Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-19 / 167. szám

XX. ÉVFOLYAM. 161. SZÁM Ára: 50 fillér 1963. JÜIJUS 19. PÉNTEKI A felszabadító mozgalom a világot átfogó forradalmi folyamat szerves része A Pravda csütörtöki szá­ma közli L. Sztyepanov ter­jedelmes cikkét, amely alá­húzza, hogy a világot átfogó forradalmi folyamat fontos alkotó része a gyarmati és függő országok nemzeti fel­szabadító mozgalma. A szocialista világrend- szer teremtette meg a szük­séges feltételeket ahhoz, hogy a nemzeti felszabadító erők sikereket arathassanak a gyarmatokon és a fél- gyarmatokon. „Az SZKP és más kommunista testvérpár­tok őszinte és hű barátai a felszabadulásukért küzdő, vagy az imperialista elnyo­más alól már felszabadult népeknek” — írja Sztyepa­nov és hangsúlyozza: e pártok abban látják inter­nacionalista kötelességüket, hogy mindenképpen segítsék a nemzeti felszabadító moz­galmat az előtt? álló prob­lémák megoldásában. — Ezért keltenek tiltako­zást a kínai elvtársak kije­lentései, amelyek ferde megvilágításba helyezik azt a kérdést, hogyan kezelik az SZKP és más testvérpártok a nemzeti felszabadító moz­galom problémáit. A kínai elvtársak szemlátomást üsz- szekeverik a „kolonializmus” és a „gyarmati rendszer" fo­galmakat. A gyarmati rend­szer bukására vonatkozó kö­vetkeztetés a gyarmatbiro­dalmak széthullásának té­nyén alapszik. Az a körül­mény, hogy több ország­ban még megmaradt a gyar­mati uralom, semmiképpen sem fosztja meg tudomá­nyos megalapozottságától a szóban forgó következtetést. A cikk hangsúlyozza, hogy a gyarmati és függő orszá­gok népeinek központi fel­adata azelőtt a politikai függetlenség kivívása volt. Mc*t túlnyomó többségüknél a gazdasági függetlenségért vívott harc került az előtér­be. — A szocialista államok azzal, hogy gazdasági, tech­nikai és kulturális segítsé­get nyújtanak a felszabadult országoknak, támogatják ezeket az országokat a nem­zeti függetlenségük megszi­lárdításáért, a gyarmatosí­tás fölötti végső győzelemért vívott harcukban. Ezzel a segítséggel tehát a szocialis­ta államok egyre növekvő mértékben fárulnak hozzá a nemzeti felszabadító forra­dalom további fejlődéséhez, a világ forradalmi erőinek gyarapodásához — hangsú­lyozza Sztyepanov. A szocialista országok se­gítsége nem merülhet ki csupán a nemzeti felszaba­dító mozgalmaknak nyújtott katonai és politikai támoga­tásban — folytatja a cikkíró. — A politikai függetlenség kivívása után elért bizo­nyos gazdasági sikerek, tár­sadalmi és gazdasági eltoló­dások ugyanis nem szüntet­ték meg azt az óriási gaz­dasági szakadékot, amely a fiatal szuverén országokat a fejlett iparú kapitalista ál­lamoktól elválasztja. — A kínai elvtársak — írja Sztyepanov — lényegé­ben véve nem hajlandók forradalminak elismerni egyetlen folyamatot, egyet­len akciót sem, ha annak nincs puskapor szaga. A kí­nai elvtársak állítása szerint csak a lőfegyver az egyet­len hatékony forradalmi esz­köz. Am hogyan lehet enneic segítségével megoldani a mai nemzeti felszabadító mozgalom alapvető • felada­tait: felszámolni a gazdasá­gi elmaradottságot és megte­remteni a gazdasági függet­lenséget. A cikk hangsúlyozza, hogy amikor kitört a szuezi fegy­veres konfliktus, a szocia­lizmus hatalmas erői, élü­kön a Szovjetunióval, Egyip­tom népének segítségére siettek. A Szovjetunió úgy véli, hogy o jelenlegi sza­kaszban a fő feladat a gaz­dasági függetlenségért foly­tatott harc, ugyanakkor azonban aktív és határozott lépéseket tesz a még fennál­ló gyarmati uralmak felszá­molása céljából. A XX. század évkönyvei­ből nem lehet kitörölni azt a segítséget, amellyel pél­dául a francia dogozók elő­mozdították Algéria népének győzelmét — mutat rá a cikk. — Az angol proletá- riátus India, Burma, Ghana, Nigéria és a volt brit gyar­matbirodalom más országai­nak felszabadulását kom­munista pártja és a dolgo­zók más haladó tömegszer­vezetei révén siettette. — Az üres forradalmi frá­zisokkal és szitkozódások- kal szöges ellentétben ez az igazi proletárinternaciona- lizmus — hangsúlyozza be­fejezésül Sztyepanov. Kádár Jánosné látogatása a Szovjetsnkaja Zsenscsina szerkesztőségében Moszkva, (TASZSZ) Kádár Jánoené csütörtökön Szipka József nénak, hazánk moszkvai nagykövete felesé­gének és Jelena Gyenyiszová- nak, a Szovjetunió, budapesti nagykövete feleségének társa­ságában látogatást tett a Szovjetszkaja Zsenscsina (Szovjet asszony) című lap szerkesztőségében. A folyó- rat szerkesztőivel kialakult beszélgetésen Kádár Jánosné elmondotta, hogy a folyóirat Magyarországon is népszerű és nemcsak a nők, hanem a férfiak is szívesen olvassák. Maria Ovszjannyikova a lap főszerkesztője megjegyezte, hogy magyar nyelven „Asz- szonyok” — címmel a folyó­irat 100 000 példányban jele­nik meg. Kádár Jánosnét üdvözölték a Moszkvában vendégszerep­lő novoszibirszkl operaház társulatának művészei. Az együttes tagjai között van Alekszej Pronyin operaéne­kes, aki 1945-ben részt vett hazánk felszabadításában. Nagygyűlés Bratszkban a magyar párt- és kormáity- küldöttsóg tiszteletére Rövid látogatás Krasznojarszkban — A küldöttség visszaérkezett Moszkvába A Kelet-Szibériában ven­dégeskedő magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Já­nos vezetésével csütörtökön reggel három IL—14 mintájú repülőgépen Bratszkba uta­zott. A küldöttséget útján Leonyid Jefremov, az SZKP Központi Bizottsága elnöksé­gének póttagja és más sze­mélyiségek kísérték el. A küldöttség Kádár János vezetésével csütörtökön meg is érkezett Bratszkba. A repülőtéren Georgíjev- szkij, az SZKP bratszki váro­si pártbizottságának első tit­kára, Rudih a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhely ettase, Najmusin, a bratszki vízi erőmű építésve­zetője és a váro6 dolgozóinak sok száz képviselője üdvözöl­te a vendégeket. A magyar párt- és kor mányküldöttsóg tagjai, élü­kön Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárával, a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány elnökével csütörtökön megtekintették az épülő bratszki vízi erőművet. A ma­gyar vendégeiket elkísérte L. N. Jefremov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségé­nek póttagja, A. L. Orlov szovjet külügyminiszter-he­lyettes, G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, S. T. Asztavin, a szovjet külügyminisztérium V. európai osztályának veze­tője, az lrkutszki terület és Bratszk város párt-és tanácsi szervezeteinek számos veze­tője. A vendégeknek A. M. Gin- gyin építésvezető főmérnök mutatta meg az erőmű-óriás különböző részeit. Elmon­dotta, hogy az erőmű duzzasztó gát­jába eddig 4 200 000 köb­méter betont építettek be. Az építkezés még folyik, de máris működik 12 gép­egység, összesen 2 100 000 kilowatt kapacitással. Az év végére további négy gépegységet helyeznek üzembe. Az erőmű vendégkönyvébe Kádár János elvtárs a kö­vetkező bejegyzést tette: „A magyar párt- és kormánykül­döttség őszinte lelkesedéssel és nagyrabecsüléssel köszön­ti a bratszki vizi erőmű kom­munistáit és az egész szovjet népet az emberiség e nagy­szerű alkotásának megtekin­tésekor." Az erőmű közelében épült sportpályán a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai találkoztak a bratszki dolgo­zókkal. A több ezres nagy­gyűlésen P. B. Kacuba, az SZKP jrkutszki területi ipari bizottságának első titkára és az erőmű több dolgozója üd­vözölte a magyar vendégeket, méltatta a szovjet—magyar barátságot. A testvéri ma­gyar népnek további sikere­ket kívánt a szocializmus építésében. ‘ A nagygyűlés résztvevői forró ünneplésben részesítet­ték a szónoki emelvényre lé­pő Kádár János elvtársat. — Boldogok vagyunk —• mondotta Kádár János —, hogy megtekinthetjük a legendás Szibéria külön­böző vidékeit. Láthattuk e terület viharos ütemű fejlődését. A szovjet emberek erőfeszítéseinek eredményeként ez az óriási terület néhány év alatt a kommunista alkotó munka és tudomány új fellegvárává vált. Azon a földön, ahol az­előtt alig élt ember, most új városok, üzemek, vízi erőmű­vek és tudományos intézmé­nyek emelkednek: azok a nagyszerű alkotások, amelye­ket láttunk, ékesszólóan bi­zonyítják a szibériai emberek edzettségét, akaraterejét, szí­vósságát, amellyel győzedel­meskednek az éghajlati ne­hézségeken, a természet sze­szélyén. Kádár János hangsúlyozta­a szovjet és a magyar kom­munisták hagyományos barát­ságának jelentőségét és kife­jezte azt a meggyőződését, hogy egymás' munkájának köz­vetlen megismerése még közelebb hozza egymáshoz a két népet. — Otthon Magyarországon — mondotta Kádár János — 1956 végén és 1957-ben szí­vósan kellett harcolni és ke­ményen kellett dolgozni, hogy az ország minél előbb magá­hoz térjen az ellenforradalmi lázadás után. Ebben testvéri segítséget nyújtott nekünk a Szovjetunió, a szovjet nép, az egész szocialista tábor. Most azt mondhatjuk szov­jet barátainknak, hogy segít­ségük nem volt hiábavaló. Kádár János beszédét a nagygyűlés résztvevői meleg ünnepléssel fogadták. A magyar párt- és kor­mányküldöttség csütörtökön délután elutazott Bratszkból. A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség útban Maszkva felé csü­törtökön különrepülőgépen Krasznojarszkba érkezett. A repülőtéren a magyar vendégeket V. F. Gavrilov- Podolszkij és A. A. Kokar- jev, az SZKP krasznojarszki ipari és mezőgazdasági kerü­leti bizottságainak elnökei, A. I. Iszajev és P. F. Moro­zov, a területi tanácsok vég- rehatjó bizottságainak elnö­kei, V. N. Kszintarisz a krasznojarszki népgazdasági tanács elnöke és más hiva­talos személyiségek fogadták. A küldöttséget L. N. Jef­remov, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének póttag­ja, A. L. Orlov külügyminisz­ter-helyettes, G. A. Gyenyi­szov budapesti szovjet nagy« követ és SZ. T. Asztavin, a szovjet külügyminisztérium V. európai osztályának ve­zetője kísérte. Rövid pihenés után a kül­döttség IL—18-as repülőgé­pen tovább utazott Moszkva felé. Csütörtökön az esti órák­ban 14 000 kilométeres or­szágjáró körútjáról a Kádár János-vezette magyar párt­ós kormányküldöttség vissza­érkezett Moszkvába. A delegációt a szovjet fő­város Vnukovó-i repülőterén Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra, Andrej Gromiko külügy­miniszter és Nyikolaj Firju- bin külügyminiszter-helyettes fogadta. Ott volt a repülőté­ren a Leningrádból visszatért Kádár Jánosné is, aki Nyina Hruscsova asszony meghí­vására tartózkodik a Szovjet­unióban. Ugyancsak ott vol­tak a repülőtéren a moszkvai magyar kolónia tagjai is. Osztrák katolikusok béketüntetése Becs, (MTI): Csütörtökön este a húsvét- kor sikeresen megtartott bé­kemenet osztrák szervező bi­zottságának vezetésével nagy­szabású béketüntetést rendeze­tek az osztrák fővárosban a bécsi haladó szellemű kato­likus értelmiség képviselői, egyetemi tanárok, lelkészek, pedagógusok és írók. A röpiratokat osztogató tün­tetők a szovjet, az angol és az amerikai nagykövetség elé vonultak, hogy kifejezésre juttassák óhajukat: Moszkvá­ban egyezzenek meg az atom­hatalmak. A bécsi szovjet nagykövet­ségen előzékenyen fogadták a tüntetők vezetőit. A nagykö­vetség biztosította őket, hogy azonnal továbbítja a szovjet kormányhoz a moszkvai tár­gyalások sikeres befejezését sürgető memorandumokat. Az angol nagykövetség csak a tüntetők elvonulása után volt hajlandó fogadni a ha­sonló szövegű memorandum átnyújtóit. Az Egyesült Államok bécsi nagykövetségének kapui zár­va maradtak a béketüntetés vezetői előtt. Szovjet tervjelentés 485 000 lakás épült az első félévben Moszkva, (MTI) A Szovjetunió Központi Statisztikai hivatala közzétet­te az 1963-as népgazdasági terv teljesítésének első félévi adatait. Az állami terv alapján vég­zett beruházások összértéke 14,1 milliárd rubelt tesz ki. A beruházások összege — 1962. első fél évéhez képest négy százalékkal nőtt. A szovjet ipar 103 százalék­ra teljesítette bruttó terme­lési tervét, a termelés volu­mene tavalyhoz képest 8,5 szá­zalékkal bővült. Az iparban a munka terme­lékenysége hat százalékkal nö­vekedett. Túlteljesítették az önköltségcsökkentési tervet Is. A mezőgazdaságban a ve­tésterület 2,1 millió hektár­ral, 218,1 millió hektárra nö­vekedett A szarvasmarha-állomány hárommillió darabbal, a juh- és kecskeállomány 2,7 millió darabbal növekedett, a múlt év első fél évéhez viszonyít­va, a sertésállomány viszont kevéssel csökkent A húster­melés három százalékkal nö­vekedett. A mezőgazdaság 1963, első hat hónapjában 113 000 trak­tort, 39 000 teherautót, 85 000 különféle kombájnt és szá­mos egyéb mezőgazdasági gé­pet kapott. A jelentés azon­ban megállapítja, hogy szá­mos gazdaságban nem kielé­gítő a technika felhasználása. A szovjet népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma jelenleg 69 millió fő, tavalyhoz képest kétmillióval nőtt. A Szovjet­unió lakossága 1,7 millió fő­vel növekedve 1963. július el­sejére 225 millió volt. 15 milliárd rubelnyi össze­get tettek ki azok a szolgál­tatások — ingyenes oktatás, társadalombiztosítás, juttatá­sok, nyugdíjak stb. — amelye­ket a lakosság a társadalmi fogyasztási alapokból kapott. A lakosság 13,6 milliárd rubelt helyezett el takarékbetét­könyvben: A Szovjetunióban 61 millió ember tanul. Az egyetemek­nek és főiskoláknak három­millió hallgatójuk van. A Szovjetunióban ez év első fél évében 485 000 lakást építettek az állami terv ke­retében, jelentős a magán­erőből épített házak száma is. ÍTASZSZfc yfíLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents