Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-31 / 177. szám

JÖHETNEK A TÖBBIEK IS Bejárta a világot a díszes rakaitiazi női cipők liírneve A Rakamazi Cipőipari KTSz korszerűen felszerelt üzerné- besn 200 szakmunkás állítja össze a világkörútra . induló díszes női cipők ezreit. Ter­mékükből már eddig 88 ezer párat exportáltak. Legtöbbet Nyugat-Németországba, össze­sen több mint 25 ezer párat küldtek. Kielégítették a svájci kereskedelem igényeit is a tájaikon keresett, népvisele­tükhöz tartozó női csizmák­ból. A svájci nők lábbelije fehér talppal és 22 cm-es pu­li ászárrá] kerül forgalomba. A megrendelők között szerepel­nek a ghar.aiak. akik trópusi cipőt — mindössze 22 dekás könnyű topánkákat — kértek Rakamazról. Eljutnak a szabolcsi cipők Belgiumba. Hollandiába és Arábiába is. Legutóbb Jed- dánból érkezett megrendelés, amelyben sivatagi sarukat, könnyű műanyag talpú pa­pucsokat kértek. Peruban kü­lönleges formájú, tetovált fel­sőrészei női cipőket szállít a rakamazi fcbsz. Ebben az üzemben 21 női cipő típust állítanak elő és szállítanak el a világ minden tájára. ü. V. Becsületből: jeles A nyíregyházi Irodaházban működő Alföldi Üzemi Ven­déglátó Vállalat éttermében a széken felejtette pénztárcáját Kurcsik Antal S0 éves nyug­díjas. Az étterem egyik dol­gozója, Novák F erencné ta­lálta meg, és leadta a kony- hairodába. Ott átvizsgáltuk a tárca tartalmát; 1154 forint és az egész havi ebédjegye volt benne. Egy óra múlva jött vissza öreg Kurcsik bá­csi, kétségbe esve kérdezte, hogy nem találtuk-é meg a pénztárcáját Amikor a kellő igazolás és az elismervény aláírása után átadtuk a tár­cát, sírva köszönte meg és bevallotta, hogy bizony, ö már lemondott a pénzről Tímár István ü. vezető Társadalmi munka Hat. hónap társadalmi mun­kavállalását értékelték leg­utóbb a nyírkércsi tanács­ülésen. Elégedetten nyugtáz­ták: a község lakosai ez idő­ben útjavítással, épületbon­tással 12 500 forinttal gazda­gították lakóhelyüket. Elő­készítették az új, százezer forintos költségű kisvendéglő építését is. K. B. Köszönet a segítségért Nyíregyházán a Tokaji úton lakom. A napokban meghozták a szenet és a fát. Sajnos, a kocsi nem tudott behajtani az udvarra, így a ház előtt rakták le. Hozzá­kezdjem, hogy behordjam. Nehezen ment, hiszen már elmúltam 65 éves. Egyszer csak vidám kerék­párcsapat húzott el előttem. Lehettek vagy tízen. Nyil­ván Tokajba készültek ki­rándulni. Most kerülhettek ki az iskolapadokból. Leg­nagyobb meglepetésemre mintegy 50 méter után visz- szafordultak. Se szó, se be­széd, kivették kezemből a lapátot, kosarat. Fél óra sem telt bele, már a pincében volt az öt mázsa szén. Lese­perték magukról a port és amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan el is mentek. Még azt sem tudtam meg­kérdezni, hogy kicsodák. Ez­úton szeretném megköszönni nekik, hogy önzetlenül elra­boltak fél órát a kirándulá­sukból és elvégezték egy be­teges, idős asszony fáradsá­gos munkáját. Még egy­szer nagyon köszönöm. K. Jánosné Nyíregyháza, Tokaji út. A sok határidő között elvész a tv Még április elején beszállí­tottuk a nyírbátori Vegyes­ipari KTSz javítóműhelyébe a nyírgelsei Béke őre Ter­melőszövetkezet „Budapest” televízióját javítás végett. Akkor azt az ígéretet kap­tuk, hogy 8 napon belül, használható állapotban visz- szakapjuk a készüléket. Az­óta hosszú hetek, hónapok teltek el, de a tv-készülék helyett eddig csak ígéretet kaptunk. Személyesen is felkerestük a ktsz műszaki részlegének cjolgozóit, telefo­non is állandóan érdeklőd­tünk, mindig biztatnak, hogy egy-két napon belül kész lesz a készülék. Már azt is kértük, hogy adják vissza, elvisszük máshová megjavít­tatni. Akkor ismét megígér­ték, hogy néhány napon be­lül megjavítva vihetjük. Ez is csak ígéret maradt. A televíziót tagságunk szó­rakozás és művelődés céljá­ra vásárolta és nem megőr­zés, hanem javítás véget ad­tuk át a nyírbátori Vegyes­ipari KTSz-nek. Szeretnénk végre egy utolsó javítási ha­táridőt hallani. Molnár Tibor tsz kultúrfelelős. KISZ-fiaíalok példamutatása Nyírtéten és Rozsályon A nyírtéti tsz-ben dolgozó kiszesek még az év tava­szán védnökséget vállaltak a tsz kertészete felett. A 45 holdon a szárazság ellenére is jó termés ígérkezik, mert a fiatalok rendszeresen és jól megművelték a földet. Külön dicséret illeti a diá­kokat, akik vizsgáik után jelentkeztek a tsz-ben mun­kára. Derekasan kivették ré­szüket a nagy nyári munka-, bői. Takács Mária és Ker­tész Pál gimnáziumi tanu­lók már 50—50 munkaegysé­get szereztek. Munka után, esténként az MHS helyiségében gyűlnek össze a fiatalok. A klubdél­utánokon előadásokat hall­gatnak, táncolnak, szórakoz­nak. Júniusban újjászerveződött a községi színjátszó csoport is. Nagy lelkesedéssel ta­nulták be Moliere: A fösvény című vígjátékát. Rövidesen sor kerül a bemutatóra, az­után a szomszéd községekbe is elmennek vendégszerepel­ni. Bálint István pedagógus. hét a rozsályi KlSZ-szerve- zet fiataljaira. Ifjúsági mun­kabrigádjuk a tsz egyik leg­jobb brigádja. Két napot dolgoztak társadalmi munká­ban a tanácsház építésénél, összefogásukat, igyekezetü­ket látva a tsz vezetősége 2 hold napraforgóval vetett te­rületet adott át a KISZ- szervezetnek. A szépnek ígérkező termés árából ki­rándulást szerveznek Egerbe az őszi betakarítási munkák után. A közeljövőben klubhelyi­séget is kapnak az új párt­házban, ahol a hosszú őszi, téli estéken megtarthatják rendezvényeiket. Halász György. Társadalmi ösztöndíjak Most cserélje ki regi függönyét, ágyneműjét! A baktalórániházi. balkányi, csengeri, fehérgyarmati, gávai, demecseri, dombrádi, nagy­halászi, nagykállói, nagyecsedi. nyírbátori, mándoki, rakamazi, tarpai, tiszalöki, tiszavasvari ú.jfehértói és a vásárosnaményi Tizenegy község — Apagy, Lakkod, Levelek, Nyíribromy, Ofehértó, Nyírmada, Nyírtét, A sürgős munkák elvég- petneháza, Ramocsaháza, Szé- zesenel mindig számítani le- . . , ’ . kely es Vaja — létesített ez évben társadalmi ösztöndíjat a technikumokban, főiskolá­kon és egyetemeken tanuló fi­atalok támogatására. Nem ár­tana minden községben kö­vetni a jó példát, hiszen a jó szakemberre egyformán szüksége van a járás falvai­nak. Kricsfalussy Béla. földművesszövetkezeti ruházati szaküzletekben OTP HITELAKCIÓ KE­RETÉBEN RÉSZLETRE IS yásárolhat függönyt, ágyneműanyagot és kész ágyneműt Felvilágosítást adnak az OTP fiókok és a kijelölt szaküzletek. Felelőtlen házigazdák Életveszélynek kitett lakók # Élni kell a rendelet adta lehetőséggel Bútorozott szobával Fogadtak az agronomust, ezreket áldoznak havonta szakemberekre Kislétán A napokban a kislétai Rá­kóczi Tsz elnökével, Mikó Já­nossal beszélgettem. Többek között szóbahoztam, milyen takaros, szépen berendezett az irodájuk. Erre ő váratlanul azt kérdezte: mire lehet büsz­ke egy szövetkezet? Kettő a mi fiúnk — Nekünk július elsejétől három szakemberünk van egyszerre. Kettő a mi fiunk, egy karcagi. Miattuk is csi­nosítottuk a portánkat. — S ha nem jöttek volna? — Mihozzánk igen! — je­lentette ki határozottan. — Egyengetjük az útjukat, ame­lyiken hozzánk találnak. A már itt levő három után, je­lenleg is kilenc, arra érde­mes fiatalt segítünk. Közü­lük kettő gépészeti, kettő ker­tészeti, négy általános mező- gazdasági technikumba iratko­zott. Tanulási idejük alatt ha­vonként 2400 forintot fizetünk értük. A szomszéd községbe, Pócspetribe való Miterli Pé­tert állatorvosi főiskolára küldjük, havi 600 forint tá­mogatással... Szakemberek kel­lenek a nagyüzembe, azért áldozunk a fiatalokra. Nem kihajított pénz az ilyen. Sok- szorsan megtérül. — Akik már * itt vannak, milyen végzettségűek? — A két idevalósi közül Orosz Mihály a debreceni agrár főiskolán végzett. Dani István pedig Nyíregyházán, a kertészeti technikumban. A karcagi Nagy Gyula szintén a debreceni főiskolán tanult. Oroszt havi 650, Dani Istvánt 300 forinttal támogattuk négy éven keresztül. Vendégszoba tinenegyezer forintból A szomszéd szobában két térkép van kifüggesztve a szemközti falon. Egyiken az idei termelési tervet beírá­sok, számok, színes foltok je­lölik; másik jövő évre ké­szül, s a kialakított táblákat még csak vonalak jelzik. ' A fiúk asztal mellett ül­nek. Füzetek, kimutatások fö­lé hajolva számolnak, jegyze­telnek. Ismerkednek a falit határával, a közös tervfelada­tokkal. Orosz és Dani István szü­leiknél laknak. Nagy Gyulá­nak a tsz rendezett be ven­dégszobát. De hogy került ide Szolnokról? — A főiskolán megszerettük egymást Miskával — magya­rázza. — Elhatároztuk, tanul­mányaink befejeztével is együtt maradunk. Őt pénzzel segítette ez a tsz, szerződés és becsület köti hozzá. Eljöt­tem vele tavaly ősszel szét­nézni, s megvallom, megked­veltem az embereket, a nyír­ségi tájat. örültem, mikor Mikó elvtárs közölte: ha aka­rom, szívesen látnak. Így va­lahogy — tette még hozzá mosolyogva —, nem is igen érzem már, hogy idegen len­nék. A vándorlás nem életcél A Nagy Gyulának beren­dezett szoba vadonatúj, mo­dern bútorzatú, nemhiába ke­rült tizenegyezer forintjába a szövetkezetnek. — Nem az az életcélunk, hogy vándoroljunk, tanulmá­nyunkkal különböző irodákba bújjunk. Csupán azért, hogy városban lehessünk. Szakem­berek akarunk lenni. Az el­méleti tudás mellé folyama­tos gyakorlat, alapos tapaszta­lat kell. Itt megtaláljuk — mondja Orosz Mihály. A két főiskolát végzett fia­talember buzgón dolgozik ok­tóber 15-ig benyújtásra kerü­lő diplomatervén is. Orosz Mihály a tsz távlati fejlesz­tési tervéről ír tudományos értékelést. Nagy Gyula a szom­szédos máriapócsi szövetkezet­ből dolgoz fel hasonló anya­got. Minden bizonnyal siker­rel nyerik el az agrármérnö­ki diplomát... lövendőlés helyett — cselekvés Kezdő gyakorlatuk hat hó­napig tart. Fizetésük ez időre sem megvetendő. A két főis­kolát végzettnek az állam 130(1 forintot juttat havonta, s s tsz egy-egy hónapra 35 mun­kaegységet ír javukra, ami a tervezett 39,91 forinttal szá­mítva, meg is haladja az ál­lami dotálást. Terveik iránt érdeklődve Nagy Gyula válaszolt: — Anyagilag, szervezetileg most is elég rendes ez a tsz de nincs olyan jó, amit job­bá ne lehessen tenni. Persze nem jövendölünk, cselekedni akarunk. Ahogy tapasztaljuk megkapjuk a kellő támoga­tást. Máris van több elképze­lésünk. Nem hiányzik a városi — . Tudtuk előre, egy falu­ban nem minden olyan, mint ott. Azért egyáltalán nem le­ket belehalni. Két lehetőség ean. Szabad időnkben dolgoz- li az ifjúsági szervezetben is, szakköröket alakítani, összejo- . eteleket rendezni. Máris van nagy érdeklődéssel kísért fo- !oszakkörünk. A másik: néha csakugyan elutazni a városba, szétnézni, mi jót hozhatunk onnan. — Mielőtt folytatta volna, megvidámodott a te­kintete. — Mellesleg megje­gyezve mondhatom, egészen iól táncolnak a kislétai lá­nyok. Orosz Mihály január egytől a főagronómusi teendőket, Nagy Gyula közvetlen a nö­vénytermesztés irányítását ve­szi át. Dani István a kerté­szetben lesz agronómus. És jöhetnek majd a többiek is. Asztalos Bálin! Nyíregyházán negyvennél tijbb lakatlan, életveszélyes lakást tartanak nyilván, bár egyre fogy a romos lakások száma; mind többen költöz­nek új, egészséges otthonba. Sajnos akad „utánpótlás” is. A városi tanácshoz éven­ként mintegy száz bejelentés érkezik azoktól a lakóktól, akik „házigazdás” házban lak- ! nak. A panasz: a házigazda nem hajlandó rendben tarta­ni a lakást, tartósan életve- : szélyn’ek teszi ki a lakókat. ■ Leginkább azok fordulnak a , tanácshoz segítségért, akiknek a fejük felett csurog a tető, veszélyes a fal, a kémény. Akadnak persze kényelmes lakók is, akik fel sem emlí­tik a tető, vagy egyéb javí­tást a házigazdának, hanem rögtön a tanácsra sietnek. Más lakók a legkisebb, a sa­tástól is húzódoznak, jogtalan követelésekkel állnak elő. Pe­dig a 35/1956 M. T. rendelet lehetőséget ad a lakónak ar­ra, hogy — engedéllyel — saját költségén megjavíttassa otthonát. A javítási költséget a lakbérből levonják. ; Nem vehető egy kalap alá , minden házigazda, jó részük ■ anyagi lehetőségeihez mérten i igyekszik megóvni a lakást,- teljesíteni a lakó jogos kíván- • ságát. Vannak kis keresetű ■ nyugdíjas háztulajdonosok is, i akiktől nem lehet emberfelet- : tit kívánni. , De vannak, akik hanyag­ságból vagy számításból nem : javíttatják meg a házakat. Ilyen ház áll a Vöröshad­■ sereg útja 27. szám alatt. Már i kívülről szánalmas képet mu- . tat. Ami bent fogadja a láto­- gatót, megdöbbentő. Megrogy­■ gyant tető, omladozó mennye- 1 zetú verenda, kidülésnek ki­tett falak, veszélyes kémény. Fénykép mutatna róla valósá­gos képet. A tulajdonos, Ná- násd László három évvel eze­lőtt vásárolta meg a már el­hanyagolt házat. Építési köl­csönt is nyújtott számára az OTP, hogy rendbehozassa, de azt ismeretlen okból nem hasz­nálta fel. Azóta teltek az évek. Egy éve elmúlt, hogy a lakók, öz­vegy Földényi Istvánná I\1ÁV- dolgozó, özvegy Juhász Györgyné nyugdíjas és Grek- sza József vasutas, megunva a várakozást és esőzéskor az ázást, szélviharkor az életve­szélyt, panaszt jelentettek te a városi tanácson. A háztu­lajdonos minden fellebbezési lehetőséget kihasznál, a vég­telenségig húzódik a tengeri kígyó. Közben a lakók feje felett egyre fenyegetőbben rokkannak meg a tetőgeren­■ dák, már a szomszédokra is életveszélyt jelent a lehulló cserép, tégla. A lakók már az előző, sőt az azt megelőző házigazdával is „hadban” álltak. A házi­gazdák változtak, a lakók ma­radtak. Legutóbb 500 forintra bün­tették a házigazdát, de ezzel kerül-e tető a lakók feje fölé? Nem egyedülálló a Vörös­hadsereg utca 27. sz. ház ál­lapota és a körülötte gyűrűző vita. Bár van rendelet —még 1937-ben adták ki — hogy a háztulajdonos köteles jól kar­bantartani épületét, a gva- korlatban mégis sokan véte­nek ellene. 1961-ben nagy meg­elégedéssel fogadták a házi­gazdás lakók, hogy végső esetben az Ingatlankezelő Vál­lalat helyrehozza a házigazda által pusztulásra ítélt lakást, a tulajdonos terhére. Ez a ha­tósági helyreállítás. De mi történik míg elérke­zik a végső eset? Tavaly egy éjjel ledőlt a főfal egy gazdátlan Selyem utcai házban. Szerencsére nem okozott tragédiát. Ekkor azon­nal intézkedtek a hatósági helyreállításról. Mi a biztosí­ték, hogy a falak minuig úgy dőlnek, hogy elkerülik a bent­lakókat? Mindenképpen sürgető kö­telesség segíteni a pusztulás­ra ítélt házakon és lakóikon. Nem csorbítva a házigazdáit jogorvoslási lehetőségét első­sorban a lakók érdekében, végsősoron a nehéz lakáshely­zet további romlásának meg­előzésére hatékonyabban kí­vánatos alkalmazni a rendele­teket. Ugyancsak szükséges egyszerűsíteni és gyorsítani a külföldön élők tulajdonában lévő elhagyott házak rendbe­hozását, amely az esetek 30— 40 százalékát teszi ki. Páll Géza Himlőoltást kapnak egyes külföldi államokba otazók A sajtóban és rádióban ér­tesülhettünk arról, hogy Len­gyelországban kötelezővé tet­ték a feketehimlő elleni ol­tást, mivel az ország több táj­egységében észleltek ilyen jel­legű megbetegedéseket. Ha­zánkban is megkapják a vé­dőoltást azok, akik külföldre utaznak. Ezzel kapcsolatban dr. Váry János, a KÖJÁL igazgató főorvosa tájékozta­tott. — A feketehimlőt Indiából hurcolták be különböző euró­pai államokba. Éppen ezért minden olyan magyar állam­polgárt, aki Európán kivit, fekvő területre, vagy Lengyel és Svédországba utazik, him­lő elleni oltásban (újracltis- ban) kell részesíteni. Kivételt cépeznek a 6 hónapnál fiata- abb csecsemők és azok a sze- nélyek, akik a nemzetközi orgalomban érvényes, 3 érés­iéi nem régibb keletű himlö- iltási bizonyítvánnyal rendel- :eznek. — A Szabolcs megyeiek hol kaphatják meg ezt a védőol­ást? t — A himlő oltását a Me­lyei KÖJÁL (Nyíregyháza, 'okai tér 4. I. em.) szerda és zombati napokon 8-tól 12 iráig végzi és adja ki a nem- etközi forgalomban érvényes gazolásokat. Ezt a kiutazók i kilépő állomáson az útle­vél vizsgáló szerveknek kötele- ek felmutatni. Ellenkező •setben nem hagyhatják el íz ország területét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents