Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-12 / 161. szám

MEGSZEGTÉK AZ ELSŐ IDEI KENYERET Tegnap kezdték az újbúza őrlését Ünnepélyes pillanat. Liszt- szagú munkások állják körül Petró Ernőt, a száz éves Nyír­ségi Hengermalom minőségi ellenőrét. Kezében pirosbar­na, frissen sült cipó. Az ar- rokcn örömteljes izgalom. Megszeli az új búzából készült kenyeret. Gőzölög. Karéjt ka- nyarít a késsel. Egyszerre több kéz is nyúl utána. Egyik munkás megfogja, s oszt. Tör belőle a körülötte állóknak. ízlelik. Olyan ez most még, mint a jó bor mustja. Ernie kell, tisztulnia, s tenyerébe vesz az új búza őrleményével egy maroknyit. Sugárzik az arca. — Látja mennyi dara van benne. Ez a jó, ilyenkor örül a mi szívünk. Ebből lesz a fi­nom liszt, a kenyérnek való. Negyedóránként veszik a mintát. Hasonlítják a pesti kísérleti malomban őrölt liszt­hez. — Megfelelő — mondja az ügyeletes molnár. — Egy hét múlva még jobb lesz a sikér tartalma — jegyzi meg a minőségi el­lenőr. ízlik az új, foszlósbélű, friss kenyér a munkásoknak. S gyorsan elfogy a cipó. <F. K.) — Kitűnő — jegyzi meg Bodnár Mihály főmolnár, mint a legfőbb szakértő. Zúgnak a gépek, őrlik az idei eiső búzát a hengerek. Az orosi Vörös Csillag Tsz agro- nómusa szerdán este jelezte, hogy csütörtökön reggel kül­dik az első szállítmányt Lin- kecs István a tsz raktárosa és Polgár József zetoros boldo­gan hozták az első búza ter­mést. Paulik Pál, a malom raktárosa ezen a reggelen már hat órakor benn volt. Várta az új búzát — Negyed hétkor meg is érkezteti — mondja. S ma délelőttig 77 mázsa Bezosztája fajta maghozamú szovjet búzát szállítottak be. Petró nagy szakértelemmel vizsgálta meg műszereivel. A szokványnak megfelelőnek ta- találta, jó a nedvessége, ke­verékessége. Felkerült az új búza ezután a pihentető kam­rába, előkészítették, kirostál­ták, megkoptatták. — Négy órát pihent így — mondja Bodnár Mihály. — Tessék csak lenézni az utcára... Tizenhárom KISZ-ista építi kilenc család otthonát Hangos nevetés hallatszik a felvonulási épület egyik he­lyiségéből. — Ebédszünet van és ilyen­kor a táplálékkal együtt elő­kerülnek a legújabb viccek — mondja Szűcs Pál művezető. — Gyerünk dolgozni gyere­kek — mondja a brigádve­zető. — Ráértek még — szól a művezető — pihenjetek egy kicsit... — Sürget a munka, Pali bá­csi — szól vissza egy hang. És a 13 napbarnított hátú fiatalember elindul rakni a falat. — Nem lehet ezeket ma­rasztalni még ' pihenőre sem. Fél hét helyett már kora Haj­nalban megkezdik a munkát, s egészen vonatindulásig dol­goznak. Már a harmadik emeletet húzzák fel a Báthori utcai építkezésnél Luksa Pál komp­lex KISZ-brigádjának tagjai. Vállalták, hogy felépítik a vízügyi dolgozók új lakóházát, s határidő előtt két hónappal átadják. Április végén kezd­ték az építkezést. Anyaghiány miatt sokáig szünetelt a mun­ka, az átadás napjáig pedig csak hat hónap volt hátra. Most mar van anyag, az idő is kitűnő, teljes erővel dol­goznak a fiúk. Föláldozzák szabadidejüket, még szabad- szombatjukon is dolgoznak. * — Tudtuk, hem lesz köny- nyű munkánk, mégis vállal­tuk. Jó érzés, ha rágondolok, hogy mi készítjük kilenc csa­lád otthonát, amelybe ősszel már be is költözhetnek — ez a véleménye Kristóf József­nek, a brigád egyik tag­jának. Fásítják, parkosítják a nyírségi tsz-majorokat Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei eddig 150 korszerű berendezett majort építettek, mert sok nyírségi nagyüzemben olykor 15—20 km-re kellett szállítani a ta­karmányokat. Az új majorok megoldják ezt a problémát. A korszerű épületek felszere­lések lehetővé teszik a szö­vetkezeti tagok munkájának megkönnyebbülését is. Min­den szövetkezeti majorba be­lezették a villanyt, gépesítet­ték a nehezebb munkákat, vízműveket építettek. A ho­mokbuckás vidékeken gazdál­kodó termelőszövetkezeteknek azonban problémát okozott az is, hogy az új tanyaközponto­kat rendszerint fátlan helyek­re telepítették, és így az épü­letek, szérüskortek ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek. A zivatarok sokszor okoztak jelentős kárt az épületekben. Ezért elhatározták, fásítják, parkosítják a majorokat a Nyírség kopár pusztáin. A Szabolcs-Szatmár megyei er­dőgazdaság mérnökei elvállal­ták a tanyaközpontok fásítási, illetve parkosítási tervének elkészítését társadalmi mun­kában. Már eddig mintegy 50 ilyen tervet készítettek el s adtak át a nagyüzemeknek. Az idén újabb száz közös gazdaság tanyaközpontjának parkosítá­sára, fásítására kerül sor. A szükséges nagy lombot adó gyorsan növő fákat, cserjé­ket és egyéb kellékeket is in­gyen adják az erdőgazdaságok a mezőgazdasági nagyüze­meknek. Itt dolgozik Bodor István, a Vasvári Pál gimnázium ne­gyedik osztályos tanulója is. — Hogy került a KISZ-bri- gádfoa? — — Nem akartam haszonta­lanul eltölteni a nyarat, je­lentkeztem az építkezéshez. Jól jön a pénz. Ráadásul a szak­mámban gyakorolhatok... , Hogyhogy? — Politechnikán a kőműves mesterséget tanuljuk, s ez a munka beleszámít a nyárt gyakorlatba. Mi lesz érettségi után? — Szeretnék tovább tanul­ni. Építésznek. Vonzónak találja a pályát? — Tessék csak lenézni az utcára. Az a kisfiú apró tég­lákból próbál garázst építeni, játékautójának. Es milyen nagyszerű feladatnak tartja, így vagyok ezzel én is..-. Nem faggatjuk, hadd men­jen a munka. Hisz a KISZ-esek nemcsak igéinek, komolyan gondolták a vállalást. Román Dénes Mangánacéíozással keményítik az ekevasat Szabolcs-Szatmár megyé­ben már 600 kétmű szakos traktorral forgatják a kenyér- gabonák tarlóit, hogy minél hamarabb földbe kerüljenek a másodnövények magjai. A Nyírség táján, ahol főként pillangósokat vetnek a szö­vetkezetek talajjavítás és ta­karmány nyerés céljából, ne­hezítik a gépek munkáját a földek „szomjassága”. A nyír­egyházi, baktalórántházi és a nyírbátori járásokban gyor­san kopnak az ekevasak. Alig 6—7 holdat tudnak le­szántani egy-egy ekevas gar­nitúrával. mert a kvarcos ho­mok szinte elrágja a vasak élét. Előfordult, hogy 8—10 órás munkaidő alatt kétszer kellett cserélni az ekevasakat a szerelőknek. A problémát már megold­ják a megye négy gépállomá­sán, Nyírbátorban, Nagykálló- ban, Nyírmadán és Nyírtele­ken. Rátértek az ekevasak mansánacélozására, mert a kemény felületet nem mor­zsolják annyira a kvarcos szemcsék. Naponta több mint ezer ekevas élét töltik fel mangánacéllal. s így a trak­torok ezután két teljes mű­szakot dolgozhatnak egy éle­zéssel. A gépállomások sze­relői elhatározták, hogy minden két műszakban dol­gozó traktorhoz futárokkal juttatják el a mangánacélos ekevasakat. Megjelent a nyíregyházi múzeum évkönyve Megjelent a Nyíregyházi Jósa András Múzeum évköny­ve. A külsőre is tetszetős kiadvány mintegy 250 oldal­nyi terjedelemben foglalkozik a megye régészeti, tárgyi és szellemi néprajzának emlé­keivel, s ezek illusztrálására több mint 40 képet is közöl. Az évkönyvben sok érdekes tanulmány látott napvilágot. Ezek közül különösen érdek­lődésre tarthat számot dr. Csallány Dezsőnek, a törté­nettudományok kandidátusá­nak, a megyei múzeum igaz­gatójának: A székely—magyar rovásírás emlékeiről, dr. Nyá- rádi Mihálynak: A szatmár­csekei református temető fejfáiról, dr. Balogh István­nak: A magosligeti málévető- gépről, dr. Erdész Sándornak: Egy szamosháti termelőszö­vetkezet mesemondójáról kö­zölt írása. SZEKERES KÁROLY: Fiatalok a lejtőn 3. Varró Tibi családja egé­szen más mint Polgár Jóskáé. Varró János, a családfő iszá­kos, kicsapongó, állandó ba­rátnői vannak, sőt a fiú egyik lányismerősére is sze­met vet. A fiú hosszú ideig nem tudja, hogy Varró Já­nos nem az édesapja. Egy hitvány szomszéd megsúgja neki, hogy házasságon kí­vül született s Varró csak adoptálta. Adoptálta, de so­ha fiává nem fogadta. S az anya? Amint a bíró­ság elé áll, az arcán külö­nös fintorok és rángások árulják el lelkiállapotát. Nem akar vallani. Tekinte- éből szemrehányás sugárzik. Mintha vádolni akarna. De cit? Mentességi jogával él, lem tesz vallomást. Szavak nélkül is az a benyomásom róla, hogy ez a nő már hosz- -zú idő óta mindent céltalan­nak tart: a házasságot, csa­ládot, az egész életet. Pedig mindössze negyvenéves. Nem­ég idegszanatóriumban veit. Alckor is. amikor fia nagy bűnét elkövette. S a férj, az örökbefogadó apa hogyan viselkedik? Ar­án teljes közöny látszik, "állomás közben csak időn­ként villan fel a szeme s ilyenkor tekintetéből gyűlölet sugárzik. Minden szavával éreztetni akarja, hogy neki semmi köze ehhez a fiúhoz. Pedig a fiú eddigi élettör­ténete azt bizonyítja, hogy a fiú életbefogadásának kiala­kításához nagyon is sok köze volt. A felelőtlenségért, a gátlástalanságért a fiúnak nem kellett a szomszédba mennie eleven példákért. Nézzünk kissé távolabbra s vizsgáljku meg, miben „bű­nös” Varró János? A fiú ötvenhatban a Cor- vin-közi ellenforradalmárok­hoz csatlakozik. Akkor tizen­három éves. Hogy ott mit csinált, homály fedi. Az apa november közepén érte megy és hazaviszi. Engedi, hogy a tizenhárom éves fiú fegy­vert hozzon haza. Végül is a lakók követelésére kénytelen a puskát a házból eltávolíta­ni, viszont szemet huny ak­kor, amikor a fiú egy tt. pisztolyt szerez és ezt magá­nál tartja. Csak akkor ijed meg, amikor a fiú a pisz­tolyt egy játszótársának meg­mutatja és a gyermeket vé­letlenül agyonlövi... Az apa ekkor — 1957. januárjában — ijedtében disszidál. S csak egy év múlva, amikor már nem kell tartania a felelős- ségrevonástól, tér vissza csa­ládjához. — Nem érzi a felelősséget, hogy magára hagyta ezt a fiút? Vállat von, s csak ennyit mond: — Ennél a fiúnál... úgy­sem használt semmi... Tet­szik látni? Tibi 1957-ben az aszódi ja­vítóba képül, s ettől kezdve életútja kísértetiesen hason­lít Polgár Jósikáéhoz. A ja­vítóból négysizer szökik meg, s a szökési intermezzókat be­törésekre használja fel. Vé­gül már börtönbüntetésre ítélik. A Kozma utcai bör­tönben végleg megpecsételi barátságát Polgár Jóskával, akivel már Aszódon is na­gyon összebarátkozott. Meg­beszélik, hogy ezentúl együtt fognak „tevékenykedni.” Mégis, amikor a börtönből kikerülnek, dolgozni kezde­nek. Munkahelyeiket változ­tatják ugyan, de mégis dol­goznak. Polgár Jóska idegen társa­ságba kerül. Varró Tibi pe­dig egy munkás lányának kezd udvarolni. A munkás, aki sok rosszat hallott Ti­biről, figyelmezteti lányát, hogy vigyázzon ezzel a fiú­val. Tibi Gyakran jár fel hozzájuk hívás nélkül. Min­dent elkövet, hogy a munkás bizalmába férkőzzék. Érdek­lődik a munkás élete iránt Még a pisztolyát is meg- mustrálja, amikor hazajön gyakorlatról. Tibi — a munkás bizalmá­nak megnyerése végett — belép a KISZ-be. Az üzemi KISZ-szervezet előlegezi neki a bizalmat, mert rövidesen az alapszer­vezet szervező titkára lesz. Sajnos, komoly hibát követ­tek el, amikor múltját, csa­ládi viszonyait, magánéletét nem vizsgálták meg. S az üzemben hogyan vi­selkedett? Közvetlen főnöke, az olajraktár vezetője így vá­laszol kérdésemre: — Tibi rendesen dolgozott, nem volt vele semmi baj. Sajnáltam családi helyzete miatt. Egyszer fel is keres­tem az apját, de az nagyon kelletlenül fogadott. A fiút ki akartam vonni az otthoni környezetből és szerettem volna, ha a fiammal össze­járnának, de... erre már nem kerülhetett sor. — S az nem tűnt fel ma­guknak, hogy a fiú augusz­tus 15-én minden előzetes bejelentés nélkül nem jelent meg a munkahelyén s utána sem jelentkezett többé — kérdezem a részvéttől csöpö­gő főnököt. — Igen, de mi nem gon­doltunk semmi rosszra. — Érdeklődtek iránta? — Nem, de küldtünk neki egy írásbeli felszólítást, hogy vegye fel a munkát. — Személyesen nem men­tek ki a lakására? — Nem. .. Pedig hol járt már akkor Tibi? 'folytatjuk) Hús% hold málna Jármiban Néhány éve, amikor a jár­mi Alkotmány Tsz-ben szó- bakerült a málna'.elepítés ter­ve, bizony a vezetőség egy része is ellenezte, mondva: majd nem lesz, aki leszedje. Aztán mégis megbarátkoztak a málnatermeléssel, amely­nek egyébként hagyományai voltak a községben. Eddig húsz holdat telepítettek, s ebből tíz katasztrális holdon már második éve terem a málna. A tíz hold málnás területre kétszáz mázsát szerződtek, s ebből eddig 105 mázsát érté­kesítettek, noha még a ter­més zömét ezután fogják szü­retelni. A számításokból csak­hamar kiderül, hogy a málna jelenleg 2 forinttal növeli egy munkaegység értékét. S ha a már eltelepített másik tía katasztrális hold és a közel­jövőben telepítésre kerülő újabb húsz hold is termőre fordul, akkor egy munkaegy­ség értékét tíz forinttal fogja növelni a málna. A kezdeti vélt probléma; hogy nem lesz elég ember, aki leszedje e gyümölcsöt, oktalannak bizonyult. Nők, idős tsz-tagok és gyerekek egyaránt szorgalmasan részt vesznek a málna betakarítá­sában, mert ez igen lényeges keresetet jelent. A jármi Alkotmány Ter­melőszövetkezetben tehát jól bevált - málna. Jelenleg ez a szövetkezet a megye leg­nagyobb málnatermelő közös gazdasága. Jövedelmező az ökörfarkkóróvirág gyűjtése A gyógyászat céljára a szö- szös ökörfarkkóró és a nagy­virágú rokonfajainak a virág­ja felel meg, melyet csésze nélkül kell gyűjteni. Az ökör­farkkóró homokos tarlókon, erdőkben, vasúti töltések men­tén .szikes területeken, lege­lőkön, napos cserjékben néha tömegesen terem. Júliustól szeptemberig virágzik. A virág gyűjtését a harmat felszállása után, de a reggeli órákban ajánlatos végezni. Tekintve, hogy nem az egész virágot kell gyűjteni, hanem csak a virág sárgaszínű pár­táit, így azokat a csészéből kézzel gyengéden megfogva kell kihúzni. A begyűjtött nyers virágot a földmüvesszrt- vetkezeti átvevőhelyen kilo­grammonként 5 forintért ve­szik át A földmüvesszövetke- zet az egyöntetű élénksárga színre száradt virágokat (pár­tákat) is minden mennyiség­ben átveszi, száraz kilogram­monként 40 forintért. Az em­lített jó átvételi árak mellett, megfelelő lelőhelyek felkuta­tása esetén napi 80—100 fo­rint kereset is elérhető. Ahol földművesszövetkezeti átvevőhely nem volna, szárít­suk meg a begyűjtött virágo­kat. A nyers pártákat legcél­szerűbb papírra, ponyvára ki­terítve, tűző napon megszárí­tani. Borús időben konyhában a tűzhely fölé felszerelt tep­sin szárítsuk meg .vigyázzunk azonban arra, hogy szárítás alatt ne főzzünk, mert a fel­áramló gőz a száradó virág színét erősen leronthatja. A jó minőségű száraz ökörfai k- kóróvirág egyöntetű élénk sárga színű és ujjunk között könnyen széjjelmorzsolható. A megszáradt virág erősen nedvszívó hatású, ezért ezt szállításig, vagy átadásig lég­mentesen lekötött uborkás­üvegbe, vagy bádog edénybe helyezzük el. Ha közelben nincs átvevőhely, akkor a szá­raz árut postán express cso­magként a HERBARIA Köz­ponti Üzemének címére (Bu­dapest—Dunaparü tpu. IX. Soroksári út 17.) is fel lehet adni.) (H. V. Bp.) T ermelőszö vetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások figyelem! A SZABOLCS-SZATMÄR megyei AGROKER Vállalat július l-től augusztus 15-ig munkaidőn túl, ügyeleti szolgálatot tart az EPRESKERT ÜTI TELEPÉN, az aratási, cséplési mun­káknál meghibásodott gépek alkatrészeinek, műszaki ci!:- keinek és csapágyainak kiadása végett. Hétköznap 7 órától 19 óráig Vasár- és ünnepnap 7 órától 13 óráig. Sürgős esetekben a közölt időn túl is van árukiadás Kérjük igényüket előre közöljék a gyorsabb kiszolgálás érdekében. — Telefon: 13—66, (114)

Next

/
Thumbnails
Contents