Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-19 / 167. szám
Porosodik a szarkaláda Szarkaláda. Nem más ez, mint egy üvegezett vasszekrény. A VAGÉP tanműhelyében csinálták a fiatalok. Homlokzatára szarkát festettek, s föléje ezt ír+ák: „így jár a szarka.” — Ebben a szekrényben kerülnek kiállításra és közszemlére azok a dolgok amelyeket a kapus szed el, a köztulajdont dézsmálóktól — ad felvilágosítást Fucsovits ’á- nos, a társadalmi bíróság elnöke. — Természetesen mellékeljük hozzá az iratokat Is, ki volt a szarka, s milyen büntetésben részesült — egészíti ki Kovácsvölgyi Zoltán, a pártvezetőség tagja. Közszemlén a szarkaláda A szarkaláda egyelőre nem üzemel. Ott áll félreállítva a tanműhely egyik sarkában. Ha szükséges, kiállítják. Óriási a hatása. Akinek a neve egyszer ide kerül, az ugyancsak meggondolja, hogy elvigyen még egy szeget is. HOGYAN MENTETTÉK MEG MUNKATÁRSAI EMBERI MAGATARTÁSUKKAL M. BÉLÁT „Vissza a feladónak66 A pártkiadványok népszerűségét mutatja, hogy minden évben magasabb példányszám talál gazdára megyénkben. Az utóbbi két év alatt 22 százalékkal nőtt a vásárlás. Több mint félmillió értékű politikai kiadvány került a dolgozók kezébe a pártszervezetek közvetítésével. Az idei első félévi mérleg is kedvező. Sokat javult a helyzet a fehérgyarmati járás párt- szervezeteiben. Rendszeresen foglalkoznak a könyvek terjesztésével, s figyelemmel kísérik, milyen kiadványok a legkedveltebbek. Nyíregyháza város pártszervezeteinek többsége tervszerűen terjeszti a páit kiadványait s egyáltalán nem küldenek vissza anyagot. A kocsordi Új Élet Tsz, a Ho- dászi Állami Gazdaság, a Nyírbátori Gépállomás, a ny'rmadai községi, a tisza- dobi, a szakolyi pártszervezetek, a záhonyi pártbizottság, s még több pártszervezet, pártbizottság fontos politikai feladatnak tekinti a folyóiratok, könyvek terjesztését s eredményesen dolgoznak. Feltűnő azonban, hogy egyes járásokban másodrendű feladatként foglalkoznak ezzel. A nyíregyházi járás pártszervezeteinek csaknem feléből rendszeresen felbontatlanul küldik •issza az egyébként általuk korábban megrendelt anyagokat. A tisztateleki, tisza- nagyfalui, nyírbogdányi, gá- vai, ibrányi, nagycserkeszi, r.yírtúrai, rakamazi, timári, iszaberceli, demecseri és még néhány pártszervezeten nincs megfelelő gaz- iája a folyóiratok és könyvek terjesztésének. A nagy- csedi fmsz pártszervezete a sgutóbbi Pártéletet felbon- atlanul küldte vissza. A Malomipari és Termény- .őrgalmi Vállalat, a Nyírségi Erdőgazdaság, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága, a Tejipari Vállalat, az olcsvaapáti, a jármi, a zabolcsveresmarti, az ófe- lórtói, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és még né- íány pártszervezet vezetői lyen megjegyzésekkel küldik vissza felbontatlanul az (Italuk korábban megrendelt folyóiratokat, könyveket: „Nem fogadjuk el”, ..Nincs rá szükségünk”, ..Nem kértük,” „Vissza a feladónak”. Ebből adódik, hogy az 1962. évi, 20 ezer forint értékű, visszaküldött könyvekkel, folyóiratokkal szemben az idei első félévben 32 ezer forint értékű anyagot küldtek vissza megyénk párt- szervezetei. Ezeken a helyeken több gondot kell fordítani a pártszervezeteknek és a járási pártbizottságoknak a terjesztésre, ahogyan ezt a megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi határozata is megszabta. N. T. Volt idő, amikor napokig ott állt közszemlén, s az üvegablak mögül különböző alkatrészek, szegkupac, meg mikor vaslemez, rézdrót, kandikált elő. Ilyenkor mindig körülállták az emberek. Csak a ludas ment el mellette lesütött szemmel. így járt be az üzembe napokig M. Béla is. De pergessük csak vissza, hogyan is került ide? Amikor társadalmi bíróság elé került az ügy, akkor ezt vallotta: — Feleségem 100 forintot adott, hogy vegyek a TÜZÉP- en szenet. Útközben haverokkal találkoztam össze, s behívtak inni- Elúszott a pénz. Ezt nem mertem megmondani otthon, s ekkor jutott eszembe, láttam én az üzemben a kovácsműhely mellett bronzrudakat, azt kihozom, s eladom. Ebből akartam pótolni az elivott százast. M. Béla szabadságát töltötte. — Csak azért jöttem be az üzembe, hogy ezt megtegyem. Amikor a kapus nem volt a helyén, akkor surrantam ki az aktatáskámba helyezett ..szajréval”. Elvittem a MÉH-nek. Ott személyazonossági igazolványt kértek, s így jobbnak láttam hazavinni. A mi kötelességünk Házkutatásra került a sor- így találták meg a bronzot. Mikor a munkások megtudták, felháborodtak. A társadalmi bíróság és az igazgató úgy döntöttek, hogy félesz- tendeig más munkakörbe helyezik és alacsonyabb fizetést kap. — Előbb úgy döntött a társadalmi bíróság, hogy hozzájárulással elengedjük az üzemből — magyarázza az igazgató. — később azonban megváltoztatta a határozatát. Valamennyien arra gondoltunk, mi lesz vele? Mi már ismerjük, a mi kötelességünk. Meg különben jó munkás, a rábízott feladatokat becsületesen és pontosan elvégzi. Talán ha más ember tette volna, én is azt mondom, menjen. Megbocsájtottak M. Bélának. Olyan munkások közé került, akik nevették. foglalkoztak vele, s figyelemmel kísérték munkáját, magatartását- Egy ideig nem is volt vele semmi baj. — Egyik alkalommal aztán sírva jött a felesége hozzám, tegyek valamit a férjével, mert az utolsó 10 forintot, amit kenyérre és lisztre adott neki. megitta — mondja az igazgató. Sorozatos fegyelemsértés Ismétlődött nála az iszákos- ság. s emiatt többször elmaradt az üzemből is. A sorozatos fegyelemsértés miatt újra a társadalmi bíróság elé került M. Béla. Az üzem vezetősége és a munkásság a legnagyobb türelemmel és humánummal foglalkozott újra ezzel az emberrel, hogy jó útra térítsék. — Elismerem, hogy súlyosan hibáztam — néz maga elé a már bűneit bánt ember szégyenérzetével. — Akkor, amikor nem jöttem be dolgozni, előző nap ittam, s tudtam, hogy Csurka kartárs, a művezetőm úgy is hazaküldött volna. így jobbnak láttam nem is mutatkozni. Igaz. telefonon vagy másképp tuda'hattam volna az üzem vezetőségével, hogy miért vagyok távol. Elmulasztottam. Csak újabb fogadalom És a munkatársak megadták M- Bélának az utolsó lehetőséget is. Mikor a társadalmi bíróság elnöke ismertette az újabb fegyelmi vétségét, így vélekedtek. Sztokíász Mihályné: A mulasztást tudják be a szabadságába. Petrikovics Pál: A fát nyesegetni kell és felnő. Lehet még belőle ember. Kovácsvölgyi Zoltán: Családfenntartó. Jó munkás különben. Ne tegyük ki az utcára. Az elvonókúrát én is javaslom. Csurka Miklós: Az a cél vezet bennünket, hogy minden ember hasznos tagja legyen a társadalomnak. Nincs elveszve ő sem. Az elvonókúrát javaslomVarga József né: A műikor fizetési napon Kiss Zoltán az üzem udvarán elhagyta az egész részleg fizetését. M. Béla találta meg és visszaadta Ha ő olyan megrögzött alkoholista lenne, akkor vissza sem adja, elissza. Ez esetben viszont becsületességből jelesre vizsgázott. M. Béla szégyenében majd elsüllyedt. Bántotta, hogy újra ide került, s fogr.dkoznia kell, s talán már nem U hisznek ezek után neki. Tévedett. A feleség levele — Nagyon féltem az elvonókúrától, de már túíesek rajta — mondja. —• Mi levelet írtunk az orvosnak és ismertettük vele az üzemi társadalmi bíróság döntését- így aztán sikerült — magyarázza Marko- vics Gyula, az igazgató. — Ügy érzem, megmentettük M. Bélát, s egy levelet tesz elém. — A felesége írta. Ez áll benne: „Kedves igazgató elvtárs. Kérem, hogy a férjem fizetését most már ne-, ki adják oda. Nyugodt vagyok afelől, hogy ami volt, az nem fog többé előfordulni.” Igaz, hogy az aláírás még nagyon friss, hiszen M. Bélámé június 11-én írta alá a nevét. De alaposan meggondolta, hisz már jó néhány hónapja, hogy próbára tette a férjét, s ez idő alatt semmi baj nem történt vele. Pontos a munkában, rendesen elvégzi a rábízott feladatokat, s egy szög nem sok, de annyival sem károsítaná meg a népgazdaságot. — Az ő esete óta nem volt szükség a szarkaládára — mondja mosolyogva M. Béla előtt az igazgató. — De ne is legyen soha, ezt szeretnénk. Farkas Kálmán 60 000-ren a határban Elnéptelenedtek a szabolcsi falvak az utóbbi napokban. Reggelenként mintegy hatvanezer termelőszövetkezeti tag vonult ki a földekre, hogy minél hamarabb betakarítsa a kenyórnekvaió magját. Azokon a földeken, ahol az elmúlt hetekben a zivatarok összekuszálták a gabonát, húszezer kézi kaszás vágja a rendeket napkeltétől alkonyaiig. Naponta mintegy tízezer holdon rakják keresztbe az életet. A termelőszövetkezeti tagok szorgalmas munkáját dicséri, hogy eddig hatvanegy szabolcsi nagyüzemben befejezték az aratást. rÚjabb portalanítotí utcák Újabb utcákat portalaníta- nak Nyíregyházán, a megye székhelyén. A város központjához közeleső Nyírfa, és Epreskert utcákban sürögnek forognak a kővel terhelt gépkocsik. Már eddig több mint százötven csomóba helyezték el az út burkolatához szükséges anyagokat. Rövidesen megkezdik a terítést és a bitumenezést. Ezzel már a huszadik nyíregyházi utca lesz pormentes. A most megkezdett munkálatok befejezése után több mint félezer lakos egészségügyi körülménye javul a Nyírség központjában. Halasi csipke Vaján Július 23-én megyei találkozót rendeznek Vaján a kézimunkaszakkörök vezetőinek részvételévol. Az értekezleten megbeszélik a jövő évi feladatokat, s egyben megtekintik a világhírű halasi csipkekiállltást a múzeumban. Tárlatvezetést a csipkeház megbízottja tart majd. A délutáni óráikban a ké- zimunkaszakkörök vezetői a megyei írókkal és költőkkel találkoznak. Tanulmányi •r kirándulás Kilenc pedagógus vezetésével igen kellemes és tanulságos kiránduláson vett részt hatvan balsai úttörő. Hazánk fővárosába látogattak el, ahot három napot töltöttek, s megtekintették Budapest nevezetességeit. Többek közöli voltak színházban, jártak a Margitszigeten, az állatkertben, az úttörövasútnál, hajó- kiránduláson is részt vettélt. A költségek túlnyomó többségét előadások bevételeiből gyűjtötték össze, de segítséget nyújtott ehhez a tanács és n szülői munkaközösség is. Már most elhatározták, hogy jövőre még nagyobb szabású kirándulást rendeznek. Iskolás kertészek A bő csapadék megjavi- ** tóttá a kilátásokat, lesz burgonya, kukorica és nagyon biztató a mütyürketermós. A Belvárosban végesteien végig minden kiskapuban bizsu nyílik és remény van rá, hogy itt is behozzuk a sajnálatos lemaradást. A bizsutermelést célszerűségi szempontok vezérlik. Csak azt, amire múlhatatlanul szükség van. Szükség van mindenekelőtt gyöngyre. Nélküle olyan a hölgy, mint aki meztelenül ment az utcára. Gyöngy van egysoros, kétsoros, több soros. Nagyságra nézve bab, borsó, lencse, mogyoró. Hosszúságra nyakat átérő, visszatekerhető, övig lógatható és az egész alakzaton körülcsavarható. A karkötők többsége kígyó, úgymint: kiskígyó, kö- zépkígyó, nagykígyó, siklókígyó, vipera, csörgőkígyó, kobrakígyó, pápaszemesklBizsut a dolgozónak gyó, dél-afrikai hujuja kígyó és a félelmetes mbro- hombrohombr kígyó, amely Brazília erdeiben honos és mielőtt áldozatát elnyeli, altató dalt énekel. Vannak azután még sokkal nélkülözhetetlenebb mütyürkék is. Három sorozatot tett elém a boltos és írtam, ahogy következtek: Arany masni, ezüst masni, nylon masni, kék masni, sárga masni, zöld masni, piros masni, csókás masni, pettyes masni, kockás masni, leopárdmintás masni. Egér, vívómaszk, lovagló- pálca, kiskulcs, kiskllincs, kiskerék, kiscilinder, kislakat, kispípa és kisnagyha- rang. Síbakancs, füge evező, gésa, falióra, vikendház, bilincs, vasmacska, drótszőrü foxi, mentőöv, pólyásbaba, matróz, hálókocsi, franciakulcs, sakktábla, kaptafa, gólya, táncosnő, budlibicska, rózsabimbó, cethal, púdertartó, homokóra, víziló, bajuszkefe és rézfülű bagoly. — No, hálistennek — mondom — csakhogy vége. — Még húsz ilyen sorozatom van — válaszolta a mester és rémülten ugrottam ki. Kupánéba ütköztem a bolt előtt. — Valami mütyürkét szeretnék — mondotta. — Épp most jövök, tessék — ajánlottam neki az üzletet. Elhúzta a száját: — Itt már voltam — válaszolta —, csinos kis bolt, csak az a baj, hogy nincs választék. Klsjó A kisvárdai leánygimnázium diákjai három holdon kertészkednek. A politechnikai gyakorlat csak egyik része munkájuknak. Szakkertész Irányításával úgy gazdálkodnak, hogy a kisvárdai piacon elsők között jelentkeznek primőráruikkal. Karalábé, retek, saláta után zöldpaprika, paradicsom és dinnye kerül piacra. Ezenkívül cserepes és vágott virágot is nevelnek. A tervek szerint az idén mintegy 30 ezer forint jövedelemre számítanak. Mándoki József kertész szállítás előtt még egyszer ellen* őrzi a zöldség-répa kötegeket. Naponta adnak szép paradicsomot. Az Qvegházban díszlenek a cserepes virágok. Érik a sárgadinnye. Hammel József képriportja. Ki nyerte a balatonalmádi üdülőlakást? A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság július 6-án tartotta meg a „Lottó Juniália" rendkívüli jutalomsorsolását. Sorsolásra került Moszkvics gépkocsi, Balatonalmádiban felépülő kertes üdülőia- kások, motorkerékpár stb. Az aránylag kisebb mennyiségű n kisorsolt, de nagyobb érték t t ó- képező nyereményekből Szabó’cs- Sz&tmár megyébe is került cry nyeremény. Az 1 802 7:.i sz. lottószelvénnyel Balatonalmádiban felépülő kertes üdülőlakást beépített bútorokkal, két heverővei és négy székkel nyert egy ismeret- 1 len szabolcsi szelvény tulajdonos. A megállapítás szerint az ismeretlen tulajdonos Kállósemjénb^n vásárolta. A jelzett nyertes szelvényt július 20. napjáig kell eljuttatni a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz. Két nap áll tehát rendelkezésre az ismeretlen szelvény beküldésére. ^Magyarország 1963. július 19. 3
