Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-05 / 155. szám
1959-ben kezdődött, de mikor tesz vége?! Bonyodalmak és felelStlenség a demecseri derítő körül' Amikor négy évvel ezelőtt, 1959 szeptember 7-én átvették a demecseri burgonyakeményítőgyáriak a MÉLYÉPTERV által tervezett és a Vízmű- építő Vállalat által megépített szennyvízderítőt, nagy teherrel lett könnyebb a demecseri vállalat vezetőinek gondja. Próbaüzemelést kezdtek, hisz népgazdasági érdek, hogy az eltávozott szennyvíz ne fertőzze tovább élővizeinket. Erre törvény is van; népgaz,da- . sági érdek a gyári derítők működtetése. Az első üzemelések azonban nem jártak sikerrel. A továbbiak méginkább megmutatták: a derítő kolloidfogója rossz. A benne lévő szűrőágy szinte órák alatt el- tömődöít. Ezért a későbbi próbálkozásoknál már kiszedték a szűrőágyat, s így a víz tisztítása csak kis részben sikerülhetett, a talajszűrés nemhogy a várakozásnak, de az előírásoknak sem volt megfelelő. A keményítőgyár — minden oka megvolt rá — a közületi döntőbizottság elé vitte az ügyet. Az végül is addig tárgyalt, míg hozott egy határozatot; a derítőt még így is működtetni kell, mert az nép- gazdasági érdek. Az üzemelés ele azonban újabb akadály gördült. 1961 tavaszán a szennyvízgyűjtő föld alatti csatornavezeték egy szakasza beomlott, a csatorna össze is törött. A hibát a gyáriak nem tadták kijavítani, s felszólították az építőt, a Vízműépítő Vállalatot, hogy javítsa ki a csatornát. A vállalat azonban már nem létezett. Jogutóda a Közlekedési Építő Vállalat 1961 májusában kapott erre felszólítást. A vállalat azonban nem volt hajlandó rendbehozni előde hibáját. Csak hosszas huzavona után, mikor erre felettes hatósága kijelölte, volt hajlandó tárgyalni az ügyben. De az eddig eltelt kétéves levelezés, tárgyalás már rengeteg energiát, utazgatást, s pénzt emésztett fel. 1962-ig huszonkilenc levél, határozat született az ügyben Budapesten, Nyíregyházán és De- mecserben. A Közlekedési Építő Vállalat — mint a nemakarásnál lenni szokott — csak egy évvel későbbre, 1963-ra vállalta a csatorna megjavítását. Minden jó lenne tehát, a deme- cseriek bíztak is az újabb, ki tudja hányadik ígéretben. Most pedig részletes tervdokumentáció hiányára hivatkozva kapták az értesítést, hogy nem kezdheti meg a munkát a vállalat. A részletes tervdokumentáció eredetije a Demecseri Burgonyakeményítő Vállalat birtokában van. A kifogás ez esetben sem állja meg a helyét. Csak arra jó, hogy a Közlekedési Építő Vállalat tovább halogasson, felelőtlen ígérgetéseivel, tovább ártson a demecseri gyárnak, a törvényeknek és a népgazdaságnak! Éppen ideje erélyes intézkedésekkel figyelmeztetni erre a vállalat felelős vezetőit! (KJ) j Három műszakban örül a Nyírség 108 éves malma Száz esztendős. A közérzete mégis jó. Termelékeny, kiválóbb munkát végez mint fiatalabb társai. Pedig a 21-et hengerek már akkor is őröltek, amikor a főmolnór, Bodnár Mihály még meg sem született. Zakatolnak az örlőgépek, í ázódik a nagy szitákon a liszt, száll a levegőben s rárakódik az emberekre, fehér porral vonja be az arcokat, a ruhát. Az ügyeletes hengerőr, Mikó Miklós mintát vesz a lisztből. — Negyedóránként vizsgál • juk a liszt minőségét — magyarázza Bodnár, a famolnár. — Ezt a hivatalos mintához hasonlítjuk, melyet a Budapesti Kísérleti Malomban őröltek. Ha nem egyezik meg azzal a liszttel, azonnal állítunk a gépeken. így a minőségcsökkenést kizárják. Kis fatáblákon sorakoznak a minták. Három műszakban, éjjel nappal őröl a malom. — Ez a Nyírség legrégibb malma — folytatja a főmolnár. — Tudom, mert 1924 óta sokban dolgoztam. De a leg- e'avultabb is — t»szi hozzá. — A főmérnökünknek is ez volt a véleménye mikor megvizsgálta, s azon csodálkozott, hogyan tudunk mégis olyan jó minőségű lisztet készíteni. Havonta 80 vagon búzát és rozsot őrölnek finom lisztté a Nyírségi Hengermalomban Nyíregyházán. Innen látják el a cseretelepeket, s biztosítják a város ellátását. A csomagoló brigád naponta 50—60 mázsa lisztet mérlegel 1 kilós csomagokba, melyek az üzletekbe kerülnek. A rakodó brigád a két Szabó testvér, Sándor és Mihály, valamint Valasinyovszki Miklós most is nagy munkában vannak. Tíz zsák magasságban pakolják a kenyérnek valót — Naponta 6—700 mázsát emelünk hárman — mondja az egyik liszten ember. — Meg attól is függ, mikor, hogy van kiadás. — A nyíregyházi sütőipariak erre a hónapra már 600 zsák lisztet vittek ki. De jöhetnének a többiért is, mert alig férünk — szól közbe Petró Ernő, a minőségi ellenőr. Biztosítják a Táros ellátását Felkészülten várják az új gabonát Keskeny, alig egy embernek megfelelő út vezet a telt zsákok között — Bőségesen van őrölni való. Most kaptak 25 vagon búzát Nagyhalászból. Kiváló liszt lesz belőle. S ha mindig ilyet kapnánk még jobb lenne a kenyér. Már jelezték azt is. hogy a napokban a Szovjetunióból is érkezik 20 vagon búza. Ezt várják most. Nem lesz fennakadás az új termésig. A cseretelepeket 1000 mázsa liszttel látták el, s itt a malomban még rendelkezésre áll 1500 mázsa. S őrölnek éjszaka nappal: — Eddig ez évben sikerült a legjobb időben elvégezni a malom karbantartását — tájékoztat a minőségi ellenőr. — Egy hónapot kaptunk erre, de 3 hét alatt végeztünk. Teljesen készen várják az új gabonát. Bodnár Mihály életében már harminckilencedszer készül erre a pillanatra. — Nekünk ez az Igazi ünnepünk — mondja. — Ekkor látja meg a molnár, örülhet-e egész esztendőben, jó lesz-e a kenyér. — Ilyenkor próbasütést végzünk — jegyzi meg Petró. — Ezt ő süti — egészíti *ki a főmolnár. — S, ha csak egy falatot is, de mind a 41 dolgozónk megkóstolja! Farkas Kálmán. Fogadónap a járási pártbizottságon Régi és új problémák a panaszok, kérések között — Azért jöttem, hogy segítsenek nekünk az elvtársak. öregasszony vagyok már én, a» uram is öreg — elkelne a segítség, különösen most, hogy házat építünk. Két fiúnk van, mennyit küszködtünk, míg felneveltük őket, s most egyikük sem hajlandó támogatni bennünket. A nagyobbik ugyan a múltkor azt írta Pestről, hogy no, most már küldeni fog minden hónapban egy-egy kis pénzt, de nem küldött azóta se. A kisebbik meg iszik. írják meg az elvtársak a hálátlanoknak, hogy küldjenek pénzt! Magukra biztosan hallgatni fognak! — hüppögi T. Györgyné vásá- rosnaményi asszony a járási pártbizottság fogadószobájá- ban. Bs Spisák András elv- társ jegyez, kérdez és töpreng, hogyan is lehetne segíteni ennek az asszonynak a dolgában. Mert ez családi probléma, ebbe nehéz beleszólni, de el kell intézni valahogy. .. Fogadónap, azaz — elterjedtebb nevén — panasznap van a járási pártbizottságon. Legtöbben a háztáji miatt jönnek, vagy , a premizálás nem tetszik nékik, vagy munkaegységeik helytelen beírása miatt kérik a párt segítségét, de érkezik a segít-' ségkérés az élet minden dolgában. — Ide változatos, széles körű szakismeret kell — mondja Bogdán Miklós. az ag!t. prop. osztály vezetője, aki szintén a panaszosokkal foglalkozik —, jogi. gazdasági, erkölcsi kérdésekben kell nap mint nap állást foglalni, tanácsot, segítséget adni. S néha az is megtörténik, hogy a panaszos nem a valóságot mondja, sok időnkbe kerül, míg kinyomozzuk az igazságot. Az egyik olcsvaapátx parasztember az átszervezés előtt szétosztotta gyermekei közt a. földjét. Gyermekei beléptek a tsz-be, ő nem. Egy katasztrális hold gyümölcsöst, amely még ma is az öreg nevén van, ve jenek adott használatra. Amikor emiatt a veje nem kapott háztájit a tsz-toä, összeveszett vele, s visszavette a gyümölcsöst. A vő bejött hozzánk, háztájit kért. Kivizsgáltuk az ügyet, s kiderült, hogy csak látszólagosan vesztek össze — így akart - a vő háztájihoz jutni. Nemrégen három munkás panaszt emelt munkaügyi vezetőjük ellen, mert az nem helyezte át őket a rönktelepről a ládagyárba. Ezek a munkások néhány évvel ezelőtt még azt állították, hogy nincs munkalehetőségük; ma meg már könnyebb munkát keresnek. Persze, vannak jogos panaszok is — veszi át a szót Spisák Adrás. — A napokban itt járt Vincze Jenő be- regsurányi tanító, aki pedagógiai főiskolára akart jelentkezni, de felettesei nem javasolták, mert a beregsu- rányi iskola tantestületéből már majdnem mindenki tanul, s ha ő is jelentkeznék, nem lehetne megoldani a tanulmányi. szabadságok kiadását. Ráadásul felesége is tanulni szeretne, aki jelenleg tanácstitkár. Megmosolyogtatott az eset, mert ez az emberek tanulásvágyának kissé furcsa, de frappáns bizonyítéka. S természetesen lehetőséget adtunk nékik a továbbtanuláshoz. Üj panaszok ezek, minőségileg másak, mint amilyenekkel ezelőtt mondjuk 10 evvel foglalkoztunk. Nem is annyira panaszok, mint inkább kérések. S mi szívesen segítünk mindenki ügyes-bajos dolgán, noha ez elsősorban közvetlen feletteseik dolga volna. özvegy Pócsi Józsefné azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy helyezzük ide, a járásba dolgozni. Itt lakik Gemzsén, négy apró gyermeke van, érthető, hogy közelebb szeretne kerülni lakóhelyéhez. Eddig nem tudtunk eleget tenni kérésének, de most már sikerülni fog — fejezi be a beszélgetést Spisák elvtárs, mert új panaszos jön, új problémával kell foglalkoznia. Távozóban azon töprengek, hogyan értelmezzem a látotthallott dolgokat. Mert az a tény, hogy napról napra sokan fordulnak a párthoz segítségért, azt jelenti, hogy még sok rendezni való dolgunk van, de ahogy az említett esetek is mutatják új problémák, új emberi dolgok foglalkoztatják a fogadónapra igyekvőket — s ez új vonás változó társadalmi életünkben. Ratkó József Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások ügyelem! * S7, \ BOLCS-SZATMÄR MEGYEI 4GR0KER Vállalat július 1-től augusztus 5-ig munkaidőn túl, ügyeleti szolgálatot tart az EPRESKERT ÜTI TELEPÉN, az aratási, eséplési munkáknál meghibásodott gépek alkatrészeinek, műszaki cikkeinek és csapágyainak kiadása végett. Hétköznap 7 órától 19 óráig Vasár- és ünnepnap 7 órától 13 óráig. Sürgős esetekben a közölt időn túl is van árukiadás. Kérjük igényüket előre közöljék a gyorsabb kiszolgálás érdekében. — Telefon: 13—66. (114) Járási tűzoltóverseny Nagykállóban. Elek Emil felvétele. fflegkeKdodüti a Kyírséjjlien a horsosifiiciiia betakarítása A külföldiek érdeklődése azt indokolja, hogy