Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-01 / 178. szám
A FELTÉTELEKET IS BIZTOSÍTANI KELL Hetvenegy építőipari brigád versenye _ szépséghibákkal Becsületesen dolgoznak és jó! élnek a magyar vasutasok Beszélgetés Gafar Ahmed Abd KI Karím-mal, a szudáni vasutak osztály vezetőjével IVyíregy házán A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat tevékenysége jóval túlnő a megye határain. Az építésjellegű. feladatok sokrétűek, nagyok, végrehajtásukban sokat segít a brigádmozgalom, a szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok versenye. Az elmúlt évhez hasonlóan az építőipari vállalatnál 1963-ban is széles körű munka verseny- mozgalom bontakozott ki. Hetvenegy brigád küzd a szocialista brigád címért, s közülük 22 már tulajdonosa is. A szocialista brigádmozgalom térhódítására jellemző, hogy két építésvezetőség is bekapcsolódott a versenybe. A vállalat dolgozóinak mintegy 80 százaléka tett munka- vállalást. A versenyvállalások a főbb szakmai ágakban: kőműves, ács, vasbetonszerelő, kubikos, munkában segítik elő a termelékenység emelkedését a nagyobb termelési átlagok elérését. Meghatározó a nyújtott műszakok bevezetése, a gépek jobb kihasználása, az anyagok megfelelő fogadása és szállítása. A vállalat pártszervezete figyelemmel kíséri a versenyt. Az értékelés összefügg a párt termelésirányításával, s erre példa, hogy a pártvezetőség a közelmúltban megtartott ülésén javasolta: a szakszervezeti bizottság és a vállalat gazdasági vezetői, fordítsanak nagyobb gondot a szocialista brigádokra, azok eredményeinek népszerűsítésére. A párt- szervezet a gazdasági, műszaki vezetők versenyszervező tevékenységét már kevésbé kéri számon. E mulasztáshoz hozzájárul, hogy csak kevés műszaki dolgozó kapcsolódott be a verseny szervezésébe, annak olyan elősegítésébe, hogy a teljesítéshez minden feltételt előteremtsenek. Egyes műszakiak azt tartják: „Majd a szakszervezet megszervezi a versenyt”. Ezek a műszaki vezetők megfeledkeznek arról, hogy a szak- szervezet valóban szervezi a versenyt, iránymutatást ad, de a feltételek megteremtése elsődleges fokon a műszakiakra hárul. Hiba, hogy o vállalat versenyértékelő bizottsága is elhanyagolja munkáját. A verseny értékelése nem rendszeres és nem alapos, így a közölhető konkrét számok elmaradásával egy nagy ösztönző erő szűnik meg. A szocialista brigádmozgalomban már nagyon sok jó tapasztalatra tettek szert, jó módszereket ismertek meg a dolgozók. Ilyen jó módszer, hogy a vállalatnál az év elején megrendezték a szocialista brigádoeze- tők tanácskozását. A közeljövőben ismét tanácskozásra hívják össze a szocialista brigádokat, hogy rögzítsék az eddigi tapasztalatokat, meghatározzák a feladatokat. A feladatokban feltétlenül elsődleges helyet kell adniuk a verseny értékelésének. Szabó Gyula a megyei pártbizottság munkatársa. Gafar Ahmed Abd El Karim, a szudáni vasutak forgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője Budapest, Pécs és Miskolc után szerdán a MÁV debreceni igazgatóságának területére, Nj íregyházára érkezett. A hazánkban tartózkodó szudáni vasutas delegáció tagját melegen köszöntötték a nyíregyházi állomás vezetői, dolgozói. Munkatársunk beszélgetést folytatott a messziről érkezett vendéggel. ( Elöljáróban Gafar Ahmed Abd El Karim elmondta, a Magyar Népköztársaság kedCsillebércen a Béke és Barátság Nemzetközi Üttörötáborában ismerkedtek meg egymással a hazánkban tartózkodó osztrák, mongol és lengyel pajtások. A tábori ismeretség után alakul ki közöttük a levelezési barátság, mélyítik el pionír kapcsolataikat. vés meghívására érkeztek hazánkba. — Nagyon örültünk ennek a meghívásnak, hogy közvetlen közelről is szemtanúi lehelünk a jó hírű magyar vasút munkájáriak, fejlődésének. Immár 3 hete látogatjuk az igazgatóságokat. Nem túlzás, ha azt mondom, több, mint boldogság látni azt a nagy előrelépést, amelyet az önök vasútja tett meg az utóbbi években. Általános benyomásairól szól. Szívélyesnek, barátságosnak, jó vendégfogadónak tartja a magyar népet. Mindenfelé előzékenyek az emberek az idegenekkel szemben csakúgy, mint a nőkkel és az öregekkel. Mi vendégek jól látjuk azt a nagy munkát, amelyet az ipar, a mezőgazdaság terén végeznek s mellyel a termelést fokozzák. Erre csak független, szabad nép képes, Jártam mezőgazdasági nagyüzemben is, s mély hatással volt rám az a nagy szorgalom, amely a legkisebbeknél éppúgy megvan, mint a korosabbaknál. Elismerően nyilatkozik a nálunk tapasztalható társadalmi méretű tanulási vágyról, a kedvező lehetőségekről. „Szembetűnő, hogy nemcsak a férfiak, de a nők is képezik magukat.” — Külön jóleső érzés fog el utamon, ha arra gondolok, hogy Magyarországon a legkisebb mértékben sem különböztetik meg a színes bőrű embert a fehértől, a szeretet és a tiszteletadás ugyanaz. Szakmai vonatkozásban egyik legmaradandóbb élményt az automata térközi biztosító berendezés magyar- országi fejlődése jelenti számára. — Csodálatos. Ezt tisztán ejti magyarul» Sokszor mondja látogatásai alkalmával, már jól megtanulta. Különösen érdekli a szélesnyomtáv, a duplavágánya közlekedés, s a körültekintő munkaszervezés. — Becsületesen dolgoznak, de jól is élnek a magyar vasutasok. Ez az idegennek sok mindenre választ ad. Nagy szeretettel, szenvedéllyel szól hazájáról, Szudánról. — Az utóbbi néhány szabad, független év alatt többet fejlődött országunk, és a szudáni vasút, mint a jél évszázados angol gyarmati uralom idején. Jobbak a vasutasok életkörülményei, nagyobb a munkakedvük, szebbek az eredményeik. — Mit üzen a magyar vasutasoknak? — Gratulálok sikereikhez» Ha a jövőben még nagyobb szorgalommal dolgoznak, gyorsabban virágoztathatják fel szép hazájukat. Gafar Ahmed Abd El Karim szerdán megtekintette a nyíregyházi pályaudvart, a gurítót, a kisvasúti fűtőházat. Ellátogatott a szociális létesítményekbe, köztük a vasútas- bölcsődébe. Délután városnézésre indult, felkereste az új városnegyed építkezéseit, majd Sóstóra vezetett útja, ahol ellátogatott a KISZ-táborba is. Ma Komoró, Fényeslitke, Tu- zsér és Záhony vasutasaival találkozik. A. S. Ünnepre készül Nagydobos Hadd lássák a fővárosiak is, milyen szépen piroslik az alma Csak egy telefon Pestre — Patronáló a Petőfi Tsz-ben $ Tudományos módszerekkel mérik a cigányság helyzetét és a segítség lehetőségét megyénkben Miért járnak el inkább távoli városokba ipari munkára a falusi cigányok? Megmagyarázzák az előbbiek, s az a tény, hogy a tsz-ek ezermester brigádjai r.em szívesen fogadják be őket. Nem kapnak a tsz-ben olyan feladatokat, amelyek nem idegenek felfogásuktól és műveltségi színvonaluktól. Emberséges és igen figyelemre méltó kezdeményezés, amit a megyei