Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
Egy kis bírálat nem kicsi tanulsága „Csupán a rosszindulat vezette arra, hogy azt a cikket közölje a sajtóval”. Többek között így fogalmazta meg válaszát E. A. a Kelet- Magyarország július 19-i számában megjelent „Egyen kalácsot” című cikk írójával kapcsolatban. Rosszindulat? Meglehet, hiszen az írás nem dicséretet, hanem bírálatot tartalmazott. azt tette szóvá, hogy az emberek a megye egyik járási székhelyén a délelőtti és déli órákban nem kaptak kenyeret. E. A. ezt rosszindulatnak könyvelte el. És tiltakozásul „elferdített valóság, önök is félre vannak vezetve” kitételekkel fűszerezte levelét. Az ügyet tisztázni kellett és ez a tisztázás váratlan fordulattal járt. E. A. a cikk szerzője és mások előtt kijelentette, egyetért a bírálattal, mert azt gondolta, nem az írta a cikket, aki írta, más szóval személyhez kötötte tiltakozását. Egyetlen példa a sok közül, hogy miként reagálnak emberek a bírálatra, még akkor is, ha a bírálatnak alapja van, ha a kritika építő jellegű. Kétségtelen, az igazság néha fáj. A hibák szellőztetése és nagy nyilvánosság elé tárása ép- ren ezért egyesekben nem olyan gondolatot ébreszt, hogy orvosolni kellene a bajokat, hogy a bírálat hasznos, jó tanulság a jövőt illetően. Nem. Inkább keresik a kritika gyengébb pontját, azt a kiskaput, amelyen keresztül ellentámadásaikat megindíthatják, közben felkészülnek önmaguk szere- c,enmosdatására. Bizonyítják, és másokkal is bizo- nyíttatják, hogy ők tiszták, ártatlanok, mint a ma született bárány. A hiba így topábbra is megmarad hibának, nem lesz. kisebb, sőt gyarapszik. így hovatovább gazdasági és társadalmi eiőbbrejutásunk kerékkötőjévé válhat. Szocializmust építő munkánkban nagy jelentősége van a helyesen alkalmazott és értelmezett bírálatnak és önbírálatnak; Személyekre való tekintet nélkül fel kell tárni a munkában és közéletben észlelt fogyatékosságokat, küzdeni kell a hibák megszüntetéséért, persze úgy, hogy ne a személyeket, hanem a hibákat érje támadás. Mert nem az emberek, hanem a hibák ellen küzdünk. Hiba és hiba között mi nem tehetünk különbséget. Mert bármilyen értékben, vagy formában is jelentkezik, káros, és emberek esetleg az egész társadalom érzi rossz hatását. Seres Ernő. Csibenevelő Példamutató munkát végez Szász Tamásné, a tarpal Győzelem Tsz csirkenevelője. Munkájáról elismeréssel nyilatkoznak a tsz vezetői és tagjai. Foto: Hammel József. Munkaerőt alkalmaznak SZTK ügyintézésben több évi gyakorlattal rendelkező dolgozót azonnali alkalmazásra keres a Szabolcs-Szatmár megyei Villanyszerelő Vállalat Nyíregyháza, Kereszt út 9. Perfekt gyors—gépírót állandó munkára alkalmazunk, Jelentkezéseket Perfekt* jeligére Kiad Jba kérjük leadni. Megbízható nőt bejárónak, vagy bentlakássa1, felveszek. Sólyom u. 19. Érdeklődni du. 5—8-lg. (57163) Érettségivel és több éves pénzügyi szakmai gyakorlattal, valamint KALÁSZ képesítéssel rendelkező pénzügyi dolgozót keres pénzügyi részlegvezetésre az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Szabolcs megyei Felügyelősége. Nyíregyháza, Báthori u. 13. nietmény a 2232. kulcsszám szerint. Felvételi kérelem önéletrajzzal együtt augusztus hó 10-ig küldendő meg a fenti címre. (153) Kőművesek mellé segédmunkásokat felveszünk. Munkásszállás van. VTII. Építő KTSZ Bp. VHI. Szerdahelyi u. VL fBp 222) APRÓHIRDETÉSEK 1102-es Skoda üzemképes állapotban eladó. Nyíregyháza, Széchenyi n. 26. Ha' ászát! Tsx. (5775) Gyöngysorokat átfűzök, alakítok. Wra- < beczné, Lenin tér 7. emeleten 4-es ajtó. (1326) Központban kétszobás családi ház olcsón eladó. Cserelakással beköltözhető. Epreskert u. 3. (1332) A Nagy káliói Járási Rendőrkapitányságra egy tekercs 2 mm-eS vasabroncsot szolgáltattak be, melyet gépkocsi hagyott el. Igazolt tulajdono- iti kapitányságon átveheti. Jffeíjtaq adott az— szomorú esetek • • Öregek helyzete ««mostoha" gyermekeiknél 14 mázsa napi eleség Két hét múlva utaznak a pontyok Megyénkben az elsők között jobban szeretik a halak a da- létesített 114 hold területen rált csállagfürtanagot, s emel- halastavat a tiszavasvári Pe- lett jól hasznosítják a malmi tőfi Termelőszövetkezet. A hulladékot, takarmánytápot, a nagyüzemi gazdálkodás adta magtisztításnál visszamaradó lehetőség, a vízközelség ki- ocsut is. A tó halállománya használása jól bevált. Idén egy hizlalási idény alatt ke- 500 mázsa hal értékesítésére rek ezer mázsa takarmányt kötött szerződést a tsz. fogyaszt el. Átlagban 14 má— Ez a mennyiség meg is zsa eleség a napi szükségle- van a tavunkban, jó pénzt tűk. kapunk érte. 750 ezer forint — Két—három hét múlva bevételt terveztünk, úgy lát- utaznak a halak. Akikor kezd- szik, nem fogtunk mellé — vé- jük meg a lehalászást és a li Maráz Lajos elnökhelyettes HALÉRT vállalat diszponá- Persze, a 750 ezer forint lása szerint intézzük a szállí- bruttó bevételnek értendő. De tást — mondja az elnökhe- ha leszámítják a négy gondo- lyettes. zó, a két éjjeliőr keresetét, A tsz a halastóban csak valamint az etetési költséget, pontyokat nevel. A pár hét vízdíjat és egyéb kiadásokat, múlva kihalászásra, illet', j akkor is 336 ezer forint tiszta szállításra kerülők átlag két pénz marad. nyarasak és máris egy—másA tó gondozói szerint, leg- fél kilósak. Bizonyít: HARMINCÁN VISSZATÉRTÉK A döntő harmadik esztendő Lányán A szinte teljesen néptelen, csendes lónyai útcák nagy nyári munkák idejét jelzik. Ezért kezdetben úgy érzem furcsán hat, hogy a Béke Tsz szűk körű kabinetje tervezge- tési megbeszélést tart. Hogyan? Valami baj van? Késői kapkodás júliusban? Érdekes okfejtés Farkas Tibor főagronómus készséggel nyugtat: nem, nincs szükség tervmódosításra. Újat se csinálnak. Csupán arra szakítottak kis időt, hogy a még található lehetőségeket, adottságokat kutassák. —1 Ezekben a hetekben tartunk ilyen megbeszéléseket, a könnyebb holnap érdekében. Egyre jobban megbizonyosodunk róla, lehet ugyan az éves tervet télen csinálni, da gyakorlati megalapozása valójában az aratással kezdődik. Már ilyenkor jó eldönteni hol, mi lesz jövőre s annak megfelelően végezni a tarlóhántást, másodvetést, előre meghatározni a közelgő betakarítás rendjét. Érdekes okfejtés. S annál inkább annak tűnik, mikor a további beszélgetés során ilyen szavakat jegyezhetek: a munkában nincs fennakadás, szervezettség, keresetismeret, meggyőződés, holnap, tagság véleménye... Mintha nem is abban a tsz-ben lennénk, ahol az első (1960.) közös esztendő közel ötmillió forint hiánnyal zárult. Hogy jutott két év elteltével idáig? Ami mindennél többnek számított Megint Farkas elvtárs szólal meg: — 1960 júniusában kerültem a szövetkezetbe kihelyezéssel, a Tiszaszalkai Gépállomásról. Megtaláltam mindazokat a visszahúzó jelenségeket — rossz szervezés, vezetési bizonytalanság fegyelmezetlenség, perspektívátlanság —, amelyek a gyenge tsz-ek jellemzői. Nem Ígértem semmilyen nagy dolgokat. De azt egyenesen megmondtam: aszerint boldogul a közös, az egész falu, ahogy dolgozunk. Aztán jött Somogyi segédag- ronómus, majd novemberben Szalai Béla elvtárs elnöknek, a járási pártbizottságról, ahol teljes évtizedig intézte a mezőgazdasági ügyeket. — Az államtól kapott támogatást nagyon meggondoltan kezeltük — szól közbe Sebestyén Gusztáv főkönyvelő. —• A húsz százalékos munkaegység kiegészítés javította a munkához való viszonyt. A tagság bízni kezdett új vezetőiben, s ez mindennél többnek számított. Látták, sokat töprengenek az előrejutás hogyanjain. Megelégedéssel ta- oasztalták, hogy elgondolásaikat nem tartják kalap alatt, egy-két vezető titkának. Ellenkezőleg; mind nyilvánosabbá teszik. Mire elérkezett az l962-es tervtárgyaló közgyűlés, a tagság nagy része előre tudta, miről van szó. Uj munka- és kereseti módszert vezettek be. A növénytermelésnél a falu határának megfelelően egy 2500 és egy 1300 holdas üzemegységet alakítottak ki, s az állattenyésztés irányítását is központosították. A munkaegységek egyszerű vezetését bér- számfejtéssé szervezték át azzal a feladattal, hogy a tagok teljesítményeit pontosan nyilvántartsa és a járó keresetet számfejtse. Kell a jó vezetés, de... — Bérezés tekintetében a jánkmajtisi példát választottuk — közli a főkönyvelő. — Vagyis, a rendszeres havi pénzbeni munkadíjazást vezettük be. A tervezett munits- egységérték 70 százalékát minden hó 15-ig készpénzben adjuk ki a tagoknak, az adott hónapban végzett munkájuk alapján. A bennmaradó 30 százalékot év végén kapják meg. E módszer alkalmazásának folyamatosságát az államtól kapott 860 ezer forint mukabérhitel biztosította. — Az eredmény? — A tagság egyetértett és támogatta elgondolásunkat. Egész esztendőben példásan ment a munka. Gazdasági eredményeink olyan jól sikerültek, hogy zárszámadáskor arról számolhattunk be: 30 százalék munkabér, valamint két évi földjáradék — ami hátralékban volt — kifizetése után is másfél millió forintunk maradt tartalékban. Persze amellett, hogy rendeztük az állammal szembeni esedékes tartozásunkat is. Növénytermelésnél 151, állattenyésztésnél 105 százalékos tervteljesítést értünk el. Jö- v sdelmezők voltak egyéb üzemágaink is. Halódó hagyományok — Véleményem szerint az eredmény kulcsa, hogy a tagsággal igyekeztünk megértetni magunkat. Mert nem mondom, kell a jó vezetés, _ de nem hiányozhat a tagsággal való kölcsönös egyetértés sem — veti közbe az elnök. Aztán még hozzáteszi: — Ha egységesen tudjuk, mit miért teszünk, az az igazi erő. Meggyőzően magyarázzák: többszörösen visszatérülnek a gépvásárlásba fektetett forintok. Jelenleg 11 erőgépe van a tsz-nek a hozzájuk való munkaeszközökkel. Farkas elvtárs meg is jegyzi, sokban köszönhetik a gépeknek a termésátlagok növekedését. — Eddig itt hagyományból nem végeztek mélyszántást, de mi megdöntöttük a hagyományt. S korszerű agrotechnikával és a tagság fokozódó szorgalmával szinte megdupláztuk a termésátlagokat. Egy példa: ahol korábban két és fél—három mázsa napraforgót takarítottak be holdanként, tavaly nyolc mázsa átlagot értünk el. Az ilyen eredmények mindentől jobban igazolnak, bizonyítanak. A főkönyvelő nyilvántartást vesz elő, amelyből kiderül, hogy az elmúlt évben az egy tagra eső pénzbeni átlagkereset elérte a havi 900—1000 forintot. Plusz a prémium és a háztáji termése.. Idén pedig két-háromszéz forinttal növekszik a pénzkereset Jelenleg is 670 ezer forint tiszTöporödött anyóka lép az irodába. Arcán ezernyi ránc, szemében könny, szívében fájdalom. Panaszkodik T. néni a dadai tanácstitkárnak, Kántor Péternek. — Beteg lettem, el kellett jönnöm, nem szívleltek — morzsolgatja kezében a zsebkendőjét. — Ez fáj nagyon. A fiam felesége kiadta az utamat. Azt mondta, ne szeressek ott lenni náluk. Kántor elvtárs kérdezgeti, faggatja. T. néni igaz mesét mond a 32 évi özvegységéről, mely idő alatt öt gyermekét nevelte. Ürdolgát végzett, hogy meglegyen a mindennapi, amikor férje, az egykori uradalmi juhász odaveszett a háborúba. Életemet áldoztam értük Egyik lányom Dunaújvárosban él, négy gyermekem tsz-ben dolgozik. Ott van az egyik tsz-ben 2 és fél hold földem F. tanyán, s még a földjáradékot sem küldik. Onnan kellett eljönnöm — folyik belőle a panasz. — írunk levelet az ottani tanácsnak és a tsz-nek is, hogy küldjenek pénzt — javasolta a tanácstitkár. — Nem fognak arra válaszolni lelkem — könnyezett a mama. Sajnos T. néninek lett igaza. Sem választ, sem pénzt nem kapott — Nem kell az öreg, ha beteg lesz. Egyik sem segít egy fillérrel sem. Most azt hallottam, beteg a fiam. Már elmentem volna hozzá meglátogatni, csak tetszik látni milyen szerencsétlenül jártam — mutatja fehér pólyába bu- gyolált lábát a 7*2 éves anyóka. — A kutya lánca ráte- keredett, elestem, kimarta a vas a lábam, s injekciót adott a doktor úr, kötözésre kell járnom. — S itt. hogy érzi magát? — édeklődik a titkár. Hallgat Nem mer szólni, fél panaszkodni. Kántor hozzám hajol. — Itt is csak megtűrik — mondja halkan. — Kimentem megnézni, hogyan bánnak a mamával, s bizony szomorú. Vele hordatják a vizet, pedig öt unoka is van. Ráhagyják a jószágok gondozását is, pedig már nem volna szabad dolgoznia semmit. Gorombár bánnak vele. — A tsz-től kapom a 26C forint járadékot szólal meg £ mama. — Mondtam a lányomnak, ne haragudjanak, h£ félrerakok belőle, hisz rajtul akarok könnyíteni, ha am kerül a sor. Ne kerüljek nekik költségbe — magyarázz? és könnyet töröl le zsebkendőjével. T. néni elbúcsúzik. Ellenőrizzük rendszeresei hogyan vannak megelégedve az öregek gyermekeikkel, megfelelően gondoskodnak-e gondozásukról, eltartásukról — magyarázza a tanácstitkár, miközben a naptárban lapozgat. — itt van például B. I bácsi és N. I.-né. Mikor el mentünk hozzájuk, nagyon örültek, hogy még rájuk is gondolunk. Félre hívtak, hogj a lányuk és a fiuk ne hallja úgy panaszkodtak: „Bizony nem ezt vártuk volna öregségünkre. Ügy bánnak velünk mintha nem is a szüleik lennénk”. De arra kértek ne hogy szóljak, mert csak nekik lenne rosszabb. Elaggott édesapák, édesanyák. Szemük fénye volt a gyermekük, s ez a köszönet. — Ismeri őket az egész falu — mondja a titkár. — Tudják, hogy életüket áldozták gyerekeikért és bizony többnek még az sincsen, aki egy falat kenyeret adna, vagy . ha ad is, gondját viseli, igen keserű az. Kényszerből te- ; szik. Újabii példát említ ahol a szülők és a gyermekük megállapodást kötöttek. Lányuk a házért hajlandó csak gondjukat viselni. — Mikor megnéztük, hogyan I élnek, meg vannak-e elégedve az öregek, bizony az édesanya panaszkodott, hogy lánya durva, goromba hozzá, nem is úgy viselkedik, mintha ő szülte vclna. De mi mit tehetünk? Lelkére beszéltem az asszonykának, legyen megértőbb, türelmesebb, • hiszen az édes szüleiről van szó, s kötelessége lenne még akkor is gondozni őket, ha nem történt volna olyan megállapodás, hogy a házingatlanért tartják el. Szomorú esetek. Ezek az emberek ma még fiatalon nem gondolnak arra, hogy felettük is eljár az idő, s jólesik majd a kedves szó, a gyöngédség, a szeretet, melyet most édes szüleiktől megtagadnak. Farkas Kálmán. ta pénz van a tsz banki számláján. Óriási változás az első !<é’ nehéz esztendő után. Távoli városokból, ipari helyekről közel harmincán tértek visz- sza a faluba és kértek munkát s tsz-ben. Megtalálták az igazi erőt Még távol az idei zárszámadás, de a vezetőség a következő esztendő, sőt esztendők fejlődését egyengeti. Lehetőségét látja 10 hold málnás, 5 hold diós, 20 hold almás telepítésének. A több pénzszerzés érdekében növelni akarja a területnek megfelelő Ipari növények — dohány, napraforgó, cukorrépa, len — termelését. Idén 80 holdat öntöznek, jövőre dupláját szeretnék. Tennivalót látnak az állattenyésztés jövedelmezőb- né tételénél, különös tekintettel a sertés és növendék szarvasmarha hizlalásra. Persze, ezek még csak elképzelések, javaslatoknak készülnek a jövő évi tervhez. S, b.ogy a tagság helyesli és elfogadja — oka van rá. Mint íz elnök mondja megvalósításukhoz megtanálták az igazi erőt. Asztalos Bálint.
