Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-28 / 199. szám
VILÁGMOZAIK Gyapjú — lávából Santa-Terasa di Riva egyik gyárában a szicíliai Etna tűzhányó lávájából fognak gyapjút előállítani. Az új „vulkángyapjú” különleges hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A másfél méter hosszú szálak ezer fokos meleget is kibírnak. Az új gyapjú különösen takarók gyártására alkalmas. Színes tej Az Ultrecht-i egyetem tanárai különleges eljárást fedeztek fel, amelynek eredményeként a tehén különböző színű tejet ad. A professzorok szerint a tej színezésének gyakorlati értéke is van, mert például jelezni lehet a tej antibiotikum tartalmát. Az antibiotikumot tartalmazó tej az emberi szervezetre ugyan nem káros, de nem kívánatos. A penicillin zöldre festi a tejet, úgyhogy a nagy tejgazdaságokban könnyen ellenőrizhető a feldolgozásra beszállított tej. Elektronikus eső Elektronikus esőt szállít a tokiói Madzsima cég. A cigarettacsomag nagyságú készülék 60 percig a csendes eső monoton hangját duruzsolja az aludni nem tudó fülébe. Az orvosok megállapították, hogy ezzel az eljárással igen jó eredményeket értek el, mert volt eset, amikor az „elektronikus eső” erősebbnek bizonyult minden altató gyógyszernél. Sterilizálják a legyeket A római egyetem tudósai új eljárást fedeztek fel a legyek irtására. Több hónapos kísérletezés után olyan vegyi anya- •ot sikerült előállítani, amely eljesen ártalmatlan az emberi szervezetre, de cukorral keverve: a legyeket vonzza és sterilizálja a nemzőszervüket. A vegyianyag foszfát tartalmú keverék. A kísérletekhez ötezer legyet használtak. A Pisai ferdetorony új alapterve A Pisai ferdetorony az elmúlt tíz évben újból hat millimétert süllyedt. Az új alap negépítésére most az olasz ál- iám 13 millió frankot bocsátott rendelkezésre. 25 másodperces fogság San Franciscóban egy bíró 25 másodperces fogságra ítélte azt a férjet, aki a feleségének címzett levelet felbontotta. Az elítélt mindjárt a tárgyalóteremben letöltötte büntetését, amit a bíró stopperral mért. Bár a fogoly büntetésének egész ideje alatt nagyszerűen ' iselkedet, a bíróság a büntetésből egyetlen másodpercet sem engedett el. Lassan már emlék Kellemes hetet töltöttek Mis s mert ennivalóban sem volt kolcon a nyíregyházi IV. szá- *>ány, néhány kilóval gyara- , . , , . ., . - podva tértek haza. Kepéink d mu iskola uttoroi. A jo levegő. tóborozá# moZ7finatait örökítik strandolás jó étvágyat hozott. meg. Fiúk dolga a sátorverés. Százmázsás burgonyatermés Nagyecseden Egyak legnagyobb közös gazdasága megyénknek a nagy- ecsedi Rákóczi Tsz. A több mint tízezer hold birtokkal rendelkező szövetkezet termelési sorrendjében a kalászosok és a kukorica után a burgonya következik. Ez évben 890 holdon termelnek a tsz- ben különböző fajta burgonyát. — A közismerten híres Ecse- di-lápnak van egy eddig kellően ki nem használt sajátossága, külön adománya. Abban , elentkezik, hogy frissíti a burgonyatermést. A más, különösen a homoktalajokról hozott vetőgumók termése a laza lá- pi talaj biológiai hatására valósággal megfiatalodik, bő termést adhat. Az innen való pedig biztosabbá teszi a további termelést. Persze, e szelektáló hatás nem fokozható a végtelenségig. szükség van _ nemesítő, kísérleti gazdaságok segítségére is — magyarázza Galgóczi István, áld az idén került a tsz főagronó- rtusi posztjára. Mégis, a korábbi években a szövetkezet nem igen dicsekedhetett jó eredményével. Megtervezték ugyan a holőan- kénti 80 mázsát, de a tény kevesebbre sikerült. Az eddigi sikertelenségnek két alapvető oka volt. Egyik: az elővetemény figyelmen kívül hagyása, felületes talajelőkészítés és nem utolsó sorban felületes ápolás. Másik: a hagyományos ritka tőszám erőltetése. — Idén 