Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-19 / 167. szám

A FRIZURÁK ŰJ MESTEREI 21 fiatal női és férfi fod- rásztanuló tette le szak­munkásvizsgáit az elmúlt na­pokban a KIOSZ székházá­ban. Két évvel ezelőtt együtt kezdték el tanulni a sok tü­relmet és fejlett esztétikai ér­zéket igénylő szakmát. A vizsgamunkák _•— a székekben ülő hölgyek és fiatalemberek frizurái —, valamint az el­méleti vizsgán nyújtott szép eredmények mind azt bizo­nyították, hogy a huszonegy fiú és leány méltán lép nyo­mába mestereinek. Az idei vizsgák bebizonyították azt is, hogy a két éve működő tan­műhely jó képzést nyújt a fodrásztanulóknak. Foto: Czékmann István Megsvorsuli a tarlószán- !ás a lallaijárásin As ország első központi gyümölcs- és szőlőfajta kísérleti állomása Helvécián A baktalórántházi járás 19 községe közül már csak öt községben folyik az aratás. Azonban a hét végére ezek­ben sem lesz már álló ga­bonatábla. Ezzel egyidőben nagy lendületet vett a járás­ban a tarlószántás, melyben Apagy, Nyírmada, Pusztado­bos és Levelek községek ter­melőszövetkezetei járnak az élen. A mai naj^ig mintegy 1300 holdon végezték el a csillagfürt alászántást, vala­mint a tarlóba a csillagfürt vetését zöldtrágyának. Néhány évtized alatt nagy­részt kicserélődik a magyar gyümölcstermelés fajtaállomá­nya, — állapították meg a mezőgazdasági növényfajták­kal foglalkozó szakemberek. A világon évente több mint ezer új gyümölcsfajtát neme­sítenek ki, biológiailag és gazdaságilag értékesebbeket az eddigieknél, s a fejlődés­sel nekünk is lépést kell tartanunk. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet ezért meg­kezdte a legfontosabb új kül­Még egy pohárral... Magas, sovány férfi áll a büfé előtt, meglehetősen ittas állapotban. — Még egy pohárral — szol elég modoríalanul. A kiszolgálónő úgy tesz, mintha észre sem venné. Lat- fahogy ittas, nem akarja kiszolgálni. — Kértem! Még egy pohár — Azt még úgysem kap. — Jó, majd még találko­zunk. Ezzel arrébb áll. Fél perc sem telik el, máris vissza­jön, de már másodmagával. A társa áll az ablak elé. — Két korsó sört. — Eggyel adok. de kettő­vel nem. földi gyümölcs- és szőlőfajták beszerzését. Mindegyikből csak olyan mennyiséget hoz­nak be, amennyiből megálla­pítható, hogy érdemes-e a fajtát termeszteni, s ha igen, akkor itthon szaporítják el. Az importálás mellett most felkutatják a nálunk íjnál’ meglévő, de a köztermesztés­ben még nem ismert külföldi fajtákat is. Becslések szerint a kutatóintézetek, a nemesi- tők és kisebb részben a mű­kedvelő botanikusok gyűjtemé­nyeiben több ezer ilyen fajta van. Ezeket mind felülvizs­gálják, s kiválasztják közülük a nagyüzemi telepítésre al­kalmasakat. A fajták elbírá­lására az idén létrehozták Hel­vécián az ország első közpon­ti gyümölcs- és . szőlőfajta- kísérleti állomását. Az itt jól „vizsgázó” fajták már jelen­tős szerepet kapnak az 1980-ig kereken egymillió holdon lé­tesülő új gyümölcs- és szőlő- ültetvényeken. Kárbecslőkkel három termelőszövetkezetben Kétszázezres érték helyén — Tarol a jég Rosszul értelmezett takarékosság Útirányunk: Kántorjánosi, Mérk, Demecser- A kocsiban Pazár Zoltán vezető kárszakértő, Sóky Tóth Józsex instruktor és dr. Németh István megyei kár­szakértő történeteket monda­nak el. Valamennyien regi szakemberek. több évtizede dolgoznak a biztosítás terüle­tén. A leégett dohány pajtánál . A kántorjánosi Vörös Csil­log Tsz nappali őrét, Zékány Jánost ott találjuk a földig leégett dohánypajtánál. • O ; szemtanúja volt június 9-én az esetnek: ! Villám csapott a hatliókos dohánypa j .ába. Olyan vihar tombolt, hogy a telefonveze­téket is elszakította, így csalt késve, a szomszéd községből tudtak tűzoltókért telefonál­ni. A dohánypajta másfél óra alatt teljesen leégett. Még csak meg sem tudták kísérel­ni az oltást, olyan erővel sö­pört. végig a láng a nádtetőn. A szomszédos juhakolt men­tettek, nehogy átterjedjen a I tűz. A mérki Kossuth Termelő szövetkezetét szintén június 9-én érte a nagy elemi csa­pás. Olyan . jég zúdult a köz­ség határára, hogy a termé­nyeket kegyetlenül megtépáz­ta. Az őszi árpát 90 százalék ban tönkretette, a 60 kalaszt- rális hold konyhakerteszetet pedig 100 százalékosan leta­rolta. önkéntelenül felmerül a kérdés: — noha. a terméskie­sést végső soron a pénz sem tudja pótolni —. mi lett vol­na a szövetkezettel, ha a biz- sí tolói nem kap mintegy 200 ezer forintot­„Hazárdírozik az ember44 A demecseri Ezüstkalász Tsz gyümölcsösében nézeget­jük az -almafákat. Itt is a jég garázdálkodott. Sok a vak seb és a kavemás ütés a gyümöl­csökön. A kár körülbelül 40 százalékos. Holdanként 83 mázsa almatermést biztosított a szövetkezet. Azonban száz- százhúsz mázsás átlagtermés várható. Igaz. az Al’ami Biz­tosító májusban újólag ' fi­gyelmeztetőt küldött szét, amelyben felhívta a szövetke­zetek figyelmét, hogy a kilá­tásnak megfelelően növeljék, 1 - agy csökkentsék a biztosí- ást. Ha erre hallgattak vol­na, most mintegy 20 százalék- fal több kár éritést kapnának. — Hazárdirozik az ember — mondja Homolai Imre fő­könyvelő. — Még így is sok­szor ellenállásba ütközik«* a vezetőség egyes tagjairÄpa tagoknál a biztositás. Vajon jó az effajta takaré­koskodás? — Ez most már nem is lehet kérdés a deme- cseri Ezüstkalász Tsz-ben. Hi-. szen. amikor bekövetkezett a :ár. akkor csapták össze ke­züket a tsz-vezetők. hogy: ..tönkrement az almánk”. Ezeket a gondolatokat nem mondják ki a kárbecslők- Nem él bennük az . ugye megmondtuk” — káröröm. Tárgyilagosan. egyenlő fél­ként beszélgetnek a szövetké­nt vezetőivel. Most már világosan látom: atitársaim. ezek a mai bizto­sító szakemberek, nagy Közös feladatunk; mezőaazdaságunk gyors ü‘emű fejlődésének se- «itötersai. * A dohánypajta tégla és be­ton alapzatán kívül, minden I tönkiement. A vasszerkezet ! is legfeljebb ócskavasként ér- I lékesíthető. — Ez abszolút kár — je­lenti ki dr- Németh István. A dohánypajtát három éve építették, kétszázötvenezer fo­rintba került. A biztosító több mint kétszázezret megtérít. Az e«e± látszólag kézenfek­vő, a kár világos. Mégis, ha a biztosító szakembereit az „üzlet” vezetné, akkor talál­nának okot, kibúvót. Ugya­nis a dohánypajtában idegen anyagokat: kukoricát és mű­trágyát tároltak. — Ettől el kell tekinte­nünk -— mondja dr. Német István —, mert tudjuk, hogy a szövetkezetek- raktározási problémákkal küzdenek. Sőt, nemcsak nem vesszük figye­lembe ezt. hanem a kukorica és a műtrágya után is fize­tünk kártérítést A jégverés közbeszólt Gyors számvetést készítünk, amelynek végeredménye tsze- rint a . károsodás lényegében megtérül. J Május elsején nyitotta meg kapuit a szomjazó és enni vá­gyó emberek előtt a baktai „Fenyves” csárda. Két és fél hónap eltelte után azt mond­hatjuk, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Közkedvelt szórakozó és ki­ránduló hely lett, sokan kere­sik fel különösen szombaton és vasárnap. Ilyenkor valósá­gos autó- és motorkaraván parkíroz az útszélén és az er­dő árnyas fái alatt. De vajon, a gépjárműveze­tők csak üdítő italt fogyasz­tanak? A rendőrségnek az a véle­ménye, hogy nem mindig. Ha nincs ügyeletes őrszem a kö­zelben, egy-egy pohár bor, vagy sör is keveredik a málna közé. Ittasan ülnek a kor­mány mögé, pedig nyilván tudják, hogy éppen az ittas vezetésből adódik a közle­kedési balesetei több mint fele. A gépkocsivezetők di­cséretére legyen mondva, hogy idáig még egy esetben sem kellett feljelentést tenni, szabálysértési eljárást indíta­ni, mert elfeledkezett volna valamelyikük’ a tilalmi sza­bályról. Egészen más a helyzet a kerékpárosoknál és motoro­soknál. Nem egy szabálysér­tési, vagy büntetőakta tanú­sítja, hogy gyakran elfeled­keztek magukról. Sajnos, az a tapasztalat, hogy a kerék­párosok úgji érzik: rájuk nem vonatkozik a szeszes ital fo­gyasztási tilalom. -A KRESZ 46. paragrafusa nem tesz kü­lönbséget kerékpár, motor és autó között. Mi lenne a helyes megol­dás? A rendőrség véleménye sze­rint nagyon sokat segíthetne egy kerékpármegőrző létesí­tése. A megőrzőt fel kellene ruházni olyan joggal, hogy az erdőben „felejtett” moto­rokat is bevihesse a standra. Az ellenőrzés is lényegesen könnyebb és hatásosabb len­ne. Ugyanakkor elkerülhetnék az egyre gyakrabban megis­métlődő kerékpárlopásokat is. Reméljük, hogy a baktaló­rántházi fensz megszívleli ezt a panaszt, és hamarosan intézkedni fog. sort. Nem állja meg szó nélkül. — Magat nem szolgálom ki. Akkor adja ide a panasz­könyvet. — Mit akar beleírni? — Azt, hogy nem szolgál ki egy tisztességes dolgozót. — Maga tisztességes dolgo­zó? Akkor nem lenne min­dig berúgva. — Nem vagyok berúgva. Még egy pohár sört. — Azt gondolja, hogy ki­szolgálom? — Kötelessége. — Igen, de csa\c ameddig józan. Magának már nem hiányzik az a pohár sör. — Akkor adjon egy jél- dedt. — Hogyhogy? — Magának adok, de a tár­sának nem. — Miért? O Is ugyanolyan dolgozó, mint én. Még egy kicsit akadékosko­dik, majd belátva, hogy hiába, elmegy. — Tudja, nemcsak azért nem szolgálom ki az ittas em­bereket, mert a szabály tiltja — fordul hozzám a kiszoIgá- lónő, észrevéve, hogy érdek­lődéssel figyeltem az esetet —, hanem azért, mert jóma­gam is az alkoholizmus áldo­zata lettem. Ne értsen félre. Tizenöt évi házasság után kel­lett elválni a férjemtől. Alko­holista volt. Nem tudtam to­vább élni vele. R. D. „Kondicionálják szabolcsi Az esős időjárást kihasz- n.£ljáfc a szabolcsi nagy bur­gonyatermelő gazdaságok a növény jobb tápanyag-ellátá­sára. Mintegy húszezer hol­don eső után szórják ki a gyorsan ható nitrogénműtrá­gyát, hogy tápanyag-felhalmo­zódást idézzenek elő, s ezzel elősegítsék a gümók fejlődé­sét A megye számos termelő­szövetkezetében már a bur­gonya „kondicionálás” leg­újabb módszerét, a permete­zést is alkalmazzák. Egyszá­zalékos nirogén tartalmú car- bamid oldatot szórnak ki “ a kései érésű burgonyát nagy teljesítményű permete­zőgépekkel a burgonyatáblák- ra. A korábbi módszertől el­térően a burgonya nem a gyökérzetével veszi fel a tápanyagokat a talajból, ha­nem a kipermetezett oldat a leveleken keresztül áramlik a növénybe. Ez a módszer ol­csóbb, s nagyobb hatással al­kalmazható. Az idén a ven- cseilöi Szabadság és a tor- nyospálcai Rákóczi, a tuzséri Rákóczi és a berkeszi Bajcsy- Zsilinszky Tsz-ekben összesen csaknem 2500 holdon alkal­mazzák A burgonya kondici­onáló permetezést. SZEKERES KÁROLY: Fiatalok a lejtőn 6. Jóskában a ‘ harmadik na­pon felébred a lelkiismeret: jelentkezni kellene a mamá­nál. Hazatelefonál, hogy jó helyen van, ne aggódjanak érte. A mama nem kérdezi hol van. Jósika közlését egy­szerűen tudomásul veszi. A szülőknél fel sem merül az erélyesebb fellépés szüksé­gessége. A fiúk a fegyver birtoká­ban felmennek Tibi nagyma­májához a Szabadság-hegyre — megpihenni, meg a részle­teket megbeszélni. Itt lép fel Jóska azzal a követeléssel, hogy néki is szüksége van valami támadó eszközre. Ti­bi kilopja a nagymama kony­haasztalából az első világhá­borúból nagyapa által haza­hozott bajonettet és átadja Jóskának. Jósika az övnél a nadrágjába csúsztatja az éles ölő szerszámot. Az ördögorom csárdánál lé­vő egyik barlangban ki akar­ják próbálni a pisztolyt. A dolog nem sikerül, mert ki­rándulók vannak bent. Mind­egy. Tibi akkor is tudja ke­zelni a pisztolyt. Tizenhárom éves korában a Corvin köz­ben megtanították rá. Gép­kocsit viszont Jósika tud ve­zetni. Mint árukísérő, elles­te a fortélyokat, sőt, még egy bosch-kulcsa is van a megszerzendő gépkocsi ki­nyitásához. S most vessünk egy pillan­tást másfelé is. Boros Pál, X. vállalat tervstatisztikai cso­portvezetője „bizalmas” be­szélgetést folytat gépírónőjé­vel, az alig tizennyolc eszten­dős T. Zsuzsával. Elhatároz­zák, hogy kimennek a Ka­kukk-hegyre. Boros még ha­zatelefonál a feleségének, ne várja a vacsorával, mert a késő esti órákba nyúló ter­melési értekezlete van. S már indul is, hogy beindítsa kocsiját.- Zsuzsa az üzemtől néhány száz méternyire be­száll a kocsiba. Egy bisztró­ban még bekapnak valamit. Aztán irány: a Kakukk-hegy. Már többször voltak itt. Rá­jöttek, hogy ezen a helyen le­het a legnyugodtabban ..ter­melési értekezletet” tartani. Olyan hely ez, ahol a ma­dár sem jár, sőt még huligán sem. Izgatott a gondolat, va­jon Boros felesége elhitte-e a gyakran ismétlődő termelé­si értekezleteket. A kérdésre sosem kaptam választ. Mint büntetőbírónak nem tartozik hatáskörömbe annak kutatá­sa. hogy egy vállalati cso­portvezető milyen ürüggyel marad el hazulról és mit ha­zudik a feleségéinek. Ilyesmit csak egy bontóperes bírónak van jogában vizsgálni. Es Zsuzsa milyen lány? Vajon érdemes volt-e Boros­nak annyi áldozatot hozni ér­te, s tetejében családját is elhanyagolná? Az első választ erre a tanúként idézett lány anyjától kaptam meg. A lány helyett ugyanis az idézésre az anya jelent meg, sa kö­vetkező meglepő dolgot kö­zölte a bírósággal. — Zsuzsa átvette ugyan az idézést, de aztán legújabb vő­legényével Ny. környékére V. községbe szökött. Most a fiú fivérénél laknak, tudomásom szerint bejelentetlenül. Köz­ben a lakásomat is kifosz­totta. Miután közlöm az anyával, hogy a dolognak ez a része már nem tartozik ránk, foly­ton csak az jár az eszem­ben, vajon érdemes volt-e Borosnak? A tárgyalás ké­sőbbi része egyébként a Zsu­zsáról alkotott első képet még hitelesebbé tette. Pró­bálom Boros magatartását elemezni. Kétségtelen, hogy Boros valami újat, rendkí­vülit várt Zsuzsától, olyasmit amit feleségétől nem kapott meg. Vagy talán csak hízel- gett a hiúságának, hogy érte, a nagyvenéves férfiért egy tizennyolc éves lány „halá­los szerelemmel” rajong? Hogy milyen volt ez a halá­los szerelem, arra is bőséges választ kaptam a tárgyalás későbbi folyamán. A Kakukk-hegyen egy út­kereszteződésnél leállították a kocsit, s kissé távolabb egy tisztásom ’ leheveredtek. Az idilli boldogság percei vol­tak ezek. A madárcsicsergésöe azonban hirtelen motorzaj vegyült. Boros meghallotta, valaki túráztatja a motorját. Ez csak az 6 motorja lehe­tett. Átvillan az agyán: el akarják lopni a kocsit. Oda­rohan. Zsuzsa csak lassan, vontatottan követi. Egy fia­talembert lát a kocsiban. Az Boross láttára kiugrik a kocsi­ból és a nála lévő bajonettet teljes erővel a hasába döfi. Boros féljajdul. Zsuzsa még mindig nem ért oda. Boros hatalmas lelkierővel kiránt­ja a hasából a bajonettet, el­dobja, majd néhány lépést tesz előre. A fiatalember me­nekül és ekkor —gépkocsi mögül egy másik gengszter ugrik eléje s pisztolyát rásze­gezve kiáltja: ■— Ha megmozdul, lövök! Boros, miközben a vérző sebet a hasán' összefogja, éle­téért könyörög. A fiú nem ismer irgalmat, a ravaszra te-* szí a kezét, amikor — lépések hallatszanak. A pisztoly csü­törtököt mond. Tibinek nincs ideje még egyszer elsütni, mert két férfi közeledik. Ti­bi is elmenekül. Közben Zsu­zsa is odaér és Eorost támo­gatva indulnak az úton le­felé. Boros minden erejét összeszedve is alig vánszorog (Folytatjuk) 1963. július Hí Hogy kevesebb baleset legyen

Next

/
Thumbnails
Contents