Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-24 / 171. szám

AZ MSZMP SZABOICS SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS IAPJA XX. ÉVFOLYAM, ni, SZÁM Ára: 50 fillér 1963. JÜLIUS 24, SZERDA Újabb küldöttségek érkeztek Moszkvába a KGST-értekezletre Kedden megérkezett Moszk­vába a KGST tagállamok kommunista- és munkáspárt­jai első titkárainak és kor­mányfőinek értekezletére a román, a bolgár, a csehszlo­vák és a lengyel küldöttség. A Román Népköztársaság küldöttségét Gheorghe Ghe- orghiu-Dej az RMP Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Ál­lamtanácsnak elnöke, a Bol­gár Népköztársaság küldött­ségét, Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság küldöttsé­gét Antonin Novotny, a CsKP Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke, a Lengyel Népköztársa­ság küldöttségét pedig Wla- dyslciw Gomulka, a IEMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. Az érkezőket a szovjet fő­város Kijevi pályaudvarán, illetve a Vnukovód repülőtér eh. az SZKP Központi Bizottsá­gának elnökségi tajai és a szovjet kormány vezetői fo­gadták. Hazaérkezett a Szovjetunióból a magyar párt- és kormányküldöttség A magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa meghívására baráti láto­gatást tett a Szovjetunióban, kedden délután különvonaton visszaérkezett Budapestre. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, a delegáció vezetője Moszkvá­ban maradt, ahol részt vesz a KGST-országok kommunista és munkáspártjai első titká­rainak és kormányfőinek jú­lius 24-én kezdődő tanácsko­zásán. A Moszkvából hazatérő párt- és kormányküldöttség elé a határra utazott Holtai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztá­lyának vezetője és Gyémánt András, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. A párt- és kormánydelegá­ció tagjait, valamint a velük együtt érkező Kádár János- nét a Nyugati pályaudvar fel­díszített üvegcsarnokában ün­nepélyesen fogadták. A küldöttség fogadására megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Komócsin Zoltán, a Nép- szabadság szerkesztőbizottsá­gának vezetője, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, a SZOT el­nöke, Szirmai István, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai: Bru- tyó János, a SZOT főtitkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagjai. Részt vett a fogad­tatáson az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Ta­nácsnak és a Minisztertanács­nak több tagja, valamint poli­tikai, gazdasági és társadalmi életünk sok más vezető sze­mélyisége. Ugyancsak jelen volt a pá­lyaudvaron a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kádár János és Apró Antal a moszkvai indiai kiállításon Moszkva, (MTI): hírek kLpilúm Még járhatatlan az Arany János út egy szakasza —■ csatofS názás folyik —, de már bontakoznak az új városnegyed szép körvonalak Saját fűrészgépekkel készítik el az építkezéshez szükséges deszkaanyagot az apagyi Hunyadi Tsz tagjai. Tisztítják a gabonát a nyíregyházi Ságvárl Tsz-ben. Hammel József felvételt!. Jelentősen javul a megye orvosi ellátottsága A TÁRSADALMI BIZTOSÍTÁSRÓL ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL TÁRGYALT A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSA A Szakszervezetek Megyei Tanácsa július 23-án kedden kibővített ülést tartott Nyír­egyházán. A résztvevők előtt Szűcs Lajos, az SZMT Sza­bolcs-Szamár megyei tanácsá­nak vezető titkára számolt oe a megye társadalmi biz­tosítási és egészségügyi hely­zetéről. Elmondotta, hogy az utóbbi években sokat javult a dolgozók szociális ellátása. Sok korszerű létesítménnyel gazdagodott Szabolcs megye és jelentős építmények kerül­nek átadásra a közeljövőben is. Fehérgyarmaton 260 ágyas kórház és rendelőintézet kez­di meg működését pár nap múlva. Ezzel tehermentesül az egyébként zsúfolt