90 mázsa átlagtermést irányoztunk elő. burgonyából — jegyzi meg Galgóczi elvtárs. — Bár több az előző előirányzatoknál, még'sem ködöt markolunk. A talajadottságnak megfelelően nagyon is reálisnak bizonyul, természetesen kiküszöbölve a tapasztalt hiányosságokat. A korábbi 15—16 ezer hol- dankénti tőszám helyett most átlag 22 ezer tő ad termést a tsz határában. S a rendes talajelőkészítés, a gondosabb kaA konyhasátornál szorgalmasak és a jó étvágyúnk közreműködésével készül a kolbászos lecsó. pálások ereményeként — mar megkezdett betakarítás alapján —, 100 mázsára becsülik az egy holdra eső átlagtermést! A terven felüli hozam több mint 800 ezer forintot jelent a szövetkezetnek.. A szép eredménnyel kapcsolatban elismeréssel szólnak a Somfalvi István vezetésével működő ifjúsági munkabrigádról is. Az 53 főt számláló brigádnak 30 lány. 6 fiú és 17 fiatalasszony tagja van. Fő munkaterületük a kertészet — de amellett többek között 24 hold burgonya termelése felett vállaltak védnökséget. — Az egyes számú brigádnak külön 45 hold gülbaba burgonya vetésével, kapálásával is segítettek. Közvetlenül ők is hozzájárultak jó burgonyatermésünkhöz — közli Kovács Béla üzemgazdász. Az eredmény elismerésre méltó. Teljes azonban úgy lehet, ha a betakarítási feladatokat is sikerrel oldják meg. (ab.) „Eléggé ki vagyunk mar éhezve egy jó kis mérkőzésre'1 — tette hozzá nevelve, s elmagyarázta, hogy a orazil televíziós állomások (minden nagyobb városban több televíziós adó működik) általában nem adják „egyenesből” a labdarúgó-mérkőzéseKec, hanem csak később, filmről játsszák le azokat. így aztán nincsen verseny a stadionok és a televízió között. Amikor a közvetítés véget ért és házigazdám kikapcsolta a készüléket, megkérdezte tőlem: „Mikor játszik majd itt, Sao Pauloban a magyar válogatott? Eljöhetnének ide, hiszen úgy éreznék itt magukat, mint a Népstadionban. Biztosra veszem, hogy sok itteni magyar menne el a mérkőzésre, s talán lelkesebbet zúgna a „Hajrá magyarok, mint sokszor otthon, Budapesten!” Közben Radovan Dusán rémet származású felesége pin- gát (cukornádból készült pálinkát) tett az asztalra s né hány percre át kellett váltanunk a beszélgetést, mert i háziasszony, csakúgy, mint z két gyerek, nem beszél magyarul, csak portugálul és-németül. A nagymama viszont aki az első Sao Paulo-i magyar volt, akivel telefonon beszéltem, boldog, ha magyarul beszélhet, mert a portugált é< a németet is csak töri. Az óhaza iránt igen nagj az érdeklődés a Sao Pau lomagyarok körében. Az idősebb korosztály tagjai közül különösen sokan akarnak hazatérni. A hazajövök előszói rendszerint csupán látogatóbí jönnek, hogy amolyan „terepszemlét” tartsanak. Nem égj hazalátogatót azonban olyar honvágy fog el — miután megismerkedik újra az óhazával —, hogy visszatelepül Magyar- országra. Árkus István áoz azok tartoznak, akik közvetlenül a második világháború előtt vagy alatt vándoroltak ki Braziliába, elsősor- aan az antiszemita üldözések elől, ők az úgynevezett „harmincasok”. Nagy részük ma is meggyőződéses antifasiszta. amitől az ősbevándarlók arca elkomorul Az ősbevándoroltak arca elkomorult. amikor a következő csoportról, a „negyvenötösökről” beszéltek. Sao Paulóban ugyanis közvetlenül a második világháború után olyan magyarok érkeztek, akik joggal tartottak az itthoni felelősségre vonástól. Felettük, úgy tűnik, megállt az idő, még mindig arra számítanak, hogy a fasizmus egyszer majd felülkerekedik... — jellemezték őket. A negyedik csoportról keveset tudnak a Sao Paulo-i magyarok. Ezek a „negyvenhetesek”, vagyis azok a nagy- kereskedők és gyárosok, akik látva a magyarországi demokratikus fejlődést, még a fordulat éve előtt kivándoroltak kisibolt tőkéikkel. Ök gyorsan beilleszkedtek a brazil üzleti életbe, s felégették a hidat maguk mögött Magyar- ország felé. Még a Sao Pauloban élő többi magyartól is távol tartják magukat. S végül az ötödik nagyobb csoport, az úgynevezett „ötvenhatosok”; az ellenforradalmi események után Brazíliába sodródott magyarok, rendkívül tarka képet mutatnak. Egy kis töredékük a „negyvenötösökhöz” csapódott, s eljár fasiszta összejöveteleikre. Mások megpróbálnak gyorsan brazilokká változni, de nagy nehézségeik vannak a portugál nyelvvel. Egy további részük teljes letargiába zuhant, s az őriként választott, Ma-' gyarországtól eltérő új lakóhely forró éghajlati viszonyai és annyira idegen szokásai miatt sokat szenved, de mindezért egykori hazáját kárhoztatja. Sokuk az italboltban keres feledést. Az „ötvenhatosok” tekintélyes része azonban szeretne visszajutni hazájába. de mint fő akadályra, az útiköltségre hivatkozik. Ez volt az a kép, amelyet a Március 15. magyar klub vezetői festettek a Sao Paulo-i magyarokról. Másnap vendégségbe voltam hivatalos Radovan Dusánnak, a magyar klub főtitkárának otthonába. A házigazda, amikor megérkeztem, a televízió előtt ült és egy futballmeccset nézett. Mellé telepedtem és egy ideig együtt néztük a Santos—Pernambuco mérkőzést. Egy régebbi mérkőzést néztünk, mert Brazíliában akkor éppen nyári szünet volt a labdarúgásban. — Halló, itt a nagymama beszél. A fiatalok mind elmentek a magyar szüreti mulatságra. — Nagy öröm fogott el, amikor e magyar szavakat hallottam a telefonkagylóból, a Sao Pauló-i tízegynéhány emeletes felhőkarcolóban levő szállodai szobámban. Az ismeretlen néni ízes tájszólással beszélt. Megígértem, hogy feltétlenül meglátogatom a családot, felírtam a magyar szüreti mulatság színhelyének címét, s máris taxiba ültem. Hosszú negyedórákon át haladtunk, s messze magunk mögött hagytuk Sao Paulo központját. Rosszúl megvilágított, földszintes házakkal szegélyezett, külvárosi utcákban jártunk. A gépkocsivezető egyszer csak szenvedélyes szitkozódásokba tört ki. Képtelen volt megtalálni a keresett házszámot. A brazil városokban ugyanis a házszámokat az határozza meg, hogy az épületek hány méterre varnak egymástól, s így gyakori, hogy 10—15-öt is ugranak a számok. Végre megérkeztünk a La- pa nevű városrész egyik emeletes vendéglője elé. A nagyteremben már javában folyt a szüreti mulatság. A Március 15. magyar klub vezetői nagy örömmel fogadtak. A girlandokkal feldíszített teremben, ahol stílszerűen lelógó szőlőfürtöket is erősítettek a mennyezethez, óriási volt a jókedv. A táncparketten brazil szambára táncoló fiatalok között kellett átpréselődnünk az idősebb korosztályig. Magyar nótákat dalolgattak — mint később megjegyezték — .sajnos, csak brazil bor mellett”. Valóságos város a városban Megismerkedtem a klub vezetőségével, köztük a főtitkárral, Radovan Dusánnál, egy Erdélyből ideszármazott egykori magyarral. Majd egy 55 —60 év körüli férfi mutatkozott be Szabó néven. Ök — a legilletékesebbek — tájékoztattak a Sao Pauloban élő magyarok helyzetéről. Mintegy 50—55 ezer magyar bevándorolt él Sao Paulóban. Ezek több csoportra oszlanak, politikai nézeteik szerint. Általában elegendő, ha valaki megmondja Brazíliába érkezésének dátumát, s máris következtetni lehet politikai nézeteire. Az első csoportba az „ősbevándoroltak’*, vagy ahogy itt nevezik őket, a „húszasok” tartoznak. Nagy részük a huszas években, a Tanácsköztársaság leverése utáni időkben érkezett Brazíliába. Ök azok, akik legjobban megőrizték magyarságukat, és igyekeznek minél elevenebb kapcsolatot fenntartani az óhazával. A másik nagyobb csoportMAGYAROK SAO PAULÓBAN A kaszások, harmincasok, ötvenhatosok... Nagy a visszatelepiilési kedv A strandon. ~ (Hammel József felvételei.)
