Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

AZ MSZMP SZABOLCS SZA TMAR MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Kx. Évfolyam, m szám ARA« 50 FILLÉR 1963. JÜNIUS 13, CSÜTÖRTÖK A szovjet vendégek Ti§zavasfilribaii A megyénkben tartózkodó tapasztalataikat, majd megte- szovjet pártmunkás delegáció kintették az állomást, tagjai szerdán Tiszavasváriba E követően a Tiszavasvá- látogattak; A bábeli gépál- ri AUa^i ^zdasá^ker^- lomáa vezetővel dolgozoaval ték fel a vencJégek s kitóretük a órakor kezdődött találkozó- . , r. megérkezett Vet-WÍ«.» “f* B*rl. * Mikit, elvtta K • Sok- "* T“’ . . ^ , _ , képviselői. Itt a klubhelyiség­szervegetek Orszasos Tana- „„ lamertbtték , „J" csanak alelnose. munkáját. íejlédáaét A dél­Vaszilij Jvanovics, a Kár- utáni órákban ellátogattak az pátantúli Terület Szakszerve- üzemegységekbe, majd ezt zeü Tanácsának elnöke és követően Tiszadadán taláíkoz- yas-Witteg elvtárs élénken tak a környékbeli szakszer­2SÄ) 8 teitSS ™““ íttitkcionáriusűkkal Es- munkája felől, a munkásellá- a tiszalöki erőművet tekin- tás helyzetéről, kicserélték tették meg. Nyolc nap Münchenben A közúti balesetekről őfelsége levele Tisza­kerecsenytől Kanadáig Eltűnt egy repülőgép Gólkép es volt a Vasas Lafin-Amerika számára létfontosságú a szocialista országokkal folytatott kereskedelem HADMCvELEIEK A KURDOK ELLEN Aref politikája demokráciaeiieiies, az imperialistáknak kedvez Az iraki kormány — hét­főn kiadott 24 órás ultimá­tumának lejártával — ked den megindította a katonai műveleteket az ország északi kerületeiben élő kurdok el­len. A bagdadi rádió közlése szerint a kormány fegyveres erőinek ellenőrzése alá Ke­rült, két, kurdok lakta iraki tartomány több része. Négy falu pedig állítólag megadta magát. A rádió bejelentette, hogy Aref iraki elnök a hadsereg magas rangú tiszt­jei kíséretében megtekintette a katonai műveletek lebonyo­lítását Kirkukban és Arbil- ban. Aref marsall szemledtjs után kijelentette, hogy „a: ország északi részében a ka­tonai helyzet nagyon jó". Az iraki elnök a MEN közép- keleti hírügynökség iraki tu­dósítójának adott interjújábai azt hangoztatta: „lejárt a türelem és a tárgyalások politikájának Ideje, a kurd problémát hamarosan rendezni fog­juk a hadsereg erőfeszí­téseivel és az arab és kurd lakosság támogatá­sával”. áref azt állította, hogy Bar- saninak nincs semmilyen be­folyása a kurd törzsekre.- Londonban a kurd fegyve­res erők létszámát húszezer főre becsülik. A Pravda Gyemcsenko cikkét közli az iraki Kurdisa- tánban kiéleződött helyzetről. A kurd felszabadító moz­galom vezetői — Írja Gyemcsenko — békesze- retetükröl tettek tanúsá­got, amikor tárgyalásokba bocsátkoztak. így például szabadon bocsá­tották mindazokat az iraki katonákat. akiket a harcok során ejtette foglyul. A má­sik tárgyaló fél nem követte ezt a példát: a börtönökben és gyűjtőtáborokban még mindig Barzani legalább 3500 híve sínylődik. Kommunistaellenes poli­tikájukban és a demokra­tikus mozgalom elfojtásá­ra irányuló törekvésük­ben — írja Gyemcsenko — most még egy reakciós lépést tet­tek, amikor úgy döntöttek, hogy újabb hadműveleteket indítanak az iraki Kurdisztán- ban. Ezek az akciók csak az imperialista erők malmára hajtják a vizet, gyengítik Irak függetlenségét és egyáltalán nincsenek összefüggésben az iraki nép nemzeti érdekei­vel. A Földközi-tenger legyen atomfegyvérmentes Az ofro-ázsial szolidaritási szervezet állandó titkárságának nyilatkozata Az afro-ázsiai szolidaritási szervezet állandó titkársága kedden nyilatkozatban fejezte ki határozott tiltakozását a NATO-országok atom-tenger­alattjáróinak földközi-tengeri állomásoztatása ellen. Ázsia és Afrika