Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-05 / 155. szám
Üj n3 vény védőszert — intraciont — próbálnak ki a Fehérgyarmati Állami Gazdaság almáskertjeiben. (Hammel József felv.) A vezetés hitele ELMOZDULT AZ IDŐ NYÍRPILIS FÖLÖTT 1962: Egymilliós ráfizetés — 1963: harminchárom forintos munkaegység A nappal egy az éjszakával Gyorsabban a vontatóval! — Omlik a kövér árpaszem Aratnak a gulácsi határban Türelmetlenül várták azt a napot, a gulácsi Uj Elet Tsz- ben, mikor megkezdhetik az aratást. Az aratás itt mindig virtus számba ment, de most különösen azzá lett. A járásban ők indították el a versenyt a gyors- és szemveszteség nélküli aratásért. A hatalmas táblákban zizegve hajol a kalász a földre, engedelmeskedve a rendre arató gépeknek. Embert, aratót alig látni. A tábla széleken egy-egy kaszás suhogtatja a fényes szerszámot; utat vág a gép előtt, A százötven hold őszi árpának az utolsó rendjét vágta már az aratógép. Négy kombájn pedig utána hal..d- va csépeli a rendre vágott árpát. Az emberek elégedetten szemlélik a , gépek szép és gyors munkáját. Nagy Pál kombájnig, aki Naményból jött a gulácsiak . segítségére, izzadt homlokát törölgeti. — Gyorsabban azzal a vontünk kézi aratást, de előreláthatólag az egészet le tudjuk géppel aratni. Aztán az égre tekint. — Ha továbbra is ilyen szép marad az idő. nyele nap múlva minden kalászos terményünk a raktárban lesz. Aki ismeri a gulácsi emberek szorgalmát, az nem kételkedhetek benne. Ha valaki végig megy a falun, csak idősebbeket és az utcán játszadozó gyerekeket talál. Minden mozgatható ember a határban van. A tsz vezetősége megfellő körültekintéssel szervezte meg a nagy munkát. Gondosan összehangolt-'i; a £5 az emberi munkaerő felhasználását. A nappal most szinte egybeolvad az éjszakával. Az egyik táblában a tarló helyén már ott feketedik a szántás. Az öt erőgépük két műszakban dolgozik. Igyekeznek is a munkával, mert több mint száz holdon máscdvetés- ként téli káposztát, meg napraforgót vetnek, amit később besilóznak. Aztán a learatott terület hatvan százalékán nyári mélyszántást végeznek. — Az elmúlt év már bebizonyította — mondja Cserepes Béla —, hogy mennyivel jobb és hasznosabb a nyári mélyszántás. Meg arra is gondolunk, hátha esős ősz Jesz és akkor bizony nehezebben tudnánk boldogulni. Valaki a főagronómust keresi. Nehéz volna őt mooi megtalálni. Hol az aratást, hol a növényápolást, vagy a kertészeti munkát szervezi. — Nem szabad, hogy valamiben is lemaradjunk! Ezt a versenyt ml akarjuk megnyerni... Bálint Lajos Egy esztendeje sincs még annak, amikor így jellemeztük a nyírpilisi Vörös Zászló Termelőszövetkezetben akkor uralkodott állapotokat: szűk látókör, teljes közömbösség, alkalmatlan vezetés, s címben tettük fel a kérdést: „Nyírpilis fölött megállt az idő?”. Most újra ellátogattunk a nyírpilisi szövetkezetbe: látni, tapasztalni, hogy az élet, a fejlődés kereke holtponton van-e még, vagy tett-e előre fordulatot. Kora reggel megkezdett, hat órán át tartó vezetőségi ülésen kezdődött az , ismerkedés a mostani helyzettel: a növényápolást, az állattartást, az aratásra való készülődést beszélték meg. A helyzet- elemzések, és adathalmazok mellőzésével egyet jegyzek meg: vitatkoztak. Vitatkoztak a tennivalók megoldásának módján! Igen, Nyírpilisen tették ezt, ott. ahol tavaly legfeljebb — a tanácselnök szavaival élve — „igéretföldi ígéreteket pufogtattak” felelőtlenül, megalapozatlanul fáért ha más nem is ro’í, Ígéretekben bővelkedtek. S hogy ezek nem váltak való' ra? Közel egymillió forintos ráfizetéssel zárták az évet... — A változás legfőbb oka, hogy az új vezetőség csak annyit mond, amennyit képes is megcselekedni —• ez a véleménye Bradács István tanácselnöknek azon a megbeszélésen, amivé a vezetőségi ülés átalakult. — Aj ónban így is nehéz •— folytatta —, mert a bizalmat elveszíteni rövid idő alatt lehet, de visz- szaszerezni. azt aztán nagyon nehéz. Még akkor is, ha mis emberek vették kezükbe az irányítás gondját. A vezetés elrontott hitelének a visszaállítása még ni 9 is a kihelyezett elnök, mezőgazdász, a patronáló agronó- mus és a helyi vezetőségi tagok legfontosabb feladaté. Nyírpilisen. Megígérték, ésr ha nem is sok, van rendszeres előlegezés, ilyen még nem volt! A tsz az idei első félj évben- — pontos számvetés még nincs — kiegyenlítette tavalyi tartozásait, s becslés szerint biztosítva, lesz a A3 forintra tervezett munkaegység érték. Megvannak még a járási segítség régi formáinak a nehézségei is. A tsz négy irak- tort kapott korábban, munkagépek nélkül — s mivel ráfizetéses volt a gazdálkodásuk, nem is igényelhettek a2 idén. — emiatt a traktorokat egyáltalán nem hasznosíthatták a növényápolásban: jószerrel kihasználatlanul álltak a gépek. Az előlegezés, és a premizálás együttes hatása érződik a növényápolásban: az eső okozta nehézségeken kívül nincs lemaradás. A negyven százalékos alapon termelt dohánynak" ma szebbek, fejletMáté György: opogtak ne igazgató aj- **■ táján. — Szabad! — mondta Böröndi. Kék Pál jött, a vállalat régi dolgozója. Roppant körülményesen, és szokása szerint szóképekkel zsúfolva adta elő panaszát. Ezért itt legjobb egyszerűsítve elmondani. Amikor az ötvenes évek elején államosítottak családi házakat is, Kék Pált családjával elhelyezték özv. Le- helffy Dusánné (becenevén Jusztinika) ócska házába. A négyszobás épületből kettő a régi tulajdonosé maradt, kettőt megkapott a Kék család. Evekkel utóbb megváltoztatták az intézkedést, és a ház ismét Lehelffyné (becenevén Jusztinka) tulajdona lett. Az asszony azóta minden lehetőt és lehetetlent elkövet, hogy társbérlőit rákényszerítse, hagyják el a két szobát. — Kérem — mondta Börön- di komolyan. — Ez az intézkedés is hozzátartozik a törvényesség állapotához. De mondja csak, mit csinál magukkal ez a nő? Kék elpirult. t= Hát... szavakat használ. gok szorgalma. Viszont a szorgalom, a- jó munka kialakítása nagymértékben a vezetőkön múlik. Az idei tavaszon kihelye zett elnök, Bíró Ferenc azt tartja, hogy ezek az eredményekkel együtt fejlődő fiatal szakemberek maradni fognak, mint ahogyan ő is.„ — Magam sem lelkesedtem azért — mondja az elnök —, hogy Pilisre kerüljek, de amikor döntésre került sor. úgy határoztam: ha idejöttem úgy jövök, hogy meggyökeresedem. •— Néhányan a tsz legjózanabb tagjai közül megkérdezték: ..Elnök elvtárs, bízik abban, hogy itt valamikor rend lesz?” Nemigen válaszoltam nekik semmi megnyugtatót, viszont ez az aggodalom biztatott: ha vannak — és vannak — ilyen emberek, akkor nem lehet baj, csak igen-igen sok erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy ez a kis mag kibővüljön. Es ezen i téren megtörténtek az első. 5 mind biztosabbá váló lépések. A tavalyi holtpontról kimozdult a nyírpilisi Vörös Zászló Termelőszövetkezet. Az eddigi eredmények reális reményt csillantottak fal a tagok becsületes többsége előtt. Samu András. tatóval! Tele van a kombájn tartálya! Siket Sándor vontatós érti a szót és gyorsan a kombájnhoz áll. ömlik a kövér árpaszem a zsákokba. — Mennyi termést várnak holdanként? Tizenkét mázsa körül — mondja Cserepes Béla, a pártszervezet titkára, aki hajnaltól késő estig az aratási munkálatokat irányítja. Gyorsan telnek a zsákok, magasodnak a vontató pótkocsiján. — Drága az idő, minden percet ki akarunk használni — mondja a párttitkár. — Ahogy végzünk az őszi árpával, kezdjük a búza aratását is, mintegy hatszáz holdon. — Emberi munkaerő is segít az aratásban? —■ Huszonöt holdra tervezMégsem volt termeléskiesés az Alkaloidában de sok vízre van szükség az extrakciónál is. így állt elő az a helyzet, amire ritkán van példa az Alkaloidában: takarékoskodnak a vízzel. Valóságos diszpécser-szolgálat őrködik felette, hogy csak a legszükségesebbre használják, hiszen a víztorony képessége is Véges. Közben a könyvelők örvendeznek: csökken így az energiafogysztás is. ! EXPORT. I Az öt világré* ________. .; szén varjak a tiszavasvári gyár .készítményeit. Nos, Üj-Zélandban, vagy Dél-Amerikában aligha ‘sejtik, hogy nálunk problémát okozott a hosszú tél a termelésiben: az Alkaloidában az exportterv időarányos részét 10—15 százalékkal túlteljesítették. LAKAS. fövőre újabb 18 ______.____ lakas építését végzik el az Alkaloida Vegyészeti Gyár szomszédságában. Ezzel együtt nyolcvan korszerű, összkomfortos gyári lakás lesz már Tiszavasvári- ban. Mint hallottuk, februárban kezdődik az építés, novemberben lesz az átadás. —Télen, mínusz ** OKA- huszonkét fokos hidegben történt: megfagyott a víztorony egyik vezetéke. Víz nélkül itt megáll az élet. Gyorsan cselekedtek. Gumivezetékkel, slagokkal „átkapcsoltak” a Tiszára. Közben a szerelők az éjszakájukat is feláldozva dolgoztak. Mindössze 14 óráig tartott ez a rendkívüli állapot s — még ekkor sem volt termelés kiesés! KAN1KÜLA.! közbe: meleg a Tisza vize, több kell belőle a hűtéshez, Dr. Andreas Vukovich előadása a Szövetkezeti Tudományos Tanács kibővített ülésén INTÉZKEDÉS — Kérem, erre törvényes lehetőséget adtunk neki. — Aztán... igénybe veszi holminkat. — Tusija, ez kellemetlen, de hát közös fedél alatt élőknél néhanapján előfordul. — Meg... célzásokat tesz. — Egy olyan tiszta életű emberre, mint ön, rosszat hiába mond. Kérem azonban, adja elő pontosabban, milyen szavakról, holmikról, célzásról van szó. — Tegnap azt kiáltotta a feleségemnek, hogy ,,Kinyírlak, te cafat!”, utána felemelte az asztalról konyhakésünket és célba vette az asz- szonyt. Szerencsére az ablakunkat törte csak be vele. Azóta oly hideg a szoba... — Legalább jól tudnak aludni — mondta Böröndi, aki egyben régi bél&harcos volt. — Azt azért nem —így válaszolt Kék. — Mert Jusztinka hangot ad nézeteinek. — Ezt hogyan értsem? — Késő estig bömbölteti a rádiót. Műsorzárás után hajnalig hanglemezpárádét rendez, és a falba egész éjjel szögeket ver be, ereje forog kockán. Megmondom úgy, ahogy van, nekem testi-lelki jobarátom Nagy Vili, a tanácselnök. Ha szólok neki, lesöpri a térképről a maga Jusztinkáját. Szólt is Nagynak. — Intézzük az ügyét — ezt ígérte több ízben Kék Pálnak. — Pár nap türelem, és kész. Múltak a hetek. Hering egyszer összetaláikozott Kékkel. Azt kék-zöld foltok ék- telenítették. — Ami késik, nem múlik — mondta az igazgató, aki már a közmondásoknál tartott. — Köszönöm, amit értem tett — szólt Kék —, de már ne tessék fáradni. El van intézve. ' — Mitörtént? ■— Legutóbb említettem, hogy Lehelffyné aláássa^ as egészségemet. Addig ásott a láikásunk alá. míg ránk dűlt a ház. Most sátorban lakunk. a Nagyréten. — És ö? — Négy albérlőt vett tt romokba. Egy omladékért havi ezer forintot kap. Szóval, mondom, a dolog el van intézve... — állatok szennyvize a folyton táguló hasadékon át a nyakunkba csurog. Skaliczer, jó tömegkapcso- lattal rendelkező vezetőhöz méltóan, a tisztiorvoshoz, a Népfronthoz és a Vöröskereszthez fordult. — Rendben lesz — mondta több ízben Kéknek. — Megígérték, intézkednek. Csak hát tudja, vigyázni kell, hogy oktalanul ne riasz- szuk el a rendszertől Lehelj fynét. De az említett szervek intézkedése váratott magára. SkalíCzert Viszont több vállalat egyesítése során megfúrták, és a Könyvviteli Kutató Intézethez került politikai munkatársnak. Az egyesült vállalat élére viszont Hering került, öt is felkereste Kék. — Ügy tudom — szólt —, hogy Skaliczer Kolléga távozása előtt, informálta igazgató karjársat elintézés alatt álló ügyemről. — Skaliczer egy szót sem szólt — mondta. Hering —, de miről van szó? — Kék ismertette Jusztinka viselt dolgait. Hering először ráncolta a homlokát, aztán magabiztosan mosolyogni kezdett. — Nézze, Kék szaki —+ szólt. — Én nem szeretem igénybe venni szocialista ősz- szeköttetéseimet. Ez azonban közügy. Egyik fontos munkatársam nyugalma és tett1963. július 5. kovicÜ kereskedelmi tanácsos, az Osztrák Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének vezérigazgatója tartott előadást a bécsi egyetem Szövetkezeti Kutató Intézetének tevékenységéről. Az osztrák szövetkezeti vezető a Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Szövetkezeti Tudományos Tanács vendégeként tartózkodik hazánkban, j Csütörtökön a magyar sajtó házában kibővített ülést tartott a Szövekezeti Tudományos Tanács. Részt vett az ülésen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ és Erdős József, az OK1SZ elnöke. Az ülésen dr. Andreas Vu8 Az igazgató látta, ez már komoly ügy. Feljegyzett hát mindent. Eljárt a rendőrszobán, a házkelőségen és a bé- kebizöttságnál. — Türelem — mondta több ízben Kéknek, — megígérték a szervek, hogy intézkednek. De a közbelépés késett. Bö- röndit viszont kihelyezték Bolyvárra tsz-elnöknek. A jó képességű diósgyőri könyvelő Skaliczer kerüli megüresedett igazgatói székébe. Még meg sem melegedett alatta az epedás viaszosvászon, bekopogott hozzá panaszával Kék Pál. — Böröndi kartárs bizonyára beszámolt folyamatban lévő ügyemről — mondta. Amikor Skaliczer nemet intett a fejével, elsorolta újra töviről hegyire a társbérlet-dolog fejleményeit. — Teljesen cseppfolyós állapotban van ismét az ügy •— így fejezte be előadásit. — Hogyan érti? — A padláson, éppen felettünk, Lehelffyné (Jusztinka) pézsmapatkány — és rókatenyészetet rendezett be. Ettől irtózatos büdös lett nálunk, és az '— minek is nevezzem tebbek a levelei mint a tavalyinak voltak betakarításkor. A torma holdanként 22— 24 ezer forintos bevételt Ígér. a 14 holdas málnatelepitvény- ről 40—50 mázsa termést várnak terven felül. A beszélgetés a gazdasági sredmé nyékről, azok alakulásáról ismételten visszakanyarodik a vezetésre. A tanácselnök emlékeztet, hogy kapott Nyírpilis korábban Is szakmai vezetőket, de azok rendre a tespedés mocsarába ragadtak. Említi, milyen szerencsések Varga Zoltán fő- mezőgazdásszal, és a patronáló — egy évre, kihelyezett — Molnár János agronómussal. — Csak az nem tetszik nekem — mondja a tanácselnök —, hogy közeleg lei helyezési idejük vége. s ha őtfc elmennek, ki jön helyettük? Hosszan tartó vitába kezdenek, s "bizony minden véleményben van egy csomó igaziág. Nyírpilist nem olyan községnek ismerték eddig, nogy „két kézzel kapjon itt íllás után” egy szakember. A nostani mezőgazdászok sem állítják határozottan. hogy nennek-e, maradnak-e. Mindenesetre nagy szerepet játszik majd döntésükben szakmaszeretetük, az, hogy a semmiből indították el a szövetkezetét, s nem kis mértékben Eogja befolyásolni őket a taHARC A VÍZÍRT