Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-03 / 153. szám
KÉT KÉP, KÉT IIÍR Dolgozik a fogatos kapa, védik a dohányföldeí $ • • Öregek háztáji föld nélkül A csapadékos időjárás következtében igen elszaporodtak a gyomok a közös gazdaságok kapás területein. A gyorsan bekövetkezett meleg megérlelte a kalászosokat. A két nagy munka — az aratás és a növényápolás — fokozottan igénybe veszi a termelőszövetkezeti tagok munkáját, a vezetők szervező készségét. A teremi Ifjúság Tsz-ben aratás közben fogatos kapával végzik a kukorica gyomtalanítását. A dohán yperomoszpóra a nagy meleg miatt néhány helyen felütötte a fejét. A megye termelőszövetkezetei gyors, hatékony munkával megelőzték a kezdeti kártételt. A napkori Kossuth Tsz több száz holdas dohány- földjein gépi permetezőkkel védték meg a szépen fejlődő növényt a kártevők ellen. Hammel József felvételei A fövő évi kenyérért Idejében gondoskodjunk jó minőségű vetőmagvakról Az elmúlt három évben — a mezőgazdaság átszervezésével egyidejűleg — jelentősen növekedett megyénkben a kenyérgabona holdankénti termésátlaga. Az elért eredmény jelentős részben annak következménye, hogy három év alatt 50 százalékra növeltük az intenzív külföldi búzafajták arányát. Szövetkezeti gazdaságaink nagy gondot fordítottak a vetőmagvak cseréjére, helyes tárolására, csí- aképességének megóvására, ellenőrzésére. Alapvető, hogy a most megindult aratási munkák során gondoskodjunk a jövő évi kényét- és ~~ takarmánygabona vetésterület számára jó minőségű vetőmagvakról. .Szakemberek előtt ismeretes, hogy jó termést, magas termésátlagot a megfelelő fajta kiválasztása, a vetésre kijelölt terület jó előkészítése és megfelelő talajerő biztosítása mellett, a jó minőségű vetőmag alkalmazásával érhetünk el. A kedvezőtlen áttelelés következeiében a vetőmagellátás az eddigieknél is nagyobb gondosságot igényel a gazdaságok részéről. A szaporító területek egy részének kiszántása, valamint a megmaradt területek állományának kiritkulása miatt az eddigi évektől eltérően — előreláthatóan — a megye területén kevesebb minőségi vetőmag kerül kiadásra központi készletből. Ezért az elmúlt évben csere-vetőmagban részesült termelőszövetkezeteknek saját vetőmag parcellát kell kijelölni aratás előtt. Ügyeljenek arra, hogy a táblák állománya — amelyekről á vetőmagot akarják biztosítani — leginkább fajtatiszta. egyenletes fejlődésü. káros gyommagvaktól mentes legyen. Az így kijelölt táblák betakarítását, cséplésáf elkülönítve keli végezni. A csép- lés és magtisztítás során a kellő tisztasági fokra (99 százalék) s a szemtörések kiküszöbölésére nagy gondot kell fordítani Jó gabonatermést csak egészséges, hibátlanul csírázó és gyommagvaktól mentes vetőmag után nyerhetünk. A vetőmag csírázó képességének vizsgálata fontos követelmény. A vetőmag csírázó képessége érje el a 94—96 százalékot. Korábbi évről, vagy évekről visszamaradt vetőmagot ne vessünk, főként vizsgálat nélkül, mert a magtár légköri nedvessége és hőváltozásai lényegesen befolyásolják és rontják a csírázóképességet. A jó csíraképességen kívül az is fontos, hogy kifogástalanul fejlett magot vessünk, mert „szorult” magból nem fejlődhetnek erőteljes növények. Elengedhetetlen feltétel vetőmagjaink négyévenként történő felújítása, cseréje. Ha a tsz-vezetők, szakemberek most saját magból biztosítják körültekintően a szükségletet, sem az őszi, nyár végi cserénél, sem a vetéseknél nem érheti őket meglepetés. Az a tsz végez jó munkát, gazdálkodik helyesen. amely nemcsak az idei termésnek örül, hanem helyes ' vetőmaggazdálkodással megteremti a jövő évi termés alapját. Kiss Lajosné vetőmagfelügyelő Az egész falu vállalta az idős tsz-tagok gondját Jó órája beszélgettem már Veres Istvánnal, a cégénydá- nyádi tanácselnökkel, de még nem jegyeztem le semmit, ötlábú malac, kétfejű borjú nem született mostanában a faluban — mondta. Abban meg mi lehet érdekes, hogy élnek az emberek, a Dózsa Népe birtokán percenként nő a növényápolás eredmén-->. aratáshoz, csépléshez készülődnek, prémiummal negyven forint lesz egy m'mknetfvség, az iskolában befejezték a tanévet... és Így tovább. Majd egyszer, váratlanul meg azt mondta, hogy a „magukra utalt” öregek háztáji dolga Idén Is úgy lesz. mint tavaly alakult. Nem mértek nekik semmit. Náluk bevált ez a módszer. Nem mérnek háztájit szövetkezeti tagnak, mert közös munkára már képtelen? És ez Cé^énvdánvádon „bevált módszer”?! Veres István, elmosolyodott. — Nem kell mindiárt rosszra gondolni. Megvannak azért a mi öregeink is. Sőt, mondhatom, mind kevesebb gonddal! — De hogyan? Háztáji föld at öves. munkaképtelen tagot is megilleti. — Az illetékesség jogát nem vitatjuk — mosolygott tovább, karórájára pillantva. — Az is igaz, hogy a háztáji termelési érdeket szolgál. Nos, ami arra utalt öregeink földmérés nélkül is megkapják a termést. Készen. És meg vannak vele elégedve! A dolog kiokoskodása pedig a tagság érdeme. Korábban, az egyéb nehézségek mellett külön problémát jelentett a szövetkezetnek az öreg tagok háztáji földjeinek művelése, őszi betakarítása. Az olyan nagyobb családos öregeknél, akiknek gyermekeik, otthoni unokáik segíthettek könnvebben ment a dolog. De olyanok is vannak — igaz, nem sokan —, akik erre a lehetőségre nem számíthatnak. Az ilyenek érdekében itt is gondoltak a KISZ-fiatalokra. Mégsem ment simán, nanaszkod^ak az érintett öregek, vitatkozott a tagság és a vezetőség. Végre, tavaly tavasszal közgvűlés elé került az ügy. Valaki azt találta Javasom», hogy a csak magukra számítható öregeknek ne is mérjék ki a háztájit. Az idősek néhány holdjának együttes műyelése nem viszi sírba a 250 dolgozó tagot. Az öregek is megnyugodnak: mentesülnek a háztáji vetése, kapálása és betakarítási gondjától. Ki-ki aztán erről a területről megkapja a háztáji jogosultsága arányában a tengerit, krumplit. — Udvari kertjükben zöldség, gyümölcs íerem. Télen tüzelőt kapnak. Tehenet, sertést tartanak. Horváth néninek most is két szép hízónak valója van. Egyiket eladásra szánja, szép pénzt kap érte. — Szoktak-e az ilyen öregek valami okból a tanácshoz járni? — Nem igen. Nincs okuk rá... Mig beszélgettünk, a tanácselnök gyakran nézte karóráját. Találkozásuk volt megbeszélve a tsz-elnökkel. Mint a falu vezetői, öregeket készültek meglátogatni — saját hajlékukban. Kis Ideig elbeszélgetni velük az őket érdeklő dolgokról. Megnyugvásukhoz, mind kevesebb gonddal való öreg napjaikhoz ezzel is nyújtsanak valamit. Asztalos Bálint DCiLeneizáz eieetema pdeietis Türelmetlen anyák — Díjtalan vizsgálat bárkinek Uj otthon kellene a gondozási körnek Nyert az orvos. Alighogy belépett a soron következő mama, karján négyhónapos csöppségével, ismét elhangzott az előre jelzett aggódás: — Nincs különösebb baj, doktor úr, csak lassan gyarapodik a gyerek súlya. Dr. Jeney Pál gyermekszakorvos . kedélyesen állapítja meg: szinte valamennyi anya túlzottan türelmetlen, azt szeretné, hogy egyik napról a másikra Herkules-termetű, erejű lenne az újszülött „Eltitkolt“ csecsemők Színhely Nyíregyháza Egészségvédelmi Gondozási Köre, délután három és négy között. Hőség van itt is, mint az ablakon túli kánikulában. Jönnek a mamák a csecsemőtanácsadásra, naponta negyvenen, nagy figyelemmel kísérik az orvos szavait, aki — hihetetlen — minden gyermeket a keresztnevén ismer. Ez idő szerint 900 csecsemőpáciense van a gondozási körnek. — Mégis elégedetlenek vagyunk — szól közbe Mar- csány Ilona vezető védőnő. — Nemcsak a terhes anyáikat kell felkutatnunk, de még a csecsemőket is „eltitkolják” egyesek az orvosi szemtől... Annál inkább meglepő ez, mert a gondozási körben teljesen díjtalanul . vizsgálnak, adnak tanácsot, függetlenül attól, hogy biztosított-e a szülő. Rekord és idegesség S ez már sokkal komolyabb probléma, mint az, hogy az idejáró anyák legtöbbje felfokozott küzdelem részese: melyikük gyereke tartja a súlyrekordot. — Ez utóbbi néhány anyát elkedvtelenít, idegessé tesz, holott semmi oka az aggodalomra. S az eredmény? Néhány nap múlva már anyatejért könyörög. Inkább az idegességnek, mint a kényelmességnek van nagyobb szerepe abban, hogy sok gyermek egy-két hét után a gondozási kör táplálékára szorul. Pedig... — Pedig szépek a gyerekek, fejlettek, soványt elvétve látni, valamennyien jól öltözöttek. Mindez azt mutatja, javultak a családi körülmények. Hiába vár az orvos Nemcsak örömei, gondjai is vannak a gondozási körnek. Különösen kiütköznek ezek a kötelező oltások alkalmávál. Hiába vár az orvos, a védőnő, jó néhány gyereket távol tartanak. Sokat javít ezen a helyzeten, hogy ma már a város 5 tanyai körzetében is van tanácsadás, de a végső megoldás a szülők gondolkodásmódjának megváltozásától függ. — Ellentmondásnak, tűnik, hogy mi sürgetjük mindezt, hiszen elsősorban nekünk jelentene pluszmunkát. S ez a helyiség is szűk már. Mégha csak a méretekkel volna baj! Nedvesek a falak, minden évben újrafestik, — hiába. Hossz befektetés ez, csupán szükségmegoldás. Ha anyagi lehetőség adódik, az elsők között megoldásra váró feladat a gondozási kör új otthona... Az itt dolgozó orvosok, védőnők mégis erről szólnak legkevesebbet. Hiszen itt a nyár, a kánikulai hőség, fokozott munkát kell végezni a gyermekek egészségéért. Meleg ruha és tűző nap — Néhány szülő még ilyenkor is nyakig meleg ruhákba öltözteti gyermekét, nem gondol arra, hogy igy saját maga teremti meg a különböző bőrbetegségek melegágyát. Másik véglet — ilyen esetünk is volt már az idén — hegy hosszabb időn át barnitják a csecsemőt a tűző napon. Ami még rosszabb: egy évesnél fiátalabb gyermeket is kivisznek a strandra. Már rég lejárt a rendelési idő, amikor befut az utolsó mama, bocsánatkéréssel a késésért, sürgős munkája akadt. Nem haragszik, dehogy haragszik az orvos! Nyomban Évike fölé hajol, megcirógatja az arcát, hallgatja a szívverését, ellenőrzi a súlyát. Megnyugtatja az édesanyát. Angyal S. ,,Furulyázik “ a kukorica A hat napja tartó tikkasztó időjárás miatt sínylődnek a növények a Nyírségben. Különösen a futóhomok buckákra vetett kukorica érzi meg a szárazságot. Levelei furulyaszerűén összesodródnak, hogy kisebb legyen a párologtató felület és kevesebb vízre legyen szükség az életfolyamat fenntartásához. A baktalórántházi, a nagykállói és a nyírbátori járásban mintegy háromezer hold kukoricát érint különösen a harminc fok fölé emelkedett hőmérséklet. A Felső-Tisza táján több közöß gazdaság csörgedeztető öntözéssel enyhíti e fontos takarmány- növény szom j át. Tiszanagyfalu határában pontonra szerelt szivattyút használnak a folyó vízének megcsapolásához. A Felső- Tisza táján hat közös gazdaság öntözi a kapásokat. Az öntözött területeken nyoma sincs a hőség okozta jelenségnek. VVTTVVVTTTTTTTTTTTTVVTTTTTTTVTTVTTTTVTTVTVVVVTTTTVTTtVtVVV?! TTTTTTTTTTTTTYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYTTITTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT’ VTVTTVTTVVTTV nyr a sóstón, a teraszon, este 8 órakor M »(S' gf A Budapesti Illatszer és Kozmetikai Vállalat kozmetikusa JjL W JÉjL- Jjfa szakelőadást tart ~= „ADOLGOZÓ Nö KOZMETIKÁJA“ CÍMMEL AZ ÉLELMISZER KISKERES KEDELMI VÁLLALAT RENDEZESEBEN