Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

YE XE TOK a baktalórántházi járás eredményeiről, gondjairól A baktalórántházi járás két vezetőjével — Alexa László­val, a járási pártbizottság tit­kárával és Szabó Miklóssal, a járási tanács vb. elnökével — való beszélgetés során ki­tűnt, hogy ez a járás a fel­szabadulás óta eltelt évek fej­lődése ellenére is leginkább érzi még a múlt súlyos örö­két. Nem volt itt község földes­úri kastély nélkül, s ez anal­fabétizmussal, az emberek gazdasági és kulturális gúzs- bakötöttségével járt együtt. Még a földbirtokoknál is a külterjes gazdálkodás' volt a döntő. A járás 73 281 ka- tasztrális hold szántójának nagy része sivó homok. Ez hozta, hogy a felszabadulás utáni években az igavonó ál­latokat nélkülöző, vetőmag­ban és trágyában szegény kis­paraszti gazdaságok sem tud­tak kitömi a szegénységből. 1938-ban búzából hat, rozs­ból öt, csöves kukoricából hat és burgonyából húsz má­zsa termett átlagosan e vi­déken. A változás — hogy jöldet kapott a dolgozó pa­raszt — a nehéz küzdelem ellenére sem járt a várt eredménnyel. A járás állat- tenyésztési lehetőségei korlá­tozottak, ezért az istálló- trágya is kevés. A járás vezetői azt mond­ják, a három fő növény, a rozs, dohány és a burgonya nem biztosíthat megfelelő életszínvonalat az emberek­nek (Bár a termésátlag közben nőtt — az őszi búza 7,8, a rozs 5,7, a csöves kukorica 11,4, a burgonya 48,2 mázsát adott 1962-ben holdanként). Bármennyit dolgozott a földműves ember, hiányzott a homokot megkötő, az itt is jól díszlő kultúra, a megfe­lelőbb jövedelem. Kertészke­dés, gyümölcsös elenyészően kis területre korlátozódott. öntözési nehézségek, anyagi, beruházási probléma, más­részt a kulturális elmaradott­ságból következő, a hagyo­mányokhoz való görcsös ra­gaszkodás akadályozta a jobb élet kibontakozását. A statisztikát mutatja a járási párttitkár. A népesség 65,4 százaléka dolgozik a me­zőgazdaságban, az iparban foglalkoztatottak százai járnak el a városi munkahelyekre. Bár ez a terület nem alkal­mas komolyabb üzemek tele­pítésére, kevésnek tartják a számat: mindössze négyszáz embert foglalkoztat a bakta­lórántházi járás ipara -» túl­nyomórészt a kisipari szö­vetkezetek és a magánkisipar. — A népsűrűség pedig ma­gas — fűzi hozzá Szabó elv­társ. — Nagyobb, mint a me­gyei átlag, s csak a kisvár- dai, mátészalkai és a nyír­egyházi járások előznek meg ebben bennünket. A járások közül itt a legnagyobb az 1949—1959 évek közötti tény­leges szaporodás. Nem nyu­godhatunk bele — bár orszá­gos, sőt világfolyamat a vá­rosok felé való özönlés —, hogy a járás lakosságának 14,8 százaléka költözött el a tíz év során véglegesen, s a folyamat tovább tart. A járási székhely és a köz­ségek 1957 óta változtak, fej­lődtek komolyabban. A leg­nagyobb, legdöntőbb lépés c mezőgazdaság szocialista át­szervezése volt. A parasztság élet ás munkakörülményei máris javultak, bár a becsü­letes munka eredményeit je 1 erdősen befolyásolta a kél aszályos esztendő. — Csak a nagyüzem kere­tei adták a termésnövelés le­hetőségeit — ez Alexa elv- társ véleménye. — Az adott­ságok arra késztetnek ben nünlket, hogy a növekvő mű­trágyahasználat mellett zöld trágyával javítsuk a homokot Ez évben