Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-28 / 199. szám
Népművelésünk — országos Az utóbbi időben mind kevesebbszer emlegetjük a sajátos helyzetet, ha megyénkről van szó, s gyakrabban mérjük önmagunkat az országot színvonalhoz. Megvan rá az okunk, hiszen a fővárostól való távolság egyre inkább csupán földrajzi messzeségre korlátozódik: nem jelenti már azt, hogy a gondoskodástól <s 300 kilométerre vagyunk. Persze, megvan még néhány valójában sajátos gondunk — az ipar hiánya, a kevés helybeli foglalkoztatási lehetőség, pedagógus- és orvos hiány — de ezek sem a néhány év előtti értelemben vett problémák ma már. S talán nem is hinnők, hogy az egyik legküzdelmesebb téren, a népművelésben is szégyenkezés nélkül beállhatunk a megyék sorába. Pedig így van, melyet jól bizonyít a Művelődésügyi Minisztérium nemrég közreadott népművelési évkönyve. Mert lehet-e öröm nélkül arra gondolni, hogy a Képzőművészeti Alap által rendezett vándorkiállítások számát és látogatottságát tekintve Szabolcs az ötödik a megyék torrendjében? Vagy sza- bad-e egyszerű statisztikai adatként tudomásul vennünk azt, hogy múzeumlátogatásban nyolc megyét előzünk, s hogy még a filharmónia előadásainak hallgatásában sem kullogunk az utolsók között? Mindez azt bizonyítja, megyénkben már nemcsak óhaj a szép, a művészi, az értékes alkotás utáni vágy, hanem köznapi valóság. Hiszen a fenti viszonyítás a falusi helyzetet tükrözi, — a városi ennél sokkal jobb! Ki hinné, hogy a színházi előadások látogatása terén nyolc, tíz, lé- lekszámban nagy, s kellő hagyományokkal rendelkező megyét hagytunk magunk mögött. Városi átlagot véve 1962-ben minden ezer lakos közül kétszázan voltak színházi előadáson, míg ugyanennyi lakosra 12 és fél ezer mozilátogatás Jut! Igen örvendetesek, ezek csakúgy, mint a TIT előadások nagyszámú — országos viszonylatban is figyelmet érdemlő — hallgatósága. Bizonyítékai annak: nemcsak modern vonalú lakások, tágas mércével kulturális és szociális létesítmények változtatják ma már megyénk arculatát. Jó tempóval gazdagodik az emberei; műveltsége, világot megismerő tudata, mely a kedvezően változó anyagi lét természetes következménye. Áll ez a kitétel akkor is, ha közben rátapintunk gyengéinkre is. így tudjuk meg. hol kell felzárkóznunk, hol kell sürgősen cselekednünk. önmagában szép eredményünk például, hogy ma már ezer szabolcsi lakosra 676 kötet könyv jut. Hiszen a közel 10 ezer lélekszámú Nagy- ecsednek például a múltban egyetlen rozoga szekrényben elfért az egész népkönyvtára. De vajon eleget forgatják-e a jelentős anyagi áldozattal megvásárolt könyveket megyénkben? Igaz, vannak már olvasó • falvaink — Tiszaoas- várlban például egy termelőszövetkezeti tagnak van a leggazdagabb, 20 ezer forintot érő házi könyvtára —, de nagy átlagban még csak közelítjük az országos színvonalat. Míg ezer lakos közül 152 beiratkozott olvasót tartanak nyilván könyvtárain);, addig a kölcsönzött kötetek a'akulásában Szabolcs az utolsó megye. Tennivalónk nyilvánvaló: jobb könyvpropagandával, gyakoribb ötletes rendezvényekkel — író és olvasó találkozóval, klubestekkel, ha kell, családlátogatásokkal — közelebb vinni a könyvet az egyszerű emberekhez. Türelmes munkát kíván az is, hogy a napi és hetilapok előfizetése, olvasása tekintetében is előbbre lépjünk a megyék közötti utolsó helyről. Bár megyénkben háromszor több bábcsoport van az országos átlagnál, bőven van pótolnivalónk a többi öntevékeny művészeti csoport felkarolásánál, s főleg o színvonal emelésénél. Jó néhány ipari és mezőgazdasági üzemünkben bomlottak fel