Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-13 / 162. szám
OVO RENDSZABÁLYOK A MAI NÖVÉNYVÉDELEMBEN Halált okozhatnak a mérgező vegyszerek A mai növényvédelemben olyan vegyszerek kerülnek í elhasználásra, melyek az egyes kártevőket a régen alkalmazott vegyszereknél jóval nagyobb hatásfokkal irtják. A felhasználó üzemek éppen ezért nagy szeretettel vásárolják az új vegyi anyagokat, hogy több és jobb minőségű gyümölcsöt és egyéb mezőgazdasági terméket adjanak a népgazdaságnak. A termelőüzemek, sajnos, az új vegyszerek alkalmazásakor csak ezt a szempontot látják és megfeledkeznek arról, hogy e szerek használatánál szigorú óvó rendszabályokat kell betartani, mert ezek elmulasztása esetén tömeges mérgezéseket okozhatnak. Erre a megyénkben több példa volt már és halálos áldozatot is követelt. Tizennyolc éven alul tilos Minden növényvédelmi munkánál előírás, hogy a dolgozóknak álljon rendelkezésére tisztálkodási eszköz — mosdótál, folyóvíz, körömkefe, szappan és törülköző —, hogy étkezés vagy dohányzás előtt kezet moshassanak. A permetezést végző dolgozók, különösen azok, akik kézi pisztollyal dolgoznak, használjanak gumikesztyűt, gumicsizmát, jó záró munkaruhát, széles karimájú kalapot és legalább vattabetétes légzésvédőt. A szerkeve- réssel foglalkozó munkás is feltétlenül használjon védő- felszerelést, mert ő a tömény vegyszerrel dolgozik. Tizennyolc éven aluli egyén nem dolgozhat permetezési munkáknál. Nőket itt egyáltalán nem szabad foglalkoztatni. A komolyabb mérgezések, úgy embernél, mint állatnál, a Parathion tartalmú szeneiktől, idegmérgektől, csávázószerektől és bőrmérgektől következnek be, de egyes gyomirtószerek is mérgezőek. Három, négy hétig mérgez a gyümölcs A Parathion tartalmú szereknél az egyik legfontosabb szabály, hogy szüret előtt 14—30 nappal permetezni szigorúan tilos. A Wofatox esetében a zárlati idő például almánál 14 nap, de őszibaracknál 30 nap. A Phenkap- tos és Systox típusú vegyi anyagoknál 21—30 nap a zárlati idő. Különösen vigyáznunk kell a korán és gyorsan érő gyümölcsféleségeknél, mint a földieper, málna és ribizli, mert ezeknél is igen súlyos mérgezéseket okozhatunk. Az említett mérgeket fogyasztás előtt hiába mossuk le a gyümölcsről, mert ezek hatóanyaga beszívódik a növény, gyümölcs belsejébe. A Parathion tartalmú szerekkel permetezett gyümölcs a zárlati idő letelte után már nyugodtan fogyasztható, mert hatóanyaga a növényben ekkorra teljesen elbomlik és az élőszervezetre ártalmatlanná válik. Házikertekben ezeket a vegyszereket alkalmazni nem szabad, mert igen súlyos mérgezést okozhatunk más gyorsfogyasztásra kerülő növényeken keresztül. A nagyüzemi gyümölcsösben permetezéskor figyelmeztető táblákat kell kitenni a terület több jól látható pontjára. A fehértáblára piros betűkkel írjuk fel: „Vigyázz, a gyümölcs (vagy szántó) erős méreggel permetezve, a termés fogyasztása halálos!” A táblák csak addig legyenek kint, míg a gyümölcsös. illetve szántó terméke valóban mérgezett. A Parathion tartalmú szerekkel dolgozó munkásokat 4 naponként cserélni kell, tehát 4 napnál tovább nem dolgozhatnak ugyanabban a munkában. Munkaruhájukat mindennap cseréljük, vagy mossuk ki. Gépeinket szakszerűen, gondosan tisztítsuk át a permetezés befejeztével. Gondoljunk a gyermekekre Nagy gondot fordítsunk a permetező kádakra is, különösen fakádaknál, de vastar- tályoknál is, a vegyszer töményen meghúzódik a repedésekben. Ha ezeket tiszta vízzel töltöttjük, ismét oldódik és mérgez. Az ilyen kádakra nagy piros betűvel írjuk ki: „A kád erős méreggel mérgezett!” Használat után többször mossuk át — a kiszáradás ellen — öntsük fel tiszta vízzel, és drótkerítéssel körülvett zárt helyen tároljuk. A kerítésre is tegyük ki a figyelmeztető táblát. Ilyen kádakban tűzoltás céljára ne tároljunk vizet, hisz hajlamosak vagyunk, hogy tikkasztó nyáron megmosakodjunk benne. Itt különösen a gyerekekre kell gondolni. A DDT—HCH tartalmú szerek a köztudatban kevésbé mérgezőként vannak elkönyvelve, de ezek is komoly és erős mérgek, ha szakszerűtlenül használjuk fel. Kismértékben ezeket is felveszi a növény. így jutnak az emberi és állati szervezetbe és nagyobb mennyiségben mérgezést okozhatnak. Ezeknél szabály, hogy érés előtt 14—21 nappal nem szabad alkalmazni őket. Ez vonatkozik a takarmánynövényekre is. fl csávázószerek halálos mérgek A csávázószerek — Genmi- san, Seresan. Radosán és Hi- gosán, TNTD stb. — zömmel szerves higany tartalmú gombaölő anyagok, gyomorba és bőrre kerülve halálos mérgezést okoznak. Védőruha, gumicsizma, gumikesztyű használata kötelező. A csávázott magot emberi, állati fogyasztásra felhasználni szigorúan tilos. Az ilyen magvakat teljes egészében el kell vetni. A gyomirtószerek közül különösen Krezondt E és az Aretit használatára fordítsunk nagy figyelmet, hisz DNOC tartalmúak, mint a sárgaméreg. Használatuknál védőruha viselete kötelező. Az ezekkel kezelt takarmánynövényt csak akkor szabad feltakarmányozni, ha az a kezelés után jól megázott. A permetezést követően ezeket frissen takarmányozni szigorúan tilos. Fodor Tamás A jövő műtrágyája a cseppfolyós nitrogén Ismeretes, hogy a műtrágyagyártás hosszas, bonyolult vegyi folyamatot igényel. Azt már korábban tudták, ha a gyártásból csak egyetlen folyamatot sikerülne kiiktatni, óriási összegeket takaríthatnának meg. Az utóbbit végül is siker koronázta, mivel mellőzték a nitrátgyártás folyamatát, ami a gyártási idő 50 százalékos csökkenését eredményezte. A nitrátosítás elmaradt, de a növény fejlődésébe* szükséges kémiai elemek mégis megtalálhatók az új, a cseppfolyós műtrágyákban. A nitrátosítás hiánya miatt csak folyékony halmazállapotú műtrágyát kaphatunk. A cseppfolyós műtrágyák három változata ismeretes. Ilyen például a cseppfolyós nitrogén, amely ammónia és gáz keverékéből áll. Igen magas nyomáson cseppfolyósítják a nitrogént, amely 86 százalékos nitrogéntöménységű. Tudjuk, hogy a nitrogén csak nagy nyomás jelenTermelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások ügyelem! A SZABOLCS-SZATMÄR megyei AGROKER Vállalat július l-tó'l augusztus 15-ig munkaidőn tűi, ügyeleti szolgálatot tart az EPRESKERT ÜTI TELEPÉN, az aratási, cséplési munkáknál meghibásodott gépek alkatrészeinek, műszaki cikkeinek és csapágyainak kiadása végett. Hétköznap 7 órától 19 óráig Vasár- és ünnepnap 7 órától 13 óráig. Sürgős esetekben a közölt időn túl is van árukiadás. Kérjük igényüket előre közöljék a gyorsabb kiszolgálás érdekében. — Telefon; 13—66. (57 560) létében válik folyékonnyá. Itt egyben ennek hátránya is jelentkezik, hiszen a cseppfolyós nitrogén műtrágya szállításához 30 atmoszféra nyomásnak is ellenálló palackok szükségesek. Az ammónia-gáz cseppfolyós műtrágya viszont kis nyomással készül. Nitrogénből és sók keverékéből áll. Hátránya, hogy a talajba juttató gépeken korrózió lép fel, a sók szinte hetek alatt „megeszik” a gépeket. A vizes ammónia — másnéven szalmiákszesz — a leggyakoribb folyékony műtrágya, mert nem igényel magasnyomású palackot, s korrózió sem kíséri. A Szovjetunióban és Lengyelországban az utóbbit már széles körben alkalmazzák. Hátránya, a nagy vízszükséglet, valamint a nyomás jelenlétének hiánya miatt a gépek könnyen eltömődnek. A cseppfolyós műtrágyák agronórmailag kevés követelményt támasztanak. Legfontosabb, hogy a műtrágyákat 8—12 cm mélységig juttassuk a talajba megfelelő talajnedvességen. Ehhez olyan gépeket kell alkalmazni, amelyek mint a kultivátor művelő eszközei, mélyen benyúlnak a talajba. A kapákat itt is megtalálhatjuk, de mögöttük vékony csövek helyezkednek el, ezekből tör elő a cseppfolyós műtrágya. A talajba jutott műtrágya gyorsan felszívódik, tehát a párolgás veszélye nem áll fenn. Az eddig folytatott kísérletek egyébként bebizonyították, hogy a növény éppen úgy felveszi a cseppfolyós műtrágyák ammónia ionját, mint a poralakú műtrágyák nitrát ionját. Mikorra számíthatunk e műtrápvák magyarországi fel- használására? Erre vonatkozóan ma még nem lehet találgatásokba bocsátkozni. Néhány hét múlva az Bmődi és az Ongai Állami Gazdaságban hozzákezdenek az ezzel kapcsolatos kísérletekhez Cs. J. Megalapozott tenyésztésre van szükség Az üsző-felülvizsgálatok tapasztalatai Az elmúlt hetekben a mezőgazdasági osztályok irányításával szakemberekből álló bizottságok vizsgálták felül járásonként a húsértékesités- re szerződött üszőket, a tenyésztésre alkalmas egyede- ket, a tenyésztővel és az Állatforgalmi Vállalattal egyetértésben. Ilyen formában csaknem 1000 darab üsző került vissza a vágóra ítélt állatokból a tenyésztés számára. A kitűzött célon túl további eredményt is hozott a bizottságok munkája, mert ahol arra lehetőség volt, megtekintették a tsz-ek összes szarvasmarha-állományát, a kiöregedett és tenyésztésre alkalmatlan egyedeket kiválogatták, és kijelölték az utánpótlásukra alkalmas üszőket is. Megbeszélték a közös szarvasmarha-állomány kialakításának lehetőségeit és a szarvasmarha-tenyésztésben, tartásban követhető irányelveket. Az ilyen irányú beszélgetések során egyes tsz-eknél, különösen a nagykállói és tisza- löki járásokban, túlkapásokat is észleltünk, ahol a 10—1b darabos tehenészeteket teljes egészében selejtezni akarják és az új törzset vásárlás útján kívánják beállítani. Vannak közöttük egészen fiatal, tenyésztésre alkalmas egyedek is. Még ennél ésszerűtlenebb megnyilvánulásokkal is találkoztunk, a csengeri járás egyes tsz-eiben, amikor arra való hivatkozással, hogy a növendék üszőállományuk vegyes, tenyésztésre alkalmatlan, az egészet a rossz tehenekkel együtt vágóra kívánják értékesíteni, hogy helyettük jó minőségű vemhes üszőkből alakítsák ki a törzsállományt. Helytelen mindkét álláspont, mert ilyen radikálisan és tervszerűtlen tenyésztési szempontból, különösen pedig a szarvasmarha-állomány növelésének szem előtt tartásával nem szabad a tenyészállatok minőségi cseréjét végrehajtani. A megjelent rendelkezések és az azokban biztosított kedvezmények érdekeltté teszik a közös gazdaságokat a tenyészállat nevelésben. A cél az, hogy minél több üsző kerüljön vemhesítésre. A vemhesült üszők értékét a tsz-ek zárszámadáskor meghitelezhetik, majd leelléskor 4 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatásban részesülnek. Érdemes tehát a tenyésztésre kevésbé megfelelő, de még alakítható üszőket is beállítani, megfelelően előkészíteni, és csak az első el- lés után dönteni azok sorsa felől. A helyes az, ha minden gazdaság, ahol erre lehetőség van, a sajátos tartási és takarmányozási viszonyai között felnevelt állományból kiválogatja a tenyésztésre beállítható üszőket, ezekkel folyamatosan kicseréli a kiöregedett vagy egyéb okok miatt tenyésztésre már nem megfelelő egyedeket, s a kisebb állománynöveléseket is így oldja meg. Mindezeket természetesen meg kell előznie a megfelelő takarmánybázis kialakításának, mert anélkül nincs szakszerű növendék nevelés es gazdaságos tehéntartás. A hiányos takarmányozás mellett felnevelt növendék csökön marad, tenyésztésre nem állítható be és így% nincs utánpótlása a tsz-nek. A kifejlett szarvasmarhák életteljesítmé- nye pedig, a hiányos tartást módból eredően, lényegesen csökken, termelésre nem gazdaságos, selejtezni kell. A takarmányhiány természetszerűen kialakítja a szarvasmarha-tenyésztést félvállról kezelő tsz-ben azt a körforgalmat, amely 4—6 évenként ismétlődve, a tehén- állomány vásárlásból történt teljes kicseréléséhez vezet. Ezért helyes tehát a takarmánnyal megalapozott folyamatos növeiydéknevelés és gazdaságos tehéntartás, mely önmagát újítja fel, és a 4—S évenkénti vásárlások elkerülésével komoly összegek befektetésétől mentesítheti a közös gazdaságokat. Énekes István a TEGI igazgatója. bogár, mely május végén jelenik meg. Maga a bogár nem nagy kárt okoz, de tojásait a még zöld csigákba tojja, s a kikelő lárva ott növekedik fel. s egy lárva 3—4 magot is tönkretesz. Mindhárom kártevő ellen egyszerre védekezhetünk. A magfogásra szánt lucematáb- lákon már az első évben is lilabimbós állapotban keil a lucernát kaszáim, s így a gu- bacslégy nyüvei nem tudnak kifejlődni, alacsony tarlót kell vágni, így a lucemapoloska szárba rakott tojásait gyérít- jük. Ezeket a kaszálásokat azonban nemcsak magán a táblán, hanem a tábla melletti árokpartokon, esetleges réteken, legelőkön is idejében el kell végezni. Az agrotechnikai védekezés kiegészítése a mechanikai úton való védekezés, amikor bogárfogóval járatjuk a magnak hagyott lucernát A bogárfogót azonban csak az esti órákban járassuk nehogy a lucernán lévő hasznos rovarokat is összefogjuk és a kártékonyokkal együtt elpusztítsuk. Lehet vegyi úton is védekezni. amikor a zöldbimbós állapotban lévő lucernát holdanként 25 kilogramm 10 százalékos HCH porral. vagy ugyanennyi, feles arányban kevert, HCH és DDT porral Ifiporozzuk. Nagyon kell azonban a porozásnál vigyázni, hogy a lucerna még zöld bimbos állapotban legyen, és virágagyam ne legyen a lucernában. nehogy a hasznos rovarokat (méheket) is tönkretegyük. Ha a porozás megkésett, abban az esetben méh- kimélő Melipax vagy Toxap- hen szerekkel lehet porozni az esti órákban. Ugyanis erős melegben ezek a szerek sem méhkimélők. Ezekből 16 kilogrammot használunk holdanként. A lóhere-magtermelés nagy ellensége a ióhererr.ag-cic- kánybogár. Ez 3—4 mm. nagyságú, kékes-feketós színű, hosszú ormányú bogár. Megtámadja a lóherevirágzatot már egész fiatalon, zöldbimbós korban, s a zsenge mag- kezdeményeiket is megrágja. Védekezni ennél is — holdanként 25 kilogramm — HCH, vagy HCH és DDT keverékkel lehet, de csakis egészen fiatal, zöldbimbós állapotban porozzunk vele. mert a lóherét főleg' a poszméhek termékenyítik meg, s ha ezeket elpusztítottuk, aikkor azért nem lesz mag, mert nincs ami a lóherét beporozza. Ha a porozással megkéstünk volna, itt is Melipax. vagy Toxap- hen szerekkel porozzunk. Baly Kálmán Növényvédő Állomás Kállósemjén. § 1963. július 13. A pillangósok magkárfevői elleni védekezés A KGST országai között nekünk egyik fontos feladatunk az aprómagtermesztés, s a magyar lucerna- és lóheremag máshol is keresett árucikk, tehát termesztése fontos népgazdasági érdek. Ezért arra kell törekedni, hogy a lóhere és lucerna magtermelés minél eredményesebb legyen. A magtermelésnek azonban több — komoly kárt okozó — ellensége van. A lucemapoloska már kora tavasszal megjelenik a lucernásokban. s egész késó őszig kárt_ okoz. Szívogatja a hajtásokat,. aminek következtében azok elszáradnak. A zöldbimbókat is szivogatja, sőt a zsenge csigakezdeményeket is, így .az egész virágzat elszáradhat. Tojásait a lucerna szárába készített lyukakba rakja le, A lucemabimbó-gubacslégy igen apró bamássárga légy, amely szintén kora tavasz- szal jelenik meg, s ez is jelen van őszig a lucernában. A légy a tojásait a lucerna még zöldbimbóiba rakja, a kikelő nyüvek elpusztítják a lucerna porzóit és bibéit még a bimbóban. Az ilyen bimbó ki sem nyűik, hanem betegesen felduzzad, majd elszárad. A lucerna magormányos szürkéssárga, apró. ormányos
