Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-03 / 153. szám

KÉT KÉP, KÉT IIÍR Dolgozik a fogatos kapa, védik a dohányföldeí $ • • Öregek háztáji föld nélkül A csapadékos időjárás kö­vetkeztében igen elszaporod­tak a gyomok a közös gaz­daságok kapás területein. A gyorsan bekövetkezett meleg megérlelte a kalászosokat. A két nagy munka — az ara­tás és a növényápolás — fo­kozottan igénybe veszi a termelőszövetkezeti tagok munkáját, a vezetők szerve­ző készségét. A teremi Ifjú­ság Tsz-ben aratás közben fogatos kapával végzik a ku­korica gyomtalanítását. A dohán yperomoszpóra a nagy meleg miatt néhány helyen felütötte a fejét. A megye termelőszövetkezetei gyors, hatékony munkával megelőzték a kezdeti kárté­telt. A napkori Kossuth Tsz több száz holdas dohány- földjein gépi permetezőkkel védték meg a szépen fejlődő növényt a kártevők ellen. Hammel József felvételei A fövő évi kenyérért Idejében gondoskodjunk jó minőségű vetőmagvakról Az elmúlt három évben — a mezőgazdaság átszervezésé­vel egyidejűleg — jelentősen növekedett megyénkben a kenyérgabona holdankénti termésátlaga. Az elért ered­mény jelentős részben annak következménye, hogy három év alatt 50 százalékra növel­tük az intenzív külföldi bú­zafajták arányát. Szövetkeze­ti gazdaságaink nagy gondot fordítottak a vetőmagvak cse­réjére, helyes tárolására, csí- aképességének megóvására, ellenőrzésére. Alapvető, hogy a most meg­indult aratási munkák során gondoskodjunk a jövő évi ké­nyét- és ~~ takarmánygabona vetésterület számára jó minő­ségű vetőmagvakról. .Szakemberek előtt ismere­tes, hogy jó termést, magas termésátlagot a megfelelő fajta kiválasztása, a vetésre kijelölt terület jó előkészíté­se és megfelelő talajerő biz­tosítása mellett, a jó minő­ségű vetőmag alkalmazásával érhetünk el. A kedvezőtlen áttelelés kö­vetkezeiében a vetőmagellá­tás az eddigieknél is na­gyobb gondosságot igényel a gazdaságok részéről. A szapo­rító területek egy részének ki­szántása, valamint a megma­radt területek állományának kiritkulása miatt az eddigi évektől eltérően — előrelát­hatóan — a megye területén kevesebb minőségi vetőmag kerül kiadásra központi kész­letből. Ezért az elmúlt évben csere-vetőmagban részesült termelőszövetkezeteknek sa­ját vetőmag parcellát kell kijelölni aratás előtt. Ügyeljenek arra, hogy a táblák állománya — amelyek­ről á vetőmagot akarják biz­tosítani — leginkább fajta­tiszta. egyenletes fejlődésü. káros gyommagvaktól mentes legyen. Az így kijelölt táblák betakarítását, cséplésáf elkü­lönítve keli végezni. A csép- lés és magtisztítás során a kellő tisztasági fokra (99 szá­zalék) s a szemtörések kikü­szöbölésére nagy gondot kell fordítani Jó gabonatermést csak egészséges, hibátlanul csírázó és gyommagvaktól mentes vetőmag után nyerhetünk. A vetőmag csírázó képességének vizsgálata fontos követelmény. A vetőmag csírázó képessége érje el a 94—96 százalékot. Korábbi évről, vagy évekről visszamaradt vetőmagot ne vessünk, főként vizsgálat nél­kül, mert a magtár légköri nedvessége és hőváltozásai lényegesen befolyásolják és rontják a csírázóképességet. A jó csíraképességen kívül az is fontos, hogy kifogásta­lanul fejlett magot vessünk, mert „szorult” magból nem fejlődhetnek erőteljes növé­nyek. Elengedhetetlen feltétel ve­tőmagjaink négyévenként tör­ténő felújítása, cseréje. Ha a tsz-vezetők, szakem­berek most saját magból biz­tosítják körültekintően a szükségletet, sem az őszi, nyár végi cserénél, sem a ve­téseknél nem érheti őket meg­lepetés. Az a tsz végez jó munkát, gazdálkodik helye­sen. amely nemcsak az idei termésnek örül, hanem he­lyes ' vetőmaggazdálkodással megteremti a jövő évi termés alapját. Kiss Lajosné vetőmagfelügyelő Az egész falu vállalta az idős tsz-tagok gondját Jó órája beszélgettem már Veres Istvánnal, a cégénydá- nyádi tanácselnökkel, de még nem jegyeztem le semmit, ötlábú malac, kétfejű borjú nem született mostanában a faluban — mondta. Abban meg mi lehet érdekes, hogy élnek az emberek, a Dózsa Népe birtokán percenként nő a növényápolás eredmén-->. aratáshoz, csépléshez készü­lődnek, prémiummal negyven forint lesz egy m'mknetfvség, az iskolában befejezték a tanévet... és Így tovább. Majd egyszer, váratlanul meg azt mondta, hogy a „ma­gukra utalt” öregek háztáji dolga Idén Is úgy lesz. mint tavaly alakult. Nem mértek nekik semmit. Náluk bevált ez a módszer. Nem mérnek háztájit szö­vetkezeti tagnak, mert közös munkára már képtelen? És ez Cé^énvdánvádon „bevált módszer”?! Veres István, elmosolyodott. — Nem kell mindiárt rossz­ra gondolni. Megvannak azért a mi öregeink is. Sőt, mondhatom, mind kevesebb gonddal! — De hogyan? Háztáji föld at öves. munkaképtelen tagot is megilleti. — Az illetékesség jogát nem vitatjuk — mosolygott tovább, karórájára pillantva. — Az is igaz, hogy a háztáji termelési érdeket szolgál. Nos, ami arra utalt öregeink földmérés nélkül is megkap­ják a termést. Készen. És meg vannak vele elégedve! A dolog kiokoskodása pedig a tagság érdeme. Korábban, az egyéb nehéz­ségek mellett külön problé­mát jelentett a szövetkezet­nek az öreg tagok háztáji földjeinek művelése, őszi be­takarítása. Az olyan nagyobb családos öregeknél, akiknek gyermekeik, otthoni unokáik segíthettek könnvebben ment a dolog. De olyanok is van­nak — igaz, nem sokan —, akik erre a lehetőségre nem számíthatnak. Az ilyenek ér­dekében itt is gondoltak a KISZ-fiatalokra. Mégsem ment simán, nanaszkod^ak az érintett öregek, vitatkozott a tagság és a vezetőség. Végre, tavaly tavasszal közgvűlés elé került az ügy. Valaki azt találta Javasom», hogy a csak magukra szá­mítható öregeknek ne is mér­jék ki a háztájit. Az idősek néhány holdjának együttes műyelése nem viszi sírba a 250 dolgozó tagot. Az öregek is megnyugodnak: mentesül­nek a háztáji vetése, kapálá­sa és betakarítási gondjától. Ki-ki aztán erről a területről megkapja a háztáji jogosult­sága arányában a tengerit, krumplit. — Udvari kertjükben zöld­ség, gyümölcs íerem. Télen tüzelőt kapnak. Tehenet, ser­tést tartanak. Horváth néni­nek most is két szép hízó­nak valója van. Egyiket el­adásra szánja, szép pénzt kap érte. — Szoktak-e az ilyen öregek valami okból a tanácshoz jár­ni? — Nem igen. Nincs okuk rá... Mig beszélgettünk, a ta­nácselnök gyakran nézte kar­óráját. Találkozásuk volt megbeszélve a tsz-elnökkel. Mint a falu vezetői, örege­ket készültek meglátogatni — saját hajlékukban. Kis Ideig elbeszélgetni velük az őket érdeklő dolgokról. Megnyug­vásukhoz, mind kevesebb gonddal való öreg napjaikhoz ezzel is nyújtsanak valamit. Asztalos Bálint DCiLeneizáz eieetema pdeietis Türelmetlen anyák — Díjtalan vizsgálat bárkinek Uj otthon kellene a gondozási körnek Nyert az orvos. Alighogy belépett a soron következő mama, karján négyhónapos csöppségével, ismét elhangzott az előre jelzett aggódás: — Nincs különösebb baj, doktor úr, csak lassan gyara­podik a gyerek súlya. Dr. Jeney Pál gyermekszak­orvos . kedélyesen állapítja meg: szinte valamennyi anya túlzottan türelmetlen, azt sze­retné, hogy egyik napról a másikra Herkules-termetű, erejű lenne az újszülött „Eltitkolt“ csecsemők Színhely Nyíregyháza Egészségvédelmi Gondozási Köre, délután három és négy között. Hőség van itt is, mint az ablakon túli kánikulában. Jönnek a mamák a csecse­mőtanácsadásra, naponta negyvenen, nagy figyelemmel kísérik az orvos szavait, aki — hihetetlen — minden gyer­meket a keresztnevén ismer. Ez idő szerint 900 csecsemő­páciense van a gondozási körnek. — Mégis elégedetlenek va­gyunk — szól közbe Mar- csány Ilona vezető védőnő. — Nemcsak a terhes anyáikat kell felkutatnunk, de még a csecse­mőket is „eltitkolják” egye­sek az orvosi szemtől... Annál inkább meglepő ez, mert a gondozási körben tel­jesen díjtalanul . vizsgálnak, adnak tanácsot, függetlenül attól, hogy biztosított-e a szülő. Rekord és idegesség S ez már sokkal komolyabb probléma, mint az, hogy az idejáró anyák legtöbbje fel­fokozott küzdelem részese: melyikük gyereke tartja a súlyrekordot. — Ez utóbbi néhány anyát elkedvtelenít, idegessé tesz, holott semmi oka az aggoda­lomra. S az eredmény? Né­hány nap múlva már anya­tejért könyörög. Inkább az idegességnek, mint a kényelmességnek van nagyobb szerepe abban, hogy sok gyermek egy-két hét után a gondozási kör táplá­lékára szorul. Pedig... — Pedig szépek a gyere­kek, fejlettek, soványt elvét­ve látni, valamennyien jól öltözöttek. Mindez azt mu­tatja, javultak a családi kö­rülmények. Hiába vár az orvos Nemcsak örömei, gondjai is vannak a gondozási körnek. Különösen kiütköznek ezek a kötelező oltások alkalmávál. Hiába vár az orvos, a védő­nő, jó néhány gyereket tá­vol tartanak. Sokat javít ezen a helyzeten, hogy ma már a város 5 tanyai körzetében is van tanácsadás, de a végső megoldás a szülők gondolko­dásmódjának megváltozásától függ. — Ellentmondásnak, tűnik, hogy mi sürgetjük mindezt, hiszen elsősorban nekünk je­lentene pluszmunkát. S ez a helyiség is szűk már. Mégha csak a méretekkel volna baj! Nedvesek a falak, minden évben újrafestik, — hiába. Hossz befektetés ez, csupán szükségmegoldás. Ha anyagi lehetőség adódik, az elsők között megoldásra vá­ró feladat a gondozási kör új otthona... Az itt dolgozó orvosok, vé­dőnők mégis erről szólnak legkevesebbet. Hiszen itt a nyár, a kánikulai hőség, fo­kozott munkát kell végezni a gyermekek egészségéért. Meleg ruha és tűző nap — Néhány szülő még ilyen­kor is nyakig meleg ruhákba öltözteti gyermekét, nem gon­dol arra, hogy igy saját ma­ga teremti meg a különböző bőrbetegségek melegágyát. Másik véglet — ilyen esetünk is volt már az idén — hegy hosszabb időn át barnitják a csecsemőt a tűző napon. Ami még rosszabb: egy évesnél fiátalabb gyermeket is ki­visznek a strandra. Már rég lejárt a rendelési idő, amikor befut az utolsó mama, bocsánatkéréssel a ké­sésért, sürgős munkája akadt. Nem haragszik, dehogy ha­ragszik az orvos! Nyomban Évike fölé hajol, megcirógat­ja az arcát, hallgatja a szív­verését, ellenőrzi a súlyát. Megnyugtatja az édesanyát. Angyal S. ,,Furulyázik “ a kukorica A hat napja tar­tó tikkasztó időjá­rás miatt sínylőd­nek a növények a Nyírségben. Külö­nösen a futóhomok buckákra vetett kukorica érzi meg a szárazságot. Le­velei furulyaszerű­én összesodródnak, hogy kisebb legyen a párologtató felü­let és kevesebb vízre legyen szük­ség az életfolyamat fenntartásához. A baktalórántházi, a nagykállói és a nyírbátori járás­ban mintegy há­romezer hold ku­koricát érint külö­nösen a harminc fok fölé emelkedett hőmérséklet. A Felső-Tisza táján több közöß gazdaság csörgedeztető öntö­zéssel enyhíti e fontos takarmány- növény szom j át. Tiszanagyfalu ha­tárában pontonra szerelt szivattyút használnak a folyó vízének megcsapo­lásához. A Felső- Tisza táján hat közös gazdaság ön­tözi a kapásokat. Az öntözött terü­leteken nyoma sincs a hőség okoz­ta jelenségnek. VVTTVVVTTTTTTTTTTTTVVTTTTTTTVTTVTTTTVTTVTVVVVTTTTVTTtVtVVV?! TTTTTTTTTTTTTYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYTTITTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT’ VTVTTVTTVVTTV nyr a sóstón, a teraszon, este 8 órakor M »(S' gf A Budapesti Illatszer és Kozmetikai Vállalat kozmetikusa JjL W JÉjL- Jjfa szakelőadást tart ~= „ADOLGOZÓ Nö KOZMETIKÁJA“ CÍMMEL AZ ÉLELMISZER KISKERES KEDELMI VÁLLALAT RENDEZESEBEN

Next

/
Thumbnails
Contents