Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-14 / 163. szám
NAPIRENDEN A mu Bik ás védelem 1961-ben az iparban, kereskedelemben, közlekedésben és a mezőgazdaságban 1350 dolgozót ért baleset. Kuszonüt- ezerhatszáz munkanap esett ki a termelésből. 1962-ben viszont 1583-an szenvedtek balesetet. A kiesés több mint 29 ezer munkanap. Az említett két évben 17 ember vesztette életét baleset miatt, A balesetek részben a munkások, részben az irányító dolgozók hibáiéból következtek be. Huszonnégy hónap alatt 437 ezer munkaórának megfelelő idővel rövidült a termelés a különböző ágazatokban. Ez annyit jelent, mintha egy 2100 fős üzem egy teljes hónapig szüneteltette volna a termelést. Társadalmunk lényegéből fakad az a meghatározás, hogy legfőbb érték az ember. Minden anyagi javak előállítója az emberi munka. És ezért minden embernek, aki a társadalom építésén fáradozik, legyen az fizikai, vagy szellemi munkás, irányító és irányított, elsőrendű kötelessége dolgozó társainak védelme, megbecsülése, segítése. Természetes, hogy a nagyobb feladat és felelősség a kép- . zettebb vezető és irányitó munkakört betöltő dolgozókra hárul. Főképpen az ő feladatuk, hogy fokozott felelősség- érzettel dolgozzanak ' azon, hogy állandóan javuljon a' termelő munka biztonsága. Ezáltal nemcsak a termelés fokozását segítik elő, hanem jobb munkakörülményeket, jobb életkörülményeket teremtenek dolgozóink számára. Megyénkben még inkább y.ükség van a munkásvédelemmel való fokozott törődésre. Itt csak az utóbbi években indult viszonylag nagyobb ütemben fejlődésnek az ipar, közlekedés.. Ez új — a mezőgazdaságból felszabaduló, iparban addig gyakorlatlan — dolgozók bevonását igényli. Iparunk sajátos elmaradottsága, párosulva az ipari törzs- gárda kialakításának ’ nehézségével, több munkát, nagyobb felelősséget kíván a termelés szervezőitől, irányítóitól. A nagyüzemi mezőgazdaság új termelési viszonyai között új termelő eszközök, berendezések alkalmazásával folyik a termelés. A mezőgazdaságban 13 alkalmazkodni kell az új helyzethez, ás sokkal jobban megszervezni az emberek biztonságos munkáját, a munkavédelmi óvó rendszabályok alkalmazását, betartását. csupán egyetlen lista készült. Ez a lista vízhatlan, négy- szögletes, az iszapba süllyesztett ládában nyugszik a Töplitz-tó mélyén, egy köbméternyi más RSHA-aktával együtt. A titkos örökség A bankok annak idején nem tudták, hogy honnan származnak az összegek. Ma már . tudják. A halott náci birodalom élő, vadul burjánzó tulajdonáért minden eszközt igénybevevő föld alatti harc folyik. E harc célpontja: a Topli z tóban nyugvó láda kincse. A harc hónapról hónapra hevesebbé válik. A folyószámlák ugyanis, melyekkel 1944 ősze óta senki sem törődött, 1964 őszén, 20 év után a számlát nyitó bankok tulajdonába mennek át. A Toplitz-tóban 22 bádogláda rejtőzik, egyenként 20 aranyruddal. Ezek viszonylag érdektelenek. Súlyos, keskeny ládák, már mélyen belefúródtak az iszapba. Aki kutatásukra lemerül, azonnal sűrű iszaptengerbe süllyed, ami teljesen lehetetlenné teszi a látást és a tájékozódást. Habár Összesen 1 tonna aranyról var. szó. a ládák felku'a- tása olyan fáradságos és boAz a tapasztalat, hogy ahol megfelelően foglalkoznak a problémával, jelentősei léptek előre, s ez kihat a munka eredményességére is. Sokat javult a baleseti helyzet például az ÉRDÉRT mátészalkai telephelyén, ahol 1962-ljen 67 főt ért baleset, az előző év 133 fős < balesetével szemben. Eredménnyel zárták a múlt évet a Kisvárdai Fémszerelvénygyárban, a Tiszavasvárt Alkaloidában, az Építő • és Szerelő Vállalatnál, s még néhány üzemben. Rossz képet mutat viszont az Autóközlekedési Vállalat, az Állami Építőipari Vállalat munkás- védelmi helyzete, ahol emelkedtek a balesetek számban, súlyosságban egyaránt. Számos kisipari termelőszövetkezetben sürgős, • úgyszólván fő feladat a munkakörülmények megjavítása. Tény, hogy legnagyobb mértékben a mezőgazdaságban emelkedtek a balesetek, amit főként a- kellő intézkedések hiánya, a megelőző, felvilágosító munka elmulasztása okozott. Számos üzemi, vállalati rendellenességnek, szervezet- leríségnek lehet okozója a biztonságos munka hiánya. Ebben az évben tovább nőttek a! feladatok. Üjabb, tapasztalatlan munkások kerülnek az üzemekbe, az építőiparba. A rendkívüli tél okozta elmaradást is csak intenzivebb munkával hozhatjuk be. Ilyen körülmények között az eddiginél csak jóval nagyobb figyelmességgel előzhetjük meg a baleseteket. Nem nézhetjük ölhetett kézzel, hogy az első fél évben menynyire romlott a munkásvér delem, hogy sok ember életét, testi épségét, munkaképességét, vagyis kenyérkeresetét — ezzel sok család megélhetését — veszélyezteti a gondatlanság, Az üzemek irányítói, a műszakiak, a munkások gondoljanak- a súlyos követkéz-1 ményekre, arra, hogy kötelességük vigyázni önmagukra és másokra. A mi társadalmunk munkásjóléti jellege nemcsak a több termelésből adódó gazdasági javak elosztására, a dolgozók egészségének megóvására is figyelmeztet. Szabó Gyula. a megyei pártbizottság munkatársa. KÖZPONTI VASUTASNAPI ÜNNEPSÉGEK FÉNYESLITKÉN ÉS ZÁHONYBAN Kossá István köz'ekedés* és postaügyi miniszter mond beszédet Ma avatják a záhonyi kultúrházat — Kitüntetések, jutalmazások Kétszeres kitüntetés érte a XIII. Vasutas Nap alkalmából megyénk vasutas dolgozóit. Itt rendezik meg a központi vasutasnapi ünnepséget és ezen részt vesz Kossá István közlekedés- és posta ügyi miniszter is. A miniszteri különvonat ma délben érkezik njeg Fényeslitkére. Különvonat szállítja a záhonyi körzet dolgozóit is Fényesül kére. A fényeslitkei központi vas- utasnapí ünnepségen megnyitó beszédet mond Magyar István, a debreceni MÁV igazgatóság vezetője. Utána Kossá elvtárs tart ünnepi beszédet. A miniszter 46 kitüntetést ad át a vasutasoknak és a Záhony térségében folyó munkák végzésében kitűnt dolgozóknak. Ez alkalommal hatan kormánykitüntetést, hatan kiváló vasutas és kilencen érdemes vasutas kitüntetést kapnak. Ugyanakkor sokan kapnak pénzjutalmat. A kitüntetések és jutalmait Szakvizsga a gyermekvárosban Mit jelent egy új cipő — az asztalon ? A kalapácsok ütemesen kopognak, a fényes kések si- kongva szelik a különböző bőrdarabokat. Kilencen ülnek az asztalfőre hajolva, valameny- nyien kedves ismerőseim. Nyárádi János, Markolány János, Varjú Ferenc és a többiek. A tiszadobi gyermek- város lakói. Forgassuk csak vissza az idő kérőkét. Honnan indult el Varjú Ferenc és hogyan jutott el odáig, hogy szakmunkás vizsgát tegyen? — Hároméves korom óta vagyok állami gondozásban. A szüleim, akik nem sokat törődtek velünk, züllöttek, kocsmákba jártak. Testvéreimmel együtt napokon át be voltunk zárva a lakásba, már a szomszédok is megsokallták és a helyi tanácsot kérték, hogy vegyenek bennünket állami gondozásba. Tizenkettedik életévét betöl- tötté, amikor a mostoha apja érte ment és haza vitte. Anyja többször férjhez ment. Apja a Jászkiséri Állami Gazdaságba vitte. Itt dolgozott. — Innen szöktem meg. mert rosszul bánt velem a mostohám. A Szolnoki Gyermekvédő Otthonba kerültem, majd innen az ikervári gyermekvárosba vittek. Ikervárról Ti- szadöbra kerültem, ahol az első évek igen keservesek voltak. Olyan egyedül éreztem magam, hogy nem tudtam mihez kezdeni. Bizalmatlan voltam nevelőimmel szemben. Elhatároztam, hogy tanulok valamilyen mesterséget Varjú Feri már az első évben összetűzött a mesterével, majd ezt követően megszökött az otthonból. — Néhány napot a gyermekváros épületének padlásain, a Tisza-parton bujkáltam. Nem tudtam önmagámnak megmagyarázni, hogy mi ez. Nem tudtam mihez is kezdjek. Éhes is voltam, úntam az egyedüllétet s jelentkeztem Kelemen István szakoktatónál. És ma Varjú Ferenc nagy izgalommal teszi az új, fényes cipőt az asztalra a vizsgabizottság elé. — Azt hiszem, nagy hatással volt Ferire, hogy többször elvittük Martfűre, a Tisza Cipőgyárba és Rakamazra üzemlátogatásra. Megismerkedett a cipőgyári munkásokkal, s rádöbbent arra, hogy ha felszabadul, bekerül egy ilyen kollektívába; talán majd itt megkapja azt, amit az élet nem adott meg neki. — A vizsga után hol akar elhelyezkedni? — A Nyíregyházi Cipőgyárban szeretnék dolgozni. A vizsgabizottság döntése megszületett: Varjú Ferences a többiek is sikeres vizsgát tettek. Erdelics Imre. átadása után Endrédi Endre elvtárs, az MSZMP megyyei bizottságának titkára köszönti a Vasutas Nap alkalmából az ünnepeiteket A központi vasutasnapi ünnepség ezután a záhonyi MÁV művelődési ház átadásával folytatódik. A Vasutas Nap tiszteletére határidő előtt elkészült, töbo mint másfél millió forintos költséggel. A mintegy háromszáz meghívottat az új épületben a községi tanács képviselője köszönti, majd Szabó Antal, a vasutas szakszervezet főtitkára átadja az új létesítményt rendeltetésének. A debreceni Csokonai Színház művészei és a debreceni Szinfónikus Zenekar ad ezután ünnepi műsort. A miniszter este fogadást ad a meghívottak tiszteletére. A nyíregyházi vasúti csomópont dolgozói már tegnap megkezdték a XIII. vasutasnapi ünnepségeket. Szombaton 17 órakor ünnepi nagygyűlést tartottak a MÁV kul- túrotthonban. Kitüntetóreket és jutalmakat adtak ' át. Az ünnepi aktust kultúrműsor és éjfélig tartó tánc követte. A vasutasnapi rendező bizottság gazdag programot állított öf.sze mára is. Délelőtt tíz órakor a MÁV kultúrott- honban a vasutas dolgozók gyermekeit vendégelik meg. Délután 17 órakor a sportpályán folytatódik az ünnepség. A vasutas sportpályán a Nyíregyházi VSC NB III-as és a Debreceni G0CS SC NB III-as csapata méri össze erejét.T. Á. Mmmúí IP® ÉielÉst! Fehér bot kopogott a járda kövén. A vak emberek biztonságát a közelekedés- ben nagyrészt ez a fehér bot adja. De úgy kellene, hogy a látó emberek segítsége nyújtsa a legnagyobb biztonságot azok számára, akiknek a sok színben tündöklő világ nem más. csak szürkeség, feketeség. Fehér bot kopogott a járda kövén július 11-én fél 11 órakor is. Nyíregyházán a Kossuth téren. Károlyi Antal nyugdíjas, vak tanító igyekezett hazafelé, miután elvégezte dolgát a Vakok Szövetségében. Botja és érzéke vezette, számolta a lépteket: még 30, még 20 és átkelhet a téren. Húsz lépés! Ezt a húsz lépést már nem tehette meg, mert útját szeg-te a látó emberek hanyagsága, figyelmetlensége. A Szabolcs szálló részére tüzelőt szállítottak és miután már elvégezték a rakodást, elfelejtették lezárni a járdán tátongó több, mint egy négyzetméteres pincenyilást. Károlyi Antal a nyílásba zuhant. Fejét 2 és fél centi hosszan felsérte te, jobb kezén erős zúzódásokat szenvedett. Jó néhány napra megszűnt kopogni Károlyi Antal botja. Ehhez hasonló eset már nem egyszer előfordult Nyíregyházán. Hetven csökkentlá ó jár itt az utcákon és a látók nem ügyelnek eléggé arra, hegy a járda a világtalanok részére is biztonságos legyen. Epülettörmelékek, kukatartályok, gödrök veszélyeztetik a vakok testi épségét és tegyük hozzá, a látókét is. Hogy ez a veszély megszűnjön, annak egyetlen feltétele, figyelmeztetni, felelősségre vonni a gondatlanokat, az utca ilyen rendbontóit. (Seres) Kitűnő a kézifecskendő — csak éppen vizet nem ad Tűzrendészeti ellenőrzés cséplőgépek, kombájnok körül nyolult lenne, hogy jóformán nem is fizetődik ki. Ezenkívül vannak még hamis fonttal teli ládák is, ezek teljesen értéktelenek. Van még a tó mélyén 21 négyszögletes faláda, jelzése B—1-től Ő—5-ig és B—7-től B—22-ig. Hosszuk körülbelül egy méter, viszonylag köny- nyebben felszínre hozhatók, mert nagyobbak. s ezért könnyebben felfedezhetők, ezenfelül , könnyebbek, nem merültek olyan mélyen az iszapba. Ezekben a ládákban nyugszik az RSHA aktaanyaga, többek között a rejtjelek és a betétek elhelyezőinek listája.» A stájerországi kormány megtagadta a kutatási engedélyek kiadását. Indok: először is minden, ami a víz felszíne alatt. nyugszik, mint volt „német tulajdon” mindenképpen az Osztrák Köztársaság tulajdona, másodszol-: „A köztársaságnak az a véleménye, hogy a Toplitz-tó mélyén nyugvó anyagok felszínre hozatala nem szolgálja sem a köztársaság, sem pedig a köz érdekeit”. Mit ér a lista? A „Toplitz-tó kutatócsoport” képviselője most azzal fenyegetőzik, hogy egyszerűen Illegálisan hajt végre lemerülést. A „Toplitz-tó kutatócsoport hátterében Federico Schwend áll. „Osztrák” megbízottjuk nyugatnémet export üzletember: Hans Heinz Riegel. Egyik legfontosabb tanácsadójuk, dr. Wihelm Höttl. Legjelentősebb bécsi képviselőjük preminens náci ügyvéd. 'Igaz, hogy a csoport tagjai nagyrészt volt náci titkosszolgálati ügynökök, most azonban elsősorban a pénz érdekli őket Ez a „kutatócsoport” akarja az RSHA anyagot tartalmazó 21 ládát megkaparintani. Vagy legalábbis úgy tesz, mintha a legfontosabb ládákat felszínre hozta volna. Vajon miért? Hogy azután nagy dobra verje a rejtjeleket, a felvevő bankokat és a betétek elhelyezőit tartalmazó listát, s az egész világ előtt leleplezze a náci tőke nemzetközi szerteágazását? Aligha ezért. Ebben az esetben ugyanis a bankok elvesztenék ugyan pénzeiket, s a tőlük függő Cégek bezárhatnák kapuikat, a „kutat söpört” azonban egyetlen fillérhez sem jutna. Sőt, még a kutatási akcióra fordított összeggel is szegényebbek lennének, ez pedig nem csekélység. Az effajta ügyeket azonban Megyénk számos községéből jelentették már, hogy befejezték az aratást, helyenként búgnak a cséplő-gépek is. Ilyenkor különösen szükség van a fokozottabb tűzvédelemre, a megelőző munkára. A tűzoltóparancsnokság kiadott egy utasítást a községi tanácsoknak, állami gazdaságoknak, hogy a nyári mezőmásképp is lehet intézni: kiemelik a ládákat, s felkeresik ügyféléikéi akik remegnek az egzisztenciájukért. És akkor a „kutatócsoport” udvariasan felteszi a kérdést:, talán tudtok valamit ajánlani egy ilyen listáért? Mennyit ér nektek? Piszkosabb az iszapnál A B-l—B-22 jelzésű ládákban sokkal „forróbb” anyag rejtőzik, mint a rejtjelkulcsot tartalmazó lista. Az RSHA 22 köbméternyi aktarengetegében kétségtelenül egy sor név található, számtalan rájuk vonatkozó adattal. Ezek a nevek egyébként a mai német hivatalnoki listán is megtalálhatók, fel egészen Globke államtitkárig. Őri állnak a stájerországi Néppárt listáin, Murertől kezdve fel, egészen magas rangú funkcionáriusokig, akiknek neveit jól ismerjük. De kinék állna érdekében e nevek nyilvánosságra hozatala? Is~~^ot rá!! Pompás mulatság lenne egyszer óriási víz alatti bombát dobni a Toplitz-tóba — pontosan akkor, amikor mindenki, aki érdekelt ’ a ládák ügyében, vagy tartalmuktól fél, éppen . a mélyben kutat utánuk. gazdasági munkák idején milyen megelőző intezkedeseket tegyenek. Tűz esetén mi o teendő? Ellenőrző körútra indultunk, hogy a helyszínen győződjünk meg róla: hogyan tartották be ezt az utasítást. Első állomás az Apagyi Állami Gazdaság. A cséplést, néhány órával azelőtt kezdték meg. A munkások éppen rövid pihenőt tartottak. — Ismerik a tűzrendészeti szabályokat? — kérdezzük a gépésztől. — Természetesen. Az emberek ki lettek oktatva. Itt a napló, mindenki aláírta, hogy részt vett az oktatásban. — És tudják is, hogy egy tűz esetén mi a teendőjük? A határozott „igen” elmarad, helyette izgatott mozgolódás támad. Megkérdeztünk néhányat a munkások közül. Egy sem tudta megmondani, hogy tűz esetén mi lenne a feladata. Bizakodva tekintenek a kézifecskendőre. Most javították ki, kitűnő állapotban van: legalább is ezt mondj"!- Mert amikor ham- nálni p.r '.háljuk, nem ad vizet. Kiderül, hogy nincs is feltöltve. Kábel a földön Valaki kulcsért szalad. Negyedóra múlva aztán valóban működ;!- Szerényen húzódik meg a 400-as kismotor-fecskendő a tűzoltószertárban. Makacs gép. Hiába minden igyekezet, nem akar indulni. Pedig a gépész szerint az is kiváló állapotban van. Még rágondolni is rossz, hogy mi történne itt egy esetleges tűz esetén. A cséplőgépet villanymotor hajtja. A kábel szabadon fekszik a földön. Erőgépek, pótkocsik járnak rajta keresztül. Ha megsérül a védőburkolat, zarlat keletkezik, és szinte pillanatok alatt lángralobbanhat a szalma. Pedig a vezeték mellett már felállították a három méteres póznákat. Csak fel kellene tenni rá a kábelt. Rendszeres ellenőrzést Palásti János igazgató azonnal intézkedik. Szinte percek alatt kijavították a hiányosságok nagy részét. De vajon akkor is megtették volna, ha nem az ellenőrzés hívja rá fel a figyelmüket? Üt közben megnéztünk néhány cséplőgépet, kombájnt. A vezetők általában tisztában vannak azzal, hogy tűz esetén mit kell tenniök. örvendetes, hogy a községi tanácsok is egyre többet foglalkoznak a tűzrendészeti feladatokkal. Legtöbb helyen maga a tanácselnök a tűzrendészeti bizottság elnöke, vagy tagja. Rendszeres ellenőrzéseket végeznek, felhívják a figyelmet a hibákra, kijavítják azokat. Különösen most kell JóH dolgozni, mert az egész évi kenyérről van szó. (bogár) s 1963. Július 14.
