Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám

JXX. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM ÁRA: SO FILLÉR 1963. JtJLIUS 16, KEDD Megkezdődött Moszkvában a háromhatalmi atomtanácskozás Hruscsov üdvözölte az amerikai és az angol küldöttséget A Trybuna Ludu londoni tudósítója megállapítja, hogy az angol fővárosban arra számítanak, hogy a moszk­vai tárgyalásokon nemcsak az atomfegyver-kísérletek tilalmával, hanem a NATO Moszkva, (MTI): A Kremlben hétfőn moszkvai idő szerint né­hány perccel 15.00 óra után megnyílt a Szovjet­unió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia képviselőinek tanácskozá­sa az atomfegyver-kísér­letek eltiltásának kérdé­séről. A tárgyalóterembe ér­kező amerikai és angol küldöttséget Hruscsov szovjet miniszterelnök üdvözölte. Szovjet részről jelen voltak még Gromiko külügyminiszter, vala­mint Kuznyecov ét; Zo­rin külügyminiszter-he­lyettesek. Az amerikai küldöttsé­get Harriman külügymi­niszter-helyettes, az angol küldöttséget pedig lord Hailsham, a tudományos és technológiai ügyek minisztere vezeti. Az ünnepélyes meg­nyitáson megjelent Koh­ler és Trevelyan, az Egyesült Államok, illetve Nagy-Britannia moszkvai nagykövete. A kölcsönös üdvözlések után megkezdődtek a ta­nácskozások. A New York Times wa­shingtoni tudósítójának jelen­tése szerint az amerikai ve­zérkari főnökök az atomkísér­letek betiltása ellen foglaltak állást. A vezérkari főnökök véleményüket a harci készen­lét kérdéseivel foglalkozó sze­nátusi albizottság kérdésére írásban fejtették ki. A TASZSZ rámutat, hogy a vezérkari főnökök állás­pontja fontos érvet ad ásóknak a szenátoroknak a kezébe, akik ellenzik a* atomkísérletek betiltását és arra készülnek, hogy megakadályozzák az erről esetleg létrejövő megálla­podás kongresszusi ratifi­kálását. Londonból jelentik: Az an­gol közvélemény nagy vára­kozással tekint a moszkvai atomcsend-megbeszélések elé. amelyekről már a vasárnapi lapok megállapították, hogy ..esetleg a hidegháború végé­nek kezdetét jelenthetik.’* A hétfői londoni lapok szerint különösen jelentős az a váratlan jó hír, hogy szovjet részről Hrus­csov miniszterelnök sze­mélyesen fogja vezetni a tárgyalásokat és részt vesz majd legalább az első ülésen.” A szovjet miniszterelnök nem Vesztegetné idejét olyan meg­beszélésekre, amelyeknek nincsenek nagyon komoly ki­látásaik a sikerre” — írják a lapok. Az Observer diplomáciai tu­dósítója a moszkvai tárgyalá­sokat a kubai válság óta Ken-, nedy és Hruscsov között foly- tott hosszú bizalmas levele­zés csúcspontjának tartja, ami „forradalmi jelentőségű” le­het a jövendő lehetőségek te­kintetében. Az Observer párizsi tudósí­tója szerint Spaak jelentést tett a .NATO tanácsának Hruscsovval folytatott beszél­getéséről. Hangsúlyozta: az a benyomása, hogy Hruscsov őszintén kívánja a békés együttélést és a Kelet—Nyu­gat közötti katonai összecsa­pás elkerülését. A Daily Worker utal arra, hogy az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek tanácsa ellenzi az atomfegyver-kísérle­tek tilalmát. Ez nem új do­log, mert hiszen egy ilyen ti­lalom akadályozná az ameri­kaiak újabb kísérleteit. Az Egyesült Államok egyeduralkodói azt hiszik, hogy ők egyszersmind az élet ural. A fegyverkezé­si verseny folytatását kí­vánják, bár mindenki tud­ja, hogy az ilyesmi min­dig háborúhoz vezetett. A Szovjetunió őszintén kí­vánja a megegyezést. A Szovjetunióban nincsenek a fegyverkezési versenyből nyerészkedő fegyvergyárosok és az állam katonai vezetői nem viselkednek úgy, mint az amerikaiak, akik államot képeznek az államban. A SZovjetszkaja Rosszija és t Trud vasárnapi számában a hétfőn kezdődő atomcsend- tárgyalásokkal foglalkozik. A Szovjetszkaja Rosszija kom­mentátora megjegyzi: az eredményeket ugyan nem lehet előre látni, de a világ azt várja az im­perialista hatalmaktól, hogy ne térjenek ki ko­runk legégetőbb kérdésé­nek megoldása elől. Nem titok — mutat rá a kom­mentátor —, hogy az érte­kezletnek Hruscsov berlini beszéde adott döntő jelen­tőséget. A Tiud szintén megállapít­ja: a tárgyalásokkal kapcso­latban nem lehet jóslásokba bocsátkozni, de mindenesetre már azt a tényt is üdvözölni kell, hogy a találkozó létre­jön. Üdvözölhetjük — Írja a lap —, hogy győzedelmeske­dett a haladó emberiség el­gondolása: a béke megerősíté­se érdekében tárgyaló asztal­nál kell találkozni. A lengyel lapok is nagy te­ret szentelnek a hétfőn kez­dődő tárgyalásoknak. és a Varsói Szerződés ál­lamai között kötendő meg nein támadási egyezmény­nyel, valamint a véletlen támadás és az atomfegyver elterjedé­sének megelőzésével Is fognak foglalkozni. Moszkva, (TASZSZ): Mint a TASZSZ jelenti, Hruscsov, szovjet kormányfő hétfőn fogadta Harrimant, az Egyesült Államok külügymi­niszter-helyettesét és Hails- ham-et, Nagy-Britannia tu­dományos és technikai ügyei­nek miniszterét a moszkvai tárgyalásokon résztvevő ame­rikai, illetve angol küldöttség vezetőjét. A tárgyalófelek a beszélgetés során az atom­fegyver-kísérletek betiltásával összefüggő kérdésekről és egyéb, kölcsönös érdeklődésre igényt tartó kérdésekről foly­tattak eszmecserét. A megbeszélésen részt vett szovjet részről: Gromiko kül­ügyminiszter, Zorin külügy­miniszter-helyettes és Carap- kin, a külügyminisztérium kollégiumának tagja: ameri­kai részről: Kohler moszkvai nagykövet, Fisher, a leszere­lési és Íegyverzet-ellenőrzé3i hivatal helyettes vezetője, Kaysen, az elnök nemzetvé­delmi ügyekkel foglalkozó kü­lönleges tanácsadójának he­lyettese és Akalovszkl), az Egyesült Államok külügymi­nisztériumának munkatársa; angol részről Trevelyan moszkvai nagykövet, Wilson, a külügyminiszter helyettesé- nsk tanácsadója, és Zucker­mann, a hadügyminisztérium tudományos tanácsadója. Szovjet—magyar barátsági nagygyűlés Taskentben amelyeket országunk az el­múlt esztendőben a szocializ­mus alapjainak lerakásában elért. Az SZKP Központi Bi­zottságának a pártszerve­zetekhez és a Szovjetunió kommunistáihoz intézett nyílt leveléről szólva ki­jelentette, hogy Üzbekisz- tán kommunistái és min­den dolgozója teljesen egyetért azzal és magáévá teszi a nyilt levélben rög­zített állásfoglalást. — Évről évre erősödik a ba­rátság, bővülnek a gazdasági és kulturális kapcsolatok a Magyar Népköztársaság és az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság között — foly­tatta. Az egyre erősödő barát­ság újabb fényes megnyilvá­nulása, hogy ellátogatott köz­társaságunkba a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttsége, élén igaz bará­tunkkal, Kádár Jánossal. — Erősödjék, fejlődjék to­vább testvéri barátságunk, napról napra bővüljenek kap­csolataink, — fejezte be a hallgatóság nagy tapsa köze­pette beszédét Saraf Rasidov. Rasidov szavaira a percekig tartó tapssal és éljenzéssel fo­gadott Kádár János válaszolt. gendás hadvezér, Frunze elv­társ híres déli hadseregcso­portjában harcoltak. — A Magyar Népköztársa­ság hivatalos nemzeti ünne­pe április 4. Ez az ünnep megemlékezés egy felejthetet­len, történelmi napról, 1943. április 4-ről, amikor a testvé­ri szovjet nép harcoló fiai Magyarországét tejesen fel­szabadították, kiűzték hazánk területéről a hitlerista rabló­kat és megnyitották az utat a magyar nép előtt a szabad­ság, a függetlenség, a szocia­lizmus felé. — A nagy szovjet nép a proletár internacionalizmus ragyogó tanúbizonyságát adta akkor, amikor a belső ellen- forradalmi és a nemzetközi imperialista erők által megtá­párt következetes marxista—« leninista párt, amely egész te­vékenységében a proletár nemzetköziség alapján áll. — Mint ismeretes, a nem­zetközi kommunista mozga­lomban egyesek külön állás­ponttal léptek fel és ennek következtében az utóbbi idő­ben vita keletkezett. Meggyő­ződésünk szerint a világ va­lamennyi kommunista és munkáspártjának forradalmi cselekvéséhez helyes, marxis­ta—leninista útmutatásokat adnak az 1957-es, és 1960-as moszkvai értekezletek közö­sen kidolgozott okmányai. — Mi e nyilatkozatok alap­ján állunk és dolgozunk. Nincs szükség a bennük fog­lalt elvek és politika semmi­féle megváltoztatására. Megis­merkedtünk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának július 14-én, vasárnap nyilvánosságra ho­zott nyilt levelével. Teljes mértékben egyetértünk annak tartalmával, mert összhangban áll az 1957-es és 1960-as kö­zös nyilatkozatok elveivel és helyes marxista—leninista vá­laszt ad korunk nagy kérdé­seire. — A mi véleményünk sze­rint a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának levelében érintett kérdések és az abban kifej­tett álláspont nemcsak a Szovjetunió Kommunista Pártjának ügye; hanem ügye a ml pártunknak is, ügye a* egész nemzetközi kom­munista mozgalomnak, i amely egységesen védel­mezi és képviseli eddigi helyes irányvonalunkat azokkal szemben, akik au 1957-es és 1960-as moszk­vai nyilatkozatot el akar­ják torzítani. — Hiszünk abban, hogy korunkban a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, mert a nemzetközi erőviszo­nyok a szocializmus javára változtak meg. Meggyőződé­sünk, hogy a szocializmus fel­tétlenül győzelmet arat a ka­pitalizmus fölött az emberi tevékenység legfontosabb te­rületén, a termelésben, ni gazdasági versenyben. Kádár János az Üzbég Kom-: munlsta Párt, — üzbekisztán dolgozó népe, a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátsága, a szocializmust építő országok, a kommunista és munkáspártok egysége, a Szovjetunió Kommuunista Pártja és annak N. SZ. Hrus­csov vezette Központi Bizott­sága éltetésével fejezte be be­szédét íASZSZ-ielentás a lián találkozóról Kádár János vezetésével meg­jelent a magyar párt- és kor­mányküldöttség valamennyi tagja, Saraf Rasidov első tit­kát vezetésével az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tag­jai, valamint Ignatyi) Novi­kon, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökhelyettese. Taskent, (MTI): Hétfőn délután a taskentt filharmónia zsúfolásig meg­telt nagytermében szovjet— magyar barátsági nagygyűlés­re jöttek össze az üzbég fővá­ros közéletének képviselői, az üzbég üzemek legjobb dolgo­zói. A nagygyűlés elnökségében madott magyar népnek 1956 őszén testvéri segítséget nyúj­tott. '■■■■-! A magyar nép nem fe­lejti el sohasem azt, hogy a szovjet nép a szovjet hatalom fennállása óta mindig mellette volt tör­ténelmi harcai közepette és a döntő pillanatban testvéri segítséget nyúj­tott. — Maga a történelem és a magyar nép történelme is bizonyítja, micsoda roppant erő a proletár nemzetköziség, — De nemcsak a történel­mi múlt, hanem a jelen való­sága, közös forradalmi elveink és céljaink is összekapcsolnak minket: a szovjet és a ma­gyar nép egyaránt a szocia­lizmus, a kommunizmus, t béke győzelméért harcol r halhatatlan Lenin, a marxiz­mus—leninizmus tanai alap­ján. — Kedves elvtársak! Hatal­mas mértékben mozdította — elő a Szovjetunió fejlődését a kommunizmus építését t Szovjetunió Kommunist! Pártjának XX., XXL, XXII kongresszusa. E történeim jelentőségű tanácskozások esz­mei irányvonala hatást gya­korolt a Szovjetunió határaii túl is, az összes szociálist! ország, az egész nemzetköz kommunista mozgalom fejlő désére. — Mi, magyar kommunis­ták elmondhatjuk, hogy pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártja törté­nelmi XX. kongresszusá­nak irányvonalára támasz­kodva megsokszorozta ere­jét; felpezsdült, megújult pártunk és népünk élete. A lenini normák helyreállí­tásával elvtárslas, termé­keny légkör honosodott meg a pártszervezetekben csakúgy mint az egész országban. Ilyen légkör­ben öröm dolgozni, alkot­ni, s az eredmények sem maradnak el. Dolgozó népünk anyagi biz tonságban él és bizakodv tekint a jövőbe, amely a szó cilista társadalom teljes fel építését, majd a kommuniz mus megvalósítását ígéri. — Nálunk mindenki tudja hogy ez a helyzet elsősorbai a Magyar Szocialista Munkás párt átgondolt, helyes lem nista politikájának eredmé nye. A párt és a nép kap csolata őszinte és bensőséges A dolgozó tömegek egységbei tömörülnek a párt köri amely kitérők és megtorpand sok nélkül vezeti az országa a szocialista építés útján. — Kedves elvtársak! i Magyar Szocialista Munkái Saraf Rasidov elvtárs beszéde Kádár János elvtárs beszéde — őszintén örülünk, hogy szovjetunióbeli látogatásunk keretében alkalmunk nyílt el­látogatni a messzi földön hí­res testvéri Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságba, — mondotta többék között. — Üzbekisztán és Magyar- ország internacionalista kap­csolatai nem újkeletűek. Le­nin hívó szavára üzbég földön az önök elődeivel együtt harcba szállt sok ezer, akkor itt élő volt magyar hadifogoly a proletárhatalom győzelmé­ért. A magyar internaciona­listák közül sokan itt járták ki a forradalmi iskolát, innen tértek haza Magyarországra és ott nagy szerepet töltöttek be az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság megteremtésében. Mások itt maradtak és a lo­Saraf Rasidov bevezetőben meleg szeretettel köszöntötte az elnökségben helyet foglaló magyar párt- és kormánykül­döttség tagjait. A továbbiak­ban hangoztatta: a magyar nép felezabdulása óta eltelt csaknem két évtized alatt a magyar és a szovjet nép kapcsolata az őszinte test­véri barátság, a szoros együttműködés és az elvtársi kölcsönös segélynyújtás alap­jára épült fel. — Népeink vérrel megpe­csételt barátsága, a testvériség és az elvtársi barátság szálai ma eltéphetetlenebbek, szo­rosabbak, mint bármikor — mondotta. — Ez a barátság megingathatatlan, a célck, az érdekek azonosságán alapul, azon a szilárd talajon, hogy népeink hűek a marxizmus— ileninizmus halhatatlan taní­tásaihoz, a proletár nemzetkö­ziség nagy elvéhez. Büszkék vagyunk erre a barátságra és őszintén ürülünk annak, hogy a szocialista országok test­véri közösségében a tehet­séges és szorgalmas ma­gyar nép méltó helyet foglal el. Rasidov beszédének további részében elismeréssel adózott azoknak az eredményeknek,

Next

/
Thumbnails
Contents