Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-16 / 164. szám
Az SZKP Központi Bizottságának nyílt levele (Folytatás a 2. oldalról.) Az SZKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a szovjet kommunisták és más szocialista országok testvérpártjai felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak békepolitikájukkal a munkásosztálynak. a kapitalista országok dolgozó népének. A szocializmus országai a békének általuk kivívott feltételei között jelentős sikereket érnek el a gazdaságfejlesztés területén, egyre nagyobb győzelmeket aratnak a tudomány és technológia területén, javítják a dolgozó nép életfeltételeit, fejlesztik és tökéletesítik a szocialista demokráciát, megnyerik a világ minden országában élő népek szívét és agyát. A szovjet kommunisták tántoríthatatlanul követik Lenin útmutatását, hogy „a nemzetközi forradalomra a legnagyobb hatást gazdaság- politikánkkal gyakoroljuk.” Kitűnik azonban, hogy vannak olyan elvtársak, akik eldöntötték, V. I. Lenin tévedett. „Mit jelentsen ez? A bizalom hiányát abban, hogy a •zocializmus országai gazdasági versenyben le tudják győzni a kapitalizmust? Vagy pedig olyan emberek álláspontjáról van szó, akik szembekerülvén a szocialista építés nehézségeivel, elvesztették a kedvüket, s nem látják annak lehetőségét, hogy a nemzetközi forradalmi mozgalomra gazdasági sikereikkel, a szocializmus saját országukban végrehajtott sikeres építésének példájával gyakorolják a legnagyobb hatást? ök a forradalmat inkább egy más — számukra rövidebbnek tűnő úton akarják megvívni. Egy győzelmes forradalom azonban a nép munkájával és csak a nép munkájával szilárdíthatja meg és fejlesztheti .sikereit, csak ezzel bizonyíthaja be a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szemben. „A kínai elvtársak gőgösen és sértő módon nem kevesebbel és nem többel vádolják Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok és más országok kommunista pártjait, mint opportunizmussal és reformizmussal, „parlamentáris kretenizmussal,” sót még azzal is, hogy a „burzsoá szocializmus” felé sodródnak. Milyen alapon? Azon az alapon, hogy ezek a kommunista pártok nem hangoztatják az azonnali proletárforradalom jelszavát, bár a kínai elvtársaknak is meg kell érteniük, hogy ezt a forradalmi helyzet kialakulása nélkül megtenni nem lehet.” Az SZKP Központi Bizottsága a továbbiakban hangoztatja: a kínai kommunisták, midőn ellene fordulnak mindannak, ami jelenleg a fejlett kapitalista országok kommunista pártjait foglalkoztatja, nem mutatják a szolidaritás minimális érzését sem a kommunisták iránt, akik az osztályharc élvonalában harcolnak a tőke ellen, s nem mutatnak semmiféle megértést ez országok adott feltételei iránt sem, a sajátos út iránt, amelyet a munkásosztály forradalmi mozgalma ezekben az országokban követ. „A forradalom nevében” a kínai elvtársak valójában éppen azokat az utakat utasítják el, amelyek a forradalomhoz vezetnek. Olyan irányvonalat próbálnak a mozgalomba becsempészni, ami ahhoz vezet, hogy a kommunista párt elszakad a tömegektől, a munkásosztály a monopóliumok uralma, a kapitalizmus ellen vívott harcában elveszti szövetségeseit”. A kínai elvtársak nem értenek egyet a kommunista világmozgalommal a különböző országoknak a szocializmusba való átmenete formáinak kérdésében. Ismeretes, hogy az SZKP és más marxista—leninista párt- t®k — amint ezt a moszkvai értekezletek dokumentumai és az SZKP programja világosan leszögezi — abból indulnak ki, hogy lehetséges a szocializmusba való békés és nem békés átmenet. Ennek ellenére a kínai elvtársak azt vetik pártunk és más testvérpártok szemére, hogy csak a békés ufat iámerik el. Az SZKP Központi Bizottsága ezután megjegyzi, hogy a kínai elvtársak a forradal- miság alapfeltételeként mindenben és mindenütt a fegyveres felkelést látják. Az SZKP Központi Bizottsága leszögezi: a kínai elvtársak ezzel tagadják a szocializmus győzelméért vívott harc békés formáinak lehetőségét noha a marxizmus—leniniz- mus azt tanítja, hogy a kommunistáknak a forradalmi osztályharc minden formáját: az erőszak és az erőszak nélküli formát is ki kell hasz- nálniok. Az SZKP Központi Bizottsága, tanulmányozván a nemzetközi munkásosztály és az ázsiai, afrikai, latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalma harcának párhuzamát, emlékeztet arra, hogy a kínai elvtársak olyan „elmélettel” hozakodtak elő, amely szerint korunk fő ellentmondása nem a szocializmus és az imperializmus, hanem a nemzeti felszabadító mozgalmak és az imperializmus között van. Ezek a kínai elvtársak szemmel láthatólag a legkönnyebb módon akarnak népszerűséget szerezni maguknak az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek szemében. Ez az „elmélet” azonban ne tévesszen meg senkit. Az SZKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy ennek az „elméletnek” valódi célja elszigetelni a nemzeti felszabadító mozgalmat a nemzetközi munkásosztálytól és vívmányától: a szocializmus világrendszerétől. Ez azonban éppen a nemzeti felszabadító mozgalomra jelent súlyos veszélyt. Az SZKP Központi Bizottsága ismételten kijelenti, hogy „mind a nemzetközi munkásosztály, mind a nemzeti felszabadító mozgalom jövendő győzelmeit tartós szövetségük és együttműködésük, közös érdekeikből fakadó együttes harcuk biztosítja az imperializmus ellen.” „Lenini pártunk a nemzeti felszabadító mozgalmat a világforradalom folyamata szerves részének tekinti, az imperializmus ellen irányuló hatalmas erőnek látja”. Mi magyarázhatja a KKP téves álláspontját korunk fő problémái Iránt? Talán az, hogy a kínai elvtársak teljesen elszakadtak a valóságtól, hogy demagóg, betűrágó módon közelítik meg a háború, a béke és a forradalom kérdéseit, hogy nem tudják megérteni korunk adott feltételeit? Vagy talán az, hogy a kínai elvtársak által a „világ- forradalomról” csapott fülsiketítő lárma mögött más célok rejlenek, amelyeknek semmi közük a forradalomhoz”? Az SZKP Központi Bizottságának nyílt levele rámutat: mindez leleplezi annak az irányvonalnak hibás és ártalmas voltát, amelyet a KKP vezetősége a világ kommunista mozgalmára akar erőszakolni. A kínai vezetők az „általános irányvonal” látszatával semmi mást nem tesznek, mint felsorolják a munkásosztály legáltalánosabb feladatait, anélkül azonban, hogy tekintetbe vennék az adott időt, s az osztályerő jelenlegi irányvonalát, anélkül, hogy megfelelőén mérlegelnék a jelenkori történelmi időszak jellegzetességeit. Az SZKP Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a marxista—leninista pártok meghatározták közös irányvonalukat, kidolgozták a nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi szakasza irányvonalának alapfeltételeit. Ennek az általános irányvonalnak lényege röviden: harc a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért. „A KKP vezetőinek korunk legfőbb poliltikai és elméleti kérdései iránt tanúsított nézeteit nem lehet elválasztani gyakorlati tevékenységüktől, amelynek célja aláásni a világ szocialista táborának és a nemzetközi kommunista mozgalomnak egységét”. Az SZKP Központi Bizottságának nyílt lelvele ezután tényeket idéz, amelyekkel a kínai vezetők nemcsak a szocialista tábor, hanem az egész kommunista világmozgalom egységét is aláássák, semmibe veszik a proletár nemzetköziség elveit, dúrván megsértik a testvérpártok viszonyának normáit. A KKP vezetősége különböző pártellenes, kiközösített csoportokat szervez és támogat, amelyek szembefordulnak az Amerikai Egyesült Államok, Brazilila, 1 Olaszország, Belgium, Ausztrália és India kommunista pártjaival. A KKP-hoz tartozó elvtársak különösen élénk tevékenységgel próbálnak felforgató munkát végezni az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai országok kommunista- és munkáspártjaiban. A kínai vezetők élesen támadják azokat a kommunista testvérpártokat és vezetőiket,- amelyek és akik nem akarnak letérni a nemzetközi kommunista mozgalom általános irányvonaláról. Az SZKP Központi Bizottságának levele végezetül kijelenti: dicsőséges lenini pártunk egész történelme folyamán engesztelhetetlen harcot vívott a jobboldali és baloldali opportunizmus ellen, a trockizmus és a revizionlz- mus ellen, a dogmatizmus és a szektarianizmus ellen, a nacionalizmus és a sovinizmus ellen, ezeknek minden megnyilvánulása ellen mind az országon belül, mind a nemzetközi küzdőtéren. Pártunk megacélozódott és megerősödött a marxizmus—leniniz- mus tisztaságáért folytatott harcában, s nem fél a modern szakadárok semmilyen kirohanásától sem, akárhonnan jöjjenek is azok.” „Az SZKP Központi Bizottsága a párt és az egész szovjet nép előtt felelősségének teljes tudatában kijelenti, hogy teljes erőnkkel megtettünk és megteszünk mindent a Kínai Kommunista Párttal való egységünk megszilárdításáért, Lenin zászlaja alatt a kommunista világmozgalom egységéért, a szocialista világrendszerhez tartozó országok egységéért, a gyarmatosítás ellen harcoló minden nép hatékony megsegítéséért, a béke ügyének megszilárdításáért, a kommunizmus nagy eszméinek győzelméért az egész világon.” Véget ért a keleti-tengeri hét Berlin, (MTI): Vasárnap a rostocki Ostsee- stadionban megrendezett záró- ünnepséggel befejeződött a hatodik keleti tengeri hét. Az ünnepségsorozat eseményein, az észak-európai munkásértekezleteken, a vitafórumokon, az ifjúsági találkozó kon most vettek részt legtöbben. Külön említésre méltó, hogy Nyugat-Németországból ez alkalommal négyezer munkás jött eL Épül a vásárosnaményl új gimnázium. Hammcl-foto. Központi vasutasnapi ünnepség volt Záhonyban KOSSÁ ISTVÁN ELVTÁRS MONDOTT BESZÉDET Vasárnap a kora délutáni órákban a XIII. Vasutas Nap ünnepségeire, egyben a záhonyi kultúrház átadására Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter Záhonyba érkezett. A minisztert útjára elkísérte Gaffar Abd-El Karim, a szudáni államvasutak forgalmi igazgatója, Gödör. Ferenc, az MSZMP Hajdu- Bihar megyei pártbizottságának első titkára, Endrédi Endre, az MSZMP Szabolcs megyei pártbizottságának titkára, Szabó Antal, a vasutasok szakszervezetének főtitkára, Harmati Sándor MÁV vezérigazgató helyettes, Magyari István, a Debreceni MÁV Igazgatóságának vezetője, valamint számos minisztériumi, MÁV igazgatósági, Hajdú és Szabolcs megyei párt- és tanács- vezető. A záhonyi vasutasok új kultúrházában Magyaii István üdvözlő szavai után A százhatvan tagot számláló szabolcsi Szabadság Tsz nem mondható a fiatalok szövetkezetének. A tagok többsége közelebb van a hatvanhoz, mint az ötvenhez. Mégis mintha a nagy munkák idején megfiatalodott volna a szövetkezet. A különböző munkák végzésénél mindenütt látni jókedvű fiúkat, lányokat. Vajon mi okozta ezt a változást? 600 négyszögöl föld és lemezjátszó — Nincs ebben semmi különös — mondja Bodnár elv- társ, a tsz elnöke —, csak foglalkozni kezdtünk velük. Ma már szinte csodáljuk az ifjúság szorgalmát. Igaz, a tsz vezetői sokáig törték a fejüket, hogyan lehetne a még itthon maradt fiatalok érdeklődését felkelteni a szövetkezet iránt. Először 600 négyszögöl földet adtak a KISZ-nek, hogy azon saját maguknak termeljenek. A jövedelmet is a legcélszerűbben használják fel. Aztán lemezjátszós rádiót vettek nekik, hogy szombat és vasárnap kellemesen szórakozzanak. Kossá István miniszter mondott ünnepi beszédet. — Az MSZMP Központi Bizottsága, a forradalmi munkás—paraszt kormány nevében köszöntöm Záhony térség vasutas dolgozóit, tolmácsolom Kádár János elvtárs üdvözletét a XIII. Vasutas Nap, valamint abból az alkalomból, hogy jó munkát végeztek. A továbbiakban a miniszter hangsúlyozta: „Az MSZMP, a forradalmi munkás—paraszt kormány figyelemmel kíséri Záhony és Záhony térség vasutasainak munkáját. A szállítás feladatai megnövekedtek és növekednek, az 1963-as mezőgazdasági termés szállításával. Helytelenek azok a hírek, hogy a vasút jelentősége a közúti szállítás bővülésével csökken. Aktuális téma erről beszélni, s ki kell jelentenem, bármilyen nagy lesz az autóforgalom, a vasút jelen tóAz összejövetelek, meg a közösen vállalt munka any- nyira összehozta a fiatalokat, hogy kezdték otthonosan érezni magukat a szövetkezetben. Lakatos Dénes villanyszerelő tanuló például nem tudott a határban dolgozni, de vállalta és rendbehozta a tsz villanyvezetékeit. Ifjú Szűcs Ferenc kovácstanuló pedig munka után maradt ott ekevasat élezni. Egy másik brigád az újburgonya felszedésében jeleskedett. Aztán jött az aratás. A munka annyira összetorlódott, hogy a tsz az öregebb tagokkal aligha tudta volna elvégezni. Dehát itt voltak a fiatalok... Hajnalban harmatos a ribiszke Szombat este még jókedvűen twisteltek — mert egyelőre itt is ez a tánc a legnépszerűbb —, hogy vasárnap annál vidámabban és frissebben haladjon a munka Mert nemcsak hétköznap dolgoznak, hanem vasárnap is kiveszik a részüket a munkából. Kora hajnaltól a burgonyát kapálják, a bonsót szedik, a ribiszkét szüretelik, s sége nem csökken, hanem nő. Éppen ezért Záhony térség vasutas dolgozóinam, de minden vasutasnak becsületbeli kötelessége a feladatok teljesítése...” — A kormány nem feledkezik meg a vasút dolgozóiról. Itt Záhonyban is új öltöző, üzemi konyha épült a közelmúltban és most átadjuk rendeltetésének az új kultúr- otthont. A szociális intézkedések, a feladatok ismertetése után Kossá elvtárs a vasutas dolgozók életszínvonalának alakulásáról szólott. Majd ünnepélyesen átadta rendeltetésének az új kultúrházat. A beszéd után Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter negyvenhét dolgozónak adta át a kormány, illetve a kiváló és érdemes vasutas kitüntetéseket, majd vendégül látta az ünnepség résztvevőit. —seresamikor felszárad a harmat, a nehéz kévéket hordják a keresztekbe. Szinte egymással versenyezve hordják a kévéket Csatári András, Takács József, Éliás Jancsi meg a többiek. Megérkezik az agronómus. — Fiúk — mondja —, lucernát kellene gyűjteni. Ki vállalkozik? Mi meg ráhúzunk addig... A tizenöt fiú keze egyszerre emelkedik. Gyorsain sze- delözködnek, s elindulnak a lucernás felé. Néhány lány — Zsitka Jolán, Zakor Margit, Erdős Erzsébet — abbahagyják a munkát. Indulnak a faluba: KISZ vezetőségi tagok, estére vezetőségi ülésük lesz. — Menjetek csak — kiabálnak utánuk a többiek. — Aztán okosan csináljátok. Mi meg ráhúzunk addig. Amióta dolgoznak a fiatalok, azóta van megbeszélni való bőven a vezetőségi ülésen. B. L. Szombat este twist, vasárnap aratás Fiatalodik a szabolcsi termelőszövetkezet 3