tanács művelődési osztálya végez. Fel akarják térképezni tudományos emberek részvételével megyénkben a cigányság életkörülményeit, tudományos elemzéssel felhívni a figyelmet a legsürgősebb tennivalóikra. Kiterjed ez foglalkoztatottságukra, a gazdasági lehetőségek számbavételére is. Egyre merészebben látunk hozzá a cigányság művelődési gondjainak enyhítéséhez is. öt éve működik eredményesen Nyíregyházán az általános iskola cigányosztálya, a Ság- vári telepen. Másutt is van ilyen iskola a megyében. Osztói pedig cigánykollégium nyitja meg kapuját a megyeszékhelyen, hogy helyet és lehetőséget biztosítson hatvan tehetséges cigánygyereknek a középiskolai tanuláshoz. Mindez jó és támogatást érdiemlő lépés, még akkor is, ha vannak körülötte viták; helyes- e külön cigányosztályokat létrehozni. még akkor is, ha ezzel nem az elkülönítés a cél, hanem egy viszonylag azonos társadalmi körülmények között élő gyermekkö- zösség előkészítése az életre. Alapjában a vitázók jót akarnak, felemelni a cigányságot. Ahogyan pedig előbb-utóbb kiforrja magát iskolai vonatkozásban is. Az is. megnyugtató és elismerést érdemlő dolog, hogy a cigányság múltjának feldolgozására, szellemi, kulturális értékeik megmentésére hivatalos intézkedések történtek a megyében. Mátészalkán cigánymúzeum létesült. Egy néprajzos szakember, Novak Lászlóné megbízást kapott arra, hogy egy évig Szabolcsban tanulmányozza és gyűjtse a cigányság ősi és mai szellemi és tárgyi értékeit. Ez többek között azt is eredményezi, hogy közelebbről megismerjük a cigányság belső életét, — a rétegződést, az elkülönülést, (román cigány, magyar cigány) foglalkozás stb. szériái ti osopoastosulást. Ez tudományos alapot nyújt ama, hogy a cigányság egységes problémáját összetevőivel együtt lássuk, ennek ismeretében eredményesebben segítsük őket kiemelkedni környezetükből. , Sokáig visszatérő gond a cigányságé, amely az egész társadalom problémája, csak még nem érzi annak a társadalom minden tagja. Páll Géza Budapesten több ezer személygépkocsi vár tulajdonosára a Lágymányosi-lakótelep határában. Egyesek esküsznek rá, hogy nem létezik nálunk cigányprobléma: sötétebben látjuk a cigányság sorsát, mint amilyen. Mások, — akik sokkal inkább ismerik a cigányok életmódját, s mélyebben látnak, sürgős és országos méretű intézkedéseket javasolnak, türelmetlenek az elért fejlődéssel. Hogy a cigányok életszínvonala, műveltségi foka menynyivel marad alatta az átlagosnak, azt nem szükséges bizonygatni. Belőlük kerül ki az analfabéták zöme, náluk a legnagyobb a csecsemőhalandóság. így van ez a megyében is, ahol orvosokból álló bizottság mérte fel három körzetben a cigányok egészségi viszonyait. Az évek során elért fejlődés nem jelentéktelen. Egyre többen veszik fel a munkát, építenek családi házat. Nem tagadhatja senki, hogy nagy a javulás a cigányok életmódjában az utóbbi 10—15 évben, a mai cigányok nem úgy élnek, mint őseik. De jogos a türelmetlen sürgetés is: gyorsítani ezt a fejlődést. Nemcsak szociális és kulturális feladatok vannak tömegével, hanem gazdaságiak is. Hányszor került már szóba, hogy hozzá kellene látni olyan háziipari szövetkezetek alakításához, amelyben a cigányság többsége megtalálná a tudásának megfelelő munkát. A cigányság történőié azt tanúsítja, a cigányok materem berek voltak mindig, innen a fennmaradt nevek