Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-15 / 138. szám

Jelentések a Vosztok 5 felbec§á(ásárél Az újabb szovjet űrrepülés világvisszhangja hír” megjelöléssel, soron kívül továbbítja az űrhajóról érke­ző jelentéseket. Párizs: A Vosztok 5 szovjet űrhajó sikeres indítása után néháiiy perc múlva már Franciaor­szágban is tudták: magasDa emelkedett az ötödik szov­jet űrhajós: Valerij Bikovsz- kij alezredes. Az AFP hír- ügynökség megszakította adá­sát és gyorshírben számolt be a szovjet tudmánynak a vi­lágűr meghódításában elért újabb nagy sikeréről. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség párizsi szerkesztőségé­ben ezekben a percekben szü­net nélkül cseng a telefon. A jrancia főváros lapszerkesztő­ségei‘és a rádió újabb híre­ket, részleteket kér a Vosz­tok 5 felbocsátásáról és útjá­ról. De az egyszerű franciák is telefonálnak, gratulálnak a szovjet embereknek újabb győzelmükhöz, Ismét a Föld kőtől ke ting az cm bet, a tend kívüli képességű „számító gép” Nagy Ernő nyilatkozata a Vosztok 5 útnak indításáról Amikor megérkezett a híre, hogy megkezdte keringését a Föld körül az ötödik szovjet űrhajós, Valerij Fjodorovics Bikovszkij alezredes, Nagy Ernő gépészmérnök, a MTESZ központi asztronautikai szakosztályának titkára az MTI munkatársát a követ­kezőképpen tájékoztatta az újabb szovjet siker jelentő­ségéről: — Érdemes ezzel kapcsolat­ban emlékeztetni arra, hogy Gagarin egyszer, Tyitov tizen­hétszer, Popovics hatvanöt- szőr és Nyikolajev nyolcvan­egyszer kerülte meg Földün­ket. Arra mindenesetre szá­mítani lehet, hogy Bikovszkij repülése so­rán legalább a Vosztok 2, a Vosztok 3 és a Vosztok 4 űrhajók teljesítményeit kívánják elérni. — A varsói Cospar-érte- kezleten is részletesen fog­lalkoztak az élettankutatók a tartós súlytalanság és a szokatlan környezet sokféle hatásával, és ott is kijelöltek néhány olyan űrélettani kísérletet, amelynek megvalósításá­ra talán már a Vosztok 5 repülése közben is sor kerül. Ezekről azonban természete­sen csupán az űrhajós visz- szatérése után, az élettani kísérleteket vezető tudósok — elsősorban Sziszakjan adaké- mikus és Jaszdovszkij pro­fesszor — nyilatkozatai nyo­mán tudhatunk meg többet. — Valamennyi — szovjet és amerikai — űrhajós repü­lése alkalmával nagy szerep jutott eddig a különféle kor­mányzó és irányító rendszerek gyakorlati kipróbálásának. Éppen ezek a próbák mu­tatták meg azt, hogy az ember, mint rendkí­vül nagy logikai képessé­gű „számítógép” jelenlé­te az űrkísérletek meg­bízhatóságát óriási mér­tékben megnöveli, s ezen a réven lehetővé vá­lik egyébként megjavíthatat- lan üzemzavarok leküzdése. Egyáltalán nem meglepő te­hát, hogy Bikovszkij felada­tai között az űrhajó külön­böző rendszereinek gyakorlati vizsgálatát és az esetleges további tökéletesítésekhez szükséges mérések végzését is megtaláljuk. — Nem kétséges — folytat­ta Nagy Ernő —, hogy az ember űrrepülése szempont­jából két nagy feladatcso­port vár a jövő űrhajósaira. Egyrészt a Föld körül huzamo­sabb ideig keringő űrál­lomásokon való szolgá­lat, beleértve annak min­denféle sokrétű feladatát, másrészt a Hold megkö­zelítése, ideszámítva a Holdon való leszállást és a visszatérést is. Úgy gondolom, az utóbbi feladatra azonban még csak évek múltán kerülhet sor, mert egyelőre a Vosztok 5- éhez hasonló a Föld körül aránylag alacsonyan húzódó pályán haladó kisebb űrha­jókkal kell a felmerült szá­mos élettani problémát kié- légítően és egyértelmüleg tisztázni. HRUSCSOV: „Térjen vissza szerencsésen!“ •• Gratulálok Önnek Nyikita Szergejevics a Vosztok 5. fellövése ar­ra figyelmeztet, hogy az „oroszoknak jól megala­pozott űrhajózási prog­ramjuk van”. A TASZSZ bonni tudósító­ja azután, hogy a moszkvai rádió bejelentette a Vosztok 5 űrhajó sikeres felbocsátá­sát, felhívta a bochumi csil­lagvizsgálót és beszélgetést folytatott Füttererrel, az obszervatórium vezetőjének helyettesével. — Üdvözlöm önt a nagy­szerű siker alkalmából — mondta Fütterer. — Az ob­szervatórium már 30 perce veszi a Vosztok 5 rádiójelzé­seit. Kiválóan vehetőek. A továbbiakban Fütterer elmondta, hogy a csillagvizsgáló munka­társai feljegyezték Bi­kovszkij alezredesnek az egyik földi állomással folytatott beszélgetéséi, Az űrhajós közölte —­mondta Fütterer — hogy valamennyi műszer jól működik, s a kabin hőmérséklete is normális. Az obszervatórium .továbbra is gondosan figye­lemmel kíséri az új szovjet űrhajós útját. A román rádióállomás pénteken délután 15,35 óra­kor megszakította adását és a bemondó közölte, hogy a Szovjetunióban felbocsátották a Vosztok 5 űrhajót Valerij Bikovszkij alezredessel a fe­délzeten. A román tudósok és szak­emberek a rádiónak adott nyilatkozatukban a legnagyobb elismerés hangján szólották a Vosz­tok 5 útjáról. Hangoztatták, a szovjet tu­dósok tökéletes, pontos szá­mításaikkal elősegítik, hogy egyre közelebb kerüljünk a világűr meghódításához. Pénteken 19,30 perckor Nyikita Hruscsov telefonon beszélgetett a Vosztok 5 űr­hajó fedélzetén tartózkodó Valerij Bikovszkij alezredes­sel. A telefonkészüléknél Nyi­kita Hruscsovval együtt ott volt Leoinyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke is. Á beszélgetés a következő­képpen zajlott le: BIKOVSZKIJ: Kedves Nyi­kita Szergejevics, mélyen meghatottak az ön meleg üdvözlő szavai. Teljes szí­vemből köszönöm Önnek, Nyikita Szergejevics, az atyai gondoskodást. Számom­ra, akit a Komszomol nevelt, nincs nagyobb megtisztelte­tés, mint teljesíteni szovjet hazánk bármilyen megbízá­sát. Kommunistává, nagy le­nini pártunk tagjává szeret­nék lenni. Egész lelkemből köszönöm a szovjet emberek hozzám küldött jókívánságait. Mindent megteszek, hogy si­kerrel teljesítsem a repülési programot. HRUSCSOV: Még egyszer üdvözlöm önt, Valerij Fjo­dorovics. Meglehetősen élénknek hallom a. hangját, ön jól hall engem? BIKOVSZKIJ: Jól hallom önt, Nyikita * Szergejevics, nagyon köszönöm. HRUSCSOV: Kívánom ön­nek, hogy sikerrel végezze el a repülési programot és térjen vissza szerencsésen hazánk földjére. BIKOVSZKIJ: Nyikita Szergejevics, a feladatot tel­jesíteni fogom. Nagyon kö­szönöm. HRUSCSOV: A nép nagy lelkesedéssel fogadja majd önt. Sikert kívánok. Viszont­látásra. BIKOVSZKIJ: Nyikita Szergejevics, nagyon hálás vagyok önnek mindenért. Viszontlátásra. HRUSCSOV: Viszontlátásra. Nem sokkal a TASZSZ közleménye után a nyuga­ti hírügynökségek is gyors hírben adták tudtul, hogy a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Vosz­tok 5. űrhajót. A Reuter és az AP arról is hírt adott, hogy a moszk­vai televízió vetítette Bi­kovszkij űrhajós képét. A DP A 15,07-kor azt je­lentette, hogy a hírügynök­ség rádió megfigyelő állomá­sának a 20,008 megahertzen sikerült észlelnie az űrhajós és a földi állomás közötti beszélgetést. A Reuter, az AP és a UPI elmondja, hogy az űrhajó fel­bocsátásakor Hruscsov szov­jet miniszterelnök éppen dol­gozószobájában tartózkodott, Harold Wilson angol munkás­párti vezetővel és négy angol újságíróval — a londoni Daily Mail két, a Daily Mir­ror és a Daily Herald egy- egy képviselőjével •.— beszél­getett. A vendégek már éppen indulni készültek, amikor csengett Hruscsov fehér telefonja. Hruscsov felvette a 'kagylót, s egy-két pillanat múlva mosolyogva intett a vendé­geknek, lépjenek közelebb. A beszélgetés alatt az újságírók hallották, hogy Hruscsov a következőket mondja a kagylóba: „Nagyszerű, igen boldog vagyok”. A miniszterelnök ezután Wilsonhoz és a négy másik angolhoz fordult és közölte velük, hogy a Vosztok 5. Föld körüli pályán kering. „Önök tíz perccel előbb ér­tesülnek erről a hírről, mint bárki más. A rádió rövidesen közli a világgal az ese­ményt”. A szovjet miniszterelnök hozzáfűzte, hogy este 7—8 óra tájban — moszkvai idő sze­rint — telefonbeszélgetést folytat majd az űrhajóssal. Ekkor Wilson előreha­jolt, megragadta Hrus­csov kezét és ezt mondot­ta: „Engedje meg, hogy talán elsőnek gratuláljak önnek, Nyikita Szergeje­vics”. A UPI washingtoni Jelen­tésében Edward Welshnek, az űrhajózási tanács titkárá­nak nyilatkozatát ismerseti. Welsh kijelentette, hogy az Egyesült Államokban már régóta számítottak az új szovjet űrhajó fel­bocsátására. Nem lenne meglepő — mon­dotta — ha ez az űrrepülés a korábbinál látványosabb lenne. Hasonló értelemben nyilatkozott Clinton Ander­son, az amerikai szenátus űrhajózási bizottságának el­nöke is. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal egyik tisztviselője a UPI tudósítójának kijelentet­te, Az új szovjet űrhajós életrajza Az űrhajós családjánál Tv-közvetítés a hősről New York: Az amerikai hírügynöksé­gek „gyorshír” jelzéssel to­vábbították a Vosztok 5 szov­jet űrhajó Föld körüli pályá­ra vezérlésének hírét és ugyanilyen jelzéssel továbbít­ják az újabb jelentéseket. A hírügynökségek rámutat­nak, hogy az új szovjet űrha­jó pályáján van, s utasa — Valerij Bikovszkij űrhajós al­ezredes — nagyszerűen érzi magát. Tokió: A japán rádió rendes adá­sát megszakítva továbbította a hírt: újabb szovjet űrhajó, a Vosztok 5 tért ra paiyaja- ra a Föld körül. A rádió je­lentései hangsúlyozzák, hogy a Vosztok 5 felbocsátása si­keres volt és Bikovszkij űr­hajós pilóta jól érzi magát. Soron kívül, „gyorshír” jel­zéssel továbbítja az új szov­jet űrhajósról érkező híreket a Kyodo Cusm japán hírügy­nökség is. London: Az angol fővárosban pilla­natok alatt elterjedt a hír: A Szovjetunióban Föld körüli pályára vezérelték a Vosztok 5 űrhajót, fedélzetén V. F. Bikovszkij űrhajós alezredes­sel, A Reuter iroda „gyors­Valerij Bikovszkij alezre­des, az ötödik szovjet űrhajói majdnem egyidős Jurij Gaga- rinnal, az első szovjet űrha­jóssal. Gagarin az idén már­cius 9-én volt 29 éves, Bi­kovszkij pedig augusztus 2-án tölti be 29. évét. Mától kezdve híressé válik a moszkvai terület egyik kis városa, Pavlovo-Poszad, ahol 1934-ben egy orosz közleke­dési alkalmazott gyermeke­ként született az ötödik szov­jet űrhajós. Péntek reggelig Valerij Bi­kovszkij életrajzában nem volt semmi olyan vonás, amelb megkülönböztette volna pá­lyatársaitól, annak a szovjet nemzedéknek a tagjaitól, amely a második világháború után lépett ki az életbe. A U évfolyamos középiskolát 1952- ben végezte Moszkvában Ugyanebben az évben lett c Komszomol tagja. Pilóta let1 a hivatása. 1952. november 3-án fejezte be tanulmányait a moszkvai Városi Repülő- klubban és két hét múlvt önként jelentkezett a szovje hadsereg soraiba. A katonai pilótaiskolát Bi kovszkij 1955-ben végezte e és valamivel több, mint nég\ év múlva légelljp-ritó vadász- főpilóta lett. A parancsnok­ság tanúsítványa szerint Bi­kovszkij bátran, nyugodtan re­pül, jól érti mesterségét, bo- nyolult helyzetben gyorsan határoz. E minősítés alapján megkapta a „feddhetetlen szolgálatért” érdemérmet. Bikovszkij a „Vörös Csil­lag” érdemrend tulajdonosa. Ezt a katonai kitüntetést bé­keidőben csak kevesen kap­ják meg: Szenvedélyes sportoló, fő­ként az ejtőernyős-sportnak hódol. Hetvenkét ejtőernyős ugrást végzett, s utána ejtő­ernyős oktató lett. Jelenleg a Zsukovszkijról elnevezett kotonai repülőmér­nöki akadémia hallgatója, űr­testvéreivel, Gagarinnal, Tyi- tovval, Nyikolajevvel és Po- poviccsal együtt. Bikovszkij nős. Felesége Va- lentyina, moszkvai, 25 éves. Valamivel több mint három hóvxippal ezelőtt fiuk szüle­tett, akit szintén Valerijnak neveztek el. Az űrhajós apja, Fjodor Bikovszkij, nyugdíjas. Any­ja, Klavgyija Bikovszkaja, a háztartást vezeti. Az űrhajós nővére, Margarita, közgaz­dász. Férjével, Jurij Mihejev hajóépítő mérnökkel a litvá­niai Klaipeda városában el. Azok, akik a legjobban is­merik Valerij Bikovszkijt, a világűr új hősét — szülei és űrhajós társai a TASZSZ tu­dósítójával folytatott beszél­getésük során úgy, szóltak ró­la, mint meleg szívű, együtt­érző, bátor emberről. A lakásban az apa, Fjodor Bikovszkij magas fekete ba­juszos, délceg férfi fogadja a vendégsereget. Az apa bol­dog és ünnepélyes, a kabát­ján több kitüntetés látható. Az anya alacsony, mozgé­kony asszony, ö válaszol a a szüntelen telefonhívásokra. Boldogan mosolyog, de a sze­mén még nem száradtak fel a könnyek, „összeölelkeztünk és sírtunk, amikor hallottuk, hogy Valerij jól érzi magát” — mondja az apa. „Gyermekkorában tengerész akart lenni — mondja Fjo­dor Bikovszkij a fiáról. — Mindig bátor volt, és von­zották az érdekes és veszé­lyes foglalkozások”. „Derék, komoly fiatalember és jó fiú, — fűzi hozzá az anya. Arról álmodoztam, hogy Valerij mérnök lesz, de nem beszéltem le, amikor pilótá­nak ment”. Az örvendő, de egyszer­smind aggódó szülők gyakran néznek a televízió képernyő­jére, újabb közleményeket várva a világűrben száguldó fiúk egészségi állapotáról. A szobában ott vannak azok is, akiknek szava megnyugtat: Valerij Bikovszkij társai, az űrrepülők. Amikor az űrhajós megtet­te a harmadik fordulatot a Föld körül, szülei gépkocsiba ültek, és feleségéhez, Valen- tyinához mentek, hogy együtt legyenek vele ezekben az iz­galmas pillanatokban. A moszkvai televízió pén­teken délután magyar idő szerint 5 óra előtt 10 perccel először adott egyenes közve­títést a világűrből a Vosztok 5 kabinjából. A képek bemu­tatják. az 5. számú szovjet űrhajóst, amint a tubusból űrhajós eledelt fogyaszt, majd jó ízűén elmosolyodik és a súlytalanság állapotában el­engedi a tubust. A tubus las­san felfelé úszik, majd ugyan­olyan lassan megindul lefelé a kép bal sarka irányában. Ezután Bikovszkij mosolyog­va orosz szokás szerint fel­emelt hüvelykujjával mutat­ja, milyen jól érzi magát. Ugyancsak a moszkvai te­levízió pénteken délután az APN hírügynökség rendezőié­ben nemzetközi adásban több fényképet mutatott be, ame­lyek ,a televízió nézőinek Bi­kovszkij gyermekkorának if­jú korának és repülő életé­nek több érdekes epizódját örökítik meg. Az első fény­kép 1938-ban készült, három mosolygó embert mutat: az édesapát, Fjodort, az édes­anyát, Klavgyiját és a négy­éves kis Valerij t, aki teli szájjal nevet a fényképező­gép lencséjébe. Gyermekko­ri képeiről látszik, mennyire szerette a sportot. Az egyik képen a labdarúgó pályán a többi iskolással együtt mér­kőzésen vesz részt. Bikovsz­kij mindig iközépcsatár volt... — Ez a kép a puskinói úttörő táborban készült. Egy másik kép egy orosz népi játék, a „gorodki” közben ábrázolja a fiatalembert A gorodki nagy­jából megfelel a mi tekejáté­kunknak, azzal a különbség­gel' hogy nem golyóval, ha­nem körülbelül egy méter hosszú keményfa rúddal kell eltalálni a figurákat. Valerij Bikovszkij édesapjának ked­venc játéka a gorodki s a fia­talember azért tanulta meg, hogy édesapját szórakoztat­hassa. A további felvételeken Bi­kovszkij katonaéletének egy­két epizódja látható. Az egyik kép közvetlenül azután ké­szült, hogy a repülőosztagot elhagyta és az űrhajós tá­borba költözött. Itt Bikovsz­kijt Nyikolajevvel és Popo- viccsal látjuk tréningruhá­ban. A másik képen Bikovsz­kij a két űrhajóssal egy szín­ház nézőterén ül. Igen érdekes a következő kép is: a moszkvai házasság- kötő teremben Bikovszkij fe­kete ruhában, ezüst színű nyakkendőben boldogan mo­solyog a fényképezőgép len­cséjébe, mellette csinos fele­sége, a fehér mirtuszkoszo­rús, mennyasszonyi ruhás Va- lentyina, aki egy szál hatal­mas őszirózsát tart a kezé­ben. A következő kép a moszk­vai utcán készült: Nyikolajev és Bikovszkij prémes sapká­ban; virágot vásárol felesé­gének, a kis Valerij Bikovsz­kij születése alkalmából. Egy másik képen a pufók kisfiút láthatjuk, boldog szüleivel együtt. Bikovszkij nyilatkoznia útnak indulása előtt Bikovszkij űrhajós, mielőtt útnak indult a világűrbe, ki­jelentette: — Kedves elvtársaim, bará­taim! A világűrnek a szovjet emberek által megkezdett si­keres meghódítása hős né­pünk alkotó merészségének és a kommunista párt történel­mi jelentőségű programja megvalósításának eredménye. Alig egy év telt el azóta, hogy űrhajós testvéreim, Andrijan Nyikolajev és Pa­vel Popovics, követték Jurij Gagarint és German Tyito- vot, s páros űrrepülést haj­tottak végre. Ma nekem ju­tott az a nagy megtisztelte­tés, hogy folytassam azt az ügyet, amelyet szovjet ha­zánk kezdett, Biztosítom az SZKP leni­ni Központi Bizottságát, sze­retett szovjet kormányunkat, Nyikita Szergejevics Hruscso- vot és kedves honfitársaimat, hogy minden erőmmel, tudá­sommal és tehetségemmel azon leszek, hogy becsülettel teljesítsem a felelősségteljes és megtisztelő feladatot. A mielőbbi viszontlátásra a hazai földön!

Next

/
Thumbnails
Contents