Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-26 / 173. szám

Az- orosi Vörös Csillag Tsz 36 holdon termel az idén dinnyét. A képen meglékeli, illetve ellenőrzi a szállításra váró termést Nagy Mikiósné. Foto: Elek Emil. Befejezéshez közeledik az aratás A tarlóm un ka sürgeti a gépállomásokat Egyre kevesebb lábon álló gabonát lehet látni. Még né­hol dolgozik a rendfelszedő. Megérkeztek az első gépko­csik terménnyel megrakva a malmokba. Lassan befejező­dik az aratás. Megyénk gépállomásainak dolgozói a tervezett terü­let 70 százalékát 53 740 katasztrális hold kalászost vágtak le. Ebből 37 240 hold az a terü­let, amelyet kombájnnal arat­tak. Ezenkívül 7100 holdat rendrearatóval vágtak le. A demecseri és csahold gépállomás 18-án, a nyírbáto­ri pedig 22-én jelentette az aratási terv teljesítését. Eddig 35 598 tonna ter­mény van elcsépelve, amelyből 31761 tonna kombájnok munkája. Ez a cséplési tervnek 20 szá­zaléka. Nehezen halad a szé- rűcséplés. A tavaszi és nyári idény­munkák tervének a befejezé­séhez közelednek a gépállo­mások. Eddig az éves terv'k ötvenöt százalékát teljesítet­ték. Feladataik azonban még nagyok a nyári idényben: jobb szervezéssel, a kettős műszak fokozásával ide­jében végezniük kell, az amúgy is lemaradt tarló­munkákkal. a vetőágyak előkészítésével. NYIRPAZ0NY TELJESÍTETTE GABONAÉRTÉKESÍTÉSI TERVÉT Az árutermelés mérlege a nyíregyházi járásban Országos mozgalommá vált a mezőgazdasági szakképzés A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának szaktudással a többtermésért bizottsága se­gítségével hazánkban országos | mozgalommá vált a mezőgaz- I dasági szakképzés. Az elmúlt oktatási évben 57 ezer fel­nőtt vett részt a mezőgazda- sági szakemberképzésben. 16 ezren ismerkedtek a traktorve­zetés műhelytitkaival, ugyan­csak 16 ezren kapcsolódtak be a középfokú, kétezren pe­dig a felsőfokú mezőgazdasá­gi technikumi levelező okta­tásba. A különböző oktatási intézmények nappali tagoza­tán 10 600 szakmunkás jelölt, 7000 középfokú és 2000 felső­fokú mezőgazdasági techni­kusjelölt tanult. A társadalmi bizottság tag­jai már hozzákezdtek az 1963 64-es oktatási év előkészíté­séhez is. A nyíregyházi járás közsé­geinek az első féléves áruter­melési és értékesítési eredmé­nyeit a napokban értékelték. Ebben az időszakban elsősor­ban a hústermelés, állati ter­mékek számottevők, a növény- termelés eredményei a máso­Két műszakban törik a földet Hétezer holdon végezték el a tarlómunkát a fehérgyarmati járásban Az eső nagyon hiányzik, de a fehérgyarmati járás legtöbb termelőszövetkezetét ez nem zavarja a nyári tarló- és mély­szántásban. A járás területén több mint 7000 holdon végez­ték el a tarlómunkát, és en­nek kétharmad része nyári mélyszántás. — A termelőszövetkezeteit gépei közül 34, a két gépállo­mástól pedig 50 erőgép dolgo­zik kettős műszakban — rpondja Tamás János, a járá­si tanács agronómusa. — A munka olyan szépen halad, hogy augusztus 10-re befe­jezzük. Mindég tarlót leszálltam Az utóbbi napokban a nyá­ri mélyszántás üteme meg­gyorsult a fehérgyarmati já­rásban. A termelőszövetkeze­tek vezetőinek többsége fel­ismerte a nyári talajmunka agronómiái előnyét, különö­sen ebben a szárazságban. Osán László, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz el­nöke így nyilatkozott: — A nyári mélyszántás elő­nyét már ez évben is tapasz­taltuk. Ahol tavaly elvégez­tük, ott szebbek és jobban fejlődnek a növények. Ezért igyekszünk most is minden tarlót leszántani. A járási ta­nács egy kicsit neheztel is rám, mert azt a területet is felszántottuk már, ahol szán­tóversenyt akartak rendezni. Dehát nem akarunk késleked­ni... Exportálják a szabolcsi nyári almát Szedésre érett a nyári al­ma hazánk legnagyobb gyü­mölcstermő vidékén a Nyír­ségben is. A nagyüzemi ker­tekben hozzáláttak a gyümölcs betakarításához. A napokban közel ezer holdnyi területről szedik le a gazdagnak mond­ható termést. A szabolcsi nyári almák minőségileg job­bak a tavalyinál. A sok nap­fény és a meleg hatására szí­nesebb az asztrakáni, és na­gyobb a nyári fontos alma, mint a korábbi években volt. Az újfehértói, apagyi és ke- mecsei állami gazdaságokban sok fél kilónál nehezebb és négy és fél colos átmérőjű nyári almát szedtek le áfákról. Megkezdték megyeszerte a korai gyümölcs szállítását is. Eddig hét vagonnal küldtek a főváros és iparvidékek pi­acaira, naponta 4—5 vagon nyári almát szállítanak Cseh­szlovákiába, és Nyugat-Né- metországba a szabolcsi ter­melők. Az előzetes becslés szerint az állana, gazdaságok még 150 vagonnal küldenek exportra, és 100 vagonnal a hazai piacokra. A tsz-elnökkel és Tamás János agronómussal határ­szemlére indulunk. Jó a lánctalpas is Az egyik ötven holdas tábla szélén megállunk. Lánctalpas traktor sűrű porfelhőt hagyva maga után, négyes ekével az utolsó barázdát szántja. Szász József tsz-traktoros, amikor végez, az ekét leszereli és tölgyfából készített simítót szerel a helyébe. — Ennek az az előnye — mondja a traktoros —, hogy szépen tömöríti és egyenle­tessé teszi a talajt. — Egyébként ezt — mond­ja az agronómus — a legtöbb termelőszövetkezetben alkal­mazzák házilag készült, olcsó, és szép munkát lehet véle vé­gezni. — Bírja a lánctalpas? — Mi nagyon megszeret­tük — mondja a traktoros. — Bár azt mondják drága, a mi vidékünkön ez a legalkalma­sabb. Ha nedves a talaj, vagy sár van, a gumikerekűvel bi­zony nem nagyon boldogu­lunk. De ezzel...? Ha munka van, egy év alatt 4000 nor­málhold munkát is el tudunk végezni. És milyen szép mun­kát! „Hugusztus 1-re végzünk“ — Régen traktoros? — 1948-óta. Először a gép­állomáson, most meg a tíz­ben. — Mennyit szántottak fel eddig? — Váltótársammal, Tonba Jánossal 570 holdat. — Még három erőgépünk és a gépállomástól egy lánc­talpas dolgozik kettős mű­szakban — mondja a tsz-el- nök. — Mi augusztus 1-re vé­gezni szeretnénk a nyári mélyszántással. A traktoros felül a gépére, mi pedig elindulunk a tu- nyogmatolcsi Szabadság Haj­nala Tsz határába. Kétóránként cserélni az ekevasa! Bakó Ferenc agronómussal beszélgetünk. — Három erőgépünk dolgo­zik kettős műszakban — mondja. — Minden dicséretet megérdemelnek a traktorosok. Alig győzzük a szalmát leta- karítani a tarlóról, ők máris ott vannak szántani. Szabó Pál traktoros és vál­tótársa, Tisza Zoltán egy táb­la közepén szántanak. Az egyik végén még a szalmát húzzák a kombájn után, de ők már a nyomukban van­nak. A szántás közepén ta­lálkozunk. — Csak ne volna ilyen szá­raz a talaj — mondja Szabó Pál, aztán magára mutat. — Olyanok vagyunk, akár a ké­ményseprők. — Egy kis eső kéne, mert nem győzzük az ekevasat cserélni. Minden két órában újat teszünk, mé­gis nehéz: I *$■' Mégis szépen haladnak! — Igyekszünk a munká­val. Eddig háromszáz holdat szántottunk félj Ha nem muszáj? Az agronómussal nézeget­jük a szántást Előveszi mé­rőszalagját: 30 centiméter mély. Elégedetten bólint — Így van ez az egész já­rásban — mondja Tamás Já­nos agronémus —, kivéve né­hány községet, mint Kissze­keres, Nagyar, Kömörő. Itt sem a traktorosokkal van a baj, hanem a tsz vezetőivel. Ügy vélekednek: „minek fi­zessünk, ha nem muszáj”. Sajnos azt már nem veszik figyelembe, hogy mennyivel többet ráfizetnek így. Bálint Lajos. Felhívás Felkérjük a Kelet-Magyarország tisztelt olvasó- közönségét, hogy a birtokukban lévő Szabolcs-Szatmár megye területén 1945 előtt nyomtatott újságokat, folyóiratokat (pl. Nyírvidék, Kisvárdai La­pok, Szabolcsi Szemle), iskolai évkönyveket szíves­kedjenek hozzánk eljuttatni. E nyomtatványokért an­tikvár árat fizetünk. A régi, múzeális nyomtatványok összegyűjtésé­vel meg akarjuk teremteni a lehetőségét annak, hogy a helytörténeti tudományos kutatók megfelelő anyag­hoz jussanak. Kérjük a tisztelt olvasóközönség támogatását. Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága Nyíregyháza, Egyház utca 15. (141) Néprajzkutató expedíció indul a Hortobágyra A Debreceni Déry Múzeum irányításával néprajzi kutató­munka kezdődött a hortobágyi pusztán. Az első kutatócsoport sikeres útja után folytatják a puszta néprajzi feltérképe­zését. Ezúttal régész is tagja lesz a csoportnak, mert a megállapítások szerint máig ma is sok értékes régészeti kincset rejt a puszta. Különösen most, hogy a Hortobágy egy részét termővé tették, a felszántott, megbon­tott ősi szik sok régi tárgyat hozott felszínre. Tervezik, hogy a Hortobágyon kutató­árkokat is ásnak. A munka több évi feladat. ni az ezzel kapcsolatos kísérleteket, vizsgálatokat. A bizottság megállapította, hogy az állattenyésztés jelen­legi technológiai renszereihez 1965-ig milyen újabb gépeket kell tervezni, gyártani és mi­nősíteni. Mintegy 60 féle gépet, be­rendezést irányoztak elő, közöttük különböző kis­kocsikat az épületen belü­li szállításra, továbbá szá- raztakarmány-keverő gé­pet, vezetékes fejőgépet, tojásfer- tőüenitőt és alvilági tót, ete­tő—itató berendezést a vízá- számyas telepekre és sok egyéb gépei. Teljes üzemben a szabolcsi öntözömíívek A Szabolcs-Szatmár megyei folyók, csatornák természetes és mesterséges tavak mentén teljes üzemben dolgoznak az öntözőmé vek. Nyolcvan közös gazdaság táplálja a kániku­lai melegben sínylődő ka­pás veteményeket, nagy tel­jesítményű szivattyúk, vízát­emelők segítségével. Több mint 6 ezer holdat öntöznek a Nyírség szövetkezetei. A Tisza mentén az esőztető és árasztó módszereket alkalmaz­zák. A megye öntöziómúvei na­ponta több, mint 1 millió köbméter vizet emelnek át a gátakon. Kihasználják az egyéb öntözési lehetőségeket is. A beregi tájon például 40 csőkutat építettek, s ezek­ből öntözik a mezőgazdasági növénykultúrákat. Férfi segédmunkásokat két hónapi szerződéssel nyíregyházi és vidéki munkahelyre felveszünk. ÉPÍ TÖAN Y AGIP ARI VÁLLALAT NYÍREGYHÁZA Széchenyi u. 46—18. (577») A MEDOSZ-hoz tartozó ál­lami gazdaságok, az erdőgaz­daság, a vízügyi igazgatóság és a gépállomások dolgozói az idén negyvenegy és fél millió értékű versenyvállalást tettek, s ennek túlnyomó többsége a minőségi termelés­re, a magasabb hozamok elé­résére irányult. A verseny si­kere érdekében mind többet tesznek a meglévő szocialista brigádok és azok a brigádok, amelyek célul tűzték ki e cím elérését. A megye mező- gazdasági üzemeiben 109 szo­cialista brigád és brigádjelölt van. E brigádokban dolgozók száma megközelíti a kétezret. Közülök 4 brigád , három, 6 brigád két, és 27 brigád egy éve birtokosa a szocialista címnek. Az állami gazdasá­gokban 45, a gépállomásokon 14, a vízügyi igazgatóságnál szintén 14 és az erdőgazdaság­nál 6 brigád nyerte el, vagy tevekenykedik a szocialista brigád cím megszerzéséért. A Nyírmadai Állami Gzada- ság baromfitenyésztő szocia­lista brigádja féléves tervét már jóval túlteljesítette: éves terve 571 mázsa baromfihús előállítása volt, s június ele­jéig 327 mázsát adtak értéke­sítésre. A tojástermelésben az eredményeik még ettől is jobbak. A baromfínevelésben az elhullás alig két százalé­kos. A munka mellett nagy gondot fordítanak általános és szakmai műveltségük fokozá­sára: akiknek még hiányzott, azok jelentkeztek a 8 általá­nos elvégzésére. A Nyírlugosi Állami Gazdaságban 