már 7000 holdon tér melünk csillagfürtöt vetőmag jiák és zöldtrágyának. Ez < következő években fogja je lentősen növelni a termest Ezen túl nagy szerepet szá nunk a vetésszerkezet meg változtatásának. Beszélnek a 3—4 mázs; rozsot termő homokról, ame ly-en nagyon kiváló téli al mát lehet termeszteni. Emii tik: egy hold szántó tiszta jö­vedelme 1370 forint, egy hold gyümölcsösé pedig közel 13 ezer forint. — Ezért kell nekünk gyü- mölcsösíteni — erősítik a ve­zetők. — A felszabadulás előt­ti 375 holdas gyümölcsös te­rületet eddig megtízszereztük, s 1965 végére már 6300 hol­das összefüggő, nagyüzemi gyümölcsös díszük a baktaló­rántházi homokon. Sajnos, a termésrefordulás csak később következik be, de ez jelenti a jövőt. Ám, addig sem vá­runk ölhetett kézzel... Mutatják a vetéstervet. Idén 3000 holddal kevesebb területet vetettek be rozzsal, s 700 holddal növelték a do­hányt, ezer holddal a burgo­nyát. 800 holdon már szán­tóföldi zöldségtermesztésre tértek át, a nyíregyházi kon­zervgyár igényeinek kielégí­tésére. öt tsz, öntöz a tavaly létesült vajai víztárolóból, s jövőre háromszorosára növe­lik az új rohodi—nyírmadai víztároló megépítésével az öntözött területet. Ez már ko­molyan érezteti a hatását a tsz tagság jövedelmében is. — Száz erőgépünk van, de ez más járásokhoz viszonyít­va és a szükségletet nézve is kevés — mondja a járási párttitkár. — Több és a já­rás talajadottságának megfe­lelőbb gépre van szükség, hogy az embereket itt is men­tesíteni tudjuk a nehéz fizi­kai munkától. Szeretnénk, ha figyelembe venné és támo­gatná ezt a kérést a megyei tanács tsz beruházási irodája. Ehhez tartozik, hogy a járás, gépparkjához nincs javítási kapacitás. A megoldás a Bak- talórántházán minél előbb megépítendő nagyjavító mű­hely lenne. 1962-ben 18, idén már 30 millió a mezőgazdaságba köl­tött állami beruházás össze­ge a járásban. Zömmel do- hámypajtát — 120 darabot —, de sok magtárat, gépet is kap­nak ebből az összegből a tsz-ek. Két év alatt hatvanhá­rom tsz-elnök, agronónus, könyvelő került a szövetkeze­tek erősítésére. Az egy mun­kaegységre jutó jövedelem 1961-ben 14,60, 1962-ben 21,10 plusz a premizálás, idén a terv szerint 22,66 forint, plusz nyolc forintot kitevő premi­zálási összeg Míg két éve 15, egy éve hét, idén már csak három szövetkezet zár mér­leghiánnyal. Ennek a íőoka a természeti, közgazdasági adottság, kisebb oka a veze­tés gyengesége. Az anyagi ér­dekeltséget általában jól al­kalmazzák, hat szövetkezet — a vajai, ramocsaházi, rohodi, a nyírmadai Űj Élet és a Kos­suth, a bessenyődi — az első évtől kezdve határozott, jó vezetés alatt, jó gazdasági alappal fejlődik, s rendszeres készpénzelőleget oszt. — Ez a mi legfontosabb te­rületünk — amely minden más fejlődés alapja. Igen sok a kulturális egész­ségügyi gond. A kimutatások szerint a járás lakosságának 9,7 százaléka analfabéta, 84 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztá­lyát és mindössze 2,8 száza­léka érettségizett A felszaba­dulás óta 74 tantermet építet­tek, mégis hiányzik már most : harminc tanterem. Mintegy ■ 42 új pedagógusra van azon- ; nal szükség. A nyolcmillió forintból épülő gimnázium a járás egyik büszkesége lesz. ■ Az utóbbi években létesült ; szülőotthon, mentőállomás, já­rási tüdőgondozó sokat se­■ gített a helyzeten. A község­■ fejlesztésből bölcsődék, óvodák ■ új tantermek épültek. Kül­■ túrházakat bővítenék, járdák ■ bekötő utak készülnek, s bő­■ vítik a villanyhálózatot. A legfőbb cél: bevezetni az . osztott tanítást, megszüntetni • az analfabétizmust. Az utóbb:- években ezren végezték el i i dolgozók esti iskoláiban a !- osztályt. 86 ezer látogatóit . volt az ismeretterjesztő elő­- adásoknak. Joggal tartják ez- nagy eredménynek a járás ve zetői. És jól látják: a tsz-el i fejlődéséhez el kell érni, i- közepes végzettségű szakem.be- rek tanuljanak egyetemeken- főiskolákon, a dolgozó parasz tok jelentkezzenek a techni­kumokba, — Sürgős az egészségügyi ellátás megjavítása — vélik. A megyei átlagnál sűrűbb la­kosságú itt egy-egy orvosi körzet. Legalább egy új or­vosi státuszt kérnek a nelyzet javítására. Nincs megoldva a szakorvosi rendelés — s eb­ben segítséget kérnek a me­gyei tanács vb. egészségügyi osztályától. Felvetődik egy szakrendelő építésének szük­sége. A járásban a főorvosi és a tbc gondozói státusz évek óta másodállásban van meg­oldva — orvosi lakás hiá­nyában. A vezetés nagy gondja, hogy nincsenek Baktalóránt- házán állami lakások — pe­dig a szakemberhiányt e nél- kúI lehetetlen jól és gyorsan pótolni. Kellene egy járási szolgáltató, illetve vegyesipari vállalat, s egy fafeldolgozó üzem. Ideje lenne korszerű- siteni a községek üzlethálóza­tát, sokkal gyorsabban és na­gyobb mértékben az eddigiek­nél. A gondok persze csökken­nek, jó és szorgalmas munka folyik mindenütt. Az embe­rek bizakodóak. A terméski­látások megfelelőek, az ara­tást 11 nap alatt végezték el. — Elégedettek vagyunk a parasztság munkájával — hangsúlyozzák a járás veze­tői. — Így dolgozzunk tovább is, mert ez a legfőbb biztosí­téka, hogy a baktalórántházi járás felzárkózzon a leghala- dottabbak sorába. Kopka János. A laskodi Vorosilov Tsz 60 holdon termel dohányt, Bácskái Juliánná dohánytörés közben. Hammel József felvétele. AP AGYTÓL TpuíztaiLoée ílg Eltűnik a nyírjükéi Jó tsz — jó elnök por Az utolsó poros főutcájú község a járásban Nyírjákó. Nem sokáig, mert áll már a a tábla: „Útépítés, behajtani tilos!’“ Az állaim 200 ezer, a község 210 ezer forinttal járul hozzá az új út megépítéséhez. A lakosság pedig 25 ezer forint értékű önkéntes munkával se­gíti a mielőbbi útavatást. Űj strandfürdő A kádfürdő mellé strand­fürdő is nyílik a közeljö­vőben Petneházám. Am nem­csak a tisztálkodásra, fürdő­zésre jut pénz a kis község­ben — 1963-ban 150 000 forin­tot költenek a lakók a vilany- hálózat bővítésére. Másfél ki­lométeres szakaszon sok új lakásba jut el a villanyfény. Korszerű 4131 holdas gazdaságot irá­nyít Vaján Iklódi László, szövetkezeti elnök. S hogy nem rosszul, íme a példa: ez évben 35 holdon vezették be az öntözéses kertészetet, 12 ezer baromfit nevelnek, az igazgatósági üléseket pedig a határban, a munka, a termés vizsgálata közben tartják. Hatszáz holdon termelnek csillagfürtöt, s 300 holdat már leszántottak zöldtrágyának. A tagság jövedelme pedig egy év alatt megduplázódott. Nyári klubestek Néhány számadat Szép klubszobát létesítet­tek a pusztadobosi fiatalok a művelődési ház helyiségeinek átalakításával. A szép szolba új berendezéssel, felszerelés­sel gazdagodott. Sakkot, asz- tali ten isz-f elszerelés t, s tár­sasjátékokat vásároltak nem­rég a klubnak. Egy-egy estén hatvan, hetven fiú és lány szórakozik, táncol, hallgat hasznos ismeretterjesztő elő­adásokat. 336 kerékpárt, 31 motorke­rékpárt, 60 rádiót, 28 televí­ziós készüléket, 51 mosógé­pet, 40 gáz- és 74 asztali tűz­helyet adott el három hónap leforgása alatt a baktad önki- választó vas-műszaki bolt. A cukrászda forgalma az első fél évben félmillió forint, amely­ből 19 ezer dupla, 100 ezer sü­temény. Tájmúzeum, templomrestaurálás legelőgazdálkodás Az öntözéses legelőgazdál­kodásra egymilüóegyszázezer forintot fordítanak a Nyírma­dai Állami Gazdaságban. A barabási legelőn háromszáz holdat öntöznek, öt csőkút és négy nagy teljesítményű szi­vattyú biztosítja 8500 juh és 600 szarvasmarha jó legelő­jét. Kirándulás, új iskola Szeptemberben már meg­kezdi működését a baktaló­rántházi tájmúzeum. A já­rásban feltárt értékek kiállí­tása nagy lépés a járás kul­turális fejlődésében. Jelentős értéket képvisel a most res­taurálásra került XII. szá­zadban épült templom is, amelynek a freskóin dolgoz­nak a művészek. A külső fal egy részét — amely ősrégi égetett tégla — a szemléletes­ség kedvéért érintetlenül hagyják. Harmincnyolc apagyi szö­vetkezeti gazdát látott ven­dégül vasárnap a vajai Béke Tsz tagsága. A gyümölcsös, öntözéses kertészet és az ál­latállomány megtekintése után az ifjúsági találkozó résztvevőivel szórakoztak az apagyiak, majd megtekintet­ték a halasi csipkekdállítást. A másik kellemes apagyi hír: másfél milliós költséggel új nyolctantermes iskola épül a községben — amelyet már az idei oktatási év elején bir­tokba vesznek a tanulók. Augusztus 20-ra új kenyér Tizenötezer gabonakereszt vár behordásra az ófehértói Búzakalász Termelőszövetke­zetben. Négy vontató és húsz lófogat szállítja a szérűre a terményt, amelyet augusztus elsején már teljes erővel csépelnek a szövetkezetiek. Három cséplőgéppel az alkot­mány és az új kenyér ünne­pére fejezik be a nyárnak ezt a nagy munkáját, s augusztus 20-ra új kenyér lesz az ófe­hértói házak asztalán. Kiváló baromfinevelő Országos baromii ten yésztési versenybe nevezett a rohodi Üj Élet Termelőszövetkezet. Nem vallanak szégyent a ver­senyben. A tervezett 36 má­zsa hízott baromfiból eddig 18 mázsát adtak át állami értékesítésre, s előrelátható­lag augusztus 20-ra teljesítik vállalt kötelezettségüket. Ki­váló munkát végez Kézi Irma baromfinevelő, aki hét éve tsz-tag, három éve dolgozik a baromfitenyésztésben, s ed­dig 200 munkaegysége van. Hal ikerpár a szülőotthonban Alig másfél éve kezdte meg működését a baktalórántházi járási szülőotthon. Hr. Ba- lázsy László vezető főorvos tájékoztatása szerint az idén csúcsforgalmat bonyolít le az intézet. Míg 1962-ben 396 volt az intézet- szülés, 1963- ban eddig 373 szülőanya ke­reste fel az otthont. Az inté­zet működése óta hat iker­pár látta meg itt a napvilá­got, s került haza egészsé­gesen. Kricsfalussy Béla Baktán új. vendéglőt építenek, hogy a lak( iság kulturált ellátását megfelelő körülmények között biztosítani tudják. ^Magyarország 1963. július 25. s

Next

/
Thumbnails
Contents