Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

Greifswaldi üzenet Nyíregyházára Sokféleképpen születhet és válhat tartóssá a barátság. Fazekas János és Erich Neu­haus barátságát nemcsak a három évtizednyi idő s annak érdekes részletei teszik ritká­vá. Ez a megújult kapcsolat túlnő a személyes viszony korlátain. Szepesi riportja nyomán Rövid idővel ezelőtt Nyír­egyházán városszerte elterjedt a hír: a Német Demokratikus Köztársaság egyik városának polgármestere rádió útján ér­deklődött Nyíregyháza pol­gármestere iránt. „A lelkiis­meret lázadása” című nagysi­kerű leleplező film kapcsán Szepesi György riporter be­szélgetett Erich Neuhaus-szal, Greifswald jelenlegi polgár- mesterével, aki többek között megemlítette, nagy örömére volna egy találkozás azzal a nyomdászból lett nyíregyházi polgármesterrel, akinek az életútja nagyon hasonlít az övéhez. „Valószínű, ismerem Is...” tette hozzá Neuhaus. Szepesi továbbította a ké­rést az éteren át, a hír el­jutott a Pesten élő, már nyugdíjas Fazekas Jánoshoz, Nyíregyháza felszabadulás utáni első polgármesteréhez. — Felkerestem Szepesi Györgyöt, s amikor újból hal­lottam a nevet, Neuhaus, nyomban megelevenedtek a harminc év előtti napok, nyír­egyházi találkozásunk esemé­nyei — mondja a 70. évéhez közeledő Fazekas bácsi. Ami­kor e beszélgetés után postára adta Greifswaldba címzett le­velét, még sokáig töprengett: vajon valóban arról a fiatal­emberről van-e szó, akivel harmincháromban beszélge­tett Nyíregyházán a világ dol­gairól, Németország helyzeté­ről? Most, hogy meghozta a postás a greifswaldi polgár- mester válaszát Fazekas János nyugalmazott polgármester le­velére, minden kétséget kizá­róan megbizonyosodott: ők 30 évvel korábban kötöttek barátságot s ez a barátság most a véletlen folytán meg- újhodott. Fazekss János levels Fazekas János megírta le­velében, mennyire örül a ri­porter közvetítésének, aztán néhány sorban ' vázolta élet­útját: az első világháborút, ahol megbénult egyik lába. az illegális harc napjait, amikor például egy tömeggyűlés után Büdszentmihályon puskacsövet feszítettek a hátának a kakas­tollasok, a börtönben töltött hónapokat, a száműzetés éveit. Aztán a felszabadulás első napjait, amikor 22 darab húsz­filléressel vette át a város kasszáját. Nem hallgatta el a gondokat sem: már volt úgy, hogy le akart mondani a pol­gármesteri tisztségről. De Malinovszkij marsall segített neki: „János, maradnod kell, mi majd enyhítünk a bajo­kon!” Elújságolta nyugdíjazá­sát s azt, hogy az idén Nyír­egyházán tarották meg 50. há­zassági évfordulójukat fele­ségével. Íteíshaus válasza Mutatja a választ, amit Neuhaus írt Greifswaldból jú­lius 10-i keltezéssel: „Visszatérve szolgálati utáni­ból, leveledet átadtam napi­lapunknak, hogy a greifswaldi Testvérvárosi kapcsolat felvételét szeretnék „A lelkiismeret lázadása" című íiim színterének lakói munkásokhoz Intézett üdvöz­leted általánosan ismertté vál­jék.” Majd így folytatta: „Szepesi György rádióripor­ter jó szolgálatot tett, hogy. a levélváltást közöttünk létre­hozta. Teljes tisztelettel te­kintek Rád, akinek a munkás- osztály érdekében oly sokmin­dent kellett megélned. Rendkí­vül örülök, -hogy küzdelmed nem volt hiábavaló, hanem az is hozzájárult ahhoz, hogy a szocializmus építése a Magyar Népköztársaságban Is jól ha­lad előre. További soraiból megvilágo­sodik az is, hogy Fazekas Já­nos feltételezése a régi talál­kozásra nem alaptalan. Erich Neuhaus 1932-ben végezte be nyomdász tanulóéveit, majd 1933-ban, amikor a fasiszták uralomra jutottak Németor­szágban, sok szaktársával együtt munkanélküli lett. Ván­dorlással próbált kibújni a fa­siszta szorításból és e vándor­lás közben néhány hetet Ma­gyarországon töltött. ■ Ekkor járt Nyíregyházán, így ismer­kedett meg itteni szaktársai­val, köztük Fazekas Jánossal. Akkor még egyikőjük sem hitte,, hogy sok tekintetben hasonlóan kanyarul életútjuk: Neuhaus is és Fazekas János Is polgármester lett, amikor a szovjet csapatok felszabadí­tották a két várost. „Te, mint nyomdász, kedves János és később, mint polgár- mester hozzájárultál a mun­kásosztály győzelméhez. Könnyek gyűlnek János bá­csi szemébe, amikor Neuhaus jókívánságait olvassa fel: sze- rencsekívánatait küldi egész családjának az 50. házassági évforduló alkalmából, amit „nálunk aranylakodalomnak mondnak”. Jékívánsáti arany’akodsiomra — Amikor végignéztem „A lelkiismeret lázadása” című filmet, nem is gondoltam, hogy egyik szereplője az én kedves Neuhaus szaktársam. Boldog­ság arra gondolnom, hogy vá­rosa, Greifswald épségben maradt s most olyan szép, mint Nyíregyháza. Elárulja, nem kell sokáig várnia, hogy a valóságban is meggyőződhessék minderről: már kitöltötte a vendégségbe hívó űrlapot s valószínűleg még az idén odautazhat fele­ségével. — Késői napjaimat a fővá­rosban, lányomnál töltöm. Alighogy kézhez vettem Neu­haus sorait, azonnal döntöt­tem, hazautazok néhány nap­ra Nyíregyházára, tolmácso­lom a város jelenlegi vezetői­nek a greifswaldi polgármes­ter kívánságait. így szól: „Testvéri kapcsolatot szerekénk“ „Kedves János! Levelemet nem szeretném egy személyes kívánságom kifejezése nélkül zárni. Szepesi Györggyel be­szélgettem arról, nagyon ér­dekelne engem s a greifswal- diakat a Nyíregyháza váro3 képviselőivel, lakóival való testvéri kapcsolat felvétele, hogy a két város közötti ta­pasztalatcsere útján egyen­gethessük a szocializmus épí­tését.’' Erich Neuhaus kívánsága már eljutott városunk illeté­keseihez, s a legkisebb aka­dálya sem lehet az elképzelés valóraváltásának. Minden nyíregyházi örömmel veszi majd, ha „A lelkiismeret lá­zadása” című film színhelyét, GreifSwaldot testvérvárosának vallhatja. Angyal Sándor. Nincs 5’ös találat a lottón 795 nyereményt sorsolnak ki a lottó hétfői tárgy nyeremény-húzásán A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság július 29-én, hét­főn délelőtt 9 órai kezdettel Nádor utcai székházában tart­ja a lottó júliusi jutalomsor­solását. A húzáson a 27. hét szelvényei vesznek részt, ame­lyek között összesen 795 érté­kes 'tárgynyereményt sorsol­nak ki. Főnyereményként ez alkalommal három öröklakás és öt személygépkocsi jut a legszerencsésebb lottózóknak. Üjdonság a nyeremény- jegyzéken a 18 darabból álló magyaros szobaberen- clezés. az ipari vásáron először bemutatott újfaj­ta bútorok mintapéldá­nyai. Ezeken kívül többek között 115 televíziókészüléket, 184 luxus kivitelű rádiót, 24 külföldi társasutazást, háztartási kis­gépek vásárlására jogosító húsz utalványt, 17 motorke­rékpárt, márkás külföldi mag­netofonokat és híradástech­nikai berendezéseket, készülé­keket sorsolnak ki. Nem végleges megállapí­tás szerint — a 39. játék­héten 5 találatos szelvény nem akadt. Négy találatot 57 fogadó ért el, nyereményük egyenként 02 546 forint — három talá­latot 5335 fogadó ért el, nyere­ményük egyenként 334 forint. Két taláaltot 140 995 fogadó ért el, nyereményük egyen­ként 12 forint 60 fillér. ÍGY NEM SZABAD KÖZLEKEDNI! Valkó Irén is szorgalmas tagja a kékesei . szakkörnek. Munkájukból nemrég gazdag kiállítást rendeztek. Hammel József felvétele. „Tény, hogy keveset foglalkoztam vele“ Hol volt a szülői felelősség? — Jancsi útja a zártkörű intézetig szolgáltat vizet a környező táborok, lakóházak, üdülők számára is. Most, liegy rész­ben már megépült a kótaji vezeték, a napokban be tud­tuk kapcsolni ezt la a vízhá­lózatba. Percenként így mintegy 850 liter vizet nye­rünk. A kutak segítségével 20 éra alatt meg tudjuk tölteni a hideg medencét. Lehetőség van az állandó cirkuláltatás- ra is. A medence vize higié- niailag most már megközelíti az ideális állapotokat. — Most folyik a hideg ás melegvíz gerincvezetékeinek építése a strand területén. A víztároló, gépház, és a gázle­választó építése is folyamat­ban van. Ezek képezik együt­tesen a Sóstó vízműrendsze- rét, amely 5,S millió forintos költséggel még ez évben elké­szül. Az építkezés kissé elto­lódott az engedélyek kiadású miatt — Talán kevesen tudják, hogy Sóstón van az ország egyik legkorszerűbb közös öl­tözője. A terv iránt már Haj­dúszoboszló, Miskolc-Tapolca, és néhány dunántúli fürdő­hely is érdeklődik. Készülnek az új vállalati kabinsorok. Rö­videsen már üzemelnek is. — Ez évben új beruházási programot dolgoztunk ki. Az előirányzott összeg 45 millió forint. 20 millió forintos be­ruházás már elkészült, vagy készülőben van. Hat-nyolc év alatt teljesen megváltozik ' a Sóstó képe. Érdekes színfoltja lesz a bejárati épület, amely­ben egy strandcukrászda, köl­csönző, orvost rendelő és a jegypénztárak kapnak helyet. A tervek szerint 1964-ben ez az épület már üzemelni fog. Készülőben van az 550 férő­helyes téli öltözővel kombi­nált. 1000 személyes lelátó. Az öltöző és a sportuszo­da egy kiúszóval lesz Össze­kötve. — Helyet kap továbbá egy étterem, 40 szobás gyógyszál­ló, a jelenlegi kádfürdő he­lyett pedig egy fedett gyógy­fürdő. Elkészült a Sóstó tel­jes parkosítási terve. Itt a decentralizálás élve érvényesül. Virágmezők, gyö­nyörű sétányok, virágágyak teszik színesebbé a Sóstó ké­pét. I — Nyilvánvaló, mindenki szeretné, ha az említett léte­sítmények minél előbb kivite­1963. július 28. Hat-nyolc év alatt kiépül Sóstó Bejárati épület cukrászdával, orvosi rendelővel 1000 férőhelyes lelátó — Gyógyszálló, fedett gyógyfürdő Bíró László eivíárs, városi Tanácselnök nyilatkozata A Sóstó forgalma évről év- : re nő. Hétköznap átlagosan 1 2000, szombat vasárnap pedig í 8—10 000 pihennivágyó kere- 1 si fel a nyíregyháziak kedvenc ’ szórakozóhelyét. Növekszik a 1 forgalom, növekednek az igé- ] nyék ( is, amelyek indokolttá : teszik a Sóstó további korsze- i rüsítését, fejlesztését. Milyen < új beruházások várhatók a kő- ; zel jövőben? Válaszol: Bíró László elv- 1 társ, a városi tanács vb el- 1 nőké: <■ — A Sóstó kiépítése tulaj- t dósképpen csak 1957-ben kéz- ( dődött. Addig többnyire a ta- , vakat használták. Az 1920-as , években fúrtak ugyan két hi- j tíegkutat, de azoknak a telje- t sítőképessége nagyon csekély , volt. Ma már 5 hidegvízű, ; két melegvízű és egy langyos- 5 vizű kúttal rendelkezünk. ] A Sóstót önellátó vízrend- t szerré kell építeni, hogy a víztorony megépülése után te- | hermentcsltenl tudja a várost. , Természetesen nagyobb igény- , bevétel esetén, pl. szombaton , vagy vasárnap, a víztorony < is „besegíthet”. — Évek óta visszatérő prob- ; lémát jelentett a medencék vizének tisztasága, a vizese­] re. Ka a meglévő kutaknak csak a medencéket kellett vol­na ellátni vízzel, akkor nem leli volna semmi baj. Viszont | a kis tteljesítményű víztorony , lezést nyernének. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy ' a Sóstó mai kepe csak néhány év alatt alakult ki, sokkal hamarabb, mint más, hasonló jellegű fürdőhelyeké, elége­dettek lehetünk. A hibákból mindég sikerül lefaragni egy keveset. Én bízom abban, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor a szórakozni vá­gyók minden kényelmet meg­találnak a Sóstón. B. F. Még 12 éves sem volt Jan­csi (nevét és lakhelyét azért nem írjuk rheg, mert kiskorú) valósággal megdöbbentette a környezetét. Besurranásos lo­pást követett el. Bemászott az egyik ház nyitott ablakán és elemeit 800 forintot. Az első lépés a lejtőn Első lépés a lejtőn — így beszéltek róla a faluban azok, akik ismerték. Mivel nagyon fiatal volt, az ügyészség a gyámügyi hatóságot bízta meg az ügy lebonyolításával. A gyámügyi hatóság a régi jó bevált módszert találta a legalkalmasabbnak: pártfogó­kat jelölni a fiatal tanuló mellé, akik állandóan figye- . lik. nevelik. Célszerűnek lát­szott egy pedagógus és egy tanácstag kijelölése. A válasz­tás B. osztályfőnökre és K. ta­nácstagra esett. Kötelességük volt minden hónap ötödikéig értesíteni a gyámügyi hatósá­got a fiú magatartásáról, ta­nulásáról. A határozat 1962. november 1-én lépett életbe. Bürokrácia az iskolában Ami azután következett, az 1 a felelőtlenség, nemtörődöm- ■ ség iskolapéldája. Az osztály- • 1 főnök csak erélyes felszólítás­ba volt hajlandó megtenni az :lső jelentést 1983. januárjá- oan. Semmitmondó, pár soros jegyzet volt az egész. Febru­árban, — hogy időt takarítson neg, — két példányban gé­pelte a jelentést. Az egyiket 'ebruárban, a másik példányt márciusban küldte el. Kör- lyezettanulmányra sohasem ment ki a gyerek szüleihez, noha többször megígérte. „Csendes, szolid fiú, magatar- .ására nincs különösebb kifo­gás.” Így jellemezte az osz- :ályfőnöke. Ez a „csendes” :iű betört az iskola egyik szekrényébe is. Május 5-én harisnyát, kom­iinét, pénzt lopott az egyik lakásból. A károsult csupán azt kérte, hogy figyelmeztes­sék a gyermek szüleit. Ennek ellenére az édesanya nem so­kat- törődött fiával. A járőr nemegyszer késő éjszaka kí­sérte haza. Űiöttem-vertem Mível a kijelölt pártfogók és a szülők nem törődtek a gyerekkel, az első lépés után megtette a másodikat és a harmadikat is. Az ügyet moet már a járási igazgatási és jogi bizottság vette a kezé­be, javasolta, hogy a fiút zárt­körű Intézetben kell elhelyez­ni. Érdemes belelapozni a tár­gyalási jegyzőkönyvbe. Az osztályfőnök: „Tény, hogy nagyon keveset foglalkoztam a gyerekkel...” Az édesanya: „Valahogy kinőtt a kezem alól...” Az apa: Ütöttem-ver- tem, de nem használt...” (Ez is nevelés?) Megindult a fogadkozás. Ezután többet foglalkoznak vele, biztosan meg fog javul­ni. A határozat végrehajtását feltételesen szeptember 1-ig felfüggesztették. Néhány hét múlva Jancsit egy szekrény mögül húzták ki, amikor ép­pen lopni akart. A gyámügyi hatóság most már úgy látta jó­nak, ha azonnal zártkörű inté­zetbe küldik. Ki a felelős ? Kit terhel a felelősség a kisfiú sorsáért? Tény, hogy elsősorban a szü­lőket, akik elhanyagolták a nevelését. De a gyerek még iskolaköteles, a nap nagy részét az iskolapadban tölti. Ha az osztályfőnöke, akit hivatalból is kijelöltek mellé, mint pártfogót, jobban figyelem­mel kísérte volna a gondjai­ra bízott gyermeket, akkor annak az útja most nem a zártkörű intézetbe vezetne. A szomorú eset jó tanulság. Soha többé nem szabad ha­sonlóknak megismétlődni. Bogár Ferenc i------------------- " Foto: Román Dénes.

Next

/
Thumbnails
Contents