Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-29 / 200. szám
Legfontosabb munkánk a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése Járásunkban ötvenegy termelőszövetkezet működik. A; átszervezés óta tartó aszály é: kezdeti m^hézségek ellenérí is sok jól gazdálkodó szövetkezetünk van, de jelentős azoknak a száma is, akik a gyenge kategóriába tartoznak. Tizenhét szövetkezet az, aminek í megerősítésére különös gondo kell tordítanunk. Sajnos a mezőgazdaságban a rossz gazdálkodás évekre kihat. A múll őszi huzavonának, a késő. betakarításnak és vetésnek e mostani csépléskor látjuk kárát, amikor egyes szövetkezetekben csak fél termést takarítunk be. A vezetés színvonalának emelése Ezekben a szövetkezetekber az eredménytelenség okail vizsgálva legtöbb esetben i vezetésben találtunk hibát Ezt igazolják azok a példát is amikor azonos adottságú szomszédos községekben iger különböző a jövedelem. Ezérl az év elején első. lépés volt í vezetés megerősítése. Ez sót helyen személyi cserével i: járt, összesen 33 új szakemberrel erősödött a vezetés Nemcsak szakembereket, ag- ronómusokat és könyvelőkei küldtünk e szövetkezetek megsegítésére, hanem a tagság soraiból több helyen szükséges volt a vezetőség felfrissítése is. Azt tapasztaltuk, hogy nerr elégséges csak a jó elnök és agronómus. A legjobb elgondolás is rosszul valósul meg ha a brigádvezetők nem jó! szervezik a munkát. A brigádvezetők képzésében vezetésre való tanításában még sokka! kevesebbet haladtunk előre mint a velünk közvetlenü! kapcsolatot tartó elnököknél agronómusoknál és könyvelőknél. A közeli jövőben ide kel! nagyobb segítséget adnunk. f A munkaszervezés X személyi és tárgyi feltételek biztosítása sem elegendő ha a munkaszervezés nem korszerű, ha ez a gépesített nagyüzemi gazdálkodás követeimé ■ nyeitől elmarad. A munkaszer- • vezésben sok a kisüzemből i hozott módszer. Például egy■ egy tábla föld vetéséhez hozzáfognak minden pontosabb számolás nélkül. Az odaszállított műtrágya vagy -atőmar csak kétharmadára, háromnegyed részére elegendő a bevetendő területnek. Ilyenkor értékes órákat, fél napokat állnak a gépek. Előfordulnak olyan esetek, hogy szállítási munkáknál vagy gép, vagy ember fölösleg van. Például egy pótkocsis vontatót egy-két ember rakosgat burgonyával, cukorrépával. A nagy teljesítményű gép kihasználatlanul, néhányat fordul naponta. Hiába van gép, műtrágya, nemesített vetőmag, ha ezt nem időben és szakszerűen használják fel. A járási tanács szakembereinek egyik legfőbb dolga a spontán munka helyett, a '.érv- szérű, matematikán alapuló nagyüzemi munkaszervezésre megtanítani a termelőszövetkezetek vezetőit. Változtatunk a növénytermelés szerkezetén Járásunkban általában a növénytermelés színvonalának az emelése a tovább lépés kulcskérdése. Különösen vonatkozik ez a kenyérgabona, kukorica, burgonya és dohány- termelésre. A gyenge termelőszövetkezetekben ezentúl a vetésszerkezet megváltoztatásával is segíteni kell a jövedelmezőséget. A dohánytermelés fejlesztését, a gyümölcstelepítést elsősorban a gyenge szövetkezetekben szorgalmazzuk. Az idén már a járás dohánytermő területének majdnem fele a gyenge szövetkezetekben van. Javasolni fogjuk olyan jól pénzelő növények termelését, mint a magkender és a menta. Mind a kettő termeléséhez a talajadottságok kedvezőek, hagyománya is van e növé- , nyék termelésének. Nagy eredményeket várunk a takarmánydinnye termeléstől, amivel az idén foglalkoznak — kíséretképpen — először a termelőszövetkezetek. Háromnégyszáz mázsa lédús takarmányt is nyerhetünk így egy- egy holdról. Öntözéses terveink A nyíregyházi járásban jó adottság van az öntözésre. A Lónyai, a Belfő csatorna, a sok holtág megfelelő vizkie- melők építésével annyi vizet tudna szállítani, tárolni, hogy több ezer hold szántót és legelőt tudnánk öntözni. A járás telső részét teljesen behálózó öntöző és vízelvezető rendszer kiépítése több éves munka és ez nagy anyagi befektetést kíván, de jelentős előrelépésre már a közeljövőben is lehetőségünk van. Csak a rét és legelő öntözésünk 2600 holdra emelkedik 1964-ben. Ezzel a Tisza menü árterületeken a Eűhozamot négyszeresére emeljük. Segítséget kell nyújtanunk a szövetkezeteknek az ilyen nagy mennyiségű fűtermés felhasználásában. Néhány szövetkezetbén már a jövő tavaszon bevezetik a legkorszerűbb szakaszos, villanypásztoros legeltetést. Tapasztaltuk, hogy az öntözött legelőkön már az idén sem tudták gazdaságosan felhasználni a nagy hozamot, pazarlás van több helyen. Azt tervezzük, hogy az öntözött legelővel nem rendelkező szövetkezetek társuljanak Ilyen szövetkezetekhez legeltetésre, szénanyerésre. Terveinkben szerepel a Nyír- bogdányi Kőolajipari Vállalat gőzfeleslegének hasznosítása központi palántanevelő és hajtató házak létesítésére. Ez a semmibevesző gőz mintegy 3500 négyzetméter melegágy üzemeltetésére elegendő. A savgyanta — melléktermék — hasznosításával pedig 10 000 négyzetméterre növelhetnénk a melegágy felületet. A napi teendőjük Okulva a múlt őszi munka hiányosságaiból elsősorban a késedelemből eredő károkból, az idén mindenütt a korai vetést sürgetjük. Az idejében .való vetésnek előfeltétele a gyors betakarítás, hogy legyen idő a jó talajelőkészítésre. Az időjárás a talajelőkészítésre kedvező. A termelőszövetkezeti és gépállomási vezetőkön múlik elsősorban, hogy a gépek, fogatok és a gyalogosok munkáját jól összehangolják. Véleményünk szerint minden adottság megvan ahhoz, hogy a takarmánykeveréket és az őszi árpát szeptember közepéig, a rozsot október elsejéig, a búzát pedig október 20-ig elvessük. Nem akarjuk még egyszer megismételni, hogy a késedelmes vetésből tízmillió forint értékű kenyérgabonával kevesebb teremjen a járásunkban. Elmondta: Vincze József, a Nyíregyházi Járási Tanács VB. elnöke. Nem zúgnak a gépek, pihennek a szállítószalagok, az ipari vágányon egyetlen üres vagon búslakodik. A demecseri keményítőgyárban csend van. A csend, s nyugalom ennek ellenére csak látszólagos, mert a műhelyekben és irodákban mozgalmas az élet. A gyár vezetői, munkásai „a nagy szezonra”, az őszi és téli üzemeltetésre készülődnek. A TMK brigádok generálkarbantartást végeznek, korszerűsítik a régi keményítő gyárrészleget, új vibrációs szitaállomásokat szerelnek, a burgonyamosóban felcserélik a régi és elavult transzmissziós meghajtást egyedi meghajtásra. Alkotó emberek A gyár régi gépparkja, berendezése elavult. Hosszú éveken keresztül nem tettek itt mást csak toldozgatták, fol- dozgatták a meglévő munkaeszközöket. A változás ebben1 az évben megkezdődött és most már folytatódik. A TMK-sok a több mint százesztendős gőzgép szomszédságában világ- viszonylatban is korszerű, vibrációs szitaállomásokat készítenek. Munkájuk túllép a szakfeladatokon, ez már alkotás. Perlaki Gyula igazgató főmérnök, Hajnal Zoltán mérnök és Lajtos László gépész- mérnök elgondolása és irányítása mellett lakatosok, szerelők, — Zele László, Langweil Ernő és Makiári Sándor brigádjai — nagy fába vágták a fejszét, műszaki leírás, rajzdokumentáció, technológiai utasítás nélkül hat olyan gépet gyártottak, melyeknek összértéke meghaladja a háromszáz- ezer forintot. A generálkarbantartás, amely kisebb mértékű felújítással is felér, így közel egymillió forintot tesz ki. Naponta harminc vagon A karbantartás már befejezéséhez közeledik és mint ahogyan találóan a munkások mondják: az üzem tarka lett, a műhelyekben megjelentek a „kultúrfoltok”. Ezek a kul- túrfoltok az új gépek és berendezések lehetővé teszik majd, hogy a tervek szerint naponta harminc vagon burgonyát dolgozzanak fel, hogy csökkentsék a keményítőnél a másodosztályú minőséget és egyre inkább megközelítsék a világszínvonalat. A több termelést, a termelékenységet, a minőségi mutatók kedvező alakulását, a szörp, a krumplicukor, valamint a szőlőcukor gyártásánál is célul tűzték. Indulás: két hét múlva Még pár nap és a nyíregyházi járás egyik legrégibb, de országos viszonylatban is igen jelentős üzemében megkezdődik a termelés. Demecserben elevenebb, lüktetőbb lesz az élet. A Dunántúlról szeptember 5-re jelezték a burgonyával terhelt vagonok érkezését, Szabolcs megye állami gazdaságai, tsz-ei szeptember 10— 15-én kapcsolódnak a szállításba. A gyár dolgozói, ha a korábbi évek eredményét figyelembe vesszük, jól dolgoztak, féléves tervüket is másfél milliós többleteredménnyel zárták. A jó és nagyobb eredmények elérésére most már még inkább módjuk lesz. Seres Emi. Kezdődik a termelés Demecserben Gép segítségével szedik a burgonyát a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet tábláin. Hammel József felvétel«. zik a színjátszó csoportot. Az ifjúság négy termelőszövetkezetben, a földművesszövetkezet és a ktsz KlSZ-szerve- zeteiben próbálkozott eddig kultúrmunkát végezni. Ez így szétforgácsolt, eredménytelen volt. Most szeretnék — kul- túrmunkára — az egész ifjúságot egy szervezetbe, a irányban a kultúrház vezetését a múlt év őszén vette át Békési Józsefné. A járásnál és a községi tanácson is megelégedéssel szólnak a fejlődésről, az egyéves munka eredményeiről. Különösen nagy eredményekéi értek el az ismeretterjesztő előadások tartásában. Csak az orvosok, több mint 20 előadást tartottak, amit elsősorban a nők látogattak nagy szorgalommal. Jól működött a tánczenei és színjátszó szakkör. A cigányegyüttes díjat nyert a járási kultúrversenyen. A színjátszók a környező községekbe Is ellátogattak. Olyan klubéletet teremtettek, ami kevés vidéki kultúr- házban lelhető. A fiatalok egy részét már sikerült a kocsmából és az otthoni semmittevésből a klubba csalogatni, ötven tagja van a klubnak. A havi tagdíj 5 forint, diákoknak 3 forint. Ezért a hét hat napján délután négytől este tízig látogathatják a klubot és havonként kétszer táncestén vehetnek részt. Rendelkezésre áll a fiataloknak a televízió, a játék- és olvasószoba. Azok a fiatalok, akik egy évvel ezelőtt még tájékára sem mentek a kultúrháznak, most társadalmi munkában festették ki a klubszobát. A festésre szánt költségből társasjátékot vettek. Az eddigi eredmények megtartása mellett az idénre tervezik egy bábcsoport szervezését és egy szimfonikus zenekar alakítását. Üjjá szerveKlubélet Ibrányban Az egész ifjúságot a kultúrház koré Szimfonikus zenekar alakul Vencsellőn 2 tanteremmel és nevelői lakással kibővítettéli a régi központi iskolát. A munkákat Valter Béla építés- vezető tervei és irányítása mellett a községi tanács építőbrigádja jó ütemben végzi úgy, hogy a tanév kezdetére as iskolát átadják rendeltetésének. Megvalósuló javaslatok Vasmegyeren Ennyi hasznos javaslatot — a községfejlesztéshez — még egy esztendőben sem kapott a vasmegyeri tanács, mint az idén, a tanácsválasztások jelölő gyűlésein. Az újjáválasztott tanács már az első ülésén fontolóra vette mi a legsürgősebb, mi a megvalósítható. Legtöbb javaslat a villany- hálózat bővítésére hangzott el. 200 000 forintos költséggel meg is kezdődött a hiányzó másfél kilométer villamosítása. A villany mellett másik nagy probléma az ivóvíz ellátás. Harmincezer forintos költséggel ezt a javaslatot is megvalósította a tanács. A község dolgozói nemcsak javaslatokat tettek, hanem cselekvőén hozzájárultak a végrehajtáshoz is. Sokan sérelmezték a Dózsa György út — víz és kátyú miatti — jár- hatatlanságát. Az út javítása idején 25 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. A KIS?- szervezet tagjai a családjuktól külön KlSZ-társadalmi munkát is végeztek az út javításánál. s 1963. augusztus 29. nek. Ez elősegítené 250 mázsa száraz dohány megmentését. ö Kisvárdára küldött. Kis- várdáról azt tanácsolták, hogy a nyíregyházi TITÁSZ-hoz forduljak. Többszöri érdeklődésünkre legutoljára azt mondták, hogy ez Pestre tartozik. Természetesen nem a villanyoszlopokra alapoztuk a pajtaépítésünket, de a tervezettnél sokkal több dohányunk termett és az ötven oszloppal sok százezer forint 'értékű dohányt tudnánk megmenteni. Hallottam olyan véleményt, hogy a selejt oszlopokból tűzifa lesz, azt is, hogy felszabdalják kétméteres darabokra és támfaként hasznosítja a TITÁSZ. Mi akár tűzifát, akár kétméteres támfát szívesen adnánk cserébe. Nekünk a 8—10 méteres oszlopokra lenne égetően szükségünk. Lucza László Ezüstkalász Tsz elnöke Demecser Községünkben, Demecserben az eddigi villanyoszlopokat modernebbre, tartósabbra cserélik ki. Látva a 7—10 méteres kimustrált oszlopokat a pajtaépítési nehézségeink megoldására gondoltam. Rögtön szóltam is az itteni munkavezetőnek, hogy mi szívesen megvennénk a selejtezésre kerülő oszlopokat. Kértem, a kicserélésre kerülő 110 db. oszlopból legalább 50 darabot adjanak el a szövetkezetLevél a TITáSZ-hoz Kétszázötven mázsa dohány megmentése érdekéből