népeinek — hangzik a nyilatkozat — nincs szükségük az imperialis­ta hatalmak által rájuk erő­szakolt úgynevezett „véde­lemre”. Mi jól tudjuk, hogy mit jelent számunkra az ame­rikai flotta jelenléte. Az állandó titkárság elítélte a NATO agresszív cselekede­teit és felhívta Ázsia és Afrika népeit, hogy együttes fellé­péssel érjék el a Földközi- tengernek atomfegyvermen­tes, békétengerré való változ­tatását. Szombaton fii össze a magyar békekongresszus 435 KÜLDÖTTET VÁLASZTOTT AZ ORSZÁG LAKOSSÁGA Június 15-ón, szombaton a Parlamentben összeül a VI. magyar békekongresszus, f el­méri az elmúlt öt évben meg­tett utat, megemlékezik a ma­gyar békamozgalam kibonta­kozásának 15. évfordulójáról és meghatározza a soron kö­vetkező feladatokat. Az Országos Béketanácsnál elmondták az MTI munkatár­sának, hogy a magyar béke­mozgalom seregszemléjén több mint 600-an vesznek részt. A küldöttek mellett, akiket a le­szerelési hónap gyűlésein vá­lasztott meg hazánk lakossá­ga, részt vesznek majd ter­mészetesen a kongresszuson a testvéri békemozgalmak dele­gátusai is, az Országos Béke­tanács eddigi tagjai és meg­hívott vendégek. A 435 kongresszusi küldött között megtalálhatjuk a tár-„ sadalom minden rétegének képviselőit; Június 15-en és 16-án munkások, dolgozó pa­rasztok, értelmiségiek, írók, tudósok, művészek, egyházi vezetők foglalnak majd állást népünk nevében korunk nagy kérdéseiben. A kongresszusi küldöttek sorában ott szerepel többek között Holló László festőmű­vész, Kocsis András szobrász, Tamási Áron és Galambos Lajos író, Kállai Ferenc, Benkö Gyula, Kohut Magda, Ambrus Edit, Olsavszky Éva színművész, Kovács Dénes hegedűművész. Néhány pél­da a tudósok népes csoportjá­ból: Bognár József, Csűrös Zoltán, Kovács Máté, Szá- deczky-Kardoss Elemér. Bánó József a baranyai, Hódos István a Heves megyei bányászokat, Bakondi Bélá­né, a Szolnak megyei háziasszonyokat, Bobányi István a Pest megyei, Kar- csovics Istvánná a Hajdú me­gyei, Török íré« a Báes-Kis- kun megyei üzemi munkáso­kat képviseli majd a kong­resszuson. Sok pedagógus is részt vesz a tanácskozáson. Közülük Pénzelt Gertrud Győr-Sppron, Fodor Istvánná Heves, Bemard Jenőné So­mogy megyéből érkezik Bu­dapestre. Számos mérnök és technikus is méltónak bizo­nyult a békegyűlések részve­vőinek bizalmára: Komárom megyében Kara kas Sándort, Szolnok megyében Hegedűs Lajos mérnököt, Fejér megyé­ben Pápai István technikust választották meg többek kö­zött küldöttnek, Ott lesznek a kongresszu­son dolgozó parasztságunk képviselői is. A tsz-tagok üzenetével többek között Se­bestyén Gyula, Kossuth díjas tsz-elnök, Molnár Henrik brigádvezető, Gazdag Ferenc főagranómus, Kunkll Péter traktoros érkezik majd Bu­dapestre. Nemzetközi konfereneia a Magyar Tudományos Akadémián Huszonöt ország képviselői­nek részvételével szerdán délelőtt megkezdődött Buda­pesten, a Magyar Tudomá­nyos Akadémián a VIII. nem­zetközi levéltári kerekasztal- konferencia. A tanácskozás napirendjén két téma szere­pel: az agrártörténet forgásai a levéltárakban, továbbá a levéltárak építésével es be­rendezésével kapcsolatos kér­dések. A tanácskozást Charles Braibant, a levéltárak nem­zetközi tanácsának ttszielet- beli elnöke, a kerekasztal- konferencia alapító elnöke nyitotta meg. A Művelődésügyi Minisz­térium nevében Molnár János miniszterhelyettes üdvözölte a nemzetközi levéltári konfe­rencia részvevőit. Tájékoztat­ta őket a magyar levéltárak mnnkáiárri'L Tanácskozás a mezőgazdasági munkákról A járási tanácsok elnökhe­lyettesei, a pártbizottságok és tanácsok mezőgazdasági osz­tályvezetői, a gépállomások igazgatói szerdán a megyei ta­nács kis tanácstermében érte­kezletre gyűltek össze. A ta­nácskozáson megjelent Szik­szói Pál, a Földművelésügyi Minisztérium előadója, dr, P, Szabó Gyula, a megyei ta­nács vb. elnökhelyettese, Ju­hász József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője is. A megjelentek előtt Korács István, a megyei tanács me^ zőgazdasági osztályánál! veze­tője ismertette a növényápo­lás, a gabonafélék betakarí­tása, az őszi vetések előké­szítése terén jelentkező fel­adatokat) Magyar mezőgazdasági szakemberek utaztak Dániába A nemrég hazánkban járt dán mezőgazdasági küldöttség látogatásának viszonzásakép­pen szerdán harminctagú ma­gyar küldöttség utazott Da­lijába, dr. Soós Gábornak, a Földművelésügyi Miniszté­rium szakoktatási és kísérlet­ügyi főigazgatójának vezetésé­vel. A magyar küldöttség tagjai: termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezető szak­emberek, kutatók, szakokta­tási és közigazgatási dolgozók a tervek szerint két hetet töl­tenek Dániában. Tanulmá­nyozzák a dán mezőgazdasá­got, ellátogatnak több kisgaz­daságba, szövetkezetbe és nagybirtokra, megismerked­nek a dán mezőgazdasági ku­tató intézetek és egyéb ag­rár jellegű intézmények mun­kájával) KGST ülés kezdődőit Pécsett A KGST Berlinben mű­ködő építésügyi állandó bi­zottsága építés iparosítási szekciójának egyik munkacso­portja négy napig Pécsett ülé­sezik. Huszonkét tudományoi szakember vesz részt a ta nácskozáson, amelynek témá­ja a betonok és a habarcsok vizsgálatára vonatkozó szab­ványok egységesítése a KGST államokban, Latin-Amerika országaiban egyre gyakoribbak az új ori­entációkat és a szocialista országokkal folytatott keres­kedelem fokozása előnyeinek elismerését követelő hangok. Joao Goulárt brazil elnök legutóbbi chilei és uruguayi látogatási idején nyomatéko­san kijelentette, hogy ez sürgős és létfontosságú köve­telmény a latin-amerikai or­szágok gazdasági érdekel és független fejlődése szempont­jából. Az El Dia című lap pedig felhívja a figyelmet Urugu- aynak az Amerikai Egyesült Államokkal, a Német Szövet­ségi Köztársasággal, Francia- országgal, Olaszországgal és más nyugat-európai országok­kal folytatott kereskedelmében mutat­kozó „súlyos deficitre” és leszögezi, hogy ez a helyzet tarthatatlan”! Jellemző Argentina esete is. Argentina az utóbbi öt év­ben csaknem egymilliárd dol­lárt vesztett az Egyesült Ál­lamokkal folytatott kereske­delmen. A deficit 1961-ben 300 millió dollár, 1962-ben pe­dig 308 millió dollár volt. A Buenos Aires Herald cí­mű argentin lap is elégedet­lenkedik a helyzet miatt és hangsúlyozza: „a változás elkerülhetet­len”. Brazíliát ,ls súlyosan érin­tette, hogy export-termékei­nek ára esett az Egyesült Ál­lamok piacán. A brazil sajtó adatai szerint a második vi­lágháború befejezése óta az Amerikai Egyesült Államok 1 milliárd 700 millió dollár kölcsönt adott „segély” cí­mén Brazíliának, méghozzá magas kamattal. Csupán az 1954-től 1959-ig terjedő idő­szakban a brazil—amerikai kedeskedelem Brazília számá­ra kedvezőtlen egyenlege 3 milliárd 64 millió dollárra emelkedett. Goulart elnök egyik uruguayi nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, ha Brazillá ma az ame­rikai és más nyugati pia­cokon azokat az árakat kapná termékeiért, mint 1954-ben és 1955-ben, nem adósa, de hitelezőié lenne az említett országoknak. Az O Semanario című fo­lyóirat a kérdés alapját érintve a következőket írja: „Az imperialista hatalmak és a szocialista országok kö­zötti nagy különbség anban rejlik, hogy amíg az előb­biéi: a gyengébb kizsákmá­nyolására alapítják nemzet­közi kapcsolataikat, az utób­biak külpolitikájukban a köl­csönös megbecsülés és a más államok belügyeibe valő be nem avatkozás elvét köve­tik.’*

Next

/
Thumbnails
Contents