1963. májusáig 9 brigád nyerte el a szocialista címet. E brigá­dok tagjai közül — jő mun­kájuk elismeréseképpen — 18-an „Kiváló dolgozó”, ket­ten kormányai tüntetést kap­tak. A mátészalkai ÉRDÉRT Vállalat 5 milliós verseny­vállalásából az első fél évben 3 millió forintot teljesített. Az eredményben itt is nagy része van a szocialista bri­gádoknak. A vállalat szocia­lista brigád tagjai közűi 17-er. akarják elvégezni a szakipari technikumot. A Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet „Ifjúság a szocializmusért” küzdő fiatal­jai 16—20 éves lányok. Ter­melési tervük teljesítése mel­lett 410 óra társadalmi mun­kát vállaltak, amelyből 205 órát már teljesítettek. Elhatá­rozásuk alapján a berkeszi gyermekotthonból egy árva gyermeket nyaraltatnak. (urbán) NYÍREGYHÁZÁN, a Kossuth Lajos utca 75. szám alatt OTP kölcsönnel épülő társasházhoz társat keresünk egy Hl. emeleti háromszobás lakáshoz. Jelentkezni lehet: a K1SZÖV Lakásépítési Szervezési Irodá­ban, Nyíregyháza, Bátihori u. 5. sz. alatt Telefon: 30—06. (53725) dik fél évben jelentkeznek. Mint az értékelésből kide­rül, a járás községei — tsz, háztáji és egyéb gazdasági forrásokból — tojás- és tejér­tékesítési tervüket 54 száza­lék fölött, arányosan jól tel­jesítették. Az arány — 46 szá­zalékkal — a setéseladásnál is majdnem megfelelő, azon­ban jelentős lemaradás mutat­kozik a baromfiértékesítésben. A tervnek tizedrészét sem ér­ték el. A burgonyaeladásban a korai termés jelentkezett eddig, — de nem számottevő mennyiségben. A gabonael­adás most kezdődött, viszont a nyxrpazonyiak már teljesí­tették értékesítési tervüket. A községek egy része maga­san túlszárnyalta a járási át­lagot egyes termékek értéke­sítésében. Vencsellő egész évi burgonyaeladási tervét már közel felére teljesítette, jók az eredmények Kéken és. Nyírbogdányban is. Ezzé) szemben kevésbé érthető az aktív burgonyatermelő kör­zetben a balsaiak 0,6 százalé­kos eredménye. A baromfiértékesítésben a nagycserkesziek, napkoriak je­leskednek, de a nyírpazonyiak is túljutottak az ötven száza­lékon. A tojáseladásban nyolc község érte el és haladta túl éves tervének kétharmad ré­szét, a balsaiak, bujiak, ven- csellőiek és tiszaberceliek már a terv négyötödénél tartanak. Ez a helyzet a tejeladásnál is. A vasmegyerieket csak né­hány százalék választja el az egész évi tervtől, Beszterecen, Kéken, Nyírpazonybar, Sé- nyőn és még néhány község­ben szintén szép előrehaladást mutatnak. A hízott sertés el­adásánál Rakamaz, Napkor, Nagycserkesz és Timar értek el kiemelkedő eredményt. A rakamaziaknak például, az idei 700 darabos tervük telje­sítéséhez, már csak 45—50 da­rabot kell eladniok. A járás féléves mérlege párhuzamot von, és rámutat az egyes községekben meg­lévő hiányosságokra. Megmu­tatja azt, hogy jó szervezés, gazdálkodás mellett különbö­ző termelési- és talaj adottságú községek érhetnek el egyfor­mán jó eredményeket, s fel­hívja a lemaradók figyelmét vállalt és szerződésekben rög­zített feladataik teljesítésére, a fennálló hiányosságok meg­szüntetésére. A jó eredményt elért községek között tizenhat szerepel, de a járásnak 31 községe, 51 termelőszövetke­zete van... Hatvan féle úi gép az állattenyésztés részére Állattartás-fejlesztési bizottság alakult Gépesítési és állattenyészté­si szakemberekből állattartás- fejlesztési bizottság alakult a Földművelésügyi Minisz­tériumban. Az állattenyész­tés gépesítése — aminek vi­lágszerte sok a megoldatlan problémája — nálunk 4—5 évvel maradt el a növényter­mesztésé mögött. A bizottság feladata: kidolgozni az állattartás gepesiteisenek irányelveit és programját, s összefog­109 brigád a szocialista címért

Next

/
Thumbnails
Contents