, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom osztagaival, az emberiség minden józanul gondolkozó fiával, a béke ügye mellett álló emberekkel együtt haladunk ezen az úton. Elvtársak! A Központi Bizottság határozata szilárd elvi helytállásra, gyakorlati építő tevékenységre, új erőfeszítésre hív fel mindenkit. A munka néha bosszúsággal, néha méreggel is jár, de mégis a munka adja meg a legnagyobb elégtételt, az hozza az eredményeket, amelyek nyomán jobb és szebb lesz népünk élete. Haladjunk tovább az eddigi úton, mert ez a szocializmus teljes felépítésének útja, amely a kommunizmushoz, a békéhez, a jóléthez, a magyar nép nemzeti felvirágzásához és boldogulásához vezet. (Hosszan tartó taps.) I Hamarosan áramot ad az új szovjet atomerőmű Novovoronyezsben. Felvételünk az erőmű gépterméről készült. GKOilKO, RUSK ÉS LORD HOME 1 TfiSZSZ TUDÓSÍTÓINAK INTERJÚJA Moszkva, (TASZSZ): Andrej Gromiko, Dean Rusk és Lord Home kedden interjút adott a TASZSZ tudósítóinak. ANDREJ GROMIKO: „A Moszkvában megkötött szerződés már önmagában is a nemzetközi élet fontos tényezője. Mint Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő ismételten hangsúlyozta, a szerződés kedvezőbb légkört teremt más megegyezéses lépések megvalósításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez”. ! ’i A szovjet külügyminiszter e lépések közé sorolta az általános és teljes leszerelés problémáját, a Varsói Szerződéshez és a NATO-hoz tartozó országok megnemtámadási egyezményének megkötését, a német békeszerződés megkötését és ennek alapján a nyugat-berlini kérdés rendezését. Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a maga részéről mindent elkövet és a jövőben is el fog követni e problémák rendezésére, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség további enyhülését. „Hogy e fontos rendezetlen kérdések megoldása miként halad majd előre, az most a nyugati országoktól függ, amelyek ez ideig akadályokat támasztottak e kérdések megoldásának útjába”. DEAN RUSK: „Meggyőződésem, hogy országaink embered békét akarnak. Most a kormányok dolga minden lehe-tőt elkövetni, hogy megtalálják a módját, miként kövessék újabb lépések a most aláírt szerződést”. Dean Rusk hogy megtörtént egy igen fontos lépés, az első a sok közül. „Azt hiszem, hogy mind az amerikai nép, mind a szovjet nép megsérti e lépés fontosságát”. A külügyminiszter megjegyezte: öriffl .hogy aláírhatta az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződést. Rusk kiemelte, hogy a szovjet emberek körében meleg visszhangot keltett a szerződés aláírása. „Megelégedéssel éreztem a szovjet emberek részéről megnyilvánuló meleg érzéseket irániam, mint az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere iránt”. LORD HOMIEi: „Az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szó\ió szerződés aláírása igen fontos esemény volt. A szerződés előirányozza a légkör nukleáris szennyeződésének megszüntetését, ami nagy veszélytől szabadít meg minden családot a Szovjetunióban éppúgy, mint más országokban”. Lord Home azt mondotta, hogy igen hasznos beszélgetéseket folytátott Andrej Gro- mikoval és Dean Ruskkal. Lehetséges — jegyezte meg, — hogy a szövetségeseinkkel folytatandó tanácskozások és a különböző lehetőségek megvitatása néhány hetet vagy hónapot vesznek igénybe. Célunk az lesz, hogy megvitassuk a Nyugat és a Szovjetunió közötti viszony további megjavításának lehetőségeit. hangsúlyozta, Niigygyűlés Hirosimában a város atombombázásának 18. évfordulóján Hirosima, (TAS273Z) Több mint harmincezer ember gyűlt össze kedden a hi- rosimai bombázás áldozatainak emlékművénél, hogy megemlékezzék azokról, akik 1945. augusztusában a város atombombázása következtében pusztultak el. A robbanás középpontja helyén, békesparkban a város sok ezer lakóján kívül az atom- és hidrogénfegyver eltiltását követelő nemzetközi értekezleten részvevő külföldi küldöttek is eljöttek. A gyűlés megnyitása után Hamai Zanesz, a város polgármestere a hirosimai áldozatok könyvébe bevezette annak a huszonkilenc em bernek a nevét, aki a 8. nemzetközi konferencia óta puszüult el sugárzási betegségben. Tizennyolc esztendővel ezelőtt reggel 8,15 órakor szörnyű robbanás rázta meg a várost. Most ugyanebben a percben a gyűlés részvevői mély csendben áldoztak azok emlékének, akik 1945. augusztus 6-án az atombomba robbanása következtében háltak meg. Az emlékbeszédek után a város polgármestere békenyilatkozatot olvasott fel. A moszkvai megegyezést — hangsúlyozta a nyilatkozat — első lépésnek tekintjük vágyaink megvalósulása felé, és felhívással fordulunk az ösz- szes országok népeihez, tegyenek még nagyobb erőfeszítéseket a nukleáris fegyverek eltiltásáért és a háború elhárításáért vívott harcban. INVÁZIÓ HAITI ELLEM Dominikában szervezkedtek Duvalier diktátor ellenfelei Santo Domingo (Dominika, MTI): Duvalier haiti diktátor ellenfeleinek 250—500 főnyi fegyveres . csoportja hétfőn este partra szállt Haitiban. Fort Liberté partjainál, s előrenyomult az ország második legnagyobb városa: Cap Haitian felé. Fort Liberté Haiti fővárosától, Port au Prince-tői 120 kilométernyire északra, a dominikai határtól pedig nyolc kilométernyire nyugatra fekszik. Az inváziós egységet Leon Cantave tábornok vezeti. Minden jel arra mutat, hogy a támadás részt vevői huzamosabb ideje emigrációba kényszerült elemek. Megállapítható, hogy a szervezkedés központja a Dominikai Köztársaságban volt. A partraszállás idején a támadók különösebb ellenállásba nem ütköztek. A Port au Prince-i rádió azonban még hétfőn éjjel is a kormány kezén volt, s felhívásokban fordult a lakossághoz: tömörüljön egységfrontba a támadók ellen. Santó Domingoban, Dominika fővárosában nyilatkozatot tett Paul Verna, száműzetésben élő haiti diplomata. Azt állította, hogy Haiti polgári lakossága rokonszenvez a kormány megdöntéséért harcoló fegyveresekkel. Az NBC rádióllomás jelentése szerint az elmúlt hetekben Duvalier diktátor hadseregének számos tagja megszökött Cantave tábornok, a felkelők vezetője, Haiti hadseregének egykori vezérkari főnöke, Duvalier esküdt ellenfele, hat éve él száműzetésben. Nemrég egy sajtónyilatkozatban azt mondotta, hogy mindent megtesz a Duvalier diktatúra megdöntésére, de nem célja átvenni az elnöki tisztet. A karib-tengeri Hispaniolasziget keleti részén fekvő Dominikai Köztársaság ez év április 28-án mint ismeretes, megszakította diplomáciai viszonyát a sziget nyugati országával : Haítival. Dominika azzal vádolta szomszédját, hogy a hadsereg megrohanta nagykövetségét, s elhurcolta onnan a véreskezű diktátor politikai ellenfeleit, akik a diplomáciai képviselet épületében élveztek menedékjogot. A két ország között csaknem hadiállapot állt be; Bosch dominikai elnök csapatai felvonultak a határra. Az Egyesült Államok azonban, amely bizonyos mértékig támogatta a számára oly kényelmetlen terroruralmi rendszer elleni akciót, a nyilt katonai beavatkozást már nem engedélyezte dominikai csatlósának. Bosch dominikai elnök egyáltalán nem leplezte ellenséges érzületét Duvalier iránt. Több rádiónyilatkozatában őrült zsarnoknak mondotta a szomszédos ország elnökét. Dominikai részről hivatalosan cáfolják, hogy a mostani akció az ország területéről indult volna ki. Jellemző fejlemény azonban, hogy Bosch el- nöik hétfőn éjjel kijelentenie: haiti fegyveresek lépték át a dominikai határt. Ez arra utal, hogy Dominika még nem adta fel teljesen a közvetlen invázió ötletét. Hír szerint Victor Vinas-Ro- man, a fegyveres erők minisztere a határövezetbe utazott, „hogy biztonsági intézkedéseket’’ tegyen^