a hagyományos mentaszéna termelés helyett mindinkább előtérbe kerüljön a fosztott levéláru előállítása. A levólfosztás kézi munkaerőt igényel. — amelyet géppel felvidítani nem tudunk — mégis arra hívjuk fel a termelők figyelmét, hogy szervezzék meg a mentalevél fosztását, mert az számukra is gazdaságosabb. A munkaerő biztosítás nem jelenthet nagy gondoo, mert a levél fosztásában a család apraja-nagyja részt vehet, könnyű fizikai munka, azt el tudják végezni iskolás gyermekek is, illetve az idősebbek is. Több helyen találkoztunk olyan gondolattal is, hogy a betegségüknél fogva nehéz fizikai munkát nem bírókat is bevonják az ilyen könnyű munkába. Szabolcs megyében a mentatermelő tsz-ek és -gyéni termelők helyenként megkezdték a borsosmenta vágását. Bár a hosszú és hideg tél kedvezőtlenül hatott a mentatelepek beállására, a növény fejlődése azonban lehetővé tette a vágás megkezdését. A gondos növényápolás a későbbi kedvező esőzések és öntözés ezt részben helyrehozta. A menta vágását a bimbó- sodás előtt kezdjük meg. Ez történhet sarlóval, kézi kaszával, esetleg rendsodróval, 5—6 cm tarló meghagyása mellett.. A tarló meghagyása feltétele a következő vágásoknak. Csak annyi zöld árut szabad levágni, — a fenti módszerekkel — amennyit a biztosított munkaerő a vágástól számított 1—2 órán belül le tud fosztani, mert a fonnyadt növényről való levéliösztás nehezebb és lassúbb. A levél fosztása úgy történik, hogy a növényt csúcsánál fogva egyik kezünkbe tartjuk, mig a másik kézzel ujjunk között a levelet lehúzzuk, majd pedig a felső hajtásvégeket is lecsípjük. Külön figyelmet kell fordítani a belekeveredett idegen mentára, — mentarubra és vadmenta — mert ez az áru minőségét teljesen leronthatja. A lefosztott mentalevelet és hajtásvégeket száraz, szellős — gondosan megtisztított padláson, szárítókereteken — vékony rétegben kiterítve megszáritjuk. Két ujjnyinál vastagabban teríteni nem tanácsos, mert a száradása akkor lassúbb. Az árut forgatni nem szabad. Az árut addig kell szárítani, amig az ujjunk között szét nem morzsolódik. A kész drog csomagolása és szállítása a „HERBARIA" külön diszpozíciója szerint történik. Ha a termelőszövetkezetek fenti módon takarítják be a borsosmentát, gazdasági eredményeink nagyobbak lesznek, mivel a mental§vél árai kedvezőek. További részletesebb felvilágosítást a helyi földműves- szövetkezetek adnak. (HV. BP.) Minden tsz-tag egri kirándulásra megy Bashalomról A bashalmi Kossuth Termelőszövetkezetben kevés a férfi munkaerő. Mintegy nyolcvanra tehető azoknak a nőknek a száma, akik rendszeresen dolgoznak a ie- lőszövetkezetben. Elsősorban a növényápolási munkáknál jeleskednek. Még a legidősebbjei is — özv. Pásztor Já- nosné és Bartha Istvánná — az elsők között jelennek meg a földeken. A dohánytermesztésnél csak két férfi van, a többi mind asszony. Az eredmény meg is látszik. A termelőszövetkezetet a jó közepesek között emlegetik. Az év végi zárszámadáskor mintegy 29 forintot fizettek munkaegységenként. Ez évre 30-at terveztek. A termelőszövetkezet vezetőségének viszont az a véleménye, hog" ha nem jön közbe valami komolyabb elemi csapás, akkor elérik a 35 forintot is. A jól fizető munkaegységen kívül még egyéb juttatásban is részesülnek. Aratás után minden termelőszövetkezeti tagot ingyenes egri kirándulásra visznek. Erről még a férfiak sem fognak lemaradni... 5 1963. július 5.