is. — Rézműves. Lakatos, stb. lennének lehetőségek erre a megyében is. Strandcikkeket, fonott házibútoroikat. s egyéb használati eszközöket készíthetnének a szövetkezetekben főleg a Tiszaháton és a Szamos mentén, ahol kiapadhatatlan nyersanyagforrások találhatók. S az ott élő cigányság többsége vesszőfonó, teknővájó... Porfelhőbe burkolva kanyaróiig az úton a gép. A kormányt :sokoládébarna, csupa izom érfi markolja. Alig oszlik el a porfelhő, ijabb gomolyag örvénylik az lton. öreg juhász terelgeti a birkákat a hodály felé. Dél /an, ilyenkor összeáll a juh- lyáj, akár egy rajzó méhcsa- ád, nem akar se inni, se en- ii, csak pihenni, a hűsre nenni a nagy forróság elől. Forró a dél A juhász komótosan lépeget utánuk. Néha-néha szól a pulijának, hogy hajkurássza a .emaradt juhokat. — Szépek a juhok — mon- iom. —Hát megjárja, csak ez a meleg... Hátha még bundájuk is lenne... — Jól sikerült a nyirás? — Nem panaszkodunk. Úgy átlagban megvolt a hat kiló. Zsirosszélű kalapját a szeint, s lassan ballag tovább. Hadd hűsöljenek a juhok, majd estefelé övék lesz a határ. A faluban csak itt-ott látni embereket. Azok is öregek vagy utcán játszadozó gyerekek. Fiatal lányok az ebédet viszik a határba, mert mindenki ott van, aki szerszámot foghat. Varga Bertalant, a nagydobosi Petőfi Tsz elnökét lakásán találjuk. A hűsöt adó terebélyes barackfa alatt többen is vitatkoznak. Ott van a főagronómus Szendén György, meg egy másik férfi, akit brigádvezetőnek néztem. De nem! Tévedtem, mert Kiss Elemér, a budapesti Postaigazgatóság dolgozója, aki motorkerékpárján érkezett, meglátogatni a szövetkezetbelieket. — Budán a „Márványmenyasszony” vendéglőben is vidékinek néztek — meséli derűsen. — A zenészek csak nekem játszottak. Jó parasztnótákat... A vita éppen arról folyt: logyan ünnepeljék meg az íratást, az élet betakarítását. Végül úgy döntöttek: ősszel tartják meg, szüreti bállal egybekötve. Fővárosi művészeket hívnak meg vendég- szereplésre. Ennek elintézését a patronáló vállalta. — Jobb lesz így — mondja Varga Bertalan az elnök—, hadd lássák a fővárosiak is, milyen szépen piroslik az alma, mert ha valami közbe nem jön, rekordtermésünk Lesz az almából. Különösen ahol öntözzük. Baráti segítség Az ünneplés elsősorban a tsz tagjainak szól. Nagyon megérdemlik. Ilyen szorgalmasan talán egyéni paraszt korukban sem dolgoztak. Telnek az évek, vetés után lassan megérik a termés... A tsz-elnök az eget kémleli. Tiszta, csík irrütt-amott =gy bárányfelhő. — Jó volna egy kis eső. Most még gyönyörű a határ, de... A kukoricánk most hányja a csövet, minden csepp eső aranyat érne. — Ahol én megjelenek, ott az eső is megered — mondja bíztatva a pesti patronáló. — Bár igaza lenne — vágja rá hirtelen a főagronómus. — Sajnos eső hiányában a szálas takarmányunk most sem sikerült. Már harmadik éve. Csak mindet öntözhetnénk. — Ött lesz több a takarmányunk, ahol öntöztünk — mondja az elnök. — Erről jut eszembe! — mondja a patronálnak — Mi van a kompresszorral? Intézkedtetek már? — Még nem. Nem tudjuk milyenre van szükségetek. Node, majd elintézzük. — Mert úgy van, hogy — fordul felém az elnök —, csak telefonálok. — Odafenn mindent el tudnak intézni. — Itt volt a gépkocsi ügyünk is: Hosszú hónapokig jártunk utána, mégsem sikerült. í elszóltunk és a miniszter előtt minden ajtó nyilott... Bálint Lajos