nyíregy­házi Erzsébet kórház. Befe­jezéshez közeledik a Sóstói 300 ágyas tbc szanatórium és egy korszerűen jelszereit vér­adó állomás építése. Véradó állomásokat létesítenek a me­gye tájegységein. Fehérgyar­maton, Vásárosnaményban, és Kisvárdán épül új véradó ál­lomás a közeljövőben. Bővül a kórházi ágyak száma Mátészalkán, Kisvár­dán és Vásárosnaményban. Jelentősen javul az orvosi ellátás. Ősszel 44 új orvost kap Szabolcs-Szatmár a kör­zeti orvosi szolgálat ellátásá­ra. A városi betegellátást fogja javítani a megyei SZTK alközpont székházának szak­rendelővé történő átalakítá­sa, amely csökkenti majd a jelenlegi zsúfoltságot. A me­gyei SZTK alközpont részére pedig korszerű székházat épít a SZOT, amely 1964-ben ke­rül átadásra. Kedden délelőtt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke és Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se kétórás látogatást tett az Indiai Köztársaság moszkvai nemzeti kiállításán. A kiállítás főbejáratánál _ Kádár Jánost és Apró Antalt Mamubai Sah indiai külkeres­kedelmi miniszter és P. K. Panikkar, a kiállítás igazga­tója fogadta. A magyar ve­zetők régi ismerősként üd­vözölték Manubai Sahot, aki nemrég hazánkban is járt. A látogatás végén Manubai Sah vendégül látta Kádár Jánost és Apró Antalt a ki­állítás egyik tárgyalóhelyisé­gében. A baráti beszélgetés során az indái miniszter el­mondotta, hogy a Szovjetunió után Magyarország India leg­nagyobb kereskedelmi partne­re a szocialista országok kö­zül. Kádár János erről elis­meréssel nyilatkozott és kije­lentette: kereskedelmünket tovább is lehet fejleszteni. A beszélgetés során szóba- került, hogy Magyarország két vízierőművet épített Kas­mírban, Indiában megépült a GANZ Árammérőgyár kicsi­nyített mása is, amelyről nagy elismeréssel beszélnek a távo­li országban. Sok szó esett arról is, hogy a magyar és az indiai'szak­emberek együttműködnek az indiai alumíniumipar fejlesz­tésében. Kádár János a következő bejegyzést hagyta a kiállítás vendégkönyvében: ..Gratulá­lunk indiai barátainknak _ e nagyszerű szemléltető kiállí­táshoz. Szívből minden jót kívánunk India népének. Ká­dár János”. A magyar kormányfőt az indiai kiállítók egy terhet hú­zó elefánt elefántcsontból faragott szobrával ajándékoz­ták meg. Öntözés cs Tiszántúlon — a Duna vizével Terv több mint kétmillió hold öntözésére Az öntözéses gazdálkodás az elmúlt évben a népgazda­ságnak kereken egymilliárd forint értékű terméstöbbletet, a mezőgazdasági üzemeknek pedig mintegy 220 millió fo­rint tiszta jövedelmet hozott. Az elgondolások szerint az ötéves terv végén a tavaly előirányzott 600 G00 hold he­lyett 700 000 holdat öntözné­nek. Ezután az öntözött terü­let évente átlagosan 100 000 holddal növekedne, s 1980-ban meghaladná a kétmillió hol­dat. Így húsz év alatt — 1960- tól 1980-ig — tizenháromszo­rosára bővülne a mesterséges csapadékkal ellátott terület. Az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fejlesztésének fel­tétele, hogy. elegendő víz áll­jon rendelkezésre. A Tisza völgyének jelenleg hozzáfér­hető vízkészletét tulajdonkép­pen már most kimerítik. A Keleti-főcsatorna bővítésével és a Nyugati-főcsatorna épí­tésével másodpercenként újabb 10 köbméter vizet lehet ugyan nyerni, de a további fejlesz­téshez elengedhetetlen a má­sodik tiszai vízlépcső megépí­tése. A most készülő beruházási program szerint ez 1967—68- ban lép majd üzembe, s a Tisza balpartjára 60, a Jász­ságba 40 köbméter vizet ad másodpercenként. Ez a meny- nyiség 1975-ig elegendőnek látszik, akkor azonban szük­ség lesz a harmadik tiszai vízlépcsőre is. Előreláthatóan 1980 táján válik időszerűvé a Duna—Tisza-csatorna megnyi­tása. A csatorna révén az., ország „legszomjasabb”, ti­szántúli területei a Dunából jutnak majd elegendő mester­séges csapadékhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents