Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-11 / 160. szám
életveszélybe kerülhet, mint az az epegörcsös is, aki itt várt, s nem tudtam vele mit csinálni... Telefonhívás vet véget a beszélgetésnek. Szakadó esőben ülünk a kocsiba. Irány a Kisteleki út. özvegy T. Jó- zsefné rosszul van. A mamát hálóingben kinn találjuk a tornácon. Az orvos besegíti. Levetkőzik, vizsgál. Előkerülnek az injekciós ampullák, a tű, s az idős néni feljajdul. A család alszik, csak a lánya, s mi vagyunk ébren. Várunk, s megnyugodva távozunk. — Nem lesz semmi baj — nyugtatja az orvos a menyecskét. _ Az orvosságot ellenben még most váltsák ki az éjszakai ügyeletet tartó gyógyszertárban. Terepjáró a rendelő előtt — Már újabb beteg érkezett — jegyzi meg Pista bácsi, amint befordulunk a Vöröshadsereg útjára, s megpillant egy terepjáró gépkocsit a rendelő előtt. Valóban. Gy. Istvánná vendégségbe érkezett Gyulatanyára. Rosszul lett. Á férje hozta be. Újabb vizsgálat. Kérdések, s beutalja azonnal a kórházba felülvizsgálatra. Nem lehet várni. Hajnalodik. Lassan vége az éjszakai ügyeletes szolgálatnak. Kezdődik a délelőtti rendelés. Farkas Kálmán Üsté hét óra. Kezdődik a munka az SZTK éjszakai ügyeletén. Szolgálatba lép dr. Puskás Nándor, Éber Bertalanná asszisztens és Dani István gépkocsivezető. Sürgős hívásokra készen áll a kiszolgált Pobjeda gépkocsi az udvaron. Az orvos és az asszisztensnő fehér köpenyt ölt. Sisteregve főnek a műszerek, injekciós tűk a vasdobozban. Ébemé szesszel és benzinnel telt üvegeket, vattát, gézt, kötözőszereket, s különböző műszereket készít a fehér abrosszal takart asztalra. — így kezdődik ez minden este. Nekem már tíz esztendeje. Állandó éjszakai asszisztens vagyok. Este héttől, reggel hétig — mondja Ebemé. — S az első kérdés a telefonba csaknem mindig azonos: ki az ügyeletes orvos? Ha imponál, kihívják, ha nem, leteszik a kagylót. í ' Miért nem a körzeti orvoshoz? — Vannak aztán olyanok is — így az orvos — akik a több szem többet lát elv alapján mindennap kihívják az ügyeletes orvost. Pista bácsi, a gépkocsivezető már előre tudja, s mondja is, hogy két nappal ezelőtt ezzel vagy azzal az orvossal járt itt. De mit tegyen az orvos? Kimegy, mert kötelessége. Lapozgatjuk a betegek névjegyzékét tartalmazó naplót. Ez év január elsejétől csaknem öt és fél ezer ember vette igénybe Nyíregyházán az éjszakai orvosi segítséget. Ezer kilométereket futott a gépkocsi az orvossal a városban és a hozzá tartozó tanyavilágban, hogy életeket mentsenek. Vajon mi történik ezen az éjszakán? Hová kell menni, kin szükséges segíteni? Benn kezdjük a rendelést. Ä 10-es szoba előtt mér többen várakoznak. K. Júlia az első. Csak azért jött, hogy az injekciót megkaphassa. — Mindig Itt kapja? — Általában igen. Kimegy. — Nem volt indokolt. A körzeti orvoshoz kellett volna mennie, csak sokan a kényelmet keresik. Itt nem állnak sokan sorba. Berreg a telefon Egy kislányt, F. Veronikát hoznak be ölben. Három napja beteg, lázas. Az orvos faggatja az édesanyját, miért nem hozták korábban. Megtudjuk, hogv eddig már hatszor volt tüdőgyulladásban, s mégis felelőtlenül elhanyagolták szülei. Gyors és alapos vizsgálat. Penicillin injekció, lázcsillapító. — Reggel azonnal jelentkezzen a körzeti orvoonál. Az anyának igazolást ad, hogy a munkából kimaradt. — Hetedszer is lehet tüfejét csóválja. Régen orvoshoz kellett volna fordulnia. Átvilágításra rendeli a tbc gondozóba. Kezdhetik a műtétet Elmúlt tíz óra. Csendes a rendelő. Cigarettára gyújtunk. Ébemé elfogyasztja a vacsorát, melyet, lánya hozott. Pista bácsi még nem jött vissza. Kinn dörög, villámlik. Esik az eső. Pillanatra elalszik a villany, majd felgyullad. — Nem erős ez a mai éjszaka. Máskor eddig már tíz beteghez is hívtak — jegyzi meg Puskás orvos. Néhány perc múlva berobog Dani István. — Hamarosan kezdhetik a műtétet a kórházban. Puskás olvas. Pista bácsi elmerengve ül. Éhemét hallgatom. — Sokat láttam, tapasztaltam 10 esztendő éjszakái alatt. A múltkor egy 12 éves fiúcska este 11 órakor jött be. Orvost sürgetett az anyjához. Mikor a doktor úr visszajött, elmondta, hogy a férj berúgott, megverte a feleségét, aki az ólba menekült előle, s nem tudta előcsalni. Ezért hívták. Máskor meg névnapra csöppent be, s amikor megkérdezte, ki a beteg, egy vfgkedélyű fiatalasszony előállt. „Én. Rámjött a hányinger. Megijedtem. Tessék már megvizsgálni, nem vagyok-e áldott állapotban.” S ezek miatt a súlyos beteg Több száz szabolcsi főiskolás és gimnazista tölti a szünidőt a nyári táborokban. Képünk Soroksáron készült — nyíregyházi diáklányokról. Foto: Elek Emil. Hevesen tűz a nap, zúg a habarcskeverő. Nem irígyli most senki a gépkezelőt. Férfiaknak is kemény munka, nagy kézierőt igényel, de Lakatos Gyuláné szívesen, nagy hozzáértéssel „dirigálja” a masinát. Szereti a foglalkozását, ezt választotta élethivatásául. — Kislány korom óta csodáltam azokat az asszonyokat, lányokat, akik egy-jgv kézmozdulattal munkára kényszerítik a hatalmas habarcs és maiterkeverő gépet. Már akkor elhatároztam, hogy kitanulom ezt a szakmát — mondja a vékony, szőke asz- szony. 1953-ban Budapesten indult egy háromhónapos gépkezelői tanfolyam. Örömmel Jelentkezett, majd Kazincbarcikán helyezkedett el. Hány lakóház építésénél készített gépévei habarcsot az ott eltöltött három év alatt? Már nem is tudja szám szerint. dőgyulladás — fordul hozzám az orvos. Pillanatnyi szünet sincs. Bozsó Editkét, egy 6 éves kislányt kísérnek be. Bal karját megcsípte valami és dagad. Csonka Misi 10 esztendős. Kerékpárról esett le, s a jobb lábát fájlalja. Nagy munkában van az asszisztensnő. Háromszorra adja be a tetanusz elleni injekciót a kicsinyeknek, akik hangtalanul tűrik. Berreg a telefon. Pillanatok alatt a kocsiban ülünk, s már robogunk is a színhelyre. S. Eleméréknél nagy a riadalom. Az orvos nyugtatja a családot, megvizsgálja a mamát, injekciót ad. fájdalomcsillapítót rendel és sietünk vissza. Újabb betegek várják az orvost. T. Emőke a fülét, arcüregét fájlalja. Alapos vizsgálat, nyugtatás: nem arcüreggyulladás. Mosolyog, s távozik. Kintről hangos beszéd hallatszik be. — Nem csúnya ez, kezét csókolom. Csak egy kis metszés — mutatja kezét id. Z. Ferenc nyugdíjas. — Bükkfa kapanyelet akartam faragni. ömlik a vér belőle. Inge is vérfoltos. Bűzlik a szesztől. összekapcsolják, bekötözik. Nehezen távozik. Kinn elmondja, hogy verekedett, valaki kezében elmarkolta a kést. Talán ezzel menekült meg. Nemcsak orvosi ügy Rágyújtunk. Néhány szippantásra jut csak idő. Egy kislányt hoznak. Csóti Marikát. Szegbe taposott. Tetanusz injekciót kap. Ebemé rendületlenül főzi a műszereket, tűket, s hallatlan nagy kézügyességgel adja az injekciókat. Fáradhatatlan... Egy idősebb asszony szepegve ront be. E. Józsefné. Panaszkodik a lakójára, aki földre teperte. Szívvizsgál ás, utána mint valami pedagógus, tanácsot ad az orvos, hogy lát- levelet a körzeti orvostól kérjen reggel. Cseng a telefon. Dani Pista bácsi, a gépkocsivezető veszi fel. — A kórház kéri a kocsit ■— fordul az orvoshoz. — Operálnak, és sürgősen vérre van szükség. Nincs aki a vért levegye. Menni kell asszisztensekért — fújja egy szuszra. — Siessen. r H. Sarolta megijedve mutatja a lábfejét. Feltörte a cipő, s piros csíkot lát a bőrén. Injekciót kap. — Nem volt Indokolt. De elküldjem?! B. Béláné munkából jött. Elnézést kér. Szemébe esett valami, s nagyon szúrja. M. Sándomé következik. Panaszkodik, hogy egy órával ezelőtt vért köpött. Az orvos kérdéseire elmondja, hogy az Utóbbi hetekben 7 kilót fogyott, s állandóan ro96z a közérzete. Puskás doktor a Felkészült a fermentáló a szabolcsi dohány fogadására Interjú Hajdú Sándor igazgatóval Décsben találkoztam ame" rikás-magyar barátommal. Több mint harminc evvel ezelőtt vándorolt ki. Nyelvben, érzésben mindig magyar maradt. Elkerülte a fölényesek és gyűlölködik csoportját. Bár tökéletesen beszéli az angol nyelvet, géni san őrködött, hogy el ne felejtse magyar anyanyelvit. Kuncogva vallotta be, hogy a két háború között a Borsszem Jankót járatta, mert abból gyakorolta a pesti kifejezéseket. Lelkesen örültünk egymásnak és kölcsönösen megállapítottuk, egyik sem változott az elmúlt harmincöt esztendő alatt. — Sőt, te mintha még fia- labb lennél — kockáztattam meg elszántan. Állandó levelezésben álltunk és jólesett most ezt a kapcsolatot élő szóval r.\í-p- erösí feni. — JVíit szólsz, milyen okosan címeztem a leveleimen — szólt némi önteltséggel a barátom. Csodálkoztam. — Nem érted? — folytatta. — Hát nem tűnt fel, l/#% iV., hogy a neked címzett borítékra sohasem Írtam azt, hogy „úrnak”, hanem mindig azt, hogy „risztre”. Furcsa és szokatlan volt nekem ez a címzés, de beleéltem magam a te helyzetedbe. Miután egyre butább arcot vágtam, a barátom brutálisan megmagyarázta: — Tudtam, hogy abból szörnyű kellemetlenségeid lehetnek! — Miből, ember? — Hogy úrnak címezlek borítékon. — Ki mondta neked ezt az ökör séget? — Mesélték magyar disszi- densek New Yorkban. Igyekeztem megőrizni nyugodtságomat és tárgyilagosan fejtegettem: — Hogy lehet olyan okos ember, mint te, akkora.., — Idehallgass, engem itthon eszpresszóban gyakran szerkesztő úrnak szólítanak, de az is előfordul, hogy túlméltányolnak és hangos „főszerkesztő úr” csatakiáltással üdvözölnek. Saját fülemmel hallottam, amint az üzletben azt mondták egy hölgynek, hogy „nagyságos asszony” és nem dőlt össze a bolt előtt az állvái.T! pedig éppen tataroztak. Megrökönyödött. — Szóval címezhetem neked, hogy „úrnak”? — Akár „nagyságos" úrnak. — Nem lesz ebből számodra semmi kellemetlenség. — De igen. Kiröhögnek. Elmosolyodott, aztán komolyan fűzte hozzá: — Ennek szívből örülök. Szívből örülök, ha szertefoszlik az óhazáról terjesztett rémhír, még az ilyen jelentéktelen kis rágalom is. Némi gyanakvással folytatta: — Igazat mondtál? —Becsületszavamra! Láttam, hogy parányi kémkedés még csillog a szemében, tehát gyorsan hozzábiggyesztettem: — Úri becsületszavamra. Stella Adorján hevesi dohányt visszatartotta a fejlődésben, de ezt a hirtelen bekövetkezett felmelegedés gyorsan pótolja. A nagy levelű szabolcsinál viszont a gyors fejlődést segítette elő a bőséges csapadék. A párás Időben egyformán Jelentkezett mindkettőnél a peronoszpóra veszély. Ezt a veszedelmes gombabetegséget azonban permetezéssel sikerült megfékezni a termelő gazdaságokban. A védekezést sikeressé tette a napos idő is. — Mik a legfontosabb teendők most a gazdaságokban? —A növényzet gyors fejlődésnek Indult. Ez azonban kedvez a gyomoknak is. A növényápolást — a kapálást — tehát fokozottabb ütemben kell folytatni, meg kell akadályozni a gaz megerősödését. A kedvező időjárás következtében számítani lehet a hevesi dohány tömeges, gyors beérésére. Erre is kellően fel kell készülni a gazdaságoknak. Kellő ütemezéssel el kell érni. hogy érési sorrendben, csak a technikailag érett dohánylevelek kerüljenek törésre. Az idejében alkalmazott törés népgazdasági érdek, mert minőségileg gyenge dohánylevelekből a fermentálás során nem tudunk kifogástalan árut készíteni. — Hogyan készülnek a termés fogadására? — Kapacitásunk a többlettermés fogadására is elegendő. A szezont megelőző karbantartási munka mindenütt befejeződött. Nyíregyházán 35 mechanikai kamrás fermentáló és egy tizes rendszerű szárító várja készen a termést, Nagykállóban. Kisvárdán és Oros Nagyszállás tanyán szintén 10—10 szárító kamra van előkészítve a termés fogadására. A hevesi zöld dohány törésére előreláthatóan július Tóth Árpád Aztán hazajött újra Nyíregyházára, Sóstón dolgozgatott. Baromfi és nyúlnevelés — ez volt otthon. A n/ulaka» egyébként most is szereti« több mint negyven várja« hogy lucernát szedjen nekik. Miután férjhez ment, újbél az építkezésen dolgozik. Jelenleg a Nyíregyházi Tervező Iroda jövendő székházánál, a Bercsényi utcán. A fizetés? Elégedett. Általában 1600 forint. Lakatos Gyulánét munka után még várja a második műszak: a házimunka, a kis- lánya, Marika. De míg hazaér, 5 kilométert kerékpározik munkahelyéről a Kemecsei úti lakásába. S mindezt napi 400 mázsa habarcs keverése után.* — A házimunkában szerencsés vagyok — mondja. — A férjem is segít. — Jut Idő a szórakozásra is? — Legkedvesebb szórakozásom a rádió, a lemezjátszó. Közben takaríthatok is. Olvasásra nemigen jut időm. ae egyszer egy héten elmegyünk moziba és a strandra. Aztán arról beszél, hogy legjobban annak örül, ha zavartalanul folyik az építkezés. De mostanában mindig hiányzik valami. Vagy a daru, vagy a gerendák. És említi: büszke azokra az épületekre, amelyeknek az építésében részt vett. Ott volt a Bocskai utcai 84 lakóház, a Bethlen utcai 24 lakás/ a TITÁSZ iroda, a véradó állomás építésénél. Hogy mi lesz ezután? Még fiatal, nincs harminc éves. Jó lenne sokáig, nagyon sok új lakás megépítésénél segédkezni... Berencsi Erzsébet 1963. július 1L „Seíjítseii, doktor ár!” Éjszakai riport az ügyeletes orvossal HETEDSZER IS LEHET TÜDŐGYULLADÁS AKI ELMARKOLTA A KÉST NEM INDOKOLT! ELKÜLD/EM? AMÍG AZ EPEGÖRCSÖS VÁR... Asszony a habarcskeverőnél Két műszak kfizlil melyik a kedvesebb — Naponta fit kiló- méter kerékpáron —„fi házimunkában szerencsés vagyok“ Harminc családi házat is épít a mátészalkai tsz-közi építési vállalkozás S mivel a járás tsz-eiben még meglévő építőbrigádok mindinkább karbantártást végeznek, és a mátészalkai Vegyes KTSZ nem tudja a lakóházépítési szükségletet kielégíteni, a vállalkozás 30 családi ház építését is tervbe vette. Sőt, a tsz-ekben Jelentkező egyéb építkezéseknek, (nagyobb méretű Javítások« korszerűsítések) is eleget tesz. Csak az utóbbi kétmillió forint terven felüli munka. S hogy a vállalkozás eleget tudjon tenni növekvő feladatának, gondoskodik saját képzésű szakember utánpótlásáról. Jelenleg 39 ipari tanuló sajátítja el a választott szakmát a vállalkozásnál. — Már épül a vállalkozás új irodahelyisége — közli Varga elvtárs. —• Félmilliós beruházással építjük és szeptemberben oda költözünk. De az Is a vállalkozás életre valóságát tükrözi, hogy év végére közös vagyonuk, a különböző gépek, állványok, szerszámok értéke eléri a millió forintot. a. b. Másfél éve alakult meg a megyében elsőnek a mátészalkai járási tanács mezőgazda- sági osztályának kezdeményezésére a járási tsz-közi építőipari vállalkozás. Az évi tervezett termelési érték meghaladja a 15 és fél millió forintot. Ebből tsz-munka 114 darab dohánypajta, 4 tizenöt vagonos kukoricagóré és egy 100 férőhelyes borjúnevelő istálló. Varga László, a vállalkozás vezetője elmondja, hogy a fél éves tervet 13 millió forint értékben teljesítették. — Különösen a dohánypajták építését szorgalmaztuk, mert tudjuk, ezekre van mielőbb nagy szükség. E hó végére sikerül Is mind a 114-et felépítenünk. Igaz, vagy: ötvenöt nem tudunk azonnal befedni, mert ezeket idei szalmával akarják tetőztetni a tsz-ek. De augusztus végé-, re így is teljesítjük a feladatot. A vállalkozás nagy súlyt helyez a határidők betartására. Ennek szem előtt tartásával csoportosítja a részlegeket és végez a kukoricagó- rék, s a nyírcsaholyi Vörös Csillag Tsz-ben a borjúnevelő építésével. Utóbbinak a munkálatai mintegy 70 százalékban van már elvégezve. 15—20 között kerül sor, de már kidolgoztuk a beváltás, szárítás és fermentálás operatív tervét, amelyet a telepvezetők megkapnak. Ez elengedhetetlenül fontos feltétele annak, hogy a törést és beszállítást az érés ütemének megfelelően, zökkenőmentesen bonyolíthassák le. Közvetlenül az aratási munka dandárja után kerül Sor a megye egyik legfontosabb ipari növényének, a dohánynak a betakarítására. Az ezzel kapcsolatos teendőkről, a felkészülésről érdeklődtünk Hajdú Sándortól, a Nyíregyházi Dohánybeváltó é3 Fermentáló Vállalat igazgatójától: — Milyen hatással van a dohánytermelésre a jelenlegi időjárás? — A különböző dohányfajták nem egyformán reagálnak az időjárásra. Az esőzés következtében korábban bekövetkezett lehűlés például a 3
