Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-27 / 174. szám
ÜJ épület alapja lesz Nyírbátorban. Foto: Elek Emil. Miért hullott szét egy ifi kőművesbrigád ? HA MAGÁRA MARAD II FIATAL - NEHÉZ AZ ELVESZETT ÖNBIZALMAT VISSZANYERNI Dokfor űr.: Július 12-én egy kisfiú kereste fel áz SZTK rendelőintézet baleseti sebészetét a nagymamájával együtt. Leesett a fáról és karja közvetlenül a csukló felett erősen megdagadt. Az orvos — dr. Medve! Csongor — egy pillantást vetett a kézre, és anélkül, hogy hozzányúlt volna, már közölte is a diagnózist: a kisfiúnak semmi baja, nyugodtan hazamehetnek. A nagymama még kételkedett. Arra kérte az orvost, ha lehetne. röntgenezzék meg. Annál is inkább, mert az egyik asszisztens, aki vett magának annyi fáradságot, hogy megtapogassa a csuklót, töröttnek találta. Sajnos, addig nem szabad röntgenezni, amíg az orvos egy kétsoros igazolást nem ad. As újabb kérelem rideg elutasításra talált. A nagymama vegyes érzésekkel távozott unokájával együtt. Teltek a napok, a daganat azonban nem lappadt. A kisfiú újból elment az 5ZTK- ba. Szerencsére, ezúttal lelkiismeretesebb orvost talált, mint korábban. A röntgen kimutatta, hogy a kar valóban eltört, és a forradást folyamat már erősen előrehaladt. Két megoldás maradt: az operáció vagy újból eltörni a kart. Az utóbbi mellett döntöttek. De vajon, sikerrel járt-e? A egészet elkerülhették volna, ha július 12-én Medvéi doktor két percet rászánt volna betegére, kiadta volna az engedélyt a röntgenezés- hez. Felelősség?!... 0>f> Az E. M. Megyei Építőipari Vállalatának tőmérnókétől érdeklődtem a fiatal munkások munkahelyeiről. — Nincsenek helyben vállalatinál dolgozó fiatalok. Csak Sárospatakon és a me,gyei ki- rendeltségeken dolgoznak. Később eszébe jut, hogy az Árpád utcai lakásépítkezésnél dolgozik néhány fiatal. Pár perc múlva ott vagyok az épülő lakások között. A második emeleten Kővári György húsz év körüli tiatal kőműves dolgozik. Pontosan, kimért mozdulattal simítja a frissen mázolt falat. Egyik Itt, másik ott — Mióta dolgozik a kőműves szakmában? — Egy éve vizsgáztam a 110-es számú ipari iskolában. Ez év májusában kerültem a vállalathoz. — Meg van elégedve, a vállalattal? —■ A vállalattal igen, csak a fizetéssel nem. Mert a múlt hónapban mindössze 500 forintot kaptam. — Mi az oka annak, hogy ilyen keveset keresett7 — Hiába dolgoztam jól, ha a brigád többi tagjai lógtak. Ugyanis a múlt hónapban az ifjúsági brigádban dolgoztam. — Hol dolgozik most az ifjúsági brigád? — Az, kérem sehol. A vezetőség szétugrasztotta. Most az egyik itt dolgozik, a másik ott, a harmadik elhagyta a vállalatot. En például a Szabó brigádba kerültem. Idős szakmunkások közé. Itt érdemes dolgozni. Csökkent a mnnkakedv Kövessük csak nyomon az ifjúsági brigád útját. Megalakulásától a szétesésig. Két- dezzük meg Kovács Dezsőt, az ifjúsági brigád vezetőjét: mikor alakult meg a brigád é* hogyan? — Néhány társammal együtt jöttem Nyíregyházára a csengeti gimnázium felépítése után. S ez év májusában elhatároztuk, hogy ifjúsági brigádot alakítunk. A vállalat vezetősége beleegyezett. Megkezdtük a munkát. Tizenegy szakmunkás, mind fiatal. Erdei Mihály volt csak idősebb köztünk. A fiatalok hibái hamar felszínre kerültek. Tapasztalatlanság, felelőtlenség és ami a legfőbb, ft szakmabeli hiányosság. Megtörtént, hogy egy közfalat háromszor a halasi népművész és hozzáteszi ; — Húszezer forint az értéke... Megtelnek a vár termei érdeklődőkkel. Beregi keresztszemes térítők, szabolcsi hímzések, kendők tarkállanak az egyik hosszú asztalon. Ezer szabolcsi r.ő legsikerültebb, legművészibb munkál. És megkezdődik az okos eszmecsere. Még tüzesebbé válik a hangulat. Hogyan lenne lehetséges feltárni a még kallódó szabolcsi népi kincseket? Milyen módon ismerhetné meg még jobban az ország, a világ a szabolcsi népművészetet? Ünr.eplős, táskás emberek tartanak a vár irányába. Óránként hoz valakit a motor, az autó, a vonat. Közönséges forró nyári nap a mai, még van benne valami elütő. Még a vár kapuján a piros felírás: Üdvözöljük az Ifjúsági találkozó részvevőit... Még a parkban, a nevezetes tulipánfa környékén a tábortűz hamuja. S ezen a napon újra népes n vár és környéke. — Megjött a restaurátor! — jelzi valaki hangos «zőVkl a vár udvarán. Üjabb Izgalom, milyen ez a furcsa foglalkozású ember, alti különleges műszerekkel és vegyszerekkel varázsolja újjá a régi értékes képeket. Meglepődnek. mikor ogy táskás nő állít eléjük, Budapestről a Szépművészeti Múzeumból, Deák Klára. — Ezek a nők mindenre vállalkoznak! summázza vé- leményét egy ünneplés vajai bácsi, aki a vendégfogadó szerépét tölti be néhányad- magával. Közben az emeleti teremben folytatódik a népművészeti r.ap. Komoly tervek hangzanak el, szabolcsi vándor népművészeti kiállításról, a mély Járná az országot, megismertetve a szabolcsi népművészeti kincseket. Rendeléseket is vennének fel, minden művelődési otthon kialakítaná a kézimunka szakköröket, ízlésre nevelve a nőket és részben megoldva a téli foglalkoztatásukat. író—olvasó találkozó Megvet horderejű határozatok születnek a vgjai vármúzeumban. Valószínű Pesten ■szabolcsi népművészeti boltot is nyitnak. Mindenben segíti a szakköröket a háziipari szövetkezet. A szünetben Gacső. László, a megyei tanács művelődési osztályvezető helyettese félrehívja a gergelylugomyai Csiszár Árpádot, a beregi tájmúzeum megalapítóját: — Ügy gondoljuk, a beregi tájmúzeumot jő lenne népA Ml VENDÉGEINK A tatárjárás úgy kezdődött, hogy IV. Béla ebéd utáni feketére hívta meg Batu kánt. Ezt abból gondolom, hogy nálunk így tzo- kott kezdődni némely ítom- bat délután, amikor ai ember egy-két ismerőst meghív ebéd utáni feketére. A vendégek kapnak égy- egy csésze sötét dolgot, akinek jut szék, leül, akinek nem jut, az elmondja az ősrégi szóviccet, hogy köszöni, ült Vácon eleget és nincs nagyobb öröme, mint ha a feketét állva fogyaszthatja. Mert a vendégek ilyenkor még jól nevelt gyermekek. Illedelmes unatkozás közben folyik a csevegés, és általános helyeslést vált ki a házigazdának az a meggondolatlan cselekedete, hogy a fekete után kő -.tolói tesz az asztalra az újborból, amit vidékről kapott, mert azt mondják a vendégek, hogy egy pohárkával tényleg jólesik fekete után. Közben a hangulat kedvéért megszólal a magnetofon, amely a mültkorról maradt itt s amit a házigazda olyan feltétellel kapott kölcsön, hogy kizárólag maga kezeli. De persze a magnetofonhoz minden vendég ért, mindenki kezeli és a házigazda halkan őszül. Még nincs öt óra, amikor az egyik vendég udvariasan felkéri a háziasszonyt, csak pár lépésre, a szőnyeget fel se kell venni, de aztán követők támadnak és a szőnyeget mégis tanácsosabb felgöngyölíteni. Csak tíz percre. Hat óraikor — miután a 3 négyzetméternyi területen öt pár rugdossa egymást — ajánlatosabb kivinni az asztalt, miáltal újabb terület szabadul fel, viszont a csillárba mindenki belevágja a fejét. Hét órakor az egyik vendég odanyilatkozik, hogy csuhaj, ám a többiek leintik, nem kell tájt csapni, nem bál ez, esték egy kis ebéd utáni fekete, Mert a józan többség nem szereti a lármát, ennélfogva ajtói, ablakot gondosan becsuknak, hogy az általános kurjongatóé ne hallatsszák el a hetedik határba. Nyolc órakor valaki megjegyzi, hogy a vendégek nyilván éhségükben üvöltöznek, mire a háziasszony a vasárnapra vett kenyérből szendvicseket gyárt. — ö, ez bőségesen elét, lesz! — lelkesedik más, és tényleg pontosan eleg volt, mert a tálat is klnyalták. Kilenckor ismeretlen újító házi dzsesszt kezdeményez, és behozzák e. konyhából a fedőket és tepsiket. Tízkor általános penuivás, tizenegykor hdnguktlvilágt- tás, éjfélkor magyarnóta- verseny és miután köz-felkiáltással ötször határozták el, hogy az Utolsó villamost semmi esetre sem késik le, egy órakor dörgő éljenrival- gással szavazzák meg a hajnali háromig való maradási. Ennek köszönhető, hogy miután üdvözölték a felkelő napot, tényleg el is mennek, csak a kapuból jönnek vissza és kijelentik, hogy amíg nem kapnak egy kis savanyú tojáslevest, ha- zamenésről Sió se. lehet. Kis jó. Új létesítmények a gumigyárban Modern forma, korszerű berendezés az ápülő irodaházban és szociális épületrészben Ma még rendezetlen a nyír- Az épületben kap helyet a egyházi gumigyár környéke, korszerűen berendezett büfé Téglarakások, malteros ládák, is, ahol a gyár dolgozói a ház- törmelókhalmok, felvonulási tartásukhoz minden szükséges épületek rendszertelenségét élelmiszert a munkaidő után rögzítheti a kutató tekintet, beszerezhetnek. A folyosókat* De amit ma lát az ember, hol- lépcsőházakat virágokkal díszí- nap már nem találja úgy. tik maid. Óránként, naponként nagy a — Jól dolgozott az ÉM Sza- változás, ahogyan végrehajt- bölcs Megyéi Építőipari Válla- ják a beruházási programot, lat — mondja Gergely Ferenc, Az épülő irodaház két egy- a gyártelep vezetője, — mun- máshoz illesztett dominó. Mo- kájukkal elégedettek va- dern forma, ezt mutatja a kül- gyünk, főleg azok után, hogy ső. A célszerűségről, a belső megtartják a határidőt. Az helyiségek, a szobák elrende- irodaház augusztusra elkészül, zése győz meg. A terveket a s a termelésirányítás és a VEGYTERV Vállalat készí- kultúra centruma lesz. tette. Mindenre gondoltak., Szakelőadásokat terveznek. Tágas női és férfi öltöző, nap- A TIT helyi szervezetével fényes ebédlő, klubszoba és máris kapcsolatot teremtettek Irodák biztosítják majd a ismeretterjesztő előadások jobb munkát, kényelmet. A megtartására. A klubdélutá- íalakat valkid gyantás mű- nők, klubesték — erre épületanyaggal tapétázzák, amely- hiányában eddig nem volt lenek előnye, hogy tartós, le- hetőség — elősegítik majd, mosható és mindig tiszta. A hogy a dolgozók barátibb’ gyár vezetősége a műhelyek- emberibb kapcsolata jöjjön ben is ezt a megoldást akarja létre, alkalmazni. g. A Ganz-MAVAG négy kocsiból álló, helyi Jellegű forgalomra tervezett motorvonatot exportál a Szovjetunióba. A két motorkocsiba összesen 1500 lóerős diesel motorokat szereltek, a szerelvény maximális sebessége óránként 126 kilométer. Ez az első olyan exportvonat, amelybe az úgynevezett Hidroganz rendszerű hidromcclianlkus sebességváltót építettek be. Ezzel egyszerűbben és simábban, zökkenőmentesen lehet indítani és gyorsítani. Beépített automatikus vezérlőberendezéssel működik. A képen: A motorvonat a próbaút alatt. Rekord eseménynap volt Vaján Júlia holland királynő csipkéi — A Bálhori lengyel óceánjárónak ajándékozott terítő — A tiszai kuruchadjárat és az önkéntes gyűjtők — Bolt nyílik Pesten szabolcsi népművészeti anyagokkal? művészeti kincsekkel megtölteni. Ez lenne a profilja. — Már most is var. sok száz anyagunk! — mondja helyeslőén Csiszár Árpád. Ebéd után mind több böngészője akad a könyvkiállí- tásnak. A szovjet költészet alkotásait sokan veszik kézbe. Délután pedig a tulipánfa árnyékában folytatódik a nap. A megyei írók olvasnak fel írásaikból. Szállási László elárulja nagy tervét is: egy amolyan paraszt Pál utcai fiúkon dolgozik. 'Ebből a gyűjteményből oíVás fel egy részletet... És még egy váratlan újsági —Máskor is akarunk ehhez hasonló megyei jellegű dolgot rendezni Vaján — mondja Molnár Mátyás. Most dolgoznak Vaja történetének bemutatásán. a két emeleti teremben Helyeznék el a két tiszántúli kuruchadjárat összegyűjtött emlékeit.„állandó jellegű szabolcsi gyümölcskiállításra gondolnak, ezenkívül szabadtéri múzeumot Is •berendeznek a pahkban. Kint szinte szikrát vet a homok. Mezőre Igyekvő parasztik állnak meg a vár kapujában, percekig figyelik a várfokán mozgó férfi minden mozdulatát, aki tv-an- tenr.át erősít fél oda, ahol az 1600-as időkből fennmaradt Ms látszik.., Ez 1* n mai nap történetéhez tartozik Vaján. Páll G&sa 35 fok árnyékban. A forrósággal a vajai vár ódon falai sem bírnak. Az egyik emeleti teremben, — ahol II. Rákóczi Ferenc Is járt az 1700-as években, — csipkeeldorádó fogadja a belépőket. Júlia holland királynő csipkéje, a Báthöri lengyel óceánjörónak ajándékozott cslpketerítő... A látogatók ámulr.ak a csipke megszállottjainak csodálatos munkáin, amelyek egyenrangú társai a velencei, vagy a brüsszeli csipkének. Hogy kerültek a vajai vármúzeumba a csipkecsodák? — Látogatóként! — mondja Molnár Máiyős a vármúzeum lelkes munkása, igazgatója.— A mai népművészeti napra hozattuk el őket Halasról... Népes a vár környéke Népművészeti nap. Eddig nem tartottalt ilyen napot a megyében, s ilyen rangjához illő fogadtatással. Ihletőnek és színesítenek hozatták el a halasi csipkeház remekműveit. — Mennyi idő alatt készül el ez a hattyú s? — fordul az egyik szabolcsi tanítónő Pap Amália halasi csipkeve- rőhő2. — öt hónapig! — válaszol le kellett bontani: Sok volt a selejt. Veszekedés, nézeteltérés keletkezett az ifjú szakmunkások és az idősebb segédmunkások között. A munkakedv egyre csökkent. — Mit tettek a művezetők, hogy megakadályozzák a se- lejtmunkát? — Gincsal András és Lakatos Béla úgy segítettek a brigádnak, hogy azt a munkát, amit négy hét alatt kellett volna elvégezni, azt az ötödik hétre tették át. A se- le jtmunkét nem egy alkalommal munkaidőn túl javítottuk ki, — mondja Kővári György. Még egyszer éléiről Erdei Mihály, idős szakmunkás ezt mondja: — Már az első napokban láttam, hogy a fiúknál baj van a szakmai tudással. Szóltam Ginesai művezetőnek, hogy más brigádban szeretnék dolgozni, ö azonban nem engedett el. Mást nem tehettem. Nem állhattam min* dig mögöttük. A fiataloknak nagy szükségük tett volna az idősebb mesterkézre. — A szervezetlenség volt a s legfőbb oka a seleitnek — i jegyzi meg Tóth Albert, á brigád másik tagja. 1 — A brigádot meg akarom i még egyszer szervezni. Ittva- i gyünk régi brigádtagok né- i gyen, s még néhány jó szak- : embert kell beszervezni a fia- i talok közé. Csak lesz-e aki i Vállalja — magyarázza kissé f gondterhelten Kovács Dezső. ( Már korábban is meg lehe- 1 tett volna szervezni az ifjú- i sági brigádot. Magukra hagy- 1 ták a fiatalokat, nem gon- I doskodtak arról, hogy az ifi Szakmunkások megfelelő irányítás alá kerüljenek. A szakmunkás-utánpótlás ilyen körülmények között nem fejlődhet. ^ egészségesen. Elfeledkeztek . arról, hogy ezek a fiatalok ; még nem kiforrott szakmunkások. Az első sikertelen pró- ' bálkozás után elvesztették , munkakedvüket és elidegenedtek szakmájuktól. Most sole munkára és gondoskodásra j Van szükség, bogy a tiatal 1 Szakmunkások visszanyerjék j bizalmukat és becsülettel helytálljanak. Erdelics Imre.
