Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

Külpolitikai események sorokban Subamo indonéz köztársa­sági elnök befejezte három­napos jugoszláviai látogatását és csütörtökön délelőtt külön- repülőgépen edutazott Belg- rádból. ♦ Erkel Ferenc halálának 70. évfordulója alkalmából ün­nepi Erkel estet rendeztek Moszkvában a Barátság Há­zában. Az előadást követő hangversenyen Erkel, Löszt, Bartók és Kodály műveket adtak elő. Az NDK főállam ügyészsége által Globke ellen folyamat­ba helyezettt vizsgálati el­járás megindítása óta 650 ta­nút hallgattak ki, akik meg­döbbentő részleteket és ed­dig ismeretlen tényeket mon­dottak eL A francia szenátus 128 sza­vazattal 35 ellen, 76 tartóz­kodással újból elvetette a De Gaulle kormánynak az idei állami költségvetés mó­dosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatát. A törvényjavaslat, — amely fokozná a lakosság adóter­heit, növelné a katonai ki­adásokat, — ezután a nemzet­gyűlés elé kerül. A Pravda csütörtöki száma közli Nyers Rezsőnek, pár­tunk Központi Bizottsága tit­kárának nyilatkozatát, amely­ben összegezi a Szovjetunió­ban járt magyar pártmun­kás küldöttség tapasztalatait. Négy hónapja sztrájkolnak az egyik floridai vasút mun­kásai. Az igazgatóság közöl­te, hogy nem teljesíti a vasutasok tízcentes órabér javítási követelését. Lehetőség a nemzetközi légkör lényeges megjavítására A Szovjetszkafa Hosszt ja Kennedy beszédérői Különös hnfioi»ü Képek a Szovjetunióból Az SZKP üdvözlete az NKP-hez Moszkva, (TASZSZ): A Pravda közli az SZKP Központi Bizottságának a Német Kommunista Párt kongresszusához intézett üd­vözletét. Az üzenet hangoz­tatja, hogy a szovjet kommu­nisták és a szovjet nép nagy­ra értékeli azt az önfeláldozó tevékenységet, amelyet a Né­met Kommunista Párt fejt ki a béke megőrzéséért és azért, hogy Nyugat-Nemelország la­kosságát a béke és a szov­jet néppel, valamint a világ valamennyi népével való ba­rátság szellemében nevelj^. Az SZKP Központi Bizott­sága további sikerekét kíván a Német Kommunista Párt­nak abban a harcban, amelyet a munkásosztály és az NSZK nemzeti demokratikus erőinek egységéért, a békéért, a de­mokráciáért és a munkásosz­tály szocialista eszméinek megvalósításáért viv. Befejeződött az űrkutatók varsói tanácskozása Varsóban befejeződött a Nemzetközi Világűrkutatási Bizottság (COSPAR) VI. köz­gyűlése és IV. tudományos symposiona, amely csaknem két hétig ülésezett a lengyel iövárosban. A tanácskozáson magyar küldöttség is részt vett. Ennek vezetője dr. Egyed László akadémiai leve­lező tag, az MTI varsói tu­dósítójának többi között el­mondotta,. hogy: — A Nemzetközi Világűr­kutatási Bizottság varsói ta­nácskozásai nagyon haszno­sak voltak. Magyar szempontból kü­lönösen azért, mert a múlt év végén megalakult magyar űrkutatási bizott­ság most kapcsolódott be a COSPAR munkájába. A közgyűlés határozata értel­mében Magyarország július közepén automatikusan e nemzetközi tudományos szer­vezet teljes jogú tagja lesz.- Mindezen túlmenően pedig a COSPAR közgyűlése és sym­posiona újabb ötletekkel gazdagította a magyar világ­űr kutatókat és bizonyos fo­kig irányt szabotf a kozmosz titkainak feltárásán munkál­kodó tudományágak kutatá­sainak. — A munkacsoportok ülé­sein és a symposionokon szá­mos ország képviselője sck új megfigyelésekről adott számot. Ezek többségükben olyan problémákat érintettek, mint például: más égitestek, főleg a Venus és a Mars újabb jellegzetességeinek felfe­dezése, szerves élet a kozmoszban, az ionoszfé­ra vizsgálata mesterséges holdakkal, a geodéziai szputnyikok tokozott al­kalmazása, a magas légkör fizikája és kémiája —, hogy csak néhá­nyat említsek. Almár Iván és Nagy Ernő a magyar asztronautikai bi­zottság titkárai a tanácsko­zások hasznosságát jellemez­ve elmondták az MTI tudó­sítójának, hogy szovjet és angol tudósok érdekes beje­lentést tettek: radarméréseik­kel megállapították, hogy a Venus tengelyforgása lassú és ellentétes a Földdel, vala­mint a többi bolygóval. Ha­sonlóképpen figyelemreméltó az a megállapítás, hogy a földi légkör nem állandó, ha­nem évenként, félévenként, sőt naponként változik. Varsóban határozat szüle­tett arra, hogy a COSPAR legközelebbi kongresszusát 1964. májusában Firenzében tartják. Moszkva: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke fogadta Amer marsallt, az EAK al­el nőkét, aki jelenleg szibériai körúton tartózkodik. (MTI Külföldi Képszolgálat) Szpiridonov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke fogadta Harold Wilsont, az Angol Munkáspárt vezetőjét (balszélen) a Kremlben. (MTI Külföldi képszolgálat) f Réti Ervin kommentárja: Különös háború folyik Észák-Irakban. A bagdadi kormány saját népe, a lakos­ság húsz százalékát kitevő kurd kisebbség ellen indított véres írtóhadjáratot. Bombák­kal fenyegetik a védtelen fal­vakat, háromszázezer dollá­ros vérdíjat tűztek ki az is­mert kurd vezető, Musztafa el Barzani fejére. Az első je­lentések ugyan arról számol­nak be, hogy a túlerőben le­vő kormánycsapatok előre­nyomultak, a történelem azonban intő például szolgál­hat: a kurd problémát még sohasem sikerült katonai esz­közökkel rendezni. A kurdok képezik ugyanis a Közép-Kelet legjelentősebb kisebbségét, hat országban legalább kílencmilliónyian vannak. Nem arabok, más a nyelvük, kultúrájuk, mások a hagyományaik — természete­sen vannak azonos vonásaik is: a kurdok például szintén mohamedánok, Valamikor önálló kurd állam létezett a Közép-Keleten, de a XVII. században a törökök leigáz- ták őket. A kurdok azonban nem adták meg magukat, s az első világháború után a békeszerződésben is elismer­ték jogaikat. 1922-ben, Szu- lejmanijában (az iraki kurd­iakta területek fővárosa) Kurd Köztársaság alakult, de az angolok később leverték, s Irakhoz csatolták. Megtörni ismét nem tudták őket, egyik kurd felkelés á másikat kö­vette, s tevékenyen részt vet­tek az 1958. júliusi forrada­lomban is. A Kasszem rend­szer megígérte a kurdok kö­veteléseinek teljesítését. Ez azonban puszta ígéret maradt, sőt katonai erővel fordult el­lenük. A kaland meggyengí­tette Kasszem kormányzatát, s egyik oka lett bukásának. A februári államcsíny után, a kurdok várakozással tekin­tettek az új iraki vezetők po­litikája elé. De azok, miköz­ben szavakban elitélték Kasszem súlyos hibáit, ha le­het rálicitáltak. Egy darabig tárgyaltak ugyan a kurdok képviselőivel, de csupán azért, hogy közben időt nyer­jenek s felkészüljenek a vé­res akciókra. Amikor a ka­tonai felvonulás befejeződött, rövid lejáratú ultimátumot adtak át és kezdetét vette a háború. Mit is akarnak a kurdok? Nem kívánnak önálló álla­mot és elszakadást Iraktól. Az arabokkal együtt, demokra­tikus alapokon, az egységes Irakon belül szeretnék ren­dezni vitás ügyeiket. Ragasz­kodnak viszont Kurdisz'án önkormányzatához, a teljek egyenjogúsághoz' a nemzeti nyelven folyó oktatáshoz, s a földjük kincseinek haszná­ból történő részesedéshez. F.z utóbbi az egyik ugrópont. A kurdisztáni területeken ugyanis gazdag olajlelőhelyek vannak, s a nyugati olajtár­saságok évi háromszázmillió dolláros illetéket fizetnek, ami Irak legfőbb bevételi forrása —a kurdok azt követelik, for­dítsák ennek egy részéi a környék iparosítására, a gaz­*daság fejlesztéssé- az átla­gosnál is nagyobb szegénység leküzdésére. Ezeket az igazságos és ész­szerű követeléseket nem lehet fegyverekkel „megoldani”. Annál is inkább, mert az ösz- szetűzés bizonyos értelemben túlnő az ország határain. Fel­vetődik például, milyen állás­pontra helyezkednek majd a többi arab országok, de első­sorban Egyiptom és Szína, amelyek az új EAK egység­okmányát ‘aláírták Bagdad- dal? A kérdés annál érdeke­sebb, mert a kurdok küldött­sége az elmúlt napokban fontos megbeszéléseket foly­tatott magával Nasszerral és Ben Bellával. De valamen/y- nyi antiimperialista erő nagy figyelmet tanúsít dz iraki események iránt, egy arab- kurd fegyveres konfliktus ugyanis gyengíti az irakiak ellenállását a nagy olajtár­saságok sakkhúzásaival szem­ben, s az imperialistáknak kedvez. Az új iraki rendszer hata­lomra kerülése óta alig négy hónap telt el, de ez elegendő volt ahhoz, hogy véleményt alkossunk róla. Ez idő alatt megszakítás nélkül folytatta a harcot — saját honfitársai ellen. Kezdődött az emberva­dászattal Bagdad utcáin, foly­tatódott a nagy terrorhullám­mal, s törvényszerűen el kel­lett érkeznie a kurdoknak küldött hadüzenetig. Válsághangulat Londonban Köves Tibor, az MTI lon­doni tudósítója jelenti: Csütörtökön ismét rendkí­vüli ülésre ült össze az an­gol kormány — 24 órán belül másodszor, —, hogy folytas­sa tanácskozását a Profumo- botrány következtében kirob­bant bizalmi válság kivédé­sének módozatairól. Megfigyelők szerint a kö­vetkező néhány nap sorsdön­Afrika eltökélten halad előre Ben Bella interjúja Milano, (MTI): „Nem lehetünk nyugodtak mindaddig, amíg vannak olyan afrikai országok, ame­lyek faji megkülönböztetés­ben, imperialista uralom alatt élnek” — mondotta Ben Bel­la algériai miniszterelnök az II Giorno című olasz lapnak adott interjújában. Terror a venezuelai baloldali erők ellen Caracas, (MTI): Romulo Betancourt vene­zuelai elnök rádióbeszédet mondott és bejelentette, hogy Ciudad Balivar városában merényletet kíséreltek meg ellene. A rendőrség állítólag le is tartóztatott két merény­lőt, akik a város püspöki pa­lotájában időzített bombát próbáltak elhelyezni. Betan­court elnöknek röviddel ez­után kellett volna megér­keznie, hogy részt vegyen a i püspöki palota felavatásá­lban. Az állítólagos merénylet I közzétételével egyidőben megindult a hajsza a haladó erők ellen. Romulo Betan­court elnök személyesen ad­ta ki azt utasítást, hogy az országban tartóztassák le a kommunista párt és a balol­dali forradalmi mozgalom tagjait. Az elnök felszólította a kongresszust, hogy minél előbb hagyja jóvá a szükség- állapotról szóló törvényja­vaslatot, amelynek segítségé­vel az országban fel akarják számolni az ellenzéket. Politikai megfigyelők i rá­mutatnak, Romulo Betan­court elnök az általa beje­lentett merényletet nyilván­valóan ürügyként akarja fel­használni arra, hogy minden eddiginél kegyetlenebb írtó­hadjáratot indítson az ország haladó erői ellen. — Az afrikai országok az Addisz Abeba-i csúcsértekez­leten megállapodták, hogy •különös fontosságot tulajdo­nítanak a közös érdekű kér­déseknek, mindenekelőtt a függetlenségi harcnak és- az imperializmus felszámolásá­nak a kontinensen — hang­súlyozta a miniszterelnök. Célozva némely nyugati kö­rök borúlátó véleményére, Ben Bella hangsúlyozta, hogy az afrikai nemzetek eltökél­ten haladnak előre, minden­fajta kisebbségi érzés nélkül. Nem szabad figyelmen kívül hagyni — mondotta, — hogy vannak olyan erők, amelyek ilyen, vagy olyan okból meg­próbálják megakadályozni Afrikában a gyarmatok fel­számolását hamisan azt állít­va, hogy „Afrika rossz útra tért”. Befejezésül Ben Bella be­szélt Algéria jövőjéről, ■ hang­súlyozva, hogy az ország nagy reményeket fűz a Magh- reb-hez, azaz az északnyugat- afrikai államok együtteséhez és az Afrikai Unión belül az arab egységhez. Asnerföaí írunHás virágosodra William Super minneapoli- si munkás levelet intézett a moszkvai rádióhoz és azt kér­te, hogy nevében helyezzenek el virágcsokrot a Lenin mau­zóleumban. A Pravda csütörtöki szá­mában beszámol a levélről és fényképfelvételt közöl ar­ról, amint William Super óhajának megfelelően a virá­got elhelyezik a Lfnin-mau­zóleumban. Az amerikai munkás levele hangoztatja: „öt dollárt kül­dök Önöknek. Kérem vásá­roljanak rajta virágot és he­lyezzék el a Lenin-mauzó- leumban. ‘Egyúttal köszönete- met szeretném önöknek és különösen Nyikita Hruscsuv- nak kifejezni azért, hogy Ku­ba miatt nem tört ki háború... tő lehet a miniszterelnök es kormánya szempontjából. Csütörtökön este a minisz­terelnök fogadta a tory- pártvezetés egy nagyhatalmú csoportját. A miniszterelnök­től kihallgatást kérő pártve- vezetők között jelen volt Lord Poole, a tory-párt nem­rég kinevezett társelnöke is, aki — közvetlen környezete szerint — azt tartja, hogy . Macmillan vezetése alatt a konzervatív pártnak semmi esélye sincs a kö­vetkező általános válasz­tásokon. Barátai úgy tudják. hogy Lord Poole a kormány és a felső pártvezetés radikális át­szervezését követeli, hogy új arcokat állíthassanak a vá­lasztók elé. Lord Poole a City embereként közvetlenül a legmagasabb üzleti köröket képviseli, s véleménye nagy súllyal esik latba. Ha a tory-lázadás egy hé­ten belül bekövetkezik, — ezt most igen valószínűnek tart­ják Londonban — kétféle ki­menetele lehet a válságnak: 1. A választások azonnali kiírása, amely a szigetor­szág jelenlegi hangulatá­ban a toryk bizonyos ve­reségével végződne; Z. Macmillan lemondása, hogy az új miniszterelnök körül rendezhessék az uralkodó párt szétziláló­dott sorait. Ebben az esetben a konzer­vatív párt minden bizonnyal igyekszik majd időt nyerni, s a választásokra — előre nem látott kényszerhelyzettől elte­kintve — aligha kerülne sor 1964 májusa előtt. A jelenle­gi parlament mandátuma 1964 októberében jár le. Moszkva, (TASZSZ): A • Szovjetszkaja Rosszija szemleírója megjegyzéseket fűz Kennedy amerikai elnök­nek a washingtoni egyetem hallgatói előtt a napokban el- mondott beszédéhez. A hidegháború 20 éve alatt — írja — most elő­ször történt meg, hogy az Egyesült Államok el­nöke nyilvánosan állást foglalt a szovjet—ameri­kai viszony gyökeres át­értékelése mellett és bizo­nyos mértékben elismer­te a békés együttélés szükségességét. Figyelemreméltó körülmény az is, hogy Kennedy beszédé­vel egyidőben jött létre a megállapodás arról, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Anglia külön kép­viselői júliusban Moszkvában összeülnek és tárgyalnak a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról. — Lehetőségek támadtak a nemzetközi légkör lényeges megjavulására — folytatja a szemleíró. — Ez csak öröm­mel tölthet el mindenkit, aki őszintén békát akar. Az ame­rikaiak tízezrei tapsolták meg elnökük szavait, amelyek az amerikai. nép hangulatát jut­tatták kifejezésre. — Érezhető az is, hogy Kennedy beszédét nyu­gaton egészében véve rokonszenvvel fogadták. V i CTonf nvíliTŐmToln Kn»» e beszéd nem volt ínyé­re a hidegháború iéke- vesztett híveinek, és az úgynevezett „veszetlek” mindjárt' félre is verték a harangokat s azt han­goztatták, hogy „kémény eröpolitikára van szük­ség.” — Meg kell állni Kennedy elnöknek annál a kijelenté­sénél — folytatja a szemle­író, — hogy az Egyesült Ál­lamok nem fog elsőnek vég­rehajtani újabb nukleáris fegyverkísérleteket a légkör­ben. Ez természetesen jobb, mint a fegyverekkel való fenyegetőzés. Ámde, a világ tllQrf TTn r I A KATta o a népek biztonsága megkö­veteli, hogy a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásának kérdését minden vonatkozás­ban oldják meg, vagyis min­den nukleáris fegyverkísérle­tet tiltsanak el: a föld alatt, víz alatt, a légkörben és a világűrben végzett nukleáris kísérleteket egyaránt. — Az Egyesült Államok­ban vannak nagy befolyású reakciós erők, amelyeknek nem tetszik az elnök legutób­bi beszéde. Mégis világos, hogy a béke útja: a békés együttélés, a leszerelés és az együttműködés útja — álla­pítja meg befejezésül a szem­leíró. 5

Next

/
Thumbnails
Contents