együttesek a minimális támogatás hiánya miatt. Nem megoldhatatlan kérdések ezek. Bizonyos, hogy népművelőink fáradozása újabb területeken visz közelebb bennünket az országos színvonalhoz, amely számbelileg is lényegesen több, kiművelt emberfőt jelent majd a mostaninál. Angyal Sándor Olvasónk írja: Kertészkedő fiatalok Nyírtéten A nyírtéti KISZ-istákat szeretik és megbecsülik a faluban. A megbecsülés alapja: a munkában való példamutatás. Hatvankilenc tagja van a KISZ-szervezetnek, s ezek közül 35—40 fiatal rendszeresen ott dolgozik a termelőszövetkezet 42 holdas kertészetében. Krőkta Sándor kertész akinek gondjaira és irányítására van bízva az ifjúsági brigád — elismeréssel nyilatkozik a KISZ-fiatalokról. Dicséri az ifjúsági brigád vezetőjét. Poór Etelkát, akit nern p.yőa ellátni különböző feladatokkal. mert újból és újból jelentkezik munkáért. Hasonló vetkezet 50 holdas gyümölcstelepítési tervének végrehajtásából. Ma már arról adhatnak számot, hogy ezen a területen a talajforgaíást már elvégezték, a zöldtrágyát pedig leszántották. így sorolhatnánk tovább az ifjúsági brigád eredményeit, amelyet nap mint nap szorgalmas munkájukkal fel tudnak mutatni. A nyírtéti KISZ- esek állják adott szavukat: helyt állnak a munkában a KISZ előtt álló feladatok végrehajtásában, az élet minden területén. Krícsíalussy Béla elismeréssel nyilatkoznak az If jósági brigádokról és tagjairól a termelőszövetkezet vezetői. idősebb dolgozói is. Ezek a fiatalok valóban megérdemlik az elismerő szót, a dicséretet. Ezt példázzák elért eredményeink is. A legutóbbi értékelés szerint a jó munka eredményeként 9 mázsa mákot, 52 ezer csomó hagymát, 250 mázsa görögdinnyét, 150 mázsa uborkát, 30 mázsa paprikát és ugyancsak 30 mázsa paradicsomot ér é- kesítettek a kertészetből. Az) ifjúsági brigád munkája azonban a zöldség kertészkedésen túl kiterjed más feladatok ellátására is. így például részt vállaltak a termeiőszöRendkívÜl óvatos ember vagyok — tessék elhinni nekem. — Talán csak egy ember van a vállalatnál, aki óvatosabb nálam, de ez is kijelentette, hogy én még nála is óvatosabb vagyok. Egyszer mégis elvetettem a sulykot. Ferenc kartárs előtt a vállalati rendezvényen, mikor már volt bennem némi kadarka, a következő megjegyzést tettem: „Kíváncsi vagyok, ilyen gazdálkodás mellett, mennyi lesz a nyereségrészesedés év végén?!” Nem sokkal ezután magához hívatott az igazgató. Leültetett, mélyen a szemembe nézett és rámfújta a füstöt. — En egyenes ember vagyok — ugrott a téma közepébe —, és magát is annak ismerem. Kt vele hát, mi a kifogása a szocialista munkaA nyíregyházi gépjavító vállalat közkedvelt gyártmánya a kalapácsos daráló. Foto: Hammel József. Tízezer ievél és bosszúság Havon a 7—800 levelet Ír és továbbít a nyíregyházi saih alközpont, öok ez, még akkor Is, ha a megye majd minden dolgozója SZTK-tag és több mint 180 ezer ember ügyes-bajos dolgával kel) foglalkozni. De miért kell ennyit levelezni? Olyan egyszerű és kézenfekvő a magyarázat, hogy szinte csodálni való: ez Is előfordulhat. A munkáltatói helyeken Ipari üzemekben, szövetkezeteknél, állami gazdaságokban, tsz-ekben és Intézményekben a megbízott SZTK Ügyintézők Jórészt nem ismerik n munkaköri felada'ukat. Az ügyvitel pontos és megha'ározo t ennek ellenére hibákat hibára halmoznak Tömegével küldenek be az alközpontba olyan táppénz, vagy segély- lgényckct. amelyeknél az ada'köziéi pontatlan. A pontatlan adatközlés az ügyintézés elhúzódásával jár. s érkeznek a panaszos levelek. Szaltály Miklós többek közölt Ilyen levelet írt: „Másfél hónapja egy fillért sem kantom, kérem a táppénzem mielőbbi folyósítását”. A mielőbbi folyós! áshoz a másfél hónapon túl még egy kerek hónap kellett, mert Szakály M-'klős okmányai h*ánvosak voltak és a munkálható csak többszöri levélváltás után szolgáltatta a szükséges és kért adatokat. Az eset nem egyedüli: százat és százat lehetne egymás mellé sorakozani, mint ahogyan százszor megtörténik az. hogy az üzemi ügyintéző elküld! a táppénz- utalványt, de elfelejt! elküldeni a munkáltató igazolványt és ha mégis mindkettő megérkezik az alközpontba, akkor a munkáltató igazolvány nem tartalmazza a munkába lépés pontos napját, a lakcímet, vagy egyéb adatot. Lehet-e ezen segíteni? Lehet és kell segíteni, mert tarthatatlan, hogy egye len intézmény évi tízezer levelet írjon, a dolgozók pedig csak nagy huzavonák után kaphatják meg táppénzüket, segélyüket. A vállalatok és intézmények fordítsanak nagyobb gondot az adatközlések pontosságára, a táppénz és se- gélylgények gyors bejelentésére! Seres Ernő Megyénk egészségügyi ellátottsága az utóbbi időben jelentősen javult. Űj intézmé- ayek létesülnek, már-már megvan a kellő orvosi létszám is. Kiépült a beregi és szatmári rész egészségügyi hálózata, amely az ország legrosszabban ellátott területe volt. Most ismét új intézmények építését kezdte meg a megyei tanács egészségügyi osztálya. Korszerűsítik és bővítik a vásárosnaményi járási tanács kórházát. Háromemele'.es pavilon építését kezdték meg az elmúlt hetekben. A létesítmény 210 ágyas lesz, melyben sebészet, nőgyógyászat, szülészet és belgyógyászat kap helyet. A jelenlegi belgyógyászat helyére korszerű konyha és ebédlő kerül. A szülőotthon mostani épületében fül- orr-gége osztály nyílik. Befejeződött) a gyermekgyógyászat tízágyas bővítése, községfejlesztési alapból. A kórház modern orvosi lakásokkal és nővérszobákkal is fog gazdagodni. Ezenkívül új tüdőgondozó fogja várni a járás betegeit. Így a mátészalkai kórház mellett a rövidesen induló fehérgyarmati és a kibővített vásárosnaményi kórházzal a szatmári és beregi rész ellátottsága is kielégítő lesz. eléri az országos szintet. Kievárdán is megkezdték a 70 ágyas gyermekosztály építését. A harmadik ötéves tevben pedig 400 ágyas komplett kórházzá fejlődik a kis- várdai. Nyíregyházán, a sóstói erdőben 140 ágyas anyás csecsemőotthon van épülőben. « Ez év őszén adják át rendeltetésének a -sóstól erdőben épülő tbc kórházat, amelyet, a gyógyászat legkorszerűbb eszközeivel szerelnek fel. A létesítmény 25 millió' forintos beruházással épül. A téli lemaradást pótolták az építők. — A műtőre különleges alumínium ablakok készülnek. Ezeket azonban a szállító cég csak 1964 március 31- re igazolta vissza, holott a befejezési határidő 1963 november 31. Ugyanez a helyzet a kazánokkal és a földkábelekkel is. Ha nem érkeznek meg idejében mi sem tudjuk megtartani a határidőt — mondja Vajda Bálint építésvezető. Az intézetben 75 négyágyas szoba lesz. Padlózatuk köny- nyen tlsztántartható műanyagból készül, amely elnyeli a lépések zaját is. Külön társalgó és dohányzó is épül, ahol a már gyógyulófélben lévő betegek kellemesen tölthetik el idejüket. A Járó betegek számára biztosítják a levetettem magam a munkába; ennyivel is több lesz a nyereségrészesedés. Az eredmény nem maradt el. Hó végén nyilvánosan megdicsértek, külön jutalmat kaptam és egy rend munkaruhát. Annál nagyobb volt a meglepetésem egy héttel később, amikor hivatalos papír tudatta velem, hogy áthelyeznek egy másik vállalathoz. Rohantam az igazgatóhoz. Meghallgatta panaszom, majd kezét széttárva csak ennyit mondott: „Népgazdasági érdek!” Először nem értettem a dolgot. Hát a dicséret, a Jutalom, nem azt bizonyítja, hogy jól dolgoztam? Azonban az igazgató huncutul elmosolyodott, és ekkor megtaláltam a magyarázatot; — Jinoman” visszavágott.-. Népgazdasági érdek brigád címek odaítélése élén? — Bocsánatot kérek —, hebegtem — itt valami félreértés leszj En csak annyit mondtam József karfásnak a büfében, hogy igazán adhatna már egy új munkaruhát! De ízt is csak a tréfa kedvéért, — jegyeztem meg... Az igazgató közbevágott: — Kartársam, nyugodjék meg, ez nem felelősségrevo- nás. Értem a tréfát, és eszembe sem jut megsértődni. En nevetek a legjobban, legfeljebb alkalomadtán finoman visszavágok! Valóban megnyugodva jöttem el tőle, és mégjobban oe3 foglalkozási lehetőséget. Jól felszerelt műhelyeket létesítenek, ahol könnyebb munkát végezhetnek kikapcsolódásként. Már készül a tervrajza a Csarodán épülő egészségügyi kombinátnak, amely a könnyező községek hozzájárulásával épül. A korszerű épületben orvosi rendelő, egészség- ügyi tanácsadó, gyógyszertár, orvosi, gyógyszerész és nővérlakás kap helyet. Űjfehértón — a község nagyságának megfelelően — két új gyógyszertár létesül a jövő évben. R—F komplexbrigád alakítására lenne szükség és lehetőség ts, mint amennyi ma működik. A brigádok sok helyütt nem kapják meg a kellő támogatást a műszaki és gazdasági vezetőktől, például vállalásaik kialakításában és a teljesítés feltételeinek megteremtésében. Sok a probléma az újítások terén, sokfelé viszont elmaradnak a negyedévenkénti vagy legalább félévenkinti értékelések, ami miatt a brigádok nem kaphatják meg a szocialista címet, sőt nem egyszer fel is bomlanak. A következőkben tehát ezektől az itt-ott jelentkező hibáktól kell a mozgalmat megszabadítani. A további fejlődés legfontosabb irányát az MSZMP Központi Bizottságának határozata jelölte meg. Eszerint a fő feladat most a gazdasági épitőmunka további javítása, elsősorban a műszaki fejlesztés gyorsításával. Ebből a munkából pedig éppen a szocialista brigádoknak kell az oroszlánrészt vállalniok. A mozgalom, mint társadalmi *s gazdasági feilődésünk leghatékonyabb eszköze, ezen az úton gyorsíthatja meg legbiztosabb ban a szocialista építést. Nagyot fejlődött négy és fél ív alatt a szocialista brigád- nozgalom. Ma már az összes nunkabrigádoknak csaknem :ele vesz részt ebben a ver- ienyformóban. A SZOT ter- nelési osztálya most megvizsgálta: a számszerű növekedés mellett hogyan fejlődött, vál- ;ozott a szocialista brigádok munkájának a tartalma. Ma már tények igazolják, íogy ez a mozgalom a társadalmi átalakulás leghatásosabb regitőjévé lépett elő. Zömmel nnen indulnak ki azok a kez- Jeményezések, amelyek a termelékenyebb és gazdaságosabb ;ermelést, a műszaki színvonal jmelését, a termékek minősélének javítását kívánják elősegíteni. örvendetes jelenség a mozgalmon belül a fizikai és í műszaki dolgozók együttműködésének állandó fokozódása, aminek különösen a műszaki fejlesztés szempontjából nagy a jelentősége. 1958 vége óta nagy utat tett meg a mozgalom, de — amint a vizsgálatból kiderült —, vannak még oroblémák is, amelyeket a jövőben kell megoldani. Általánosabb tünet, hogy több termelési ágban viszony lag lassú a fejlődés. 1962 végén például mén minőin több mint negyven könnyűipari vállalatnál egyáltalán nem volt szocialista brigád, öt vállalatnál pedig még a címért küzdő munkabrigádok sem alakultak meg. Általában sokkal több A műszaki fejlesztést kell a szocialista brigádok vállalásainak előterébe állítani Uj kórházi osztályok, gyógyszertárak Anyás csecsemőotthon épül a sóstói erdőben
