Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-06 / 156. szám

Kilenc gép áll anyaghiány miatt július elseje óta a Ke­let-Magyarországi Faipari Vál­lalatnál. Emiatt eddig 46 nap szabadságot adtait ki 17 mun­kásnak. De mi történik, ha a szabadság lejár? Jönnek visz- sza, dolgoznának, ha lenne mit. Sajnos nincs. Az állás- pénzt viszont köteles fizetni a vállalat. Az üzem vezetősége június 88-án levélben fordult a me­llei tanács Ipart osztályához, melyben közülié, hogy a ko­rábbi jelzéseire sem történt semmi, s most ismételten kénytelen felhívni az Illeték e- sek figyelmét arra, hogy a III. negyedévi cserfűrészáru szükségletük és az anyag fo­lyamatos szálH'ása nincs biz­tosítva. Sürgős segítséget kértek. Levelükre nem kap­tak választ. Június 29-i leve­lükben már azt jelentet'ók a megyei tanács ipari osztályá­nak, hogy az üzemben meg­történt a részleges leállás. A tanácsi vállalat újabb sürgős intézkedést kért. Ez is késik. Felhívtuk a megyei tanács Ipari osztályát, a megkérdez­tük, intézkedtek-e. Itt azt vá­laszolták, hogy június 24-én express levelet küldtek a Könnyűipari Minisztérium Helyiípari Főosztályának és gyors segítséget kértek. Nem történt semmi. Június 29-én telefonon beszéltek a minisz­térium Illetékes előadójával, ígéretet kaptak, de anyagot még eddig nem kapott az üzem. A vállalat igazgatója, több más vezetője telefonon, személyesen próbált intézked­ni, utazgattak faanyag után, de eredmény nélkül. Leg­utóbb az üzem terveloadó- Ját, Zalai Györgyöt bízták meg utazzon Budapestre, s kérjen segítséget. Hatvan köbméter faanyagra megállapodást kö­tött. De, hogy mikor érkezik meg senki nem tudja, mert Í i(Sítekig még csak nem ia élezték. Ha meg is érkezik, mindössze hét napig lesz elegendő, s ezután mi lesz? Súlyos hibát követett el az ÉRDÉRT központ, ahol tud­ják azt, hogy a III, negyedév megkezdődött, s mégsem gon­doskodtak a faanyag folya­matos szállításáról. Vajon meddig áll kilenc gép hanyag­ság miatt? Kinek a zsebéből fizetik ki a munkások»1? Nyilván az üzem kasszájából? F. K. Emberről van szó EGY KÖZGYŰLÉSI BÍRÁLAT NYOMÁBAN „Lejárt a türelmi idő" — Kinek van igaea? Nem érezhette magát kelle­mesen Soós András, amikor Liptai Károly a Nyíregyházi Vegyesszerelő Szakiapri Ktsz elnöke a negyedéves közgyű­lésen az emberek füllehalla- tára a következőket olvasta a fejére: — Hibák vannak az elekt- romos és háztartási gépeket ja­vító részlegnél hitegetik a megrendelőket, nem udva­riasak, s ennek nagyrészt Soós szaktárs az oka. A mun­kahelyen magnósnak, s ideje már, hogy véget vessen a ÍU sizásnak, mert a türelmi idő lejárt. Dermedt csend fogadta a bírálatot. Magnózás munkaidő alatt? Homyák Károlyt, a teker­cselő, a háztartási gépeket ja­vító és a neoncsöveket ké­szítő részleg vezetőjét kérdez­tem meg:. — Hogyan fogadták a bírá­latot? NÉGY NEHÉZ ÉV UTÄN Forró légkör a tanteremben — „Csafe ezen tegyek túl“ — Tanulóból mérnök? Szinte kibírhatatlan a kin­ti hőség, A Nyíregyházi Köz- gazdasági Technikum Pénz­ügyi Tagozatának épületében talán még ennél is forróbb a légkör. Az osztályban a dolgozók esti- és levelező ta­gozata érettségizik. Csáki Ica, a nyíregyházi KISZÖV adminisztrátora tech- . nqiógiából és áruismeretből készül. — Csak ezen legyek túl, — szól izgatotton, öt perp múl­va kerül sorra, addig átnézi a porcelángyártást Ettől fél a legjobban, pedig nincs rá oka- Hallottam az osztálytár­saitól, hogy a legjobbak közé tartozik. — A magyar és a történe­lem a kedvencem— mondja — szabad időmben rengeteget olvasok. Érettségi után a munkahe­lyén marad, de szeretne to­vábbtanulni. Méghozzá ko­moly szaktárgyat; számvitelt. Sarudy Gvorgyné, a Házi­ipari Szövetkezet pénztárosa, kétszeresen izgul. Érettségi­zik, és egészen közel van a boldog anyasághoz. Így ő a többiektől eltérően minden tantárgyból egy nap alatt ke­rül sorra. § aztán? Jön a bébi, az Ágika, vagy a Gyurika, aki nem akar érettségizettlen ma­ma gyereke lenni. — Egyelőre nem fogok unatkozni — beszél terveiről az asszony, — Egy év múlva beiratkozom a közgazdasági egyetemre. Férje az SZTK-nál ellenőr, Gimnáziumi érettségije van. Érthető, hogy a feleség nem akar elmaradni a férj mö­gött iskolai végzettségben sem. Most, az érettségiztető bizottság ajtaja előtt azért megvallja, a vizsgától jobban fél, mint a szüléstől. Vareha Attila, az Ingatlan­kezelő vállalat elektroműsze­része, most lépett ki az osz­tályból. „Érett”, ember. Az eredményhirdetés ugyan még nem volt meg. de hízik ab­ban, hogy az érettségi ered­ménye alapján egy év múlva felveszik majd egyetemre. Ré­gi vágya teljesülhet ekkor, Villamosmérnök lehet. Pe­dig villanyszerelő tanulóként kezdte. E pillanatban egy vil­lanyszerelő. egy elektroműsze­rész oklevél birtokosa. Né­hány nap múltán közgazdász képesítője is lesz. Miért ne szerezhetné meg a mérnöki diplomát is? Csáki Ica és a többiek ma még a vizsgabizottság kérdé­sének pergőtüzében izzadnak. Mire e sorok megjelennek, valamennyien megkapják négy pv fáradságos munkájának a jutalmát Megérdemlik­Berencsi Erzsébet. — Jogos volt — válaszolta de a fusizás nem bizonyí­tott dolog. Tény, hogy a ter­vet a Szarvas utcai részleg, mely a háztartási gépek ja­vítását végzi, nem teljesítet­te. Az első negyedévből leg­alább 30—35 ezer forinttal adósak. Az elnök ja végez itt ellenőrzéseket, látnia kellett, ha hibáztak. A Szarvas ut­cán dolgozók nyújtott mű­szakban dolgoznak, s megle­het megtörtént, hogy magnóz­tak munkaidő alatt vagy után, s ezzel megsértették a fegyelmet. Nem használják ki a mun­kaidőt. Nem elég termelé­keny a munkájuk sem, s rá­adásul a barátok is bejárnak a műhelybe beszélgetni. Megalapozatlannak tartom No ée még valami objek­tív dolog, mely nehezíti az itteniek munkáját, Ha vala­mit hegeszteni kell, a mun­kadarabbal kénytelenek a Sarkantyú utcai műhelybeka­rikázni, az eszterga munkákat viszont a Vasgyár utcai köz­pontba viszik. Ez sok időbe telik. Munkaidő kiesést okoz, P csökkenti a termelékenysé­get, s a keresetet is. Ezt is figyelembe kell venni,, Hornyák Károllyal motorra ültünk, s felkerestük a Szar­vas utcai részleg dolgozóit, Követett bennünket Liptai Károly, a ktsz elnöke is. Szemtől szembe álltak egymással, az, elnök és Soós András, aki a munkapad mel­lett egy motort tekercseit. — Jogos volt-e a bírálat? — kérdeztem a sértett munkást. — Nem. Megalapozatlannak tartom. A magnózás igaz volt, de az nem zavart bennünket a munkánkban, amit hoztak hozzánk mindent időben javí­tottunk meg, csak anyag­hiány miatt volt elmaradá­sunk. A magnó különben az enyém, úgy hoztam be, hogy Várakozás a vidéki buszra. Román Dénes felv. Bár az Ősz még messze van, divatja már előre veti árnyékát, Lomrd Lujza ame­rikai rajzó fenő karszerű újí­tással lép o közönség elé, olyan női kalapokat terve­zett, amiknek, alapanyaga bádog. A neorealista formakeresés elejét veszi azoknak a bár­gyú megjegyzéseknek, akik merészebb újdonságok lát­tán szoktak foganni begye­pesedett férfikopoltyúkban. Eddig ha valami laposabb kompozíciót láttak, azt mondták, hogy olyan, mint a tepsi. Ha magas vált, fa­zéknak csúfolták, ha köze­pest mutatott, lábast emle­gettek, s ha netán gömbö­Vi anyagelvűség lyü kupolával burkolta al­kotója, vájdlinghoz és ennél is furább edényféleséghez hasonlították. Lujza asszony kirántja a csúfolódók lába alól a gyé­kényt. Az új kalapok nem olyanok, mint.,, hanem anyaguk révén azok lesznek; tepsik, fazekak, vájdling ok és egyebek. Nem lehet te­hát azt mondani többé, hogy Piri kalapja olyan, mintegy levesestül, mert valójában néha hallgassunk táncszámo. Az elnök hallgat. A megrendelőkönyv bizonyít — ün is hallotta, udva­riatlanságért elmarasztalt« Liptai elvtárs. — Ilyen nem fordult még elő — válaszolta nyugodtan Soós munka közben. — Mire alapozta etaöl elvtárs a bírálatot? — Egy megrendelőtől hal­lottam. Nem vizsgálta viszont meg hogy igaz-e. — Hitegette a megrendelő­ket, hogy a javítás ekkorrí meg akkorra készül el. í nem tartották be a határidőt — Ez sem áll kérem. Homyák előveszi a meg­rendelőkönyveket, Lapozgat juk. Ez évben több mint 30( különböző háztartási gépe javítottak meg, s egyetlpr reklamáció gém volt. Követ kezik a legkényesebb, becsű letbe vágó dolog, a fusizás Egy Ideig hallgat mindegyik majd Liptai, az elnök le akasztja a fairéi az ellenőr­ző könyvet. — Tessék — mutatja. — Amikor itt jártam, egy por­szívó gépet találtam, aminél nem volt száma. Ez már sza­bálytalan. S ha akarom, fu­sizásnak is vehetem. — VeHem azt a gépet, amit elnök elvtárs itt talált. Még mindig rossz, nem javítot­tam meg. Csak azért tettem akkor ide, mert nem tudtam hazavinni. Elismerem, hogy ez szabálytalan volt, de nem fusiztam. — Sok anyagot használtak fel — mondja halkan Kor­nyék. Ebből következtettek. Nem szóltam, mert... De vajon helyes vdit-e? Aligha. Hiszen mindeddig nem dolgoztak anyagnormá- vgl. Nem határozták meg, hogy egy porszívó, egy mosó­gép, parkettkefélő vagy más háztartási gép javításához milyen anyagból mennyi szükséges. S ez a vezetőség hibája. De az is, hogy eddig nem követelték meg, hogy a munkalapra rávezessék; ki, mennyi jdő alatt, s mikorra köteles ezzel vagy azzal a munkával végezni. így aztán furcsának tűnik az olyan bí­rálat is, hogy a részleg nem teljesítette a tervét. Meg kü­lönben is, nagyon alapos elemző munka szükséges ah­hoz, hogy előre meghatároz­zák: ebben vagy abban a hó­napban ennyi háztartási gé­pet javítanak meg. Ez attól függ amennyit hoznak. — Eddig minden munkát becsületesen elvégeztünk — mondja Soós András. — Ezért is bántott a dolog, az elnök elvtárs bírálata. Jogtalan volt. Nem szóltam, mert... _ gondolkodik, latolgatja,' ki­mondja-e vagy sem, amit gondolt. S végül is elhallgat, Kimondjuk mi. Liptai Ká­roly, az elnök ez esetben té­vedett. mert csak megalapo­zott bírálatnak van nevelő hatása! Az ilyennek nines. Elhamarkodottan mondott vé­leményt, meggondolatlan volt, Pedig emberről van szó! Tisztázásra vár ez az ügy még az emhorek előtt, ott ahol Soóst a jogtalan bírá­lat érte. Ezt követeli a lellriismeret parancsa. Farkas Kálmán levesestál lesz. Legfeljebb azt lehet megállapítani, hogy Manci arcához jobban állna egy kugiófsiitő, de Gizinek igazán heréig eg a kék rocs- ka. Erőteljesebb nők köré­ben kapós lesz a tqkforma Mídí öntött, vas, színes fém- hulladékakikal. Népszerű lesz a lapos nyári kovácsolt réz­lemez, fényezett golyóscsap- ágyakkal. Alacsonyabb ter­metűnek a partvédő ágyúcső cilinderformája lesz előnyös. S ha majd tetőtől talpig vasba-vértbe öltöznek, nem lesz elegendő az amerikai ízlésű fi«,'; meghódításához a szerelmes szöveg. Páncéltörő ütegek kellenek. i Kísjó I Felelőtlen játék az élettel Az emberi könnyelműség­nek, felelőtlenségnek és meg­gondolatlanságnak számtalan esetben vagyunk tanúi nap mint nap. Húsz esztendővel ezelőtt a megmosott gyümölcsöt gond­talanul fogyaszthattuk, mert lett légyen az bármilyen anyaggal permetezve a kárte­vők ellen, a mosás mentesí­tette. Ma, a növények szöve­teibe felszívódó, s a kártevőkre éltként ható védekezőszerek —• foszfortartalmú mérgező anyagok — használata foko­zott óvatosságra int, s az óv­intézkedéseknek meg is van­nak a szigorú szabályai. De a szabályok betartása . . . Gyakran látunk csupán nyári rövidnadrágban — parathion tartalmú növényvédő anyag­gal permetező dolgozókat. Mit számít az, hogy szabályelle­nes? Eddig szerencséjük volt, nem történt bajuk.,, Emlékeztessünk a szomorú végű napkori gyermektragé­diára? Pedig nagyüzemi, zárt gyümölcsösben történt, ahová a permetezés után tíz napig be sem szabad menni, ahol ott vannak a figyelmeztető, tiltó táblák, ahol oktatásban részesülnek a dolgozók. Gon­doljuk csak el! Mi történik a házikertben, ahol a fák alja rendszerint zöldségnövények­kel van hasznosítva? Óvhatat- la, hogy permetezéskor a mé­reg ne jusson a zöldségfélére, és szinte megakadálynzhaUt- lan, hogy a gyerekek hozzá ne nyúljanak a zöld vagy fé­lig érett gyümölcshöz, amely még tartalmaz —- védekezés után két-három hétig — pa- rathiont! És a házikertekben minden meggondoltság nélkül alkal­mazzák ezt a veszélyes mér­get. Tisztában vannak az ilyen emberek cselekedetük esetleges következményeivel?! A parathion tartalmú nö­vényvédőszerek kitűnőek, Al­kalmazásuk nagyon gazdasá­gos, de vigyázni kell vele, s betartani az óvó rendszabályo­kat. A Wofatoxot, Parat­hion 20-at és társait csak mé­regjeggyel lehet megvásárolni a háztáji gyümölcsösök tulaj­donosainak. Bár ne lehetne így sem! Mert a házikerti gyümölcsötökben a minimális óvó rendszabályt nem tartják be. Az igaz, hogy a parathion olcsóbb mint a nikotin, a uni- verzáljsabb védekező anyag; de az értékkülönbözetet nem lehet lemérni abban a ve­szélyben, amely szakszerűtlen alkalmazásával jár együtt. S hogy mennyire „fgHkapettf1 lett a parathionos szerek al­kalmazása, arra egy-két példa elegendő. Aranyosapátiban például 40 dekagramm ni­kotinnal szemben 35 kilo­gramm Wofatoxot vásárol­tak, használtak fel az idén. A vásárosnaményi fmsz. ki­mutatásában tavaly 1332 ki­ló Wofatox szerepelt egész évben, az idén eddig 1603 ki­ló a felhasznált parathieneg szer. A fentiekkel a veszélyt, a vele szemben megnyilvánuló közömbösséget, felelőtlenséget kívántuk érzékeltetni. Viszont vigyázzunk: jüneg alapjuk a túlzásoknak, a parathion „nem tömeggyilkos,” mint ahogy hírét terjesztik. De avatatlanok, hpzzá nem értők, gondatlan emberek kezében veszélyessé válhat! Felnőttek és gyerekek kö- nyelműsködése az, amikor a tiltó tábla ellenére fogyaszta­nak a permetezett gyümölcs­ből. Nem azért van ott a fi­gyelmeztetés, „mert sajnál­ják a gyümölcsöt,” hanem az élet, az egészség védelmében. Samu András Meddig; áll ki lem* gél)? SEBESTYÉN DÁNIEL FALUIA A döntő két esztendő —■ Művelődési ház» park» rendelő... építési láz Munkájának eredménye, az esti iskolások sikeres vizsgá­ja, § az általános iskola 3,65 százalékos tanulmányi átlaga. Minden most végzett tanulója — aki jelentkezett — felvételt nyert középiskolába. Nyáron táborozni viszik a tanulókat a Bükkbe, a kisdobosokat pedig a Sóstóra, A kirándulók is gyakran keresik fel Csarodát: a föld­történeti múlt híres emlékét a „Nyíres-tót” és a „Bábta­vát”, ahol a tőzegáfonya te­nyészik őskori háborítatlansá­gában, s szívesen meghallgat­ják Sebestyén Dánielt, a köz­ség múltjának nagy regélőjét, akinek szájhagyományos em­lékei a jelen valóságával ta­lálkoznak. Román Dénes. A falu határában árpake­resztek, kivirágzott napra­forgó táblák, jól fejlett kuko­rica, sakktáblaszerűen elren­dezett szénakazlak. A község­ben új, modern kultúrház, átadás előtt álló vendéglő, műemlék-templom, és így so­rolhatnám azokat, amelyek nevezetessé teszik Csarodát, Ez a falu két évvel ezelőtt az átlagközségek között volt. Két év az, amely jelentős változást hozott a falu életében. A helyi pártszervezet és a KISZ javaslatára elhatároz­ták, hogy a kis mozitermet felcserélik egy kultúrházra. A mezei munka elvégzése után mindenki igyekezett a kultúr- házhoz, segíteni az építkezést. Hordták a téglát, vizet, me- szet, homokot, keverték a maltert. Mindenki lelkesen dolgozott, Az úttörők az elkészült kul­túrház előtt parkot létesítet­tek. Megindult a falu kultu­rális élete. Berendezték a könyvtárat, s a lakosság 60 százaléka lett annak látoga­tója. A KISZ kultúrcsoportot alakított és műsoraival szóra­koztatta a közönséget. Szín- társulatokat hívtak meg, s a vendégszereplőket mindig telt házzal fogadták. Egyre gyakrabban telt meg a tanácsterem, amelyet szin­tén a kultúrházban rendeztek be- Itt született meg a hatá­rozat is: az 1963-as évben új orvosi lakást rendelővel és váróval, egy községi gyógy­szertárat lakással építenek. A temelőszövetkezet részére egy magtár, és egy agronómus la­kás, valamint egy állandó jel­legű napközi otthon felépíté­sét kell megkezdeni. Az új építmények beruhá­zásának csak a fele lesz ál­lami támogatás, a többit saját erejéből építi a község. Ismét társadalmi munkát vállalt a falu apraja-nagyja. Nem elé­gedtek meg az egymillió fo­rint értékű kultúrházzal, igé­nyük túlnőtt rajta. A Király Sándor álfal ve­zetet KlSZ-saervezet gazdag programja közé tartozik a tár­sadalmi munka, közös össze­jövetelek, műsoros estek ren­dezése, a termelőszövetkeze­tekben munkaverseny, neve­zetes napok méltó megünnep­lése, öregek támogatása. Filep Gizella iskolaigazgató előadá­sokat, tanfolyamokat szervez. 3

Next

/
Thumbnails
Contents