Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-26 / 173. szám

Külpolitikai események sorokban Az angol kormány sajnál­kozását fejezte ki a kubai kormánynak a július 20-i incidens miatt, amikor isme­retlen személyek behatoltak Kuba londoni nagykövetsé­gére, át akarták kutatni a he­lyiségeket és durván viselked­tek a kubai nagykövettel szemben. A szovjet Vöröskereszt anyagi segélyt nyújt a dél­vietnami hazafiaknak — je­lentette ki Georgeij Mityer- jov, a szovjet Vöröskereszt végrehajtó bizottságának el­nöke. Ellenszolgáltatás nélkül 50 000 rubel értékű kötszert, gyógyszert és orvosi felszere­lést küld. Peralta ezredes, a guatema- lai katonai junta elnöke, AP tudósítás szerint rádióbeszé­dében szerdán este bejelen­tette, hogy kormánya megsza­kítja kapcsolatait Nagy-Bri- tanniával, mert az független­séget akar biztosítani Brit- Hondurasnak, amelyre Guate­mala tart igényt. Fort Lamyban, a Csád Köz­társaság fővárosában szerdán ítéletet hirdettek abban a per­ben, amelynek részvevőit ál- lamellenes összeesküvéssel vá­dolják. Aba Nassour volt ál- lamminisztert és dr. Outel Bonot, a per két vádlottját halálra ítélték, tizenhat más személyt börtönbüntetéssel sújtottak. Július 31-én reggelre össze­hívták a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának ülésszakát. Az ülésen Walter Ulbricht, az NDK államtaná­csának elnöke nyilatkozatot tesz. A népi kamara küldöttei megvitatják az államtanács működéséről szóló jelentést, határozatot fogadnak el a vá­lasztási törvényről és más kér­désekről. A baloldali politikai pártok, több nagy szakszervezet és különböző tömegszervezetek vegyes bizottságot alakítottak azzal a céllal, hogy idén ősszel egész Franciaországban nagy­szabású tüntetéseket szer­veznek a francia atomerő el­len, a nemzetközileg ellenőr- őzött általános és teljes lesze­relés mellett. A Cvie Nouve című olasz hetilap jelentést közöl a nyu­gatnémet szakembereknek az olasz rakétagyártó cégekkel kialakult kapcsolatairól. A lap szerint a Sispre nevű legna­gyobb olasz rakétaközpontban már öt éve rendszeres látoga­tásokat tesz két nyugatnémet szakember. Általános tiltakozó sztrájk Fraciaországban a sztrájk­ellenes törvényjavaslat nemzetgyűlési vitája miatt. A francia dolgo­zók általános tiltakozó sztrájkkal és munkabe­szüntetésekkel válaszoltak a sztrájkellenes törvény- javaslat nemzetgyűlési vitájára. A villanyművek beszüntet­te az áramszolgáltatást, aminek következtében le­állt a Metró. A képen: Emberek tömege várako­zik a bezárt Metró egyik állomása előtt. MTI Külf. Képszolgálat. BBiztonságiTanács előtt a portugál gyarmatok kérdése New York, (MTI) A Biztonsági Tanács szer­dai második ülésén — amely magyar idő szerint késő este ment végbe — folytatta a por­tugál gyarmatok kérdésének vitáját. Az első felszólaló Geraldo de Carvalho Silos brazil kül­dött volt, aki kijelentette, hogy Portugália „hajthatat­lan magatartása” az afrikai országok egyre fokozódó el­lenséges érzületét váltotta ki, s ezzel olyan feszültséget idé­zett elő, amely veszélyezteti a világ békéjét és biztonsá­gát. Brazília reméli — mon­dotta —, hogy Portugália nem engedi tovább romlani a helyzetet és hajlandó lesz tárgyalásokat kezdeni a fenn­hatósága alatt álló területek függetlenségének és önrendel­kezésének megvalósításáról. Jacinto Castel Borja fülöp- szigeti megbízott, az ülés má­sodik szónoka megbélyegezte Portugália gyarmati politiká­ját, amely „a gyarmati rend­szer klasszikus példája, a ki­zsákmányolást a civilizáció terjesztésének leple alá rejti”. Ezek a célok pedig megdön­tőnek bizonyos hagyományo­kat és szokásokat Maliban és egyes gazdasági koncep­ciókat Afrikában. Ellensége­ink mindent el fognak követ­ni, v hogy belső nehézségeket támasszanak, s letérítsék pár­tunkat és népünket a szocia­lista építés útjáról. Az önök sikere — mon­dotta Keita a küldöttek­hez fordulva — az egész mali nép és egész Afri­ka sikere lesz, hozzájárulná a civilizáció és az emberi ismeretek fejleszt téséhez. Sikerünk a világbéke diadala lesz. amatőr renetne eiemi a nem­zetközi helyzetben. BUKAREST: A bukaresti lapok a Hrus- csov-levél közzététele kapcsán megállapítják, hogy a szovjet kormány teljes szolidaritást vállal az Addis Abeba-i orszá­gok felhívásával és kész meg­adni a szükséges garanciát Afrika atommentes övezet­ként való elismeréséhez, amennyiben ugyanezt szava­tolják a többi nukleáris hatal­mak is. SZÓFIA: A bolgár lapok is feltűnő helyen foglalkoznak Hruscsov levelével. „Komoly fordulat következhet be a nemzetközi helyzetben”, a „Szovjetunió az afrikai népek nagy táma­sza” címek alatt idézik a le­vél tartalmát. WASHINGTON: Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője a szovjet mi­niszterelnök levele kapcsán elhangzott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok véleménye szerint Afrika atomfegyvermentes övezetté való változtatása hasznos lépés lenne, ha a térség országai óhajtják és ha gondoskodnak a megfelelő el­lenőrzésről. ÚJ HELYZET A VILÁGON N. TOMAN: A »BIG JOE“ Fordította: Sárközi Gyula 4. Hruscsov hébejavaslatának világvisszhangja BERLIN: Az NDK-ban csütörtökön megjelent lapok bő kivonat­ban közlik Hruscsov minisz­terelnöknek az Addis Abeba-i konferencián részt vett afri­kai országok állam- és kor­mányfőihez intézett levelét. A Neues Deutschland kiemeli a levélnek azt a részét, amely szerint már most komoly for­Baniaiko (TASZSZ) A mali dolgozók országos szövetségének szerdai ülésén felszólalt Modibo Keita köz- társasági elnök. Az elnök felhívta a dol­gozókat, hogy fokozzák éberségüket a köztársaság belső és külső ellenségei­vel szemben. Ébernek kell lennünk — hangsúlyozta Keita —, mivel világosan éis pontosan meghatároz­tuk, hogy szocializmust kell építenünk, amelyben megszűnik embernek em­ber által való kizsákmá­nyolása és megvalósul a nemzeti jö- delem igazságos elosztása. Módiba Keita: a szocializmus építéséi választjuk A leninizmus legfontosabb követelményével — a konk­rét helyzet konkrét elemzétsé- lek követelményével foglalko- :ik. F. Burlackij cikke a Prav- Ja csütörtöki számában. „A politikai vezetés bölcsességét Lenin nem az elmélet elvont Ismeretében látta, hanem az ilmélet gyakorlati alkalmazá- iának iképességében" — írja bevezetőül a szerző. A nemzetközi kommunista mozgalom fő irányvonala a jelenlegi világhelyzet elemzé­sén alapul: szem előtt tart számos olyan lényeges ténye- sőt, amely korunkban alakult d. Mindenekelőtt a világ erő­viszonyaiban végbement gyö­keres változásokról van szó. Ma mór a nemzeti felsza­badító mozgalmak csapásai jlatt a gyarmati rendszer tel­es összeomlásának lehetünk i tar.úi. — Korábban a nem­zetközi imperializmus erői 'elülmúlták a szocializmus ;rőit, ma már ténnyé vált a béke és a szocializmus erői­nek fölénye az imperialista reakció erői felett. Korunk világának fontos új elenségeként értékeli Bur- ackij a hadviselési eszközök nélyreható minőségi változá­sát, amely visszatükröződik íz emberiség társadalmi éle- ében is. Ez a változás ösz- szefügg a totális megsemmi­sítési eszközöknek, a termo­nukleáris bombáknak és a ra­kétáknak a megjelenésével és [elhalmozó dúsával. A korszerű háború hadi technikai elemzése, a világ új erőviszonyainak felismerése tette lehetővé a kommunisták számára annak a következte­tésnek a levonását, hogy „ko­runkban az antiimperialista erők előtt álló feladatok kö­zött központi helyet foglal el a termonukleáris háború el­hárításáért folytatott harc A kommunista pártok első­rendű feladata — hangsúlyoz­za Burlackij — a békeszerető erők tömörítése a béke vé­delmére, az emberiségnek a nukleáris katasztrófától való megmentésére” i A tényezők harmadik cso­portja, amelyet a marxista- leninista pártok irányvonaluk kidolgozásakor szem előtt tar­tottak, az imperialista álla­mok jelenkori taktikájának és politikájának elemzésével függ össze. Az imperialisták meg­próbálják hozzáidomítarú po­litikájukat a világban kiala­kult új erőviszonyokhoz. Nyil­vánvalóan megrettentek a szocializmus erőinek növeke­désétől, a nemzeti felszabadí­tó mozgalmaktól és kétségbe­esett erőfeszítéseket tesznek állásaik megvédésére. Kominkban a termonukleá­ris háború lehetséges követ­kezményeivel kapcsolatban különösen kiéleződött a bur­zsoázia két irányzata közötti ten lesték a tengeri és óceáni szelektől cserzett, kiugró pofacsontú arcának kifejezé­sét. Hol bele-belekiabált a mikrofonba, hol hívójelét ko­pogtatta a rádiótávírón. Ha­zard tábornok pedig, hogy kissé feloldja a feszültséget, elhatározta, kiad még egy parancsot. — Eddy —■ fordult élénken adjutánsához, — maga is fog­jon munkához. Vegye számba élelmiszerkészletünket. Ki tudja, meddig kell még itt ros­tokolnunk! — Parancsára, sir! — felelte Old hadnagy. — De hol van nekünk készletünk? Senki sem készült fel hosszas itt tartóz­kodásra. — Kevesebbet fecsegjen és tegye azt, amit parancsoltam! — komorult el Hazard. — Bi­zonyára mindenkinek van va­lami a zsebében. A hadnagy minden különö­sebb buzgóság nélkül fogott hozzá a tábornok parancsá­nak végrehajtásához. Néhány perc múlva ezt jelentette: — A következőket találtam, sir: két doboz ananász-konzervet, két sonkás szendvicset, egy csomag süteményt, három tábla csokoládét, négy csomag cigarettát és egy üveg konya­kot. — Hát igen, ez elég kevés No, de semmi vész, azt hiszem kihúzzuk vele. Nos, van mái valami eredmény? — fordult a tábornok Queltch-hez. (Folytatjuk.; harc, az agresszív, kalandok­ra hajlamos irányzat és a józanabb mérsékelt irányzat küzdelme. A világa íöorú ma már lényegében érié met len­né vált az imperiilista ag- resszorok számára. Aki hábo­rút indít, nyilván arra törek­szik, hogy annak segítségével bizonyos gazdasági és politi­kai előnyöket szerezzen. Az is világos azonban, hogy a kor­szerű háború semmiféle előnyt nem biztosít a poten­ciális támadónak. A kommunisták és a hala­dó erők — hangoztatja Bur­lackij — érdekeltek abban, hogy a burzsoázia politikájá­ban megerősödjék a méi'sékelt józan irányzat, amelyet az atomháború távlatnélkülisége- nek megértése diktál. A szo­cialista országok, amikor szün­telenül növelik képességüket, hogy hatalmas válaszcsapást mérhessenek az agresszerra, és amikor ezzel egyidőben az általános és teljes leszerelés megvalósítására törekednek, mind több és több hívet sze­reznek a békepolitikának, egyebek között a burzsoázia ingadozó elemei közűi is. A probléma lényege az — írja Burlackij —, hogy meg­akadályozva a háború kirob­bantását, képesek legyünk maximálisan kihasználni az adott helyzetet a szocializ­musért folytatott vílágméie- tű harc érdekében. „Korunk­ban éppen a békeharc vált a szocializmusért vívott küzde­lem legfontosabb feltételévé. Ez a múlt év októoeri ka- nb-tengeri események legfon­tosabb tanulsága a kommu­nista világmozgalom taktiká­jára nézve”. „Ha nem sikerült volna el­hárítani a termonukleáris ösz- szecsapást, akkor függetlenül az egész világot érintő követ­kezményektől, a kubai népnek kellett volna elszenvedni az első csapások egyikét, lénye­gében Kubában minden élő­lény elpusztult volna. Milyen forradalomról le­hetett volna szó ezek után?” — teszi fel a kérdést Burlac­kij. A szocialista országok vi­lágméretekben mindenekelőtt gazdasági sikereikkel járul­nak hozzá az új rendszer meg­szilárdulásához. Ezt a politi­kát Lenin hirdette meg. A kommunistáknak nincsenek kétségeik afelől, hogy a bé­kés gazdasági versenyben « szocialista rendszer győzelmet arat. „A kínai vezetők — írja cikkének befejező részében Burlackij — lényegében fi­gyelmen kívül hagyják a kommunista világmozgalom jelenkori harci feltételeinek elemzését. Az, amit ők a kom­munista mozgalom „fő vona­laként” ajánlanak, tulajdon­képpen a munkásosztály leg­általánosabb feladatainak fel­sorolása, a kornak és az osz­tályerők reális viszonyainak figyelembevétele nélkül, ily módon a kínai elvtársak meg­kísérlik megfosztani a mar­xista-leninista pártok politiká­ját igazi hatékonyságától”. Hírek az arab világból ALGÍR Bumedien ezredes, Algéria miniszterelnök-helyettese és hadügyminisztere visszaérke­zett Algírba kairói látogatá­sáról. A repülőtéren Ben Bella miniszterelnök fogadta Bumedient, aki rövidesen to­vább utazik Kubába, a július 2<H ünnepségekre. BAGDAD Egy bagdadi bíróság szer­dán megkezdte a július 3-i . állítólagos államellenes ör,z- ' szeesküvés vádlottal második , csoportjának tárgyalását. WASHINGTON Mohsín Alaini, Jemen új ; washingtoni nagykövete szer­dán átnyújtotta megbízóleve­le lét Kennedy elnöknek. A hi- ! vatalos aktus alkalmával el­mondott beszédében emlékez­tetett Jemen súlyos gazdasági ■ helyzetére, a megdöntött 1 rendszer örökségére, hozzáfűz­ve, hogy országa az Egyesült t Államoktól jó néven venne bármifajta, különösképpen ) pedig pénzügyi segítséget. Hazard tábornok természe­tesen valamivel többet tudott a felrobbantott bombáról, mint Medows, de előtte is sok minden nem volt világos. Nem átallotta volna kikérdezni a professzort a bomba hatásá­nak néhány fizikai elve felől, de tudta, hogy milyen ideges hangulatban vannak a tiszt­jei s inkább más alkalomra halasztotta ezt a beszélgetést. Egyelőre nem látott semmi borzalmasat abban, hogy így alakult a helyzetük... De odafent már tudnak, termé­szetesen erről, és máris in­tézkednek megmentésük ér­dekében. Bárhogy is nézi a dolgot, nemcsak ő és a pro­fesszor került a bomba fog­ságába, hanem még két tüzér- és műszaki ezredes, meg né­hány tudós, magfizikus is, akik az óvóhely szomszédos szakaszának a fogjál. — Hallja-e Queltch — szólt Hazard szigorú hangon a rá­diótechnikushoz, — eleget fe­csegett már itt össze-vissza. Ha rendbehozta adóvevőjét, azonnal teremtsen kapcsolatot Dixon torpedórombolójával és jelentse helyzetünket a ten­gernagynak. — Parancsára, sir — szólalt meg Queltch minden különö­sebb lelkesedés nélkül. Az adó-vevő készülék fölé hajolt, a többiek pedig feszül­— Tizennyolcezer négyzet­kilométernyi területen kelet­kezett akkor veszélyes nagy­ságot elérő radioaktivitás —, felelte Medows professzor előbbi közömbös hangján. — Addig babrálgatunk ezek­kel az atomokkal, míg meg­járjuk egyszer velük! — kiál­tott fel ismét izgatottan Queltch. — Előbb-utőbb a pokolba repülünk ezzel az egész boly­gónkkal együtt! Ki tudja, mi történik most odafent?... Ta­lán már meg is kezdődött a légkör bomlása, láncreakciója. Jó lenne professzor, ha meg­nézné, mit mutatnak a mű­szerei. Medows tudta, hogy Queltch csupa sületlenségeket beszél, de azért mégis vetett egy ide­ges pillantást a műszerek mu­tatóira. És bár azt jelezték, hogy a szikla felületén je­lentősen megnövekedett a ra­dioaktivitás, sietett megnyug­tatni Queltch-et, hogy a lég­kör bomlásának semmiféle láncreakciója nem kezdődött és nem is kezdődhet el. meg wueirccn rosszma juan . — Hisz akkor mindnyájan azt hitték, hogy urán 235-ön kí­vül csupán nehéz és igen ne­héz vízzel van töltve, aztán kiderült, hogy más anyagok­kal is. — De azért semmi külö­nös agyafúrt dolog nem volt benne. — szólalt meg fáradt hangon Medows. Ez a be­szélgetés már kezdett az ide­gedre menni. — Deuterium és tritium helyett a lítium deuten tjével „töltötték meg”, a burkát pedig rendes urán 238-cal. Ennék eredményekép­pen a következő folyamatot kapják: hasadás — magegye­sülés — hasadás. S ez több mint tízszeresen szárnyalja túl a rendes hirogénbomba erejét. — És mekkora területet fer­tőzött meg? — kérdezte Queltch még mindig az előb­bi rosszmájúsággal. Hazard tábornok pedig megjegyezte magában, hogy ennek az em­bernek nem szabad többé megengedni, hogy részt ve­gyen titkos kísérletekben. t Azt mondja, hogy még sok t év kell a „tiszta" bomba lét- \ rehozásához? ,— kérdezte fc Queltch s közelebb ült a pro- 1 fesszorhoz. — S addig, amíg i meg nem találják ezt a bam­bát, állandóan kísérletezni T fogunk? S ezt mindannyiszor j valami váratlan dolog fogja j kísérni, olyasmi, mint példá- 6 ul amikor az első háromfázisú j hidrogénbombát próbálták ki? t — Minden lehetséges — c felelte beleegyezően Medows 1 professzor. Az első háramló- 2 zisú, illetve háromrétegű 1 bombánk bizonyos mértéjk- * ben valóban felülmúlta min- \ den várakozásunkat s voltak, 3 akik alaposan megitták a le- 1 vét. * — Én azt mondom, hogy j ezek a pokoli bombák csak­nem mindig hoznak valami- < lyen meglepetést, — jegyezte .'•••.t.—jr 2 ^Magyarország 1963. július 26.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents