Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-04 / 154. szám

Belegrád tanyavilágnak számít. Am a technika ide is utat talált. Űrhajókról a rádióból, újságokból hallottak, s Kovács Józseíuét addig unszolta kisfia, hogy papírsárkánnyal kez­dett bíbelődni. Hammel József felvétele. Ha megépül a Nyugati Főcsatorna Tíz év múlva öntözhető a tiszalöki járás szántóterületének többsége Szakemberekből, tapasztalt mezőgazdászokból alakult kollektíva készíti az öntözési terveket. Egyik taáia. Mes a- István járási főagronómus. Ö mondja. 300 milliméter csapadékhiány 1— El sem hiszik talán, hogy egy ilyen járásban, ahol sok a holt Tisza-ág, s ahol vizet hömpöiyögtet a Keleti Főcsa­torna — nagy vízgonddal -cüzdünk. Évente 250—300 millimé­ter csapadékot kell pótol­nunk holdanként, hogy szépen fejlődjenek a nö­vények. A járás területén csupán 14 jntözőberendezés található, »mely 2100 hold öntözését cépes ellátni. Ha hasonlítjuk ízt a mennyiséget a tiszalöki iárás 30 ezer holdnál ts na­gyobb szántóterületéhez, lát- iuk: édeskevés. Öntözőfürt Rázompusztán Lényeges változást hoz iá- ásszerte a megépülő Nyugati-' 'őcsatorna, amely 8 kilomé- er hosszan érinti majd a iszalöki járás határát Általa újabb 3910 kataszt- rális hold öntözésére nyí­lik lehetőség. gyűjtenék a hólevet, a ta­vaszi csapadékot. Mindez természetesen elő térbe helyezi a szakember képzést. Már keresik a lehe tőséget mérnökök, technika sok „szerzésére”, emellet minden télen újabb és újabl tanfolyamon gondoskodna! kellő számú öntözési szak munkásról. — Itt akarjuk kiképezni az úgynevezett rázompusztai öntözőfürtöt, amelyhez több környékbeli közös gazdaság csatlakozik majd. Értesülé­sünk szerint a Nyuga-' Fő­csatornának ez a szakasza 1904-ben épül meg, 1905-ben már hasznosítható lesz a vize. Tavaly a tanácstagi jelölő gyűléseken a tiszalöki járás dolgozói 860 közérdekű javas­latot nyújtottak be jelöltjeik­nek. E szám mögött a dolgo­zók jelöltjeik iránti bizalma és egy újfajta kollektív fele­lősségérzet, a közös dolgok rendezésének igénye van. A választás óta jónéhány hónap telt már el, a jelöltek­ből tanácstagok, a falu közös ügyeinek intézői lettek. De mi lett a javaslatok sorsa? A járási és a községi taná­csok külön üléseken- tárgyal­ták meg, melyiket lehet még az idén, melyiket lehet jövő­re, vagy később megvalósítani. Rövid úton azonnal hozzálát­tak a munkához. A javaslatok közül eddig 43-at, és még ez évben további 77-et va­lósítanak meg. Több ezer méter betonjárdát építettek már, a járás mind az öt köz­ségében. Tiszadobon és Tisza- dadán például megjavították a közkutakat, a közvilágítást. Holdanként 4 ezer forint befektetést kíván a kö­zös gazdaságtól ez a be- . ruházás, mely legkésőbb 4—5 éven belül megtérül, mig a kölcsönt 25 évre kapják. Víztároló is lehetne Elképzelések szerint a leg­közelebbi jövőben- a járás szántóterületének a fele vá­lik öntözhetővé, míg 10 év múlva a háromnegyed részé­re lehet eljuttatni a bő ter­mést jelentő vizet. A nagyobb kiadással járó, esőszerű ön­tözés mellett van lehetőség a természetes víztárolásra is. Jól járna például a tlsza- vasvári Rákóczi Tsz, ha a területén lévő Fehér Szi­ken vajai mintára össze­140000 paprika Jól „startolt” a Tiszavasvá- ri Állami Gazdaság ez év­ben is. Eddig mintegy 140 000 darab paprikát és 14 vagon uborkát adtak át a kereskede­lemnek. A teljesen szálkamentes zöldbab igen keresett. Ennek egyik fajtája a Tiszdvasváti Állami Gazdaságban találha­tó meg. A bab szedését már megkezidték, és az első vagon szállítmány hamarosan útba­indul Svájcba. A konyhakertészet eddig mintegy 700 000 forintot jö­vedelmezett az állami gaz­daságnak. A több mint ezeréves Tiszadob 34 éve gyűjti falujáról az adatokat Ruki Lajos igazgató — A falu 14 ezer kataszt- ráüs hold földjéből tízezer a grófé volt, s az őszirózsás forradalom alatt a hazajött katonák, napszámosok, kepé- sek, a grófi erdőbe jártak vadászni. Ezért 1919 február­jában egy Szentgáli nevű fő­hadnagy eRenforradalímiár csapatával összeszedett 100— 120 férfit, s megbotozta tta őket. A debreceni 3. munkás- lovasszázad szabadította ki a foglyokat, Szentgáliéket pedig elfogta. Tubus-torony 1944 november 7-éről 8-ára virradó éjszaka szabadultunk feL Az Andrássy-kastélyból, amelyet műemlékké nyilvá­nítottak, gyermekváros lett. Van egy másik nemzeti mű­emlékünk is, a háromszáz- éves Tubus-torony, amelynél régen az urasági dézsmát szedték. A országban mind­össze kettő van ilyen, ez már ferde, igen rossz álla­potban van — jó lenne re­noválni. A falu történetére vonat­kozó adatokból 100—120 ol­dalas monográfiát lehetne ké­szíteni — mondja a falu-ku­tató igazgató. Már csak a ki­adás volna hátra. • Kuki Lajos általános isko­lai igazgató 34 éve gyűjti a Tiszadobról szóló adatokat, részben szájhagyomány, rész­ben monográfiák, levéltárak írott anyagára támaszkodva. Dub 1340-ből — A Tisza folyó melletti Dub: így emlegeti egy ok­mány az 1340-es évekből Ti- szadobot — mondja. — Dub szláv nyelven tölgyfát jelent, és itt valóban sok volt a tölgy —, a falu neve ezzel magyarázható. A legrégebbi település ezen a helyen felte­hetőleg avar-korabeli, tehát a falu több több mint ezer éves. Tiszadob mocsaras, lá- pos, nádasokkal, erdőkkel körülvett helység volt, alkal­mas a védekezésre — ezért földvárat is építettek ide. Éneklő Halom A tatárjárás idején a tele­pülés lakói elhúzódtak a Szenték Erdejébe és az Éneklő Halomhoz (ez utóbbi onnan vette nevét, hogy eleink szent énekekkel vél­ték távoltartani a tatár ve­szedelmet). A török—német időkben hatszor futott a fa­lu népe a környező nádasok- be. Először Kucsuk Mehetned nagyváradi pasa felől, aki felégette a falut. Öt ízben pedig a rakamazi sáncokból portyára induló német vasa­sok elöl húzódtak a Ludas­hátra, a Kissózó és a Nagy- sózó félszigetekre. A hatodik futásnál kisebb vasascsapat jött, s a szájhagyomány azt tartja, hogy néhány bátrabb férfi szembeszállt velük, a vasasok 5, mi meg 3 embert vesztettünk. 1919 — Nagyon sok adat van még a tarsolyomban ezekből az időkből, de a későbbiek­ről ia Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások figyelem! A SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI ÁGR0KER Vállalat július liől augusztus 5-ig munkaidőn túl, ügyeleti szolgálatot tart az EPRESKERT ÜTI TELEPÉN, az aratási, cséplési mun­káknál meghibásodott gépek alkatrészeinek, műszaki cik­keinek és csapágyainak kiadása végett. Hétköznap 7 órától 19 óráig Vasár- és ünnepnap 7 órától 13 óráig. Sürgős esetekben a közölt időn túl is van árukiadás Kérjük igényüket előre közölják a gyorsabb kiszolgálás érdekében. — Telefon: 13—66. (114) Korszerű gyógyszertárat kapott Tiszaeszlár. Ifjúsági Klub alakult Tiszavasváiiban • Tiszavasváriban az egyik Leglátogatottabb szórakozó hely az Ifjúsági Ház. A község if­júsága itt tölti szabad idejének jó részét. A szokásos szakkö­rök mellett egy-két olyan szakkör is működik, amely faluhelyen eléggé ritka. Feb­ruár 28-án alakult például egy súlyemelő sportkör. Gulyás Antal, az Ifjúsági Ház igazgatója újabb és újabb ötletekkel gazdagítja a ház programját. Nem régen pél­dául Édesség-karnevált ren­detek a 14 éven aluliaknak. A múlt hetekben megalakítot­ták az ifjúsági klubot, amely­nek 15-től 25 éves korig min­denki tagja lehet. A klub mű­során illemtani előadások, filmankétok, ifjúsági vetélke­dők szerepelnek. A rendezvé­nyeket saját hangoshíradóju­kon propagálják. A falu 14 KISZ-szervezete és a fiatal pedagógusok is segítik a mun­kát RysIráiiÉi kőzérdelű javaslat sorsa Lapozgatás egy évkönyvben 10 éves a tiszalöki gimnázium Lehetővé vált, ha szükség­képpen is, a négyosztályos is­kola kibontakozása. „Május 11-én (1957) hang­zott fel először az öreg fák alatt iskolánk történetében a i „Ballag már a vén diák...” — — a búcsúzó diákok dala.” Az ötödik évben kezdték el az új öttantermes iskola épí­tését. A hatodik évben elké­szült az új iskola, testnevelő tanárt is kaptak, s így min­den szak gazdára talált „Áprilisban az Erőmű Vál­lalat földgyalut bocsátott rendelkezésünkre. Két nap alatt megváltozott az iskola környezete. A dimbes-dombos udvar helyén megépítettük a sportpályát..” Így izmosodott, nőtt fel a tiszalöki gimnázium. A hete­dik évben vert gyökeret az iskolában az 5 plusz egyes ok­tatás, a szakközépiskolai ta­gozat. A nyolcadik évben már nemcsak segíteni, tanul­ni is jönnek vendégek az is­kolába. Az 1961—62-es év­ben már egy kertészmérnök és két kertásztechnikus irá­nyítja a szakmái képzést. „Ebben az évben már ke­vésnek bizonyulnak az épü­letek. Nagy elhatározással ve­tettük magunkat az eddigi legnagyobb vállalkozásba Célhitelből társadalmi úton hozzáfogtunk egy kéttanter- mes , épület építéséhez, itt tűnt ki igazán, mit jelentett az iskola és a diákotthon osz- szeolvasztása. Gyorsan emel­kedtek a falak. Szülők, ta­nulók, tanárok dolgoztak, hangyaboly volt az udvar...” így érte meg tízéves jubi­leumát, a tiszalöki járás doi- gczóinák szorgalma, a taná­rok igyekezete megalapozta a gimnáziumot, a rég óhajtott vágy teljesült: helybe költö­zött az iskola. A kedves isko- , la szívéhez nőtt az embe­reknek, joggal vallják magu­kénak és írják az évkönyv­ben: ,,Büszkék vagyunk raid, mert tégláidat faragcsáltuk, s igazítottunk rajta egy-egy ke­veset. Keresztelődön vígan ünnepeltünk, s évről évre si­mogattuk redőidet...” Tízéves a Tiszalöki Állami Gimnázium. Az iskola most elkészült évkönyvében olvas­tuk: ,.Vay báró kastélya a gimnázium számára kiszemelt épület... Megtépázott udvar­ház. Az ablakok egy része hiányzik...” így kezdődött. A második év sem volt könnyű: „Társadalmi úton rendbehoztuk a vízvezeték­rendszert Ebben a munká­ban igen nagy segítséget adott számunkra az Alkaloida Ve­gyészeti Gyár”. A harmadik évben négy új tanárral gyarapodott a tan­testület. Ekkor építették meg a negyedik tantermet, a föld­művesszövetkezet épületében. Mosógép és porszívó sem örvend ilyen nagy ke­resletnek, de azért azt is elég gyakran igénybe veszik. Nem lehetetlen az sem, hogy a kölcsönző ügye hama­rosan ismét a vb elé kerül. Akkor azonban már azt fog­ják kérni, hogy bővítsék ki a raktárát még néhány mosó­géppel, porszívóval, vagy ép­pen padlókefélővel. Mintegy két hónappal ez­előtt érdekes javaslat került a tiszaeszlári községi tanács vb elé. Számtalan kérelem alapján indítványozták, hogy nyissanak a faluban egy köl­csönzőt, ahonnan elsősorban a háziasszonyok különféle háztartási gépeket igényelhet­nek. A helyi földművesszövetke- aet azonnal reagált a javas­latra. Beszereztek egy mosó­gépet és egy porszívót. A gyakorlat bebizonyította, hogy mennyire időszerű volt a ké­relem. Tiszaeszláron most már szinte mindennapos je­lenség, hogy az utcán megje­lenik a kis tolókocsi, rajta a kölcsönzött mosógéppel. A földművesszövetkezetnél elmondták, hogy néha hete­kig nem látják a gépet. Egyik kölcsönző a másiktól kéri el, be sem viszik a köz­pontba. A porszívó távolról (Bp. 5608)

Next

/
Thumbnails
Contents