Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-18 / 166. szám
TITOK? NEM! GOND! Nincs elég gyümölcsosláda Torok átok „Rossz szomszédság, török szinte tömve vannak óriás le- átok”, így van ezzel a Megyei gyekkel. Érces zúgással fel- Gyermekvédő Otthon is. Al- röpülnek. Csak nem itt hagy- latkórház és gyermekvédő egv nak minket? Dehogy, a gyere- telken van. Napról, napra kék szobájába szállnak. Ügy hallatszik a beteg állatok ki- látszik, elfogyott az állatkór- cérteties ordítása. „Friss te- ház DDT-je. Szívesebben ven- vegő” terjeng az udvaron, az nénk azonban, ha a jövőben állatkórház istállója szolgál- az állatkórház valahol a város tatja, a bacilusok milliárdjai- szélén üzemelne, val. Mozdítsuk csak meg a fiatal nyárfákat, melyek ágai (Erdelícs) Nem az én éttermem..? Fokozott óvatosságot a permetezett gyümölcsük felhasználásánál A múlt évben két halálos mérgezést okoztak a gyümölcsösök permetezésére használt mérgező anyagok, Illetve a gondatlanul kezelt tároló edények, s az idén is több termelőüzemből kellett kórházba szállítani éretlen gyümölcsöt fogyasztó, vágj- permetes kádban fürdőző gyerekeket mérgezési tünetekkel. A nagydobosi Petőfi Termelőszövetkezetben 16, a Nyírlugosi Állami Gazdaságban 13 gyerek evett frissein permetezett, s éppen ezért „tiltott” gyümölcsöt. Csak a gyors kórházi kezelés mentette meg őket a súlyosabb következményektől, Az Apagyi Állami Gazdaságban hét gyerek és öt felnőtt betegedett meg a parathionos szerrel három nappal előbb permetezett éretlen téli alma fogyasztásától, s a 14 éves Czirják Józsefen már a kórházban sem tudtak segíteni. Mind örvendetesebb tény, hogy legtöbb köeétkeztetósi élteremben ízletes, választékos, szinte háziasán készített öleket szolgálnak fel. Hisz i ívre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik így oldják meg maguk és családjuk étkeztetését. Sajnos, a baktalórántházi földművesszövetkezet étterméről ez ném mondható el. Akivel csak Baktán beszélgettünk, mindenki erről panaszkodott... Minden elfogultság távol áll tőlünk, de a tények valóban erről győztek meg bennünket. Az ételek között bizony alig tehet válogatni. Ha volna is valami ínycsiklandó, arra is azt mondják: „Ja, kérem, az már elfogyott.” (Valószínű csak mutatóban volt déli 12 órakor.) Az előfizetéses menüről nem is beszélve. Pedig ez alkotja a többséget. Itt képletesen szólva csak kettő közül választhatnak: pörkölt tarhonyával, vagy tarhonya pörkölttel. Amikor ezt szóvá tették — többék között az OTP dolgozói a panasrikönyvbe is beírták, de erről szóit a2 általános iskola igazgatója is — ahelyett, hogy megszívlelték volna a jogos észrevételt, még ők haragudtak meg érte. Pedig úgy véljük, nem az előfizetők vannak az étterem dolgozóiért, hanem fordítva. Nem nagy igényről van szó, csak arról: ma már bőségesebben van főzelékféle — aránylag olcsó is — változatosabbá lehetne tenni az A t ül plrpt Hideg' ital, hűsítő? Az Baktán magas fán terem. Igazuk van a bakt alaknak. Pénzük után jobb, választékosabb ételeket igényelnek. Vagy az étterem vezetője azt tartja: nem az én éttermem. ..?! —■ Bálint — Vendég Toltam Sóstón Néhány napig felcsaptam idegennek a Sóstón. Érthető, hogy sok olyan hibát véltem felfedezni, amit máskor — nyíregyházi szemmel — talán észre se vettem volna. Örök téma a villamos: mire kiér a jámbor fürdőzni akaró, elmegy a kedve mindentől. Jelenthetem, hogy ez nem sokat változott az idők múlásával. S miért nem lehet fürdőjegyet árulni, vagy i villamosjeggyel kombinált fürdőjegyet váltani a kisál- omáson? Debrecenben és másutt lehetséges. Zene nélkül nem sokat ér a lubickolás — tartják a fürdő Vezetői, s ebben van valami Igazság. De ha mindennap belebrummog a légbe a Hej diridungő, rúgja meg a Ju...” kezdetű dal, s ez egyre ismétlődik... Hanyag ftirdőzők is borzolják az idegeket. Ilyenek: akik meghitt nyugodtsággal Pöfékelnek a vízben és ugyanilyen nyugalommal dobják ki az égő csikket, hogy a legközelebbi gyanútlan sétáló -áléphessen. Rengeteg a vízben a fagylaltot nyaló, cukorkát szopogató gyerek és felnőtt. Épp ezért érthetetlen, hogy a vízben zacskóik és egyéb hulladékok úsznak! A lábmosó nem egyélb láb- olszkítónál, de a tábla felhívja a figyelmet: a medencébe csak a láböblítőn keresztül szabad lépni. Aki pedig ebédelni akar, „hagyjon fel minden reménynyel.” Félórás, háromnegyed- órás várakozás után megtudja; leves nem lesz. Tovább egyféle vár; megtudja, csak második van. Így érik a kellemes meglepetések a sóstól nyaralót, aki végül is úgy beleszokik ebbe, hogy már fel sem tűnik, ha a víz bokáig ér, de máris piszkos... Pg. A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálatán tájékoztatásul közölték, hogy a nikotinnal permetezett gyümölcsökön a méreg hatóanyaga 24 óra alatt elbomlik, de a biztonságos fogyasztás érdekében szedés előtt legalább három nappal befejezik a permetezést. A parathion tartalmú vegyszerek hatása tartósabb. Általában 8—10 nap alatt bomlanak el és teljesen veszélytelenné válnak, de csak az utolsó permetezést követő 14 nap múltán kezdhetnek a szedéshez. A szakértők szerint a frissen permetezett gyümölcsök akkor is mérgezők, ha fogyasztás előtt gondosán megmossák. Arra hívják fel a lakosság figyelmét, hogy — elsősorban saját érdekükben — a fákról ne szedjenek gyümölcsöt. Különösen indokolt az óvatosság az éretlen gyümölcseiknél, amelyek vegyszeres kezelése folyamatosan az érés kezdetéig tart. A gyermekeket minden családban külön figyelmeztessék a veszélyre! Ugyancsak óvni kell a gyermekeket attól, hogy a permetlé készítésére használt kádakban tűnődjenek. Balloitvadászaf Vizsla szemmel nézek be vagy öt ablakon, a hatodikban meglátom a ballont. No, hálaistennek! Es már a kezemben van, amikor rám dördül ám egy marcona: — Hová viszi a kabátom, hé?!? Nézek rá bambán, néz vissza villámló szemekkel, és kiragadja kezemből a bűnjelet. Nézek a többire, csupa szúrós arc, csupa lesújtó tekintet. — Bo-br>esánut dadogok —, netn ebben a kupéban foglaltain a helyét? ■ — Hogy hol foglalt, hol nein, azt maga tudja — harsog a sértett ez a ballon az enyém, pász. Azzal úgy szegezi vissza, hogy majd leszakad a füle. A szomszéd fülkében magányos ballon kettő is lóg, tétován érdeklődöm, egyik sem az enyém. Es megdöbbenve ébredek rá, fogalmam sincs, hol lehet. Homokra épít, aki ballonnal jelzi fenntartott jogát. Mint valami bállon-vesz- szőfutás szerencsétlen áldozatára, egyen-ballonok serege l'gykor indul a vonat, há- romnegyedre vagyok kint, hajrá ülőhely után. Súlyosbítja az esetet, hogy kettő kell, mert feleségem is jön, de csak utolsó percben érkezhet. Pusztithatatlan reménnyel vándorlók fülkéről fülkéte, s találok is végre, ám csupán egyet. Mindenesetre lefoglalom, ballonomat felségjelként — sőt feleségjelként — az illetékes kis kampóra akasztom, és loholok tovább, hátha akad kettő valahol. Kocsiba be, kocsiból ki, fliegest be... végiggázolom a fél szerelvényt, amikor teljes ka- cérságával nevet rám a szerencse istenasszonya: egy gondosan lezárt kupéban kucorgó hat setét összeesküvő a ke- resztkérdések súlya alatt megtörve bevallja, hogy két szabad, hely van. Teljes diadallal dobom egyikre a kalapomat, másikra az aktatáskám és inalok vissza a ballonért. Egy pillanatra megingok. Hol is az előbbi fülke? Új üzemrész, keresettebb cikkek Lehetőség a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat gyorsabb fejlődésére „Erbaut lm Jahre 1855 ron ed Maudl" alapította 1833-!>on Maudl Edvard. így vallott pér napja a Bódi-domb sárga szemcsés futóhomokja a nyírbátori vámmalom, a vám- olajütő, gyümölcsszeszfözde és a mezőgazdasági szeszgyár létesítéséről. A megtalált alapkő múzeumba való, hiszen a magyar ipar, de főleg a mezőgazdasági ipar „csecsemőkorát" idézi... Ipar a mezőgazdaságban! Lám, száznyolc évvel ezelőtt is akadtak emberek, akik felismerték: olcsóbb és hasznot hajtóbb, ha a mezőgazda- sági termékek nagy részét helyben, vagy a termelési helyhez közel dolgozzék fel. Akkor a spontán okoskodás nyilvánult meg, ma az Ipartelepítésben a pártnak és kormánynak ez a legfőbb törekvése. A nagyüzemi mezőgazdaság létrehozásával, fejlesztésével a tájjellegnek megfelelően párhuzamosan fejleszteni kell a meglévő iparvállalatokat is, újakat kell létrehozni. Nyírbátori olaj Európában A Nyírbátori Növényolaj- ipari Vállalat e célkitűzéseknek megfelelően fejlődött, fejlődik, Illetve fejlődhetne. Ahol korábban harminc-negyven ember dolgozott, ott ma háromszázharmínc fő a munkás. Az olaj és szeszelőállítás az elmúlt tizenöt évben gyertya és háztartási cikkek gyártásával bővült. A régi olaj ütő 220 mázsás napi teljesítményével az országos igénynek is csak töredékét adta, a legutóbbi szezon termelése viszont már elérte az 1030 mázsát, tehetővé tette ezt, hogy (használaton kívüli) gépeket állítottak üzembe, s most a terv az, hogy az októberi—februári kampány időszakban hideg sajtolással 400 tonna étolajat állítsanak elő exportra. A nyírbátori olaj Európa majd minden országába eljut. A gyertyagyártás rövid múltú a Bódi-dombon, de ügyes kezek és okos fejek fejlesztik tovább. Többre lennének képesek! Az évi kapacitás 900—1000 tohha és most mintegy 30 százalékkal nőtt a termelékenység. Strzalka József, a gyertyaüzem vezetője nemrég új gépet konstruált. A torta és egyéb rendeltetésű gyertyákat nem öntéssel, hanem dobhüzással készítik. Az új eljárás lényege, nem egyevigyorog gúnyosan minden ülés fölött. Elölről kezdem hát, és a tizenharmadik helyen barátságos arc megváltó szava fogad: — No, talált kettőt? Áldott légy jámbor szívű, becsületes idegen — rebegem hálatelt szívvel, nem is gondolván, hogy újabb megpróbáltatás következik. Mert visszafelé az derül ki, hogy most meg barna kalap és barna egyentáska hever minden kispad valamennyi üres ülésén. Verejtékben úszom, amikor végre a jó helyre benyitok és egyidejűleg kiáltványt fogalmazok a következő közérdekű javaslattal: Számozzák meg a ballonokat, mint a futballisták hátát szokás! Éppen tegnap bíráltam meg extravagáns öltözködéséért egy fiút. Egyéni volt rajta minden darab, Öt néfti étté volna hasonló szégyen. Addig is, amíg a monogramok külső föl- varrása bekövetkezik — még ma — veszek egy lila táncnadrágot és holnap azt függesztem ki a nagymarosi ezüstexpressz szalonkocsijd- ban. Kis jó dl darabokat, hanem végtelen szalagot készítenek, közben automata méretre vágja és hegyezi a gyertyákat. A termelékenységben az újítás úgy jelentkezett, hogy míg két öntőgépen egy ember naponta 180 kilogrammot termelt, húzással 721)—900 kilogrammot készíthet. Kiemelkedő eredmény még. hogy egy másutt felesleges hűtőtorony üzembe helyezésével a hűtő- kompresszorok használatát megszüntették, ezáltal naponta 1000 forint villamos energiát takarítanak meg. A háztartási vegyi üzem neve hangzatos, de tartalmilag annál sekélyese bb. Szőnyeg, kárpittisztító szerek, szarvasfaggyu, szalicines fagy- gyú, porcelánragasztó és tim- só jut innen a háztartásokba. Nem nagy a választék és a cikkek nem is nagyon keresettek. Többre lennének képesek. Jelenleg mosószerekkel kísérleteznek. Pásztor Mihály, laboratóriumi vezető, módszerével az előáztató szer (mosóvíz lágyítására alkalmas) laboratóriumi szinten kiállta a próbát. Hasznos tenne, a folyékony mosószer gyártási lehetőségét is sürgősen kikísérletezni, az előáztató szer sorozatgyártásának megindítását pedig szorgalmazni! Gyorsan megtérülő beruházás Fejlődik a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat, de fejlődhetne jobban is. Mert bővítik ugyan az olajfeldolgozó ipart, 32 miliő forintos beruházással 1964 végére extrak- ciós üzem épül, ezzel azonban még koránt sincs kihasználva minden lehetőség. A nagy tömegű napraforgó maghéj, mint melléktermék például hétszázalékos furforolt tartalmaz. A műanyaggyártásnak fontos alapanyaga ez. Ha egy ilyen jellegű feldolgozó üzemet létesítenének, a beruházás pár év alatt megtérülne és kettős eredményt kapnának. A nyírbátori üzem is hozzájárulhatna az országos vegy- és műanyagipari program végrehajtásához, másrészt a megnövekedett gyár több helyi munkaerőt kötne le, olyan embereket, akik most más, messzebb vidékeken keresik helyüket, vándorolnak, mint hajdan itt a futóhomok. Seres Ernő. Öntözés a szövetkezet jövője A Szamos holt ágának ölén — Munkáskéz már van Géberjént, ezt a 750 lelket számláló kis községet úgy veszi körül a Szamos holt ága, mint a koszorú. Nagyszerű lehetőséget kínál a szövetkezet földjének öntözésére a víziszárnyasok tenyésztésére. — Amennyire erőnk és anyagi forrásunk megengedi, élünk Is ezzel a lehetőséggel — mondja Vadász István, a Győzelem Tsz elnökhelyettese. — Persze csak az utóbbi időben... Oszakákba nyúió viták után Amikor az emberek beléptek a szövetkezetbe, magukkal Vitték a kíváncsi várakozást is: milyen lesz az új. A közös munka megkezdésével napról napra új gondok jelentkeztek. Az élet olyan problémákat Vetett fel, amelynek megoldására nem lehet kész recepteket találni. A szövetkezet vezetőinek kellett megtalálni a módot, hogy az emberek ne csalódjanak. — Sokszor éjszakába nyúló vitákat folytattunk mondja az elnökhelyettes —, hogy kiokoskodjuk a problémák megoldásét. Sajnos mindet nem tudtuk megoldani, de ma már ott tartunk, hogy csak idő kérdése... A szövetkezetnek alig 700 hold a szántóterülete és 104 hold a gyümölcsöse, amiből csak 30 hold a termőfa. Egy- egy tagra másfél hold j üt megművelésre. Bizony ez kevés. Márcsak azért is, mert azok a felhőitek és fiatalok, akik elmentek a faluból máshová dolgozni, most mind visszajöttek a . szövetkezetbe. — Ez arra ösztönzött bentiünket — mondja —, hogy a belterjes, különösen az öntözéses gazdálkodásra helyezzük a fő súlyt. Hisz olyan lehetőségünk van, hogy szinte az egész határt öntözni tudjuk. Öntözni a háztájit is A szövetkezet es évben 3c 0 ezer forintot ruházott be öntözésre, amiből 190 ezer forint a saját erő. A tagság egy kissé lázongott. mert sokan úgy vélekedtek: ..Kevés lesz a jövedelem, elviszi a sok pénzt az öntö2és berendezése..." Csak hosszú vita után értették meg, hogy a tavalyi 26 forintos munkaegység helyett csak úgy tudnak 36 forintot biztosítani, ha a gazdálkodási módszerüket is megváltoztatják, a kevés föld miatt. — Persze a kételyek nem múltak el máról holnapra — de szakember kevés mondja Vadász elvtárs. — Csak akkor néztek nagyot az emberek, amikor a 140 hold öntözött területen sokkal szebb tett a növény mint más területeken. Különösen szép az öntözött kukorica, amiből többszörös termést várunk, a cukorrépáról és a lucernáról nem is beszélve. A tágok többsége ma már elismeri az öntözéses gazdálkodás előnyét. Sőt, azt kérik a vezetőktől, hogy a háztáji földeket is öntözzék. Ezt az igényt még az idén nem tudják kielégíteni, de talán jövőre igen. Az öntözést ki akarják terjeszteni a gyümölcsösökre is. Egy parcellát már öntöznek is. fliap az állattenyésztésnek A tagok körében nemcsak az öntözéssel, de a mélyszán- ' As meghonosításával is ellenállásba ütköztek a vezetők. Hallani sem akartak arról, hogy a mélyszántott területből adják ki a háztájit. És nagy volt a csalódás, amikor azt látták, hogy abban a táblában van a közös legszebb kukoricája. Most a tagok egymásra, olvasva mondják: „Te voltál a hibás, te nem akartad...” Hát így változott meg az emberek véleménye az újról. — És a jövő? — Mindenekelőtt az öntözést akarjuk szélesíteni — mondja az elnökhelyettes. — Mert a szövetkezet jövője erre épül. Fokozni akarjuk az öntözéses pillangósok termesztését, hogy alapot teremtsünk az állattenyésztésnek. Aztán az öntözéses konyhakertésze- let is meg akarjuk valósítani. Ez egyrészt tehetőséget ad, hogy több munkáskezet foglalkoztassunk, másrészt a jövedelmet is növeli. — A szakemberképzést hogyan oldják meg? — Sajnos, ez még problémánk. Bár a télen két tag elvégezte az öntözési tanfolyamot, ez kevés. Tervünk, hogy még ez évben legalább 5—6 tag elvégezze ezt a tanfolyamöt. A->‘án folvamatosan, máris többen jelentkeztek. Az emberek mind jobban látják, hogy az öntözés nem is olyan egyszerű. Szakértelmet, hozzáértést követel. Bálint Lajos A Göngyölegellátó Vállalat kirendeltségénél érdeklődtünk az idei ládaellátásról, azonban közölték, hogy tilos adatot szolgáltetniok igazgatóságuk utasítása szerint. Tudomásul vettük ezt az alaptalan óvintézkedést, amely mögött minden bizonnyal az esetleges bírálattól való sterilitás vágya húzódik meg. Ezután felkerestük Asztalos Istvánt, a MÉK göngyöleg- iv vezetőjét, és tájékoztatása szerint bizony vannak gondok a ládaellátásban. — Az idén, mivel jé gyümölcstermés ígérkezik, mintegy nyolcezer vagon almát kívánunk felvásárolni termelőszövetkezetektől — mondta az osztályvezető. Ezek elszállításéhoz három és fél millió ládára van szükség. Februárban már megcsináltuk a termelőkkel a raktározási szerződést és az elmúlt hetekben megkezdtük a ládák leszállítását. Több mint másfél millió „kishűtő” ládát adtunk ki eddig. — A ládaigények 70 százalékát tudjuk kielégíteni, jelenleg az igényelt ládák fele már el is van szállítva. Előreláthatólag kishűtő ládából hiány lesz, amennyiben láda- készletünk nem nő, és akkor ismét szükség tesz a prizmá- zásra, ami természetesen nem kedvez sem nekünk, sem az eladónak. Jelentős hiány fog mutatkozni az exportládánál is. Megyénk Igénye túlnőtte az országos készlet felét. A négy és fél millió exporteöngyöteg- ből két és fél millióra van szükség megyénkben. — román — 3
