Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

Új könyv: : A KOZMOSZ PARTJÁN Csató István Csaknem hat esztendő teltei azóta, hogy a világűrből „bip- bip" jelek űj korszakot nyitot­tak a történelemben. Az 1957 október 4 óta eltelt idő alatt a kozmosszal összefüggő ese­mények egész sora zajlott le. Az érdeklődők százezrei vár­ták, hogy tudományos, de nép­szerű formában megírt vá­laszt kapjanak számtalan kér­désükre. Ezt az igényt elégíti ki Csató Istvánnak a Kossuth Könyvkiadónál megjelent könyve: „A kozmosz partján.” A szerző figyelme mindenre kiterjed, ami az űr meghódí­tására irányuló törekvésekhez kapcsolódik. Bevezetőül csilla­gászati alapismereteket ka­punk, elénk tárul a Föld hely­zete a világmindenségben. A következő fejezetek már a jelenkor tudományának és technikájának eredményével, a rakétával foglalkoznak. Tájé­kozódhatunk a rakéta fejlődés- történetéről, magának a raké­tának a működési alapelveiről, egyszóval a rakétatechnikáról, Színes és izgalmasan megírt részletek mesélik el, mi törté­nik addig, amíg egy rakéta tűzcsóvák közepette a magas­ba emelkedik. A mennybolt megismerése után pontos képet kapunk az összes mesterséges holdakról és űrhajókról, az első szput- nylktól a Kozmosz-sorozat 12, tagjáig. Tájékozódást nyerünk arról a hallatlanul széles körű kutatási programról, amelynek teljesítése a mesterséges égi­testek feladata. Földünk lég­köréről, a Földet körülvevő és a világűrben ható sugárzások­ról, ezelmek élő szervezetekre gyakorolt hatásáról és még sok más fontos kérdésről kell mil­liárdnyi adatot elekronlkus számológépeken feldolgozni. hogy a biológia, a geológia, a meteorológia és a többi tudo­mány tudósai megnyugtató fe­leletet adhassanak az ember űrutazásával kapcsolatos prob­lémákra. Gagaj-intól a páros űrrepülé­sig {1962. december 31-én zá­rul a könyv) megismerkedhe­tünk az összes — szovjet és amerikai — űrhajósokkal, ta­pasztalataikkal, útjuk körül­ményeivel. Valóban nem lenne teljes a kép — amint a szerző Írja —, ha nem tárná fel azokat a perspektívákat, amelyek a so­kasodó eredmények nyomán nyílnak meg az ember előtt. Üt a csillagok felé — ennek az útnak a megteremtése az emberiség évezredes álma, s ennek az útnak a kezdetét is­meri meg Csaló István köny­véből az érdeklődő. Cigánymúzeum Mátészalkán Kísérleti jeleggel szeptem­berben cigánykollégium nyit­ja meg kapuit Nyíregyházán. Hatvan VIII. általánost vég­zett, a tanulásban kitűnt ci­gánygyerek kezdheti meg kö­zépiskolai tanulmányait az új kollégiumban. Az épületben korszerű társalgó, televízió és más szórakozási lehetőségek várják a leendő középiskolá­sokat. A cigánykollégium megnyitásával az a cél, hogy olyan előképzést és közösségi nevelést nyújtsanak számuk­ra, amely után zökkenő nél­kül bekapcsolódhatnak a diák­életbe. A napokban született dön­tés arról is, hogy a Szatmári Tájmúzeum Mátészalkán ci­gány osztályt létesít kimon­dottan a cigányság életmódjá­nak bemutatására, néprajzi és szellemi értékeinek összegyűj­tésére. Kiállítást is rendeznek a megyében a későbbiekben az összegyűjtött anyagokból. Huszonöt munkásakadémia indul A TIT tervei az új oktatási évre A megye huszonöt üzemé­ben szerveznek munkásaka­démiát az 1963—64-es oktatási évben — közölték a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­latnál. Az akadémiák közül körülbelül tíz működik majd Nyíregyházán. A tsz-dolgozóknak a mun­kásakadémiához hasonló ter­melőszövetkezeti akadémiát in­dítanak. Az előadássorozat cél­ja a mezőgazdasági dolgozók szakismereteinek fejlesztése. A hallgatók megismerhetik a tlí­Sztár- karrierek Bette Davis — aki nem is olyan régen még amerikai filmek világszerte ismert sztárja volt, olyan hollywo­odi filmcsillag, aki egyben igazi művész is — több nyu­gati lapban arról nyilatko­zott: nincs állása, nincs pén­zé és ha leánya nem