Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-04 / 154. szám

Több felelősséget a termelőszövetkezetek fegyelmi és kártérítési ügyeiben A tenne 1 ős.zö vetkező te k fe­gyelmi szabályzatát 1960-ban adták ki. Az eltelt 3 év a gya­korlatban nem sok eredmény­nyel járt. A termelőszövet­kezetek egy része továbbra is a szabályzót rendelkezései­nek mellőzésével intézi a fe­gyelmi myeket. A leggyak­rabban előforduló hiányossá­gok a következők: Felületesen vizsgálják ki ni ügyeltet, több termelőszö­vetkezetben nem a vezetőség, illetve a közgyűlés szabja ki a büntetést, hanem a fegyel­mi bizottság. A büntetések gyakran törvénysértőek, tál­lépik a kiszabható maximális 5 munkaegység levonást. A végrehajtást — szabálytala­nul — azonnal elrendelik, s a határozati forma mellőzé­sével 1—2 soros átiratban értesítik a tsz-tagot a ki­szabott fegyelmi büntetésről. Egyes termelőszövetkezetek­ben, mint például az ópályi Kossuthban, vagy a nyírcsa- holyl Vörös Csillagban az el­nök, illetve az iroda dolgo­zói a fegyelmi ügyeket lel sem tudták mutatni, s azok a legszorgosabb keresésre sem kerültek elő, sem a szekré­nyekből, sem az íróasztalok fiókjaiból. A kártérítési ügyekben mind erí idáig nem alakult ki a törvényszerű gyakorlat A leggyakoribb hiányosság, hogy az okozott kár összegét nem tisztázzák, vagy ha tisztáz­zák te, gyakran kétszeres, vagy ennél többszörös kárté­rítésre kötelezik a dolgozót Hiba az is, hogy a 300 forin­tos • értékhatáron felüli kár­okozás esetén a tsz-vezetősé- ge jár el, A nyírmeggyes! Pe­tőfi Tsz-ben még az írásbeli értesítést is elmulasztották kiküldeni. Gyakori hiba, hogy az ügyé­szi vagy tanácsi vizsgálat ál­tal megállapított hiányossá­gokra egyes tsz-vezetők vá­laszolnak ugyan, de a helyes gyakorlat kialakítására sem­mit nem tesznek, Így oéldául a nyirmeggyesl Petőfi és a nyírcsaholyi Vörös Csillag Tsz- ben az utóvizsgálat ugyanazo­kat a hiányosságokat állapí­totta meg, mint az alapvizsgá­lat. Pedig felelőtlenül, a törvé­nyes rendelkezések mellőzé­sével nem lehet a tsz-tagok ügyeiben eljárni, mert erköl­csi felelősségen kívül fegyel­mi felelősséggel tartoznak az ilyen tsz-vezetők. Dr Balogh Árpád. járási vezető ügyész Minden gyermek: minden felnőtt gondja A gyermek- és ifjúságvédelem feladatairól — „Én a szülőket hibáztatom■“ — Tettekre van szükség: vallja Torna Péter tanácstag — Megfenyegettek. Éppen a napokban fordult elő, hogy az egyik nyíregyházi lakóé, D. János azt a kijelentést tette, ha odamegyek, leüt. Hogy miért? — néz rám az ősz ha­jú, szemüveges ember. Mert szót emeltünk saját gyerekei érdekében. Lapozgat a neki címzett le­velek, iratok között, s folytat­ja: — Ez a D. János, ha leré- szegedik üti, vágja az öt gyermekét, ott ahol éri. Volt eset, amikor az egész havi fi­zetését, 1400 forintját eldor- bézolta. Hát nézzük tétlenülf Torna Péter hatvan eszten­dős. Nyugdíjas. Tanácstag. Lehetne nyugodt az élete? Igen. S 6 mégis vállalja a kellemetlenséget is... — Nagyon keserves volt az én gyermekkorom. Tizen­egyen voltunk testvérek. Én a legkisebb, már 8—10 . éves koromban napszámba jár­tam; később amint csepered­tem aratómunkás lettem, majd gróf Andráasynál hó­napos summás. Cselédsors... majd katona.., — sűríti né­hány