Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-22 / 195. szám
YTLÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I «X. ÉVFOLYAM, 195. SZÄM Ara: 50 fillér 1963. AUGUSZTUS 22, CSÜTÖRTÖK Az olimpiai tárgy sorsjáték nyereményjegyzéke (5. oldal.) Tudósítás az ünnepi sporteseményekről és bajnoki Mérkőzésekről (4—5. oldal.) ÜNNEPELT AZ ORSZÁG Az aporligetl fényünnepély díszelnöksége. Az alkotmány napján kigyúlt a fény az ország utolsó villamosított községében is Következik: a termelőszövetkezetek nagymérvű villamosítása Az alkotmánynapi ünnepségek szerte az országban már hétfőn megkezdődtek. A fővárosban — a hagyományokhoz híven — a Halászbástyán, a Köztársaság téren és számos más helyen térzenével kezdődött az ünnepségsorozat. Kiállítások, táncmulatságok, szabadtéri játékok és számtalan más szórakozási le hetőség tették emlékezetessé az ünnepet. Mind Budapesten, mind vidéken sok létesítmény avatására került 'Sor az ünnepségek keretében. Ezek között kiemelkedő, országos jelentőségű volt a „fény ünnepe” Aporligeten. Több mint tízezer ember kelt útra augusztus 20-án, hogy tanúja legyen Szabolcs-Szatmár megye, egyben az ország történelmi eseményének az aporligetl villanygyújtásnak. Megtörtént, fény áradt o lakásokba és második ötéves tervünk egyik legjelentőseb b célkitűzése megvalósult: befejeződött a falvak villamosítása. Délelőtt tíz óra. A faluba érkezett emberek tömege az iskola udvarán gyülekezett, hogy meghallgassák dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter ünnepi beszédét. Megnyitót Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára mondott. Orosz Ferenc és dr. Lévárdi Ferenc elvtársak beszéde az aporligeti ünnepségen Orosz Ferenc elvtárs üdvözölte az ünnepségen megjelent vendégeket, a megye, a járás és Aporliget dolgozóit, majd így folytatta: — Különös jelentősége van a mai napnak. Fény és melegség árad szét ezen a vidéken. Szimbölikus és nagy jelentőségű esemény ez. Dolgozó népünk rövid idő alatt teremtette meg azt a kultúrát, amely azelőtt egy évezred alatt nem valósulhatott meg. — A mai nap bizonyítéka a nép közös erőfeszítéseinek, a néphatalom erősödésének, annak, hogy az ember vált a társadalom legfőbb értékévé, s munkájával hatalmasat alkotott. Mennyi probléma volt ebben az országban, s mi ezeket a problémákat lépésről- lépésre megoldottuk, megszüntettük. Aporligettel befejeződött az ország villamosítása, de ezzel együtt még egy nagy jelentőségű eseménynek vagyunk tanűi. Megyénkben Hermánszeggel most már minden községben van mozi. Terveink merészek, de reálisak Orosz Ferenc elvtárs megnyitó beszédét azzal fejezte be, hogy a béke fénye győzedelmeskedik a háború sötétsége felett. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter ünnepi beszédének bevezetőjében méltatta alkotmányunk születésének 14. évfordulóját, a város- és a falu dolgozói által választott és a népnek felelős küldöttek jelentőségteljes munkáját, majd így folytatta: — Magyarországon ma teljes jogi, politikai és gazdasági egyenlőség uralkodik. A szocialista viszonyok lehetőséget teremtettek arra, hogy mindenki tanuljon és a munkában teljes odaadással, képességeinek teljes kifejtésével dolgozzék. Mindenki érdemei szerint végzett munkája után tölthet be állást és funkciót. Mindenki érdeme szerint részesülhet a termelt javakból, nem áll fenn többé az állampolgárok megkülönböztetése. A beszéd további részében a nehézipari miniszter arról szólt, hogy pártunk és kormányunk milyen erőfeszítéseket tesz azért, hogy eltűnjön a város és falu közötti különbség, hogy falun is minkenki részesülhessen a magasabb fokú kultúrából. A műszaki haladás, a kulturális fejlődés, az életszínvonal emelkedése döntően függ attól, hogy miképpen és milyen ütemben képes az ember a természet erőit, energiaforrásait saját szolgálatába állítani, békés célokra felhasználni. A magyar nép a természet erőinek kiaknázásával, az energiák békés célokra való felhasználásában felszabadulásunktól napjainkig sokat tett. Tanúbizonysága ennek, hogy befejeződött a falu villamosítása. — A felszabadulás után az életszínvonal emlekedésével a fdgyasztók villamosenergia- igénye is fokozatosan növekedett, ami szükségessé tette a méretezés alapját képező terhelések felemelését. 1958— 59-től a villamosítás ütemének fokozását sürgette a be- kapcsolatlan települések lakóinak jogos kívánsága mellett a mezőgazdaság szocialista átszervezése is. Nagymértékben elősegítette az ütem fokozását, hogy a népgazdaság központilag biztosítható anyagi eszközeit és pénzügyi forrósait a községi, megyei tanácsok helyi erőforrások fel- használásával is kiegészítették. — A második hároméves tervidőszak alatt évi átlagban 150 községet villamosítottunk. A második ötéves tervünkben évenként átlag 80 község villamosítására került sor. A falvak villamosítására a felszabadulás óta 1,4 milliárd forintot fordítottunk. Megépített tünk mintegy hétezer kilométer nagy és 7500 kilométer kisfeszültségű hálózatot, valamint 2300 oszloptranszformá- tor-állomást. Rengeteg a teendőnk a mezőgazdaság korszerűsítésében 9 — A faluvillamosítási munkák befejezése után 1964 évtől nagyobb ütemben kezdjük meg a már villamosított községekben és városokban a hálózatbővítési munkákat, főleg a község olyan részein, ahol a ritka település a hálózat- építés időpontjában még nem Indokolta a hálózat kiépítését. A jelenlegi felmét vsek szerint e munkák során mintegy 8—9000 kilométer vezeték és 1000 oszloptranszfor- hiátor-állomás létesítésére van szükség a következő tÍ2 évben. — 1963-ban már megkezdtük a községeken kívül a jelentősebb, mintegy harmincezer lakást érintő külterületi települések villamosítását is. A vlllamosenergia-iparág 20 éves terve szerint a kisipar és a mezőgazdaság együttes energiaszükséglete az 1960. évi felhasználás hét és félszeresére emelkedik. Az ország teljes villamosenergiafogyasztása a bázis időszakhoz képest 5,8-szorosára nő. A villamos energia felhasználásának arányával kapcsolatban a nehézipari miniszter szemléltető példán keresztül mutatta be, hogy 1960-hoz viszonyítva 1980-ban hogyan alakul a villamosháztartási készülékkel való ellátás, illetve ezeknek a készülékeknek az alkalmazása minden száz villamosított lakásban. 1980-ban minden száz villamosított lakásban lesz rádió, 97 lakásban televízió, 96 lakásban villamos vasaló, 69 lakásban porszívó, mosógéo. A villamosított lakások száma az 1960. évi kétmillió-negy- venegvezerről 1980-ra nárom- millió-hatszázötvenezerre növekszik. A beszéd további része azt taglalta, hogy milyen jelentősége van a villamosításnak a mezőgazdaságban. — A mezőgazdaság villamosítása és gépesítése szerves része annak a gazdaság- politikának, amely Magyar- országot fejlett mezőgazdasággal rendelkező Ipari állammá alakítja. Rengeteg teendők van mezőgazdaságunk korszerűsítése terén, márcsak annak érdekében is, hogy a baráti szocialista országok eredményeit utolérhessük. Itt ismét országos jelentőségű problémával állunk szemben, mert földünk csak akkor fog a saját ‘szükségletünkön felül még kivitelre is megfelelő mennyiségben termelni, ha a mezőgazdaságunk a legmesszebbmenőkig kihasználja azt a lehetőséget, amelyeket a vegyipar, a gépipar és végül, de nem utolsó sorban a villamosenergia-ipar segítsége és közreműködése képes nyújtani. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben többek között a következő villamosműködtetésű gépeket lehet használni: daráló, szecskavágó, fejőgépek, különféle szállítási berendezések, tejszeparátorok, takarmányszárítók, önetetők és önitatók stb. Bebizonyított tény, hogy az inf- ravöröslómpák befolyást képesek gyakorolni az állatok fejlődésére, a baromfik tojóshoza- mára és általában az életfolyamatok élénkebbé tételére. Az állami gazdaságokban üzemi célra felhasznált villamos energia évről évre jelentősen növekszik, amit bizonyít, hogy 1958-ban 24 millió kilowattóra fogyasztás volt, 1962-ben már 94 millió kilowattóra és 1965-ben a tervek szerint ez a szóm eléri a 200 millió kilowattórát. A pártkongresszus útmutatásai alapján dolgozunk — Népgazdaságunk igen nagy gondot fordít és nagy áldozatokat hoz a termelőszövetkezetek villamosítása érdekében. 1956-ig 1243 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport villamosítása történt meg. A termelőszövetkezetek villamosítása fokozott mértékben csak 1956 utón kezdődött. 1962 december 31-ig összesen 3365 termelőszövetkezeti központ és üzemegység kapott villamos energiát. Erre a villamosításra népgazdaságunk egymilliárd forintot költött. Országunk területén jelenleg 6980 termelőszövetkezeti központ és üzemegység van. Ezeknek villamosítása minden valószínűség szerint a harmadik ötéves terv során befejeződik. Ebben az évben 740 termelőszövetkezet villamosítása van előirányozva, a jövő évben 760 termelőszövetkezeti üzemegységet villamosítanak. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter beszédét mondja. — Szabolcs-Szatmár megyében 1962-ben 281 termelőszövetkezet és 26 állami gazdaság volt. Ebből 229 termelőszövetkezet és 26 állami gazdaság van villamosítva. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok villamosítására 53 millió forint beruházási keretet használtunk fel, amiből megépítettünk mintegy 500 kilométer nagyfeszültségű vezetéket és 250 oszlop transzformátor-állomást. A falvak és a mezőgazdaság villamosításán felül az ipar és különféle intézmények villamosítására népgazdaságunk nagy összegű ' beruházási keretet biztosított. Az elmúlt tíz év alatt a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat megépített mintegy 2000 kilométer nagy- és kisfeszültségű hálózatot, s igy 1962-re az összes hálózat hc*z- sza a megye területén 3743 kilométerre emelkedett. A tervek szerint továbbra is nagy ütemben fogjuk elvégezni a külterületi lakótelepeit villamosítását, a megye villamosított községeiben a hálózatbővítéseket és a termelőszövetkezetek villamosítását. — Terveink nagyok, merészek, de reálisak. Realitású): feltétele mindenekelőtt az, hogy népünk alkotó tevékenységére támaszkodik, hogy megegyezik a dolgozó embereknek a jövőről alkotott elképzeléseivel. Valóra váltjuk terveinket a pártkongresszus útmutatásai alapján; erősítjük a munkás-paraszt szövetséget, népi államunk alapját; tovább szélesítjük a munkás-paraszt hatalom demokratizmusát, újabb- és újabb tömegeket (Folytatás a 6. oldalon.)