támo­gatná, nem tudna miből megélni. Nem kevésbé szo­morú a Bette Davlsnél vala­mivel idősebb, hatvan év körüli Gloria Swanson esete, ö ugyan nem nyilatkozott nyomoráról, de a tény, hogy mint egy nagy New Jork-i di­vatszalon propagandistája érkezett Rómába és Firen­zébe, Önmagában is sokat mond. Ruhamodellekről elő­adásokat tartani — köztük ilyen csábos címűeket: „Ho­gyan öltözködjék a molétt hölgy?” — egyáltalán nem megalázó foglalkozás. De Gloria Swanson alig több mint húsz éve az amerikai film női bálványa volt, aki» nek művészetétől vaskos kö­tetek láttak napvilágot!,.. A két kiöregedett — és ez­zel szinkronban, lecsúszott — film-vildgnagyság mellett vem is ildomos talán meg- említeni a hátvan esztendős Jimmy Tolle-t, aki csdk nép­szerű filmszínész volt, s nem úgynevezett nagy sztár. Szinte természetes hát. hogy Tollet kéregetésért kísérte be nemrégen a rendőr Det- rnítban. Pedig nem alkoho­lista. nem valami káros szen­vedély miatt került ilyen '■ Ivzetbe. Majdnem így járt 'eckie Coogan, Mickey Ro­oney... Igazi karriert futottak be — amerikai módra. dományos növényvédelem, va­lamint a növénytermesztés és állattenyésztés korszerű mód­szereit. Különös gondot fordítanak a Szocialista brigádok kulturális segítésére. A szocialista brigá­dokat' egy-egy társulati tag patronálja, aki részt vesz a kulturális térv végrehajtásá­ban is. Az Ifjúsági Akadémiával a fiatalok művészeti-esztétikai nevelését kívánják szolgálni. A TIT Szabadegyetem elő­adássorozata Nyíregyházán szeptemberben kezdődik, Tíz tagozatra —- magyar irodalom — történeti, nyelvi, idegen­nyelvi, történelmi, filozófiai, művészeti, közgazdasági, ag­rár, műszaki és általános ter­mészettudományi tagozatra — jelentkezhetnek a hallgatók. (B. E.) Újabb két zeneiskolával gazdagodik megyénk ősszel nyílik a kisvárdai és a mátészalkai zeneiskola Kisvárdán egy régi iskolában helyezik el, Mátészalkán ideig­lenes épületben. Két éven be­lül elkészül az új zeneiskola Mátészalkán, amely az ország­rész egyik legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye lesz. Mi­vel zeneiskolára nincs típus­terv, teljesen önállóan és új utakat keresve társadalmi munkában készítik ©1 az is­kola tervét, A szálkái járás több mint 6Ö0 ezer forint ér­tékű hozzájárulást vállalt. A tsz-ek negyedmillió forinttal segítik a zeneiskola építését, a tanács pedig két romos épüle­tet * bocsát rendelkezésre, amelynek felhasználható anya­ga 350 ezer forintra tehető. Ko­moly mértékű társadalmi mun­kát vállaltak a tsz-közi építő- brigád tagjai is az 1 millió 000 ezer forintos költséggel épülő iskolánál. A megyében jelenleg ötven helyen folyik zenei oktatás, —• általános és középiskolákban, művelődési házakban. Rövide­sen kotta-alapismereti tanfo- lamokat szerveznek a megye csaknem minden községében, ahol legalább 23 jelentkezőre lehet számítani. Filmstúdió Nyíregyházán Szeptemberben megyei filmstúdió kezdi meg műkö­dését Nyíregyházán. A mai szabolcsi életről készítenek majd 5—6 perces rövidfil­meket a stúdió tagjai. Még nem eldöntött, hogy a Mo­ziüzemi Vállalat, avagy a megyei művelődési tanács kezelésében dolgozik majd a filmstúdió, A szabolcsi fil­mesek felkutatása, az érdek­lődők megkeresése megkez­dődött. (Akik tagjai kíván­nak lenni, a megyei tanács művelődési osztályához for­dulhatnak.) Az első megbeszélést szep­temberben tartják a már akkorra berendezett és a szükséges eszközökkel felsze­relt stúdióban. Ekkor készí­tik el az egyéves munka­tervet, hogy minél előbb megkezdődjön a munka és a megye filmszínházai a nagy filmek előtt minél több színvonalas szabolcsi kisfil- met vetíthessenek. < Fiítlthír. t)j fiímszinésznőt avatnak a „SZélháfflösnő” című ( új magyar filmben: Szllvássy Amia-Máriát. Ebben a cipőben * teszi majd meg az első lépéseket. NYÍREGYHÁZI szobrok Benczúr Gyula szobra a leg­fiatalabbak közé tartozik Nyír­egyházán. A mai Benczúr tér rendezésével egyidőben buk­kant fel a gondolat, hogy szob­rot, méltó emléket kell állí­tani a város nagy szülöttének, az országos, sőt akkor már vi­lághírű festőművésznek. A vá­ros akkori vezetői bronzszob­rot akartak állítani — hason­lóan Bessenyei Györgyéhez — és már kezdték is gyűjteni a hozzá szükséges bronzot. A pályázatot Andrássi Kurta fővárosi szobraazművés-, nyerte el, aki szinte a város tudta nélkül kezdett a munkához. Meglepetésnek akarta szánni a munkáját. Bronz helyett kö­vet rendelt a borkő bányából. A bánya azonban nem tudott egy darabban ilyen nagymé­retű követ lehasítani, így egy építésztől szerezte be a szo­bor nyersanyagát a művész. A szobrász kis agyagmintát ké­szített előbb, de a minta elve­szett, így minden előzetes mintázás nélkül fogott Benczúr alakjának megmunkálásához Andrássi. Vésője nyomán gyor­san bontakozott a nagy. festő alakja. Elkészülte után a szob­rász megbetegedett, így a szo­bor nélküle érkezett meg a városba. A szobor Vizsgálatá­val megbízott zsűrinek annyi­ra tetszett Benczúr Gyula élet­hű, palettái alakja, hogy ha­mar felállították az újjáren­dezett téren és végképp le­mondtak a bronzból való megmintázás szándékáról. A Benczúr szobor azóta is a legszebb térünk egyik leg­pompásabb látványa, s a szü­lőváros értékes emlékezete a „tirpák” festőművészre. OCrnÍL cl kífizSm/ii)-ísz.ttl alkotás a& ífLÜltt&kjML Zrínyi Ilona szobrát állítják lel az iskola elé Nyíregyházán, ha nem is túl gyors ütemben, de egyre- másra nőnek ki a földből az új épületek. Az épületek megjelenése és a művészeti ízlésnevelés megkívánná, hogy az. új lakóházakon és középületeken képzőművé­szeti alkotások — dombor­művek, szobrok, freskók mo­zaikok, kerámiák — is legye­nek. Megvan a lehetőség ar­ra, hogy ezeket megvalósít­sák. a beruházási kódex Is előírja, hogy az építkezések­re fordított országos beruhá­zások 1,4 ezrelékét az épít­tető intézmény kívánságára képzőművészeti alkotások, felhasználására lehet fordíta­ni, ha az épület jellege indo­kolttá teszi azt. A tapasztala­tok szerint az építtetők és a beruházók egyáltalán nem. vagy nagyon kis mértékben élnek ezzel a lehetőséggel. Nyíregyházán van néhány középület, amelyen már ko- I rábban elhelyeztek néhány I képzőművészeti alkotást. A Csemegeáruház falát Gábor­Jánl Szabó Kálmán, képző­művész seccól díszítik. Az • Irodaház falán Berki Nándot szobrászművész glpsz-dotn- bormüvét láthatjuk. A kö­zelmúltban helyezték el a X’l sz. általános iskola előtt Kóthal Nándor szobrász al­kotását, Móricz Zsigmond ülő szobrát. Rövidesen újabb képzőmű­vészeti alkotásokat kap vá­rosunk három épülete, A ta­valy felépült Zrínyi gimná­zium 'elé elhelyezik Zrínyi Ilona szobrát, Az impozáns képzőművészet! alkotás Bol­gár Judit, nyíregyházi szüle­tésű szobrász műve, A vízügyi Igazgatóság új székházán Kumposzt Évake- rámiaművösz nagyméretű képét helyezik el. A kerámia kifejezi az igazgatóság jelle­gét. Magyarország kontúr­jait, folyólt, vízi erőműveit ábrázolja, Az Északi-temető ravatalozójának bejárati kő- dombormflvét Palotai Gyula szobrász készíti. A nyíregyházi Tervező Iroda az építtetőknek és a beruházóknak javaslatot tett, hogy több középületen és té­ren használjanak fel képző- mffvészeti alkotásokat. Az új tanárképző főiskola elé egy zászlótartó alapzat képző- zőmflvészeti kiképzését ég az épületen falfestményt java­solt az iroda. Az új vízmű­höz egy fémplasztikát, az ál­lomás előtti térre szökőku­tak szoborcsoporttal. A vidé­ki épületek képzőművészeti alkotásokkal való ellátását is javasolták. Szobrokat, kerá­mia falképeket, freskót, dom­borművel., Ivókutak plaszti­kai megoldását ajánlották az építtetőknek és a beruházók­nak, több vidéki gimnázium és más középületek díszíté­sére. Sz. Sz >

Next

/
Thumbnails
Contents