elgondolkodtató mon­datba életútját. Kényes terület 1955 óta tanácstag. Akkor jelölték az oktatási állandó bizottságba. Négy év múlva elnöke lett S két esztendeje feladatuk a gyermek- és if­júságvédelmi munka is. — Kényes terület, nem könnyű, mert családi dolgok­ba kell beavatkoznunk. De szükséges, a gyerekek érdeke kívánja — magyarázza. öreg napjait a fiataloknak szenteli. Szinte velük él, is­meri gondjukat, problémái­kat. A Ságvári telepen, ahol lakik, van egy müvolődési ház. ö ennek a tiszteletbe! i igazgatója is. Oktat nevel, filmet néz a serdülőkkel, s vigyáz rájuk. — Sok bejelentést kapunk az iskoláktól, érkeznek leve­lek, vagy személyesen is fel­hívják figyelmünket, hogy segítsünk, Járja a tanyavilágot, a várost, hosszú utaltat kerék­pározik; — Csak rosszak, már a lá­baim, nem bírják a pedált. De azért ha kell. megyek. Voltam az Örökösföldön is. Egy anya hivott ki. Segélyt kért mert rossz anyagi kö­rülmények között él gyerme­keivel. Segítettünk, A napok­ban F. Józseíéknél voltam a Hunyadi utcában. Az embe­rek hívták fel a figyelmemet, hogy F. József hiába volt el­vonókúrán, csak iszik, s nem állhatnak meg előtte a gyerekei. Behívattuk a szü­lőket, s megmondtuk, ameny­EBÉDVIVŐ nyiben nem fog változtatni, kénytelenek leszünk az ügyét bíróságra adni. Akiknek közömbös Nem egyetlen eset Ebben az esztendőben legalább 20 ügyben járt el a gyermek és ifjúságvédelmi bizottság. • — Nem mindig tudunk azonban segíteni. S ez fáj a legjobban. Jó emberek hoz­ták tudomásunkra, hogy G. B. a feleségét süketre verte már, s 3 gyermekével is ke­gyetlenül bánik. Megvizsgál­tuk, hogy valóban így van-e. Felhivattuk a tanácsházára, hogy beszélünk vele, de nem jelent meg. Mit telte­tünk? — néz rám tanácstala­nul. — Pedig segítenünk kell. Most figyeljük, s a rendőrségnek is szóltunk. Nyíregyházán 160 olyan gyermeket, fiatalt tartanak nyilvántartásban, akiket kü­lönböző okok miatt védeni kell. S valamennyire gondja van Torna Péternek; — Nekünk egyedül azon-- ban igen nehéz. Ezért intéz­tünk 68 üzemhez, iskolához, vállalathoz, intézményekhez levelet, s kértük a vezetőket, hogy segítsenek, alakítsák meg ők is a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságokat, s küldjenek hozzánk olyan em­bereket, akik segítenek mun­kánkban. Sajnos nem mind­egyik tartja szívügyének. Meg is feledkeznek sokan a gyerekekről. Nem küldött ak­tivistát a ruggyanta gyár, a városi KISZ-bizottság, s még a szülői munkaközössé­gek többsége sem. Pedig a mások gyermekén is köteles­ségünk segíteni! Csak így tudunk igazán nevelni. Baj az is. hogy akadnak akik kö­zömbösek, nem szólítják meg a csavargó gyerekeket, nem szólnak a felnőttnek, ha az az italboltban gyermeke szá­mira italt kér, Családi tragédiák megelőzése Félnek sok esotbejj az anyák is. Előre megmondják a gyermek és ifjúságvódelíRj bizottság tagjainak, hogy ne hozza tudomására a dolgot a férjnek, mert annak verés az ára. Sokszor intézkednek is­kolák saját rendtartásuk sze­rint, de a bizottság megkér­dezése nélkül a fiatalok ügyé­ben. — F. Györgyné, az egyik anya keresett meg a lakáso­mon. Panaszolta, hogy fiát ki akarják zárni az iskolából. Elmentem, beszéltem az igaz­gatóval. A gyerek 72 órát mu­lasztott, s pornográf képeket rajzolt — magyarázza. — De ml lett volna, ha ezt előbb tudjuk? Talán megelőzhettük volna a bajt! Csakhogy erről nem szólt nekünk sem, meg a gyámügyi hivatalnak sem senki. Torna Péternek sokszor a fejéhez vágták már, hogy tö­rődjön saját gyermekével. Ö törődött is. Becsületes embe­reket nevelt! Olyanokat mint ő , maga, aki köztiszteletnek örvend. — Én a legtöbb esetben nem a gyerekeket, hanem a szülőket hibáztatom- Ezt mu­tatja a számos példa is. De mi mindannyian hibásak va­gyunk, emberek. Nem törő­dünk eléggé gyermekeinkkel. S bizony a családi tragédiá­kat. a szomorú gyermeksor­sokat csak egy esetben tud­juk megszüntetni: ha a tár­sadalom valamennyi tagja és szervezete összefog. Nem elég fecsegni, ígérgetni, hanem cselekvésre, tettekre van szükség. Így kell igazán sze­retni a gyerekeket! Farkas Kálmán. A nyírbátori Űj Barázda Termelőszövetkezet virágter­mesztéssel is foglalkozik. Nemrég virágüzletet nyitot­tak Nyírbátorban, s itt a zöldségek mellett kerti virágok és dísznövények is találhatók. Képen: Madüra Jánosné a virágok között. Foto: Hammel József Foto: Dr. Arató István Nyíregyháza Za Práce és Munkaérdemrend Hóy Ervin 42 újítását vezette be a magyar posta Most 18 éve, hogy sok ál­matlan éjszaka, csonkig szí­vott cigaretta után megérke­zett hozzá a hír: ügyesnek tartják, elfogadták első újí­tását. A felvidéki születésű Háy Ervin akkor a szlove.oai Most postáján dolgozott, „Za Práce“ Talán maga sem gondolta, hogy az a kezdetleges nlha- vizsgáló berendezés forduló­pontot jelent az életében. Hi­szen már 1945-ben sem a si­kerre vágyott főként, hanem arra, hogy minél könnyebbé tegye munkáját. Rövid köt év alatt annyi újítással gazdagí­totta a postát, hogy 1947-ben érdemesnek találták a „Za Práce"-ra, a csehszlovák kor­mány kitüntetésére. Szép jubileumi ajándék volt: éppen tizedik évet ta­posta a postamflszaknál, amikor 1955-ben teljesülhe­tet a debreceni születésű fe­lesége kívánsága és áttelepül­tek. Háy Ervin legnagyobb vagyonát, újítási szenvedélyét „vámmentesen" hozta magá­val. Lefényképezett beszélgetés Legjobb bizonyítAka ennek az a 85 benyújtott újítása, amelyből negyvenkettőt ve­zettek be a magyar pöstánál az utóbbi nyolc évben. Stíl­szerűen így mutatja be a legjelentősebbet: — Van ismerőse Pesten? Mondja be a számát. Néhány kattanás s már búg is a pesti vonal, tárcsáz­hatjuk Hűvösvölgy egyik szá­mát, innen Nyíregyházáról, A helyközi telefonbeszélgeté­sek Háy-féle automatikus kapcsolása évente több, mint egymillió forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Ez az újítása — csak úgy mint a többi — az ország legtöbb részén megtalálható. Túri Ferenccel együtt alkot­ták meg a mechanikával, op­tikával és elektrotechnikával kombinált ellenőrző automa­tát, amely fénykép útján el­lenőrzi a „drága” készüléke­ket. Ö hívta életre a falusi központok „postáskisasszony- pótló” készülékeit, melynek segítségével munkaidő után, éjjel is lehet hívni a megye- székhelyt, a tűzoltókat, a mentőket. A-tól a Z-ig Seregnyi hasonlóan érdekes újítással gazdagította már Háy Ervin a világviszonylat­ban Is jóhírű magyar postát. Nemcsak elképzeli újításait, aktív részt vevője a kivitele­zésnek, az üzembe helyezés­nek, sőt — a jótállásnak is. — Az A-tól a Z-ig vala­mennyi műveletet el kell vé­geznie az újítónak — vallja magáról. Éppen ezért ő már széltében hosszában bejárta az országot, nem sajnálta erejét, idejét, ott volt szinte valamennyi készüléke átadá­sakor. És mennyi meghívás­nak kell eleget tenni! Kér­dem, nem fárad bele? Moso­lyog; „Rgle lehet ebbe fá­radni?” Nem hallgatja el a megbecsülést sem: a „Za Prá­ce” mellett már ott van a Munkaérdemrend, meg 8? újítók bronz, ezüst és arany- fokozata is. És félszázezer forint közvetlen honorárium... Fantázia és valóság Kudarcok? Meglepődik, de nyomban rávágja; — Lekopogjam, egy sem volt, Szerencse? Talán. De én addig sohasem kezdek egyetlen újításhoz sem, míg nem látom a gondolat végső következményét. Lélektanilag és erkölcsileg is súlyos követ­kezménnyel járhat, ha az ember időben nem konkreti­zálja a fantáziáját. A mellé­fogást kedvtelenség, gátlás követheti. S a legnagyobb ve­szély, a megrekedés. Hát ezért van neki odaha­za könyvtári szakirodalma. Sokan nevettek azon is, hogy amikor jutalomüdülésre küld­ték Mamaiába, bőröndjében több volt a szakkönyv, mint a ruhanemű. Megemlíti az akaraterőt is, amelynek nála — sajnálja, nem tud más­ként élni — már „otthonúlő" színezete van. Nem, koránt­sem aszkéta egyéniség a, de sem egy futballmeccsnek, sem más pillanatnyi élvezet­nek nem tud annyira örülni, mint amjkor működni látja megálmodott készülékét. Mitől tart as „öregw? S ha már a feltételek is szóba jöttek, elárulja: —, Munkahelyemen messze­menő segítséget kapok. De ez még nem minden. Ha a feleségem nem dologoaott volna 12 évet a szakmában s kevésbé értene meg, talán lassabban haladnék. Ő az el­ső számú kritikusom. — És a gyerekek, akik —» érthető ezek után —. apjuk szakmáját választották. A na- gyohbik érettségi után itt lett műszerész tanuló, a kisebbik a Puskás Tivadar Hirgdás- technikum harmadikosa. „Tart" tőlük az „öreg,” értik a szakmát s nehogy lepipálják, Ő is hamarosan beiratkozik a technikumba. Hiszen -» mint elárulja — meg nem lesz nagyon öreg diák. Most 44 éves. Angyal Sándor Háromszázezer forint — minőségjavulásból Az első negyedévben a kemény tél okozta nehézsé­gek miatt több mint félezer pár ipő elkészítésével maradt adós a népgazdaságnak a Nyíregyházi Cipőipari Válla­lat. A negyedév lezárása után a gyár mind a húsz bri­gádja vállalta, hogy a fél év végére törlesztik az adósságot és minőségjaví­tással. anyagtakarékosság­gal többletnyereséget ér­nek el. A vállalást siker koronáz­ta. A fél évre előirányzott 47 ezer 795 pár cipő helyett 47 ezer 817 pár készcipő hagy­ta el a szalagot. Kiváló ered­ményeket értek el a minő­ségben is. A terv szerint 80 százalék helyett 84—85 szá­zalékos arányt értek el az elsőosztályú félcipők javára. A tervtúlteljesítéssel, va­lamint a minőségjavítás­sal mintegy 300 ezer fo­rintos többletnyereséggel zárták a fél évet. A húsz brigád közül ed­dig négy kapta meg a szocialista címet és a többiek is eredményesen dolgoznak a kitüntető cím megszerzéséért. Augusztus végén elkészül a jelenlegi épület felső szint­ién berendezés alatt álló üzemrész is. A gyár bővülése ily módon megoldja az eddigi zsúfoltságot, s nagyobb lehe­tőség nyílik a minőségi mun­ka további javítására. . 1963. július 4.

Next

/
Thumbnails
Contents