Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-18 / 166. szám
Nyáron sincs szünet a népművelésben A vásárosnaményi járás jó híre szárnyra kelt A tavaszon a Művelődés- ügyi Minisztérium rendezésében az ország sok szakembere tanulmányozta a vásáros- naményi járás népművelési munkáját. Ezen a tapasztalat- cserén végleg beigazolóiott, hogy a járás népművelési tevékenysége, hatékonyságánál lógva, országos viszonylatban 's a legjobbak közé tartozik. Most a nyár kellős közepén aerül azonban ki, mire képes a szervezett népművelés. Hiszen tudott dolog, hogy a nagy munkák idején a népművelés általában szünetelni szokott. Ebből kiindulva beszélgettünk Gyarmathy Zsigmond- dal, a járási tanács elnökhelyettesével. A beszélgetésből csakhamar kiderül, hogy a namé- nyi járásban o népművelés nyári „holtszezonja” már régen túlhaladott. Ellenkezőleg! Jó szervezéssel, a nyári időszakban is a művelődés, a kulturálódás szinte valamennyi területén vannak eredmények. Míg korábban az ismeret- terjesztő előadások a nyár folyamán nem voltak rendszeresek —, s igen sok helyen ez még ma is így van —, addig a naményi járásban ezt a népművelési formát sem szüneteltetik. A TIT rendezésében a nyári időszakban vasárnapokon tartják az előadásokat. Ezek témakörei: a mezőgazdaság időszerű szakkérdései, világnézet, társadalom- és természettudomány. A nyári gyakorlati ismeretterjesztést jelentik a határjárást*; bemutatók, tapasztalatcserék. Vagyis a gondosan összeállított és az őszi, téli időszakban tanult szakproblémák, ezzel a gyakorlati ismeretszerzéssel teljesülnek be, válnak egésszé. Természetesen mindez csakis úgy oldható meg, ha a községek gazdasági és politikai vezetői vagyis a tsz- elnökök, párttitkárok, tanácsvezetők együttesen segítik a népművelést. Az ilyen községek már nem egyediek a vásárosnaményi járásban. Tarpa, Tokos, TiszaszallM, Tiszaadony és más községekben a gazdasági- és politikai vezetők a népművelést és kulturális tevékenységet feladataik egyik jő allcotó elemének tekintik. A vezetők e helyes alapállásának köszönhető az is, hogy a járás szövetkezeteinek kultúrfelelősei immár „nem alkalmi munkások,” nem mozi, vagy színházjegy beszerzés jelzi tevékenységüket, hanem a maguk területén tényleges szervezőt a kulturális, nevelő munkának. S, hogy a szövetkezetek kultúrfelelősei képesek legyenek e feladatok ellátására, ahhoz elsősorban bennük kell kialakítani a kultúrmunkás Gices, mfnf Igazi vászon és igazi olaj. Olyan festmények, amelyeket nézi az ember, s a műélvezet helyett arra gondol; mit keresnek a falakon a közszemlére bo csajt ott giccsek a vásárosaményi cukrászdában és az étteremben? A cukrászdát nemrég festették. Akkor egy pillanatra felébredt bennünk a remény, hogy talán nem kerülnek vissza eredeti helyükre ezek a „műalkotások.” De lehet festés, átalakí ás, villámlás és jégeső, a gices maradt Azt mondják a cukrászdaképességeit, tulajdonságait. Ezt a célt szolgálja a számukra szervezett tanfolyam, amelyet a járási művelődést ház hivott létre. Hasonlóan erre hivatottak a tapasztalat- cserék is. Tarpára és más községekbe viszik el a járás valamennyi szövetkezeteinek kultúrfelelőseit, hogy lássák, miként lehet jobbá tenni a tömegnevelő munkát. Gyarmathy elvtárs egy példát mond el: — Nemrég a sorozó bizottság tagjai megkérdezték Ti- szaszalkán a község vezetőit: Mi az oka, hogy a most sorozott fiatalok műveltebbek, minden területen képzettebbek, mint az előző évfolyamok voltak? A válasz nem lehet más: Tiszaszalkán példás klubélet alakult ki. Demarcsek Gyula tanító érdeme, hogy sikerült megteremteni a község fiataljainak jó szellemű közösségét. Ma együtt szórakoznak, tanulnak és dolgoznak. A klubban kifejlődött megértő egyetértés természetszerű következménye volt, hogy ezek a fiatalok megalakították a termelőszövetkezet KISZ- munkacsapatát. A naményi járásban szinte általános, hogy a gazdaságilag egyre erősödő szövetkezetek mind aktívabb segítői a falu kulturálódásának. Ez természetesen visszahat, hiszen a műveltebb ember a termelés gyors ütemű fejlődésének legfőbb záloga. Tehát nem kis része van a népművelési munka erejének abban, hogy a tavaly tizenkilenc mérleghiányos szövetlce- zet —, a kilátások szerint — ebben az évben jó gazdasági évet zárhat. És talán ez a legfontosabb a naményi járásban értik a termelés és a művelődés kölcsönhatását. Említésre érdemes, hogy pár évvel ezelőtt egynémely szövetkezetben még gyakori ellenállás volt az ösztöndíjasok szerződtetésével szemben. Jelenleg a járás termelőszövetkezeteinek 34 társadalmi ösztöndíjasa van. Ezeknek többsége agro- nómusjelölt, de található köztük orvos, tanár stb. Az emberi gondoskodás helyes irányú változásának ugyancsak nagyszerű példája a következő: a járási tanács felkérte a községi tanácsokat, hogy erejükhöz mérten járuljanak hozzá a naményi gimnáziumi tanárok részére készítendő lakások építéséhez. Az eredmény: eddig a községek többsége jelezte, hogy tíz-tizenötezer forinttal segíti a pedagóguslakások építését. Látva a vásárosnaményi járás népművelésének eredményét, teljesen érthető, hogy híre szárnyra kelt, s ma már országos példaként emlegetik. leltári tárgy ban, hogy ezek a képek benne vannak a leltárban. Márpedig a leltár az leltár! Ha már a vendéglátó illetékesei bedőltek a lelkiismeretlen giccskufárnak, legalább annyira legyenek önkritikusok, hogy tévedésüket ne propagálják. Persze az is elképzelhető — mert nemcsak Vásárosna- ményban találhatók az ilyen giccsek —, hogy a MÉSZÖV megyei viszonylatban leírja a leltárból ezeket az ízléstelen vakarványokat. Időszerű lenne! V. Gy. Hétmillióból fejlesztik a vásárosnaményi járás községeit Tizennyolc kilométer járdát, két művelődési házat és más létesítményeket építenek társadalmi hozzájárulással fiat és háromnegyed millió forintot érő községfejlesztési munkát végeznek el az idén a vásárosnaményi járásban. Figyelemre méltó, hogy ennek az összegnek 10 százalékát a társadalmi munka adja. Érthető, hogy az idei tennivalók középpontjában továbbra is a járdaépítés áll, hiszen a beregi falvakban a tavaszi és őszi esőzések alkat-, mával megnehezül a közteres belvízárfcot építenek, újítanak fel. Több szociális, egészségügyi és kulturális létesítményt valósítanak meg. Községfejlesztésből további 6 tantermet kezdenek építeni: Barabáson és Olcsván még az idén átadnak egyet-egyet, míg Tar- pán jövőre fejezik be 4 tanterem építését. Két új művelődési ház építése szeretjei az idei tervben: a barabásit már átadták, Gulácson jövőre avatják. Ilken és Csarodán jelentős felújítási munkát végeznek a művelődési házakon. Autóbusz várótermet kap 1963-ban Tiszavid, orvosi rendelő épül Gemzsén. A már korábban megépült vásárosnaményi törpe vízmű jobb kihasználása végett. ebben az évben 300 méterrel „nyújtják meg” a vízmű hálózatát. Valamennyi községben kihasználják a mezőgazdasági munkák közben adódó rövid szabad időt, s ekkor teljesítik a társadalmi munkára tett vállalásaik jelentős részét. Sorokban Tizenöten tanulták tavaly Csarodán a körzeti nyelv- tanfolyamon az orosz nyelvet. A tanfolyam sikeresnek bizonyult, ezért az idén ismét megszervezik és augusztus elsején folytatják az orosz nyelv tanítását. A „Felszabadulás grafikája” és a „XIX. század magyar festészete” című kiállítások a — Műcsarnok társulatai — a vásárosnaményi járás több községébe jutnak el a nyár folyamán. A két kiállítás anyagát eddig négynégy községben mutatták be. Beregdarócon a községi kultúrházat rövidesen átadják a termelőszövetkezetnek. Ezzel az a ‘cél, hogy a | művelődés még közelebb kerüljön a termelés gyakorlatához. Hatszázezer csirkét lekedés. Egymillió 244 ezer forintot költenek 17170 méter hosszú járdára. Szilárd burkolatú utat 2 kilométer hosszúságban készítenek el év végére. Már minden községben van villany, az idén csupán bővítésre kerül sor, 1,4 kilométeres szakaszon. Jórészt társadalmi munkával újabb 4200 négyszögölnyi területet parkosítanak. A felgyülemlő belvíz elvezetésére több, mint 17 Mlomékeltetnek Tarpán A talpai Győzelem Termelőszövetkezet a jövő évre tervezte csibekeltető állomásának üzembe helyezését. Azonban a murtkálatokat sikerült majdnem egy évvel előbb befejezni, így május óta 37 ezer naposcsibét adtak át nevelésre. A szövetkezet egyik fő üzemága a pecsenyebaromfitenyésztés. Eben az évben 110 ezer, kilón felüld csirkét adnak át a fogyasztásnak. Ebből a mennyiségből eddig 28 ezret már • elszállítottak, hatvanezer van a nevelőkben és még mintegy harmincezret fognak keltetni. A jelenleg kétezerötszázas törzsállományukat az őszre hétezerre növelik. Ilyen módon, elegendő tojást termelnek a továbbszaporí táshoz. A gyors növésű és jó húsú New-Hampshyre fajt fogják általánossá tenni. A szövetkezet keltetőállomása a jövő évben már hatszázezer naposcsibét ad nemcsak saját tenyészetüknek, hanem lényegesen segíti a vásárosnaményi járás és a megye más szövetkezeteinek naposcsibe ellátását is. Több község összefogásával egészségügyi központ létesítését tervezik Csarodán Az utóbbi években jelentősen javult az egészségügy helyzete a megye egyik legtávolabbi helyén, a beregi részen is. Sajnos azonban, az orvosok nagy területeik miatt még mindig túlterheltek, több faluból pedig 15—20 kilométerre kell menni a szükséges orvosságért. Cserepes Ernő, a csarodai (tanács elnöke, a lakosság akaratát teljesítette, mikar javasolta a tanács végrehajtó bizottságának egy korszerű egészségügyi épület megvalósításának a tervét.' A környező községek is érdekeltek az ügyben és közös összefogással meg lehet valósítani az elkép-- zelést. Az elgondolást Táko- son, Marokpapiban, Beregsu- rányban, Gelénesen és Vámosatyán helyesléssel fogadták. Egyetértenek abban is, hogy a létesítmény Csarodán készülne el. Az épület kisebbszerű egészségügyi kombinát lenne: •orvosi lakás rendelővel, gyógyszertár gyógyszerészi lakással, anya- és csecsemő- védelmi, valamint tanácsadói helyiség védőnői lakással. Abban is megegyeztek, hogy a létesítmény megvalósításához közös anyagi alappal járulÖtven jándi úttörő a Balatonnál A jándi úttörők, külön a rukban laktak, amelyet nemrég lányok és külön a fiúk egy- vásároltak. A kéthetes üdü- egy tsz-tagsági könyvvel ren- lésre tizennégyezer forintot delkeznek. A két tagkönyv használtak fel közös pénztá- után két háztáji területet rákból. kaptak. De nemcsak ezt a . -------- ------------------------földet művelik meg, hanem rendszeresen részt vesznek a szövetkezet közös munkájában is, sokat segítenek szüleiknek a tsz földjén. nak hozzá: a községek a beruházási összeg 50 százalékát községfejlesztési alapból biztosítják. A többi fedezetet az Egészségügyi Minisztérium adná. Vállalják az érdekelt községek, hogy az építés ideje alatt gépi- és fogatos szállítást és egyéb társadalmi munkát végeznek. A járás vezetői helyesük és támogatják a kezdeményezést. Megvalósulását szükségesnek, lehetőnek tartják. De ilyen értelmű érdeklődés tapasztalható — legalábbis ez ideig — az Egészségügyi Minisztérium részéről is. A minisztériumból már felkeresték •a kezdeményezőket, elvitték a tanácsi határozatot, hogy mielőbb megvitassák, döntsenek az ügyben és elkészítsék a létesítmény tervrajzait. Rövidesen eldől tehát, lesz-e egészségügyi kombinát Csarodán. Az érdekelt féltucatnyi község szeretné, ha lenne és méghozzá mielőbb. A beregi hét keretében — amelyet augusztus 13—20 kö- j zött tartanak —, megrendezik j Vásárosnaményban a járás | terménykiállítását. A kiállításon a termelőszövetkezetek legszebb mezőgazdasági ter- mevényeit láthatják az érdeklődők. Egész nyáron át tájelőadásokat tart a vásárosnaményi járás művelődési házának művészeti csoportja. Főleg a szabadtéri színpadokkal rendelkező községeket látogatják. Naponta 3 ezer ember múnkáját szabadították fel az idei aratáskor a gépek a vásárosnaményi járás közös gazdaságaiban. Ennyivel többen tudták végezni a növényápolást a legnehezebb nyári munka idején. ötvenéves átlagban 622 milliméter az évi csapadék a naményi járásban. Ennek csupán a fele hullott a növényék tényészideje alatt. Az igény ezzel szemben évi 800— 850 milliméter. Másfél évvel ezelőtt kezdtek a hiány pótlásához és már több helyütt esőszerű öntözést alkalmaznak. Egy hónappal hamarabb mint. tavaly, idén augusztus 10-ére végeznek a csépléssel a naményi járásiban. 2400 darab exportláda készül naponta a vásárosnaményi ládaüzemben. Júliusban — többek között — itt készítenek el 40 ezer ‘ darab „bolgár-ládát” és 5 ezer darab narancsszállításra alkalmas göngyöleget. A harmadik negyedévben tovább emelik a termelést. Mész — lazítás ellen Általában nincs panasz a gépállomásiak munkájára, de a beregi • parasztembert a legkisebb mértékben sem lehet megtéveszteni. Az egyik termelőszövetkezetben, a mélyszántást végző traktorost, többször figyelmeztették, eressze le az ekét a kívánt mélységre. Meg is tette, de közben olykor „lazított,” hogy gyorsabban haladjon. Rájöttek a cselre, s ekkor hozták a meszet, az ecsetet és fehér csíkot húztak az eke állító részére. „Ha ez kiviláglik nem vesszük át a munkát!” Ügy hírlik, mióta ezt a meszelés! módszert átvették Beregben, keveseob a vita a gépállomás és a tsz között. Mire is jó a mész! Az úttörőik jövedelmük egy részét az idén üdülésre költötték. ötven pajtás négy nevelővel két hetet töltött a Balaton mellett. Saját sótKorszerű mentőállomást kapott Vásárosnamcny. Felvételünk az új állomás egy részéi mutatja. (Hammel J. íelvj
