Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-05 / 155. szám

Üj n3 vény védőszert — intraciont — próbálnak ki a Fehérgyarmati Állami Gazdaság almáskertjeiben. (Hammel József felv.) A vezetés hitele ELMOZDULT AZ IDŐ NYÍRPILIS FÖLÖTT 1962: Egymilliós ráfizetés — 1963: harminchárom forintos munkaegység A nappal egy az éjszakával Gyorsabban a vontatóval! — Omlik a kövér árpaszem Aratnak a gulácsi határban Türelmetlenül várták azt a napot, a gulácsi Uj Elet Tsz- ben, mikor megkezdhetik az aratást. Az aratás itt mindig virtus számba ment, de most különösen azzá lett. A járás­ban ők indították el a ver­senyt a gyors- és szemveszte­ség nélküli aratásért. A hatalmas táblákban zi­zegve hajol a kalász a föld­re, engedelmeskedve a rend­re arató gépeknek. Embert, aratót alig látni. A tábla szé­leken egy-egy kaszás suhog­tatja a fényes szerszámot; utat vág a gép előtt, A százötven hold őszi ár­pának az utolsó rendjét vág­ta már az aratógép. Négy kombájn pedig utána hal..d- va csépeli a rendre vágott árpát. Az emberek elégedet­ten szemlélik a , gépek szép és gyors munkáját. Nagy Pál kombájnig, aki Naményból jött a gulácsiak . segítségére, izzadt homlokát törölgeti. — Gyorsabban azzal a von­tünk kézi aratást, de előre­láthatólag az egészet le tud­juk géppel aratni. Aztán az égre tekint. — Ha továbbra is ilyen szép marad az idő. nyele nap múlva minden kalászos terményünk a raktárban lesz. Aki ismeri a gulácsi embe­rek szorgalmát, az nem kétel­kedhetek benne. Ha valaki végig megy a falun, csak idősebbeket és az utcán ját­szadozó gyerekeket talál. Min­den mozgatható ember a határ­ban van. A tsz vezetősége meg­fellő körültekintéssel szervezte meg a nagy munkát. Gondo­san összehangolt-'i; a £5 az emberi munkaerő felhasz­nálását. A nappal most szinte egy­beolvad az éjszakával. Az egyik táblában a tarló he­lyén már ott feketedik a szán­tás. Az öt erőgépük két mű­szakban dolgozik. Igyekeznek is a munkával, mert több mint száz holdon máscdvetés- ként téli káposztát, meg nap­raforgót vetnek, amit később besilóznak. Aztán a learatott terület hatvan százalékán nyári mélyszántást végeznek. — Az elmúlt év már bebi­zonyította — mondja Csere­pes Béla —, hogy mennyivel jobb és hasznosabb a nyári mélyszántás. Meg arra is gondolunk, hátha esős ősz Jesz és akkor bizony nehezebben tudnánk boldogulni. Valaki a főagronómust ke­resi. Nehéz volna őt mooi megtalálni. Hol az aratást, hol a növényápolást, vagy a kertészeti munkát szervezi. — Nem szabad, hogy vala­miben is lemaradjunk! Ezt a versenyt ml akarjuk meg­nyerni... Bálint Lajos Egy esztendeje sincs még annak, amikor így jellemez­tük a nyírpilisi Vörös Zász­ló Termelőszövetkezetben akkor uralkodott állapoto­kat: szűk látókör, teljes kö­zömbösség, alkalmatlan ve­zetés, s címben tettük fel a kérdést: „Nyírpilis fölött megállt az idő?”. Most újra ellátogattunk a nyírpilisi szövetkezetbe: lát­ni, tapasztalni, hogy az élet, a fejlődés kereke holtpon­ton van-e még, vagy tett-e előre fordulatot. Kora reggel megkezdett, hat órán át tartó vezetőségi ülé­sen kezdődött az , ismerkedés a mostani helyzettel: a nö­vényápolást, az állattartást, az aratásra való készülődést beszélték meg. A helyzet- elemzések, és adathalmazok mellőzésével egyet jegyzek meg: vitatkoztak. Vitatkoztak a tennivalók megoldásának módján! Igen, Nyírpilisen tet­ték ezt, ott. ahol tavaly leg­feljebb — a tanácselnök sza­vaival élve — „igéretföldi ígéreteket pufogtattak” fele­lőtlenül, megalapozatlanul fáért ha más nem is ro’í, Ígéretekben bővelkedtek. S hogy ezek nem váltak való' ra? Közel egymillió forintos ráfizetéssel zárták az évet... — A változás legfőbb oka, hogy az új vezetőség csak annyit mond, amennyit ké­pes is megcselekedni —• ez a véleménye Bradács István tanácselnöknek azon a meg­beszélésen, amivé a vezetősé­gi ülés átalakult. — Aj ónban így is nehéz •— folytatta —, mert a bizalmat elveszíteni rövid idő alatt lehet, de visz- szaszerezni. azt aztán nagyon nehéz. Még akkor is, ha mis emberek vették kezükbe az irányítás gondját. A vezetés elrontott hitelé­nek a visszaállítása még ni 9 is a kihelyezett elnök, mező­gazdász, a patronáló agronó- mus és a helyi vezetőségi ta­gok legfontosabb feladaté. Nyírpilisen. Megígérték, ésr ha nem is sok, van rendsze­res előlegezés, ilyen még nem volt! A tsz az idei első félj évben- — pontos számvetés még nincs — kiegyenlítette tavalyi tartozásait, s becslés szerint biztosítva, lesz a A3 forintra tervezett munkaegy­ség érték. Megvannak még a járási segítség régi formáinak a ne­hézségei is. A tsz négy irak- tort kapott korábban, mun­kagépek nélkül — s mivel rá­fizetéses volt a gazdálkodá­suk, nem is igényelhettek a2 idén. — emiatt a traktorokat egyáltalán nem hasznosíthat­ták a növényápolásban: jó­szerrel kihasználatlanul áll­tak a gépek. Az előlegezés, és a premi­zálás együttes hatása érződik a növényápolásban: az eső okozta nehézségeken kívül nincs lemaradás. A negyven százalékos alapon termelt do­hánynak" ma szebbek, fejlet­Máté György: opogtak ne igazgató aj- **■ táján. — Szabad! — mondta Bö­röndi. Kék Pál jött, a vállalat ré­gi dolgozója. Roppant körül­ményesen, és szokása szerint szóképekkel zsúfolva adta elő panaszát. Ezért itt legjobb egyszerűsítve elmondani. Amikor az ötvenes évek elején államosítottak családi házakat is, Kék Pált család­jával elhelyezték özv. Le- helffy Dusánné (becenevén Jusztinika) ócska házába. A négyszobás épületből kettő a régi tulajdonosé maradt, ket­tőt megkapott a Kék család. Evekkel utóbb megváltoztat­ták az intézkedést, és a ház ismét Lehelffyné (becenevén Jusztinka) tulajdona lett. Az asszony azóta minden le­hetőt és lehetetlent elkövet, hogy társbérlőit rákényszerít­se, hagyják el a két szobát. — Kérem — mondta Börön- di komolyan. — Ez az intéz­kedés is hozzátartozik a tör­vényesség állapotához. De mondja csak, mit csinál ma­gukkal ez a nő? Kék elpirult. t= Hát... szavakat használ. gok szorgalma. Viszont a szorgalom, a- jó munka kiala­kítása nagymértékben a veze­tőkön múlik. Az idei tavaszon kihelye zett elnök, Bíró Ferenc azt tartja, hogy ezek az ered­ményekkel együtt fejlődő fia­tal szakemberek maradni fog­nak, mint ahogyan ő is.„ — Magam sem lelkesedtem azért — mondja az elnök —, hogy Pilisre kerüljek, de amikor döntésre került sor. úgy ha­tároztam: ha idejöttem úgy jövök, hogy meggyökerese­dem. •— Néhányan a tsz leg­józanabb tagjai közül meg­kérdezték: ..Elnök elvtárs, bízik abban, hogy itt valami­kor rend lesz?” Nemigen vá­laszoltam nekik semmi meg­nyugtatót, viszont ez az ag­godalom biztatott: ha vannak — és vannak — ilyen embe­rek, akkor nem lehet baj, csak igen-igen sok erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy ez a kis mag kibővüljön. Es ezen i téren megtörténtek az első. 5 mind biztosabbá váló lépé­sek. A tavalyi holtpontról ki­mozdult a nyírpilisi Vörös Zászló Termelőszövetkezet. Az eddigi eredmények reá­lis reményt csillantottak fal a tagok becsületes többsé­ge előtt. Samu András. tatóval! Tele van a kombájn tartálya! Siket Sándor vontatós érti a szót és gyorsan a kombájn­hoz áll. ömlik a kövér árpa­szem a zsákokba. — Mennyi termést várnak holdanként? Tizenkét mázsa körül — mondja Cserepes Béla, a pártszervezet titkára, aki haj­naltól késő estig az aratási munkálatokat irányítja. Gyorsan telnek a zsákok, magasodnak a vontató pótko­csiján. — Drága az idő, minden percet ki akarunk használni — mondja a párttitkár. — Ahogy végzünk az őszi árpá­val, kezdjük a búza aratását is, mintegy hatszáz holdon. — Emberi munkaerő is se­gít az aratásban? —■ Huszonöt holdra tervez­Mégsem volt termeléskiesés az Alkaloidában de sok vízre van szükség az extrakciónál is. így állt elő az a helyzet, amire ritkán van példa az Alkaloidában: takarékoskodnak a vízzel. Va­lóságos diszpécser-szolgálat őrködik felette, hogy csak a legszükségesebbre használják, hiszen a víztorony képessége is Véges. Közben a könyve­lők örvendeznek: csökken így az energiafogysztás is. ! EXPORT. I Az öt világré* ________. .; szén varjak a tiszavasvári gyár .készítmé­nyeit. Nos, Üj-Zélandban, vagy Dél-Amerikában aligha ‘sejtik, hogy nálunk problé­mát okozott a hosszú tél a termelésiben: az Alkaloidában az exportterv időarányos ré­szét 10—15 százalékkal túl­teljesítették. LAKAS. fövőre újabb 18 ______.____ lakas építését végzik el az Alkaloida Ve­gyészeti Gyár szomszédságá­ban. Ezzel együtt nyolcvan korszerű, összkomfortos gyári lakás lesz már Tiszavasvári- ban. Mint hallottuk, február­ban kezdődik az építés, no­vemberben lesz az átadás. —Télen, mínusz ** OKA- huszonkét fo­kos hidegben történt: megfa­gyott a víztorony egyik ve­zetéke. Víz nélkül itt megáll az élet. Gyorsan cselekedtek. Gumivezetékkel, slagokkal „átkapcsoltak” a Tiszára. Közben a szerelők az éjsza­kájukat is feláldozva dolgoz­tak. Mindössze 14 óráig tar­tott ez a rendkívüli állapot s — még ekkor sem volt ter­melés kiesés! KAN1KÜLA.! közbe: meleg a Tisza vize, több kell belőle a hűtéshez, Dr. Andreas Vukovich előadása a Szövetkezeti Tudományos Tanács kibővített ülésén INTÉZKEDÉS — Kérem, erre törvényes lehetőséget adtunk neki. — Aztán... igénybe veszi holminkat. — Tusija, ez kellemetlen, de hát közös fedél alatt élők­nél néhanapján előfordul. — Meg... célzásokat tesz. — Egy olyan tiszta életű emberre, mint ön, rosszat hiába mond. Kérem azonban, adja elő pontosabban, milyen szavakról, holmikról, célzás­ról van szó. — Tegnap azt kiáltotta a feleségemnek, hogy ,,Kinyír­lak, te cafat!”, utána felemel­te az asztalról konyhakésün­ket és célba vette az asz- szonyt. Szerencsére az abla­kunkat törte csak be vele. Azóta oly hideg a szoba... — Legalább jól tudnak aludni — mondta Böröndi, aki egyben régi bél&harcos volt. — Azt azért nem —így vá­laszolt Kék. — Mert Jusztin­ka hangot ad nézeteinek. — Ezt hogyan értsem? — Késő estig bömbölteti a rádiót. Műsorzárás után haj­nalig hanglemezpárádét ren­dez, és a falba egész éjjel szögeket ver be, ereje forog kockán. Megmon­dom úgy, ahogy van, nekem testi-lelki jobarátom Nagy Vili, a tanácselnök. Ha szó­lok neki, lesöpri a térképről a maga Jusztinkáját. Szólt is Nagynak. — Intézzük az ügyét — ezt ígérte több ízben Kék Pál­nak. — Pár nap türelem, és kész. Múltak a hetek. Hering egyszer összetaláikozott Kék­kel. Azt kék-zöld foltok ék- telenítették. — Ami késik, nem múlik — mondta az igazgató, aki már a közmondásoknál tar­tott. — Köszönöm, amit értem tett — szólt Kék —, de már ne tessék fáradni. El van in­tézve. ' — Mitörtént? ■— Legutóbb említettem, hogy Lehelffyné aláássa^ as egészségemet. Addig ásott a láikásunk alá. míg ránk dűlt a ház. Most sátorban la­kunk. a Nagyréten. — És ö? — Négy albérlőt vett tt romokba. Egy omladékért ha­vi ezer forintot kap. Szóval, mondom, a dolog el van in­tézve... — állatok szennyvize a foly­ton táguló hasadékon át a nyakunkba csurog. Skaliczer, jó tömegkapcso- lattal rendelkező vezetőhöz méltóan, a tisztiorvoshoz, a Népfronthoz és a Vöröske­reszthez fordult. — Rendben lesz — mondta több ízben Kéknek. — Megígérték, intézkednek. Csak hát tudja, vigyázni kell, hogy oktalanul ne riasz- szuk el a rendszertől Le­helj fynét. De az említett szervek in­tézkedése váratott magára. SkalíCzert Viszont több vál­lalat egyesítése során megfúr­ták, és a Könyvviteli Kutató Intézethez került politikai munkatársnak. Az egyesült vállalat élére viszont Hering került, öt is felkereste Kék. — Ügy tudom — szólt —, hogy Skaliczer Kolléga tá­vozása előtt, informálta igaz­gató karjársat elintézés alatt álló ügyemről. — Skaliczer egy szót sem szólt — mondta. Hering —, de miről van szó? — Kék ismertette Jusztin­ka viselt dolgait. Hering elő­ször ráncolta a homlokát, az­tán magabiztosan mosolyogni kezdett. — Nézze, Kék szaki —+ szólt. — Én nem szeretem igénybe venni szocialista ősz- szeköttetéseimet. Ez azonban közügy. Egyik fontos mun­katársam nyugalma és tett­1963. július 5. kovicÜ kereskedelmi taná­csos, az Osztrák Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szö­vetségének vezérigazgatója tartott előadást a bécsi egye­tem Szövetkezeti Kutató In­tézetének tevékenységéről. Az osztrák szövetkezeti vezető a Szövetkezetek Országos Szö­vetsége és a Szövetkezeti Tu­dományos Tanács vendége­ként tartózkodik hazánkban, j Csütörtökön a magyar saj­tó házában kibővített ülést tartott a Szövekezeti Tudo­mányos Tanács. Részt vett az ülésen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Szir­mai Jenő, a SZÖVOSZ és Erdős József, az OK1SZ elnö­ke. Az ülésen dr. Andreas Vu­8 Az igazgató látta, ez már komoly ügy. Feljegyzett hát mindent. Eljárt a rendőrszo­bán, a házkelőségen és a bé- kebizöttságnál. — Türelem — mondta több ízben Kéknek, — megígérték a szervek, hogy intézkednek. De a közbelépés késett. Bö- röndit viszont kihelyezték Bolyvárra tsz-elnöknek. A jó képességű diósgyőri köny­velő Skaliczer kerüli meg­üresedett igazgatói székébe. Még meg sem melegedett alatta az epedás viaszosvá­szon, bekopogott hozzá pana­szával Kék Pál. — Böröndi kartárs bizonyá­ra beszámolt folyamatban lé­vő ügyemről — mondta. Ami­kor Skaliczer nemet intett a fejével, elsorolta újra töviről hegyire a társbérlet-dolog fej­leményeit. — Teljesen cseppfolyós ál­lapotban van ismét az ügy •— így fejezte be előadásit. — Hogyan érti? — A padláson, éppen felet­tünk, Lehelffyné (Jusztinka) pézsmapatkány — és rókate­nyészetet rendezett be. Ettől irtózatos büdös lett nálunk, és az '— minek is nevezzem tebbek a levelei mint a ta­valyinak voltak betakarítás­kor. A torma holdanként 22— 24 ezer forintos bevételt Ígér. a 14 holdas málnatelepitvény- ről 40—50 mázsa termést vár­nak terven felül. A beszélgetés a gazdasági sredmé nyékről, azok alakulá­sáról ismételten visszakanya­rodik a vezetésre. A tanács­elnök emlékeztet, hogy ka­pott Nyírpilis korábban Is szakmai vezetőket, de azok rendre a tespedés mocsarába ragadtak. Említi, milyen sze­rencsések Varga Zoltán fő- mezőgazdásszal, és a patroná­ló — egy évre, kihelyezett — Molnár János agronómussal. — Csak az nem tetszik ne­kem — mondja a tanácselnök —, hogy közeleg lei helyezési idejük vége. s ha őtfc elmen­nek, ki jön helyettük? Hosszan tartó vitába kezde­nek, s "bizony minden véle­ményben van egy csomó igaz­iág. Nyírpilist nem olyan községnek ismerték eddig, nogy „két kézzel kapjon itt íllás után” egy szakember. A nostani mezőgazdászok sem állítják határozottan. hogy nennek-e, maradnak-e. Min­denesetre nagy szerepet ját­szik majd döntésükben szak­maszeretetük, az, hogy a sem­miből indították el a szövet­kezetét, s nem kis mértékben Eogja befolyásolni őket a ta­HARC A VÍZÍRT

Next

/
Thumbnails
Contents