Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-24 / 171. szám

Telj es ütemben őrölnek a malmok Jó minőségű, az idei gabona, jobban is tárolható tént az utóbbi hónapokban — például jó néhány fiatal mun­kás juthatott el külföldi útra, nyaralásra — úgy az elhelyez­kedési akadály leküzdésében is kedvező változás várható. Miért nincs még mindig kimutatható változás a fiatal házasok lakásgond­jában? — Egyrészt azért, mert szá­muk nagy: a lakásigények je­lentős százaléka fiatal háza­soké. De jogos a kérdés, hi­szen a rendkívüli helyzet meg­szabja a sürgős feladatokat is. Tavaly tapasztalatcserén vol­tunk Bács megyében, ahol ügyesen szervezték meg az ifjúsági lakásépítő bizottságo­kat. Sajnos, eddig valamennyi megbeszélésünk eredményte­len maradt: széles társadalmi összefogásra van szükség, hogy érezhetően leszűkíthes­sük a fiatal házasok majdcsak teljes egészében társadalmi munkában készülő lakásainak árát. Ügy vélem, ha a tanács olcsón, megfelelő telket bo­csát a fiatalok rendelkezésére, továbbá több, bontásból szár­mazó anyagot jutányos áron ad át nekik s a vállalatok se­gítenek a szállítás, anyagmoz­gatás munkájában, ez kedvet teremt a szakmunkás fiatalok­Á baktai példa Törekvésünk — mind közelebb kerülni az új­ságolvasók egyre bővülő táborához — a járások életével foglalkozó önálló lapoldalakban is realizá­lódik. A járások vezetői komoly jelentőséget tulaj­donítanak e munkának, s legtöbb helyen egybekap­csolják a párt lapja ter­jesztésének a feladataival. Baktalórántházán például — ahol különben 138 szá­zalékos eredménnyel sze­rezték meg az elsőséget a többi járás között a lap- terjesztésben — hathatós segítségként használják fel az alkalmat arra, hogy mind főbb dolgozó­val megismertessék, meg­szerettessék a megyei pártbizottság lapját. A baktaiak eddigi ered­ménye is azért lehetett számottevő, mert a járá­si vezetőik — Alexa Lász­ló, Szabó Miklós —ügyük­nek, közvetlen feladatuk­nak tartják a lap olvasó­táborának a növelését. Csakis így érthető, hogy Leveleken és még számos községben most, a legna­gyobb nyári munkáik ide­jén is fenn tudták és tud­ják tartani a termelőszö­vetkezeti tagok körében az érdeklődést a világ, az ország és a megye ese­ményei iránt — egyre többen kapcsolódnak be a rendszeresen olvasók tá­borába. s. a. 'YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY fegyház falai között és kié gu­midominókat gurigáivá. Es mivel a társalgás nem rekedhet meg és nem forog­hat folyvást egyazon körben, elvégre nemcsak Piri és Dust van a világon, már néhány perc múlva halk rémülettel hallod saját nevedet. Azt sem tudod, kik a csevegők, csupa ’ strandszemüveggel álcázott hangszóró, de ők mindent tudnak rólad. Es megdöbbe­néssel értesülsz, hogy fiadat kicsapták, lányod elzüllött, fe­leségeddel válófélben vagy, ■ mert reggeltől estig kártyá­zol, ahelyett, hogy kihoznád őket néha a strandra. Óvatosan felállsz hát, és elébe mégy a tieidnek, akit. , éppen a meleg medencéből jönnek, és a hírközponttól : megfelelő távolságban telepi- , tcd le őket. Nehogy nőd meg­■ tudja, mennyire boldogtalar, l veled és fiadnak fülébe jus­■ son, micsoda semmirekelli ■ apa szülte. • Kisjó Több száz szabolcsi főiskolás tölti a szünidőt nyári tábor­ban. Képünkön a soroksári táborban, nyíregyházi diáklá­nyokról készült. Foto: Elek Emil. Y • Otven szakember egy járás mezeoazdasáiiáért Nyíregyháza ifjúságának gondjai és lehetőségei Beszélgetés Murvay Mihály városi KISZ-tit kárral Pár évvel ezelőtt megtör­tént a mezőgazdaság teljes kollektivizálása. Az új közös­ségi viszonyok, a nagyüzemi gazdálkodás szemléletének a kialakulása azonban hosz- szabb, bonyolult folyamat eredménye. E feladatok vég­rehajtása a munkásosztály hathatós segítségével történ­het. Mindezeket a kisvárdai járási pártbizottság az el­múlt néhány év tapasztalatai­nak tükrében vizsgálta meg. A jelentés, amely beszámolt a szövetkezetekbe kihelyezett elnökök, agronómusok és fő­kön,welők tevékenységéről, általános helyzetükről, lénye­gében a járás szövetkezetei­nek állapotát is tükrözi. A 3004-es kormányhatáro­zatok alapján a kisvárdai já­rás harmincnégy szövetkeze­tébe hetvennégy szakember került pár évvel ezelőtt. Kö­zülük azóta — a szövetkeze­tek megerősödésével — hu­szonnégyen eltávoztak. Jelen­leg ötvenen dolgoznak a já­rás közös gazdaságaiban. Az elmúlt évek világosan bizonyítják, hogy egy-két eset­től eltekintve, a kihelyezett szakemberek teljesítették, il­letve teljesítik küldetésüket. Szinte kivétel nélkül vala­mennyinek sikerült kialakíta­ni a szövetkezetekben, a köz­ségekben azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek a fej­lődés szükségszerű igényei­ként jelentkeznek. Így például a kihelyezett szakemberek többsége megtalálta az utat a községi pártszervezetekhez és a tanácsvezetőkhöz. De ugyanígy a szövetkezeti ta­gokkal is sikerült megterem­teniük azt a kapcsolatot, amely elengedhetetlen az új, szocialista viszonyok kialakí­tásához, mind termelési, mind emberi vonatkozások­ban. A gyenge gazdaságok meg­segítésén túl a kihelyezett szakemberek részt vállalnak a talu kulturális életéből is, aktív részesei az emberek szakmai, politikai nevelésé­- nek. Például a mezőladányi 5 és a nyírkarászi tsz-ek agro­- nómusai a TIT-en keresztül í tartottak előadásokat. Az i ezüstkalászos tanfolyam kere­- tében Vágó Mihály, Bakó t László, Varga József, Makksi- Áron, Czine Ferenc, dr. Do- I bi József számtalan szakelö­- adást tartottak. Még az apróbb, de pozitív i ténykedésük révén is alakul,- változik a falu. És a kihelye­• zett szakembereknek sokszor . nehéz személyes problémáik t közepette kell végezniük t munkájukat. Hiszen közülük- nem egy távol él családjától, , sokszor egészen mostoha vi­- szonyok között, mégis eleget- tesz feladatának; Fáradozásuk legfőbb célja,- hogy növeljék a szövetkezet- vagyonát és ezen keresztül- a tagok jövedelmét. Ennek ' érdekében segítik a modern ■ agrotechnika terjesztését,- ezért küzdenek meg régi —- az elavulthoz való ragaszko­• dásból adódó — előítéletek­- kel. A kihelyezett szakembe­rek irányítása alatt álló szö­i vetkezetekben — szemben a- többi szövetkezetekkel —, ■ gyorsabb az előrehaladás az ■ új művelési eljárások meg­• honosításában. Ezekben a szö­■ vetkezetekben legszámotte­- vőb'b a vegyszeres gyomirtás.- e szövetkezetekben legjobb a i tőszám alakulása, vagy meg­• említhető, hogy e szövetkeze­■ tekben 90—95 százalékban 1 géppel, illetve sörnyitóval ül­- tetlk már a burgonyát, arnely- t nek előnyét nem kell részle- : tezni. Az ajaki, anarcsi, lö- : vőpetri, papi tsz-ekben, ahol- kihelyezett szakemberek irá­■ nyitják a gazdaságot, mái , teljesen megszüntették a ké- , zi burgonyaültetést. A kisvárdai járásban meg- , tartott felmérés — a kihelye- zett szakemberek helyzetéről — igen hasznos volt. Még • hasznosabb lesz, ha a feltárt t hibákat megszüntetve, több i segítséget, megértést kapnak , ezek a szakemberek. • Vincze György Ezekben a napokban ke­ményen dolgoznak a molná­rok, éjt nappallá téve őröl­nek a malmok. Megkezdő­dött az őrlési szezon. Teher­autók, pótkocsis vontatók so­rakoznak a rakodó előtt. Sze­keret nagyon ritkán lehet lát­ni. Az időjárás kedvezett a gabona beérésének, így tíz nappal előbb vitték őrlésre terményüket a ter­melők, mint az elmúlt években. A Malomipari és Termény- forgalmi Vállalat felkészült a termény fogadására, az idény forgalmának lebonyo­lítására. A malomiparban május és június hónap a kritikus idő: ilyenkor általában csökken, vagy szünetel az őrlés. Az idén elkerülték a „pangást". A két hónapban is folya­matos, kiegyenlített őrlést végeztek. Megőrölték az ó- gabonát, hogy kevesebb baj legyen vele, több gondot for­díthassanak az új gabonára. Kellő feltételek között tudják fogadni az új ga­bonát. Elvégezték a terv szerinti, idény előtti nagy karbantar­tást. Sok gépet kicseréltek. Az elmúlt években az üze­mek élég gyakran tartottak több napos kényszerszünetet. Legtöbbjüket az elektromos szerkezetek meghibásodása okozta. Az idén nagyobb szakember létszámról gon­doskodtak és ezek motorke­rékpáron közlekedve rögtön intézkedni tudnak. Az elmúlt években elég volt bármilyen jelentéktelen szerkezet elrom­lása ahhoz, hogy napokig kényszerszünetet tartsanak. < Most a kényszerszünet leg- 1 rosszabb esetben is csak pár ; irára terjedhet. ] Megyénk malmaiban két j új géptípus beszerelésé­vel várják a gabonát, a korparöpítő és derceverő gépekkel, jöj bevált mind­kettő. Magasabb termelékenységet ;udnaik elérni használatukkal. A gépek segítségével köny- ( ry ebben tudják elválasztani i héjrészen levő értékes liszt- ' myagot. Két és fél műszakban vég­zik az őrlést, napi 21 órát : üzemelnek. Ez egyes helye- . ken később csökkenni fog a forgalomhoz mérten, de ettől a hónaptól kezdve fo­lyamatosan termelnek. A ki- YYYYYY YYVYYYYYYYYYYYYY Aki rendszeresen kijár, megtud számos olyan hírt, amit semmiféle újság nem közöl és amelyért hiába for­gatná világvevőjének vala­mennyi gombját. A strandon ugyanis pihenés közben csevegni szokás, lehe­tőleg teljes hangerővel. Ki gondolna arra ugyebár, hogy egy világváros homokjában a társaság körén kívül hiverésző napszemüveges alakok közé beszivároghat esetleg olyan is, ki ismerőse, rokona, szomszéd­ja sőt, udvarlója lehet szó­ban forgó Pirinek? Mert éppen Piri van teríté­ken, ez a lehetetlen, csúnya, alaktalan, modortalan kín­görcs, aki nem átall fél éj­szakákat áttekeregni azzal a nős, családos dagadttal, aki egyébként a Lópatkoló Válla­lat igazgatója, de ki fogják rúgni, mert nem tud elszámol­ni a patahulladékkal. — Éppen tegnap láttam őket — mondja egy kétrészes ;gyenlített üzemeltetéssel a egnagyobb problémát okozó -aktárhiányt is el tudják ke- •ülni. Bevált a nagyüzemi isztcsere módszer, amely elő- íyös mind a termelőszövet- rezeteknék, mind a vállalat­iak. Ez a hét nagy feladatokat ró a felvásárlási hálózat­ra; nagy mennyiségű ga­bonaféleség érkezik a raktárakba. Ezek fogadása, minősítése és !lszámoJása nagy körültekin- ést igényel. Amint a pró- jasütés is mutatja, az eddig Eelvásárolt gabona minősége, ledvességtartalma jó, és így i száraz gabona raktározása s enyhiti a telep férőhely ú anyát. Román Dénes YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYl Strandhíradó —, a Pirin csíkos tunika volt, no hallod, az ő korában már mégse kellene bokorugrót föl­venni. — Miért? — kérdi a kék­üveges szőke. — Ho Dusl a legszebb férfikorban óvodás kislánynak öltözhet, akkor Pi­ri nyugodtan kössön pártedlit. — Hozzám fordulhattak — így a következő —, pontosan tudom éveik, számát, mindket­tőnek őrmester fia lehetne, Az ám, ha lehetne. De nem lehec. Es hogy miért nem lehet, arra kapsz most kimerítő vá­laszt. Letár gyaltatik ugyanis Piri és Dusí egész biológiája, megismerkedhetsz testi fölépí­tésükkel, öröklött és szerzett nyavalyáik sorozatával, meg­tudod, ki volt terhelt a csa­ládban, kinek az apja végezte Tizennégyezer fiatal él Nyír­egyházán „főszezonban”, a tan év idején. De az állandóan itt tartózkodók száma is elér a tízezret. Ahány ember, any nyi öröm, gond. Bőven vari tehát tennivalója a városi KISZ-bizottságnak. Amellett, hogy az üzemek, a termelő- szövetkezetek fiataljai szép sikereket érnek el a termelés­ben — különösen az a 116 ifjú brigád, amely a szocialista címért dolgozik — s a diákok is megtalálhatók az ország építőtáboraiban, jócskán akad nehézség is. Ezekről beszél­getünk Murvay Mihállyal Nyíregyháza KISZ-titkárával. Még mindig sokan nyitnak be a városi bizottságra munkalehetőségért? — Csak viszonylagos javu­lás tapasztalható, öröm, hogy gazdasági vezetőink egyre job­ban szívügyüknek tekintik az ifjúságot. Megmutatkozik ez s munkalehetőségek előteremté­sében és a végzett munka ér­tékelésében. Ha már minde­nütt olyan törődéssel viselnék az ifjúság gondját, mint £ ruggyantában, vagy a göngyö- Jegüzemben, sokkal kevesebt lenne a helyi munka utár kilincselő fiatal. Reméljük az a félezer ifjú is fokozato san megfelelő munkalehető ségre talál, aki jelenleg szűk ségmegoldásból szerződése: munkán dolgozik, vagy alkal mi lehetőségből fedezi szűk ségleteit. Ugrásszerű változá nem várható, de a szemünl előtt lejátszódó ipartelepíté; előbb-utóbb enyhíti a gondo kát. Tervezzük, hogy a közel jövőben kerekasztal-beszélge tésre hívjuk meg a vállalatoi vezetőit és segítségüket kél jük. Mint ahogy a már tét meló fiatalok megítéléséber erkölcsi és anyagi elismerésé ben számottevő előrelépés tör aak, akik szívesen vállalkoz­nak térítés nélküli társadalmi munkára. Itt az ideje, hogy a tömegszervezetek gyakorlal i segítséget adjanak ebben a ■ClSZ-nek. Miért ne lehetne 3ajához, Kecskeméthez ha­sonlóan Nyíregyházának is if­júsági lakótelepe, ahol a fia­tal házasok induló tőkeként 1 —10 ezer forintot fizetnek be i a kölcsönt havi 200—250 fo­rintjával törlesztik? A szak­munkák társadalmasításával a jelenlegi szövetkezeti lakások ára alá lehetne szorítani az ifjúságiakét, s ez kedvező vol­na a sok esetben anyagi ne­hézséggel küzdő, már családos újházasoknak. Többszőr szóvá tettük a városi ifjúság kulturális és szórakozási igényét. Mi a helyzet jelenleg? — Kedvező visszhangja volt az idén néhány rendezvé­nyünknek: a helyi ki mit tud és szellemi vetélkedőket, vala­mint a táncbajnokságot, öl­tözködési tanácsadót tovább kívánjuk szélesíteni. A koráb­ban rossz hirű irodaházi klub programja egyre gazdagabb, kellő felügyeletről gondoskod- .tunk. Visszaesés mutatkozik viszont az üzemi kultúrcso- portoknál: kevés kivétellel a korábban jól tevékenykedő együttesek felbomlottak. Dön­tő oka ennek, hogy a vezetők nem ismerték fel az öntevé­keny együttesek emberfor­máló jellegét s így nem is tá­mogatták azokat. Azon va­gyunk, hogy megszűnjék ez a szemlélet, hogy helyiséggond és megnemértés ne szegje kedvét fiataljainknak. Ez utóbbit főleg a kisipari terme­lőszövetkezetekre értem. Öröm számunkra az a nagy tanulási kedv, amely Nyíregyháza fia­talságának körében tapasztal­ható: az elmúlt oktatási év­ben hét és fél ezren gyarapí­tották tudásukat különböző fórumokon. Ennek jelentős Kerekaszfaí-beszélge- tésre hívjuk a válla­latok vezetőit ★ Miért nincs ifjúsági lakótelep? ★ Gazdagabb az irodaházi klub élete ★ Az ipari tanulóknál kell sürgős változást elérni hányada állami oktatásban vett részt. Erezhető-e a főiskola ha­tása a város ifjúságára? — Városunk három felső­fokú oktatási intézménye ki­mutatható fellendülést hozott az ifjúság életébe. Különösen a tanárképző főiskola és a felsőfokú tanítóképző hallga­tói vették ki tevékenyen ré­szüket a különböző rendez­vényekből, társadalmi meg­mozdulásokból. az oktatásból. Rájuk a jövőben is számí­tunk, velük együtt könnyeb­ben és gyorsabban lehet gaz­dagítani a KISZ-munkát. Bő­ven van tennivalónk, legin­kább a szervezeten kívüli fia­taloknál. Bár egyre kevesebb a korzószélen, a nyilvános helyeken „legénykedő” fiatal­korú, főleg az ipari tanulók­nál kell sürgős változást el­érnünk. ök már keresethez jutnak, alkalmuk nyílik a köl- tekezőbb szórakozásra és kü­lönösen ilyenkor, szünidőben nélkülözik a tanári és a szü­lői nevelést. De meg kell nyernünk a harmonikus, tar­talmas életnek azokat is, akik segédmunkával, vagy jól jö­vedelmező szakmunkával szer­zett pénzen pillanatnyi örömö­ket kergetnek. Találkozni, be­szélgetni kívánunk velük, öt­letes, korszerű rendezvények­re hívjuk meg őket, ahol fel­ismerhetik a szervezett ifjú­sági élet gazdagságát. A SL A népfrontbizottságok őszi—téli programja A városok és falvak nép­frontbizottságai már hozzá­kezdtek az őszi—téli program formálásához. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsához érkező hí­rek szerint a mozgalom a jö­vőben is a különböző nemzet­közi események gyors és szé­les körű ismertetését, magya­rázását, tartja egyik legfon­tosabb feladatának. A világ- politika újabb fejleményeinek elemzése alapján országszer­te minden eddiginél nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a társadalom valamennyi ré­tegének képviselői felismer­jék, megértsék és magukénak vallják a békés együttélés nagyszerű gondolatát, világo­san lássák, hogy korunkban a vitás kérdések rendezésének egyetlen eszköze: a tárgya­lások politikája. A népfront, a békemozga­lom aktivistái a leszerelési hónap Idején a gyűléseken és egyéb rendezvényeken — a végleges adatok szerint — kétmillió emberrel beszéltek hazánkban ezekről a kérdé­sekről. A széles körű isme­retterjesztő népművelő munka eredményeként még jobban megnövekedett a városok és falvak lakóinak érdeklődése korunk nagy kérdései iránt. Ezért arra számítanak, hogy a következő időszak újabb „re­kordokat